Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-25 / 167. szám

2 DELMAGYARORSZÁG 1911 ju'lfeis 25 A képviselőház ülése. — Saját tudó Tónktól. — A képvselőház keddi ülésén a régi recept szerint folyt az ob­strukció. Az ellenzék, miután ugy­látszik arra való emberekkel, akik komoly és tartalmas vitát kezdje­nek, nem rendelkezik, névszerinti szavazásokat kért. Erre maga szolgáltatta és kereste az alkalmat és mindjárt az ülés elején három képviselő kért szabadságot. Per­sze, nyomban jött a busz aláírás­sal ellátott iv is és a baloldal ne­vetett dicső munkájában, amely nagyon alkalmas arra, hogy a ma­gyar parlamenti élet komolyságát semelje. Az ülést tiz órakor nyitotta meg Berzeviczy Albert. A jegyzőkönyv hitelesítése után, amely egyúttal si­mán ment, minden nagyobb emóció nélkül, az elnök jelentette, hogy Benedek János, Papp Zoltán és Je­szenszky Ferenc 16, 12, illetve 18 napi szabadságot kértek. Mády-Kovács János kéri, hogy a kérések fölött külön szavazza­nak. Elnök jelenti, hogy húsznál több képviselő Benedek János és Papp Zoltán kérése fölött névsze­rinti szavazást és annak holnapra halasztását kérte. Jeszenszky ké­rése fölött is névszerinti szavazást kértek, de azt nem javasolták el­halasztani. üt perc szünet után elnök a sza­vazást elrendeli. B. betűnél kezd­ték a katalógus olvasást. Az ered­mény az, hogy 116 szavazattal 7 ellenében Jeszenszkynek a szabad­ságot nem engedélyezték. Áttértek az elnöki előterjeszté­sekre. Elnök bemutatta Budapest föliratát a behívott póttartalékosok családtagjainak támogatása ügyé­ben. A föliratot a kérvényi bizott­sághoz utasították. A napirend megállapítása után következett a tegnapról mára ha­lasztok szabadságkérések fölötti névszerinti szavazás. Először Bos­nyák Géza kérése fölött sza­vaztak. Szegediek az uj íáviratkézbesitésről. — Saját tudósítónktól. — A távirdaforgalom könnyebb le­bonyolítása végett — amint azt ma reggeli számunkban megírtuk — a táviró-igazgatóság elhatá­rozta, hogy a közeljövőben egy uj rendszert léptet életbe. Az uj rend­is :er nemcsak a távirat gyorsabb kézbesítését fogja előmozdítani, hanem hivatva lesz a soktáviratu vállalatok komplikált üzemét egy­szerűsíteni. Az uj rendszer abban áll, hogy a soktáviratu vállalatok táviratait nem fogják kézbesíteni, hanem telefonon fogják a távirat tartal­mát továbbítani. Sőt az uj rend­szer még azt is megengodi, hogy a Budapestre címzett táviratok­nál — föltéve, ha a címzett tele­fonnal rendelkezik — minden kö­zelebbi cim nélkül csupán a veze­téknév és a telefon szám legyen a távirat cime. Ezzel az újítással a kereskedők elérnék a gyors ós egyszeri! távirat lebonyolítást. Haszna nemcsak abban állna, hogy a címzés rövidebb és igy a távirat egyszerűbb lenne, hanem abban is, hogy a kézbesítés oda-vissza leg­alább is felényi időt venne igénybe. Munkatársunk megkérdezett né­hány szegedi kereskedőt, hogy mi a véleménye az uj rendszerről. Egyik szegedi, előkelő, nagyfor­galmu kereskedelmi vállalat tu­lajdonosa a következőkben nyi­latkozott: — Részemről nagyon helyesnek és hasznosnak tartom az uj távirat kézbesítési rendszert. Megfizethetet­len lesz, ha én ugyanabban az órá­ban még választ is kaphatok a sür­gönyömre, amelyben föladtam. A gyors és célszerű távirat lebonyolí­tásnak ez lenne véleményem szerint az egyedüli elfogadható módja. Meg­szűnnének a távirat föladásnál azok a mizériík, amelyeket a távirat tö­mörülés okozott. Öt távirat már csak idő-endben mehet, mert nincs annyi vonal, mig ha telefon is le­bonyolítja a távirat kézbesítést, akkor ezek a bajok mind megszűn­nek. Egyszerűbb lesz a kezelés, ugy a vállalatok részéről, mint a posta részéről. — Azt hiszem minden kereskedő­nek érdeke, hogy ebből az igazán zseniális és mindnyájunkra nézve hasznos újításból kivegye a részét Sikra kell szállnunk, ha iiyeu elő­nyös reformról van szó. Ez még csak egy vélemény, de reméljük, hogy követni fogja még sok más hasonló, mert — azt hisszük — tényleg hasznos dolog­ról van szó. Különben is a táviró­igazgatóság a nagyobb előfizetőket véleményadásra fogja fölhívni ez uj rendszer dolgában. Azt hisszük, a vélemények némi kis eltéréssel egyezni fognak. Az üdvös reform érdekében szivesen adunk helyet a szegedi kereske­dők véleményének. Botrányos közbiztonság. - Saját tudósítónktól. ­A szegedi közbiztonsággal való elégedetlenségünknek már több eset­ben kifejezést adtunk. Különösen a legutóbbi idők győztek meg bennün­ket arról a sajnálatos valóságról, hogy a rendőrség vezetősége nem áll hivatásának azou a magaslatán, ami megnyugtató lehetne. Hiányzik a fegyelem és még sok miden, ez az oka annak, hogy a közönség és a sajtó legéberebb ellenőrzése ellenére is nap-nap után megismétlődnek a szabálytalanságok, fölütődnek ujabb botrányok. Hogy a rendőr éjjeli szolgálat ide­jén szám nélkül jelenik meg, azon annyival kevésbé csodálkozunk már, mert hiszon legyünk boldogok, ha egyáltalán megjelenik. Csakhogy el­jött, csakhogy itt van: számmal vagy szám nélkül, józanul vagy spicesen. Édes istenem, nem mindennapi gyö­nyörűség, ha az ember egy épkézláb rendőrt láthat. Vagy háromnegyed órai várakozás után ez a gyönyörűség érte azt a néhány embert is a Belvárosi kávé­ház előtt, akik az éjjel arra ijedtek föl, hogy a Klauzál-tér és a Kárász­utca betorkolásánál egy vasutas formájú ember rendőrt hívogatóan fütyült, hogy megláthattak egy rendőrt. Egy rendőrt kérem, egy rendőrt az istenért. Egyet szám nél­kül és egyet — ó gyönyörök fehér hollója — számmal. Csekélyke dolog történt. Együtt ballagó két ember közül az egyik összetört valami virágos vázát a Belvárosi terraszán. Géza, a konti­nens legügyesebb és legéberebb pin­cére nyomban észre vette a kárt okozást, a két ember után ment és követelte rajtuk a váza árát. A két ember közül egyik sem akarta ki­gubálni a pénzt, mert hát — mint mondták — ők nem törték össze az átkos vázát. A pör eldöntésére rendőrt keres­tek volna, de rendőr a város leg­közepén hosszú időn át még akkor se lett volna kapható, ha valaki, nomis tulbátor fickó, a Kossuth-szob­rot akarta volna ellopni. Tanúság. 1. Az ember élete és vagyona a Klauzál-téren sincs biz­tonságban. 2. Bizonyára ta'álnak valami okot, amivel indokolni akar­ják, hogy miért nincs a K'auzál-té­ron, a Klauzál-téren kérem, hosszú időn át rendőr. Tudjuk: a mozgó őr­szem. Olyan nagy területen mozog ez az őrszem ? 3. Az ilyen botrányo­kért sose szabad a rendőrt megbün­tetni, aki csak koldus-áldozata ogy áldatlan rendszernek. 4, Ujabb, a réginél gyökeresebb, hogy nagyon karaszterisztikusak legyünk: rende­sebb rendet kell csinálnunk. ríAPIJjlRÉÍL Déimagyarorszátji atlétikai verseny. — Saját tudósítónktól. — A Nagykikindai Athletikai Club augusztus 20-ikán délután három óra­kor a vásártéri sporttelepen délma­gyarországi kerületi atlétikai ver­senyt rendez. A verseny a követ­kező tizenhárom számból áli: 1. 100 yard is sikfutá*, 2. 220 yar­dos síkfutás (junior), 3. i/4 angol mértföldes sikfutás, 4. '/a angol mért­földes síkfutás, 5. 1 angol mértföldes sikfutás (junior), 6. távolugrás (junior), 7. magasugrás, 8. diszkoszvetés (ju­nior), 9. gerelyvetés középfogással (junior), 10. rudugrás (kerü'eii baj­noki), 11. sulydobás, 12. 1000 méte­res : 200+200+400+800 stafótafu­tás, 13. súlyemelés, 30 kilós, 2 kar­ral (junior). A legtöbb versenyszám győztese egy évre birtokába veszi Nagy­kikinda város közönsége serlegét, ' Győztes az az egyesület, melynek versenyekben első, második és har­madik helyre jutott versenyzői a legnagyobb helyezési pontszámot érték el. A serleg végleges birtokba vétele három egymásutáni győ :elemhez van kötve. A tiz pont alatti bajnoki verseny­szám győztese: „Délmagyarország bajnoka 1911" cimet és a szövetség nagyezüst, a második kiseztist és a harmadik a szövetség bronzérmét nyeri. Az összes többi számokban az első nagyezüst, a második kisezüst ős a harmadik bronzérmet nyer. Az éremdijakon kivül külön tisz­teletdijakat is adnak. A versenyt a M. A. Sz. szabályai szerint rende­zik. Nevezési dij: a bajnoki szám­ban 4 korona, a stafétánál csapaton­ként 5 korona és a többi számokban 2 korona. Nevezési batáridő: augusz­tus 8. Nevezésekotcsak a M. A. Sz. által kibocsátott űrlapokon fogad' nak el. Tétekot és nevezéseket Kaj tár Jenő a N. A. C. elnöke (rendőr­kapitányság (cimre kell küldeni. — A gimnázium államsegélye­A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter arról értesítette a várost, hogy a szegődi községi főgimnázium pár­huzamos osztályai után 1911 január elsejétől kezdve évi nyolcezer korona föntartási államsegélyt engedélye­zett. A miniszter ezúttal is, mint eddig, utasította az adóhivatalt* hogy ezt az összeget fizesse ki. — Közigazgatási Bejárás. A magyar királyi vasúti és hajózási fő­felügyelőség értesítette a várost, hogy az Alföldi Gőzfiirósz- és Őrlő­malom részvénytársaság iparvágá­nyának közigazgatási bejárása augusz­tus harmadikán lesz; a bejáráson n közigazgatási bizottság részéről Thuróczy Mihály főügyész, Kruspéf Pál műszaki főtanácsos, Obláth Li­pót bizottsági tag, a város részéről Koczor János tanácsos, Szalag Jó­zsef fökapit ínyhelyettes ós Tóth Mi­hály dr tb. tanácsos vesznek részt­— Szerencsétlenség a Petői' Sámlor-siigáriiíon. Hembach József Feltámadás-utca 27. szám alatt lakó munkás 10 éves József nevü fii hét­főn este bort vitt haza közeli korcs­mából. A kis fiú a Petőfi Sánclor­sugá uton bámulta a gyorsan szá­guldó villanyosokat és nem vette észre, liogy a boros üveggel uek1 megy a postaszekrénynek. Az üveg összetört és az üvegszi lánkok át­vágták a kis gyerek ütőerét. Sérü­lése súlyos, de nem életveszélyes. J — Bajban a pozsonyi néinf' színészet. A magyarság szempont' jóból örvendetes hirt jelent po­zsonyi tudósítónk. Arról van sz?* hogy Blasel Pál, a pozsonyi néin®' színház 'igazgatója lemondott ®s nem hajlandó töhhé Pozsonyba1 előadásokat rendezni, mert a ,,ne' met színház létfeltételei rosszab­bodtak". Mindenki ismeri a P°" zsonyi magyar színigazgatóknak a német színházzal folytatott ke­serves küzdelmét, amely eddig áh landóan Blaselék javára dőlt Most Pozsonyban fordult a hel>'' zet, örvendetes jeléül annak, hog? egykori koronázóváros, dacár® Bécs közelségének, rohamosa11 magyarosodik és ma már ne®1 aranybánya a német színész0 számára. Blasel Pál ime kényt®' len beismerni, hogy alkonyodik ej­ha okul, nem is a magyarság nyomulását, hanem a mozit, a <+" kuszt sorolja fel, a sorok közül k1^ sir az igazi, az eltitkolt ok, anieb könybeboritja a német múzsa mái yos szemét. — Őszinte orvos. A Belvár0®' kávéházban a minap összejött

Next

/
Oldalképek
Tartalom