Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-26 / 194. szám

ESTI LAP. II. évfolyar, (42.) 194. szám 1911. szombat augusztus 26 Eízponii szerkesztősén és kiadóhivatal Szeded, Rarana-utca 15. szám 1=1 Eadapestf sz:rkcsztősc<i és kiadóhivatal IV., cs Városház-atca 3. szám cj REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉS! ARA SZEGEDEN egész évre . K 24.— félévre . . . ft 12.— negyedévre . R 6.— egy hónaora R 2.— Reggeli lap ára 4 fillér REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉREN egész évr; . R 28— félévre . . . R 14.— negyedévre. R 7'— egy hőnara R 2*40 Esti la? ára 2 filhr TELEFON-SZÁM: Szerkesztőség 3®"5 <§& Riadóhivatal 836 Interurbán 205. Budapesti szerkesztőség te!eiorsrátra 128-12 1911 augusztus 2 6 Katonaláda alatt görnyedő emberek rajzanak az utcán. Sürii csoportokban szállingóznak végig rajta. A kaszárnyák felé visz mindnek az utja. Most vonulnak be a tartalékosok. Fegyvergyakorlatra jött be a falvak népe. Ketten-hárman mennek egy csoportban az Ösmerősök és halkan beszélgetnek. Nem az a féktelen, duhaj csapat ez, amely október elején szokta hangos énekszóval felverni a város békéjét. Valamikor ők is ugy vonultak be a három évig tartó gyöngyéletre, de azóta csendes emberekké lettek. Az újoncok vállát csak a katonaláda nyomja. Meg se kottyan az egy erőteljes sihedernek. Az ő vállukra azonban már sok minden egyéb rakódott rá az idő folyamán. Otthon asszony és gyerek népesiti be a ház tájékát. Nagy teher az és a porció is súlyos. Igen kemény az élet országútja és bizony elfárad az ember, amig megkapja a hivatalos cédulát, hogy hagyjon otthon mindent és jöjjön be a városba fegyverforgatásra. Fáradt testtel és fáradt lélekkel vonul be a falvak népe. Erős dologidő van odahaza, készülni kell a hosszú télre. Nem igen van kedve az embernek a katonáskodásra. — Van-e, nincs-e, nem kérdezi senki. Az ezernyi gond megszaporodik egygyel és a többi mellett ennek is meg kell férnie. Széles háta van a föld úgynevezett egyszerű gyermekeinek, de véglére annak is van határa és a terhek mind súlyosabbakká vállak ahoz, hogy a katonaládát is elbírja rajta hordani. Megdöbben szinte az ember, hogy hová is vezethet ez a és tétovázva keresi a kivezető utat, a-mikor szemébe ötlik az egyik beVonuló atyafi. Ennek nem a nehéz katonaláda van a vállán, hanem egy szürke vászonbőrönd a kezében. Erős szijjak tartják össze és könnyebb, mint az a fából való. Amerikai jószág. Ott szerezte a gazdája az idegenben, néhány szász dollárral együtt. A pénz az édes hazai terhek könnyitéséré szolgált, ez a vászonkoffer is jó a bevonuHekor. Nem nyomja ugy az ember vállát. Az Amerikát megjárt atyafiak mind ilyennel vannak fölszerelve és bizony már Szegeden is szaporodik a vászonkoffer. Szomorú: de ugy látszik, hogy a terhek folytonos emelkedése mellett a megkönnyebbülés útjára csak a messze Amerikán át lehet eljutni. Hol van az ellenzék? Eg * kis löredélí o IMI csupán. Ma megint távollétében tündökölt a harcias ellenzék. A függetlenségiek közül a tisztességes elemek ugyanis állandóan elkerülik a tisztelt Házat, — a gyerekes stiklik, komisz juxok és szemérmetlen felkinálkozások — nivótlan és unalmas hajlékát. Az a pár elszánt ember pedig, aki obsruál, még most is azt hiszi, hogy ha felborit mindent, halászhatik a zavarosban, hogy ha beleköp a tálba, a jó gyomrú emberek undorral félrelökik azt és ők lakmározhatnak majd belőle. Naponkint konstatáltuk és ma megint meg kell állapítanunk, hogy nem az ellenzék obstruál. Csak az ellenzéknek egy elenyészően kis töredéke obstruál. A Házba körülbelül harminc ellenzéki jár állandóan. Ezek és csak ezek járják az obstrukció nekivadult rókatáncát. A többi nem jön be sem. Nem akar résztvenni az obstrukcióban, de az álszemérem vagy túlzott pártszempont visszatartja attól is, hogy nyíltan szembeforduljanak ezzel a lelketlen és hazafiatlan játékkal. Mindennap ugyanazt a harminc embert látjuk és mert csak harmincan vanak, ez az oka annak, hogy a Ház állandóan tanácskozásképtelen. Tegnap is háromszor kellett az ellenzék által kért zárt ülést felfüggeszteni, mert a hecc-fiuk nem voltak tanácsképes számban, azaz negyvenen. Végre a negyedikhez sok szaladgálással, hajkurázással sikerült esak még egypár embert összeszedni. Először .harmincötén, másodszor harminchatan voltak a négy jegyző beleszámításával. Végre harmincötén jöttek be egyszerre és igy a négy jegyzővel együtt harminckilencen voltak. Ebben a percben jelent meg véletlenül Solymossy Ödön báró a hírlapírók karzatán. A jegyzők őt is beleszámították és igy jött ki a tanácsk'ozásképe86ég. A negyven jelenlévő. Ennek köszönheti az ellenzék, hogy zárt ülései megint nem estek teljesen a kútba és igy mondhatta csak el Polónyi azt a beszédét, amelyet a saját pártja akart először megakadályozni. H bérlÉárlyi olKenyo. Reformok a borbélyiparban. A borotválkozás épen olyan szükséglet, akár a kenyér, bizonyára élénk érdeklődéssel fog tehát találkozni a borbélyoknak az aradi kongresszuson kifejezésre jutott akciója, amely a kártyás-bérletrendszer eltörlésére és az árak fölemelésére irányul. A bérletrendszert általában nem törlik el, ezentúl is lehet abonálni, de csak egy hónapra. Aki harminc napon belül nem veszi igénybe a megállapított borotválkozási kvantumot, annak joga a következő hónapban elévül. Szóval egy tizenkét borotválkozásra jogosító kártya csak a megváltás havában érvényes. A borbélyok rákényszerítik a közönséget, hogy havonként legalább tizenkétszer borotválkozzék. Aki nem akar, az ne váltson bérletet, fizessen minden borotválkozás után külön. Ezzel az uj rendszerrel együtt fog járni az árak emelkedése is. A Borbély és Fodrász Ipartársulat egyik vezetője a Délmagyarország mnukatársának ezeket monta: — *Az aradi kongresszusnak a kártyás-bérletrendszer eltörlésére és az árak emelésére irányuló határozatot a budapesti központ fogja tárgyalás alá venni. Határozat néhány hónapon belül lesz. Az ujitást a speciális viszonyokhoz mérten, minden városban máskép fogjuk keresztülvinni. Szegeden két csoportba osztjuk az üzleteket és eszerint alakul ki a havi bérletek és az egyszeri borotválkozások és hajnyirások ára. Az áremelkedés tiz-tizenöt százalékos lesz. Egyrészt az általános drágaság, másrészt a hygiehikus szempontok kényszerítenek bennünket az áremelésre. Az aradi kongresszus több érdekes határozatot hozott, amelyek közül kiemelendő, hogy a nemrég alakult központi nyugdíjintézetbe az ország valamennyi borbélya belép. Országossá tettük továbbá a két év előtt alapított áruraktárszövetkezetet, mely ezentúl az öszszes tagok cikk-szükségleteit méltányos, olcsó áron fogja ellátni. Érdekes reform lesz a borbély-tanonciskola is. Minden városban, ahol legalább tiz fodrász van, felállitjuk a szakiskolát. Szakképzett iparosokat akarunk nevelni. A női fodrászat eltanulására vándortanfolyamokat rendezünk a vidéken. Foglalkozott a kongresszus a borbélymunkások tizenhat pontba foglalt követeléseivel is. Jobb lakást, ebédidőt és béremelést kérnek a munkások. Jogos óhajtásaikat bizonyára teljesíteni fogja a központ, amely legközelebb foglalkozik a memorandujnmal. Tehát nívóssá akarják tenni a magyar borbély ipart. Igen helyes törekvés. De a reformokat oly módon kell keresztülvinni, hogy a közönség zsebe ne érezze azt. Minimális emelés ellen nem lehet tiltakozni, de ellenszolgálatképen olyan újításokat kérünk, amelyek elsősorban a közönség kényelmét szolgálják. Postahivatalt F e 1 s ővár os nak. A városnál van a kérvény. — Saját tudósítónktól. — Megirta a Délmagyarország, hogy Franki Antal gyógyszerész, törvényhatósági bizottsági tag és még több tekintélyes felsővárosi polgár mozgalmak indítottak aziránt, hogy felsőváros postahivatalt kapjon. A mozgalom vezetői kérvényt nyújtottak be eziránt a postaigazgatósághoz és ebben azt kerék, hogy a hetes számú postahivatalt helyezzék át a SzentGyörgy-térre, vagy pedig állítsanak föl ott egy uj postahivatalt. A kérvényt fölterjesztették a kereskedelmi minisztériumhoz és értesülésünk szerint Védffy Győző, a szegedi posta- és távírda kitűnő főnöke előterjesztésében javasolta a kérelem teljesítését. Eddig ugyanis a felsővárosiaknak nem volt postahivataluk és egy postaközvetitő látta el a szolgálatot. Ez az intézkedés nem felelt meg a céljának, mert Felsővárosnak ma már olyan nagy a postaforgalma, hogy oda postahivatal kell. A kereskedelmi miniszteriumbó1 most érkezett le a kérelem a tanácshoz véleményezés végett. A város' tanácsnak is az a véleménye, hogy Felsővárosnak szüksége van posta" hivatalra, légközeJebbi ülésén ilyen értelemben is' fog határozni és igy remény van arra, hogy a felsővárosi polgárok jogos óhajtása legközelebb már teljesedésbe meg. Osztrák erdészek Szegeden. Az osztrák birodalmi erdészeti egyesület tanulmányutat rendez, melynek során szeptember elején Szegedre is ellátogatnak az erdészek. Itt megtekintik a kiráiyhalmi erdőőri szakiskolát. A tanulmányúton Ausztria legtekintélyesebb erdészeti főtisztviselői vesznek részt Auersperg Károly herceg, elnök vezetésével. A tanulmányúton résztvevők száma az osztrák egyesület részéről harminthót. Ezeken kivül a magyar földmivelésügyi minisztérium és az Országos Erdészeti Egyesület részéről nyolc kiküldött jön el Szegedre.