Ung, 1885. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1885-07-05 / 27. szám
Ungvár juli 2. Tokaj-hegyalját nagy rémületbe hozta a Philloxera felfedezése T a r e a 1 o n, hol az | országos vincellér képezde telepén, gróf C s á k y László, S p ó n e r Tivadar, gróf V a y Ádám s egy zsidó asszony szőlőiben constatáltatott e veszedelmes rovar. Zemplénmegye törvényhatósági bizottsága junius hó 17-ikén rendkivüli közgyűlést tartott, melyben jóváhagyatván az alispán által elren-i delt zárlat, ugyancsak az alispán előterjesztése folytán felirat intéztetett a földmivelési minisztériumhoz kormánybiztos és szakértők kiküldésé végett; megválasztotta a közgyűlés a központi s megyeibizottságokat, s mint a „Zemplén“ mondja, egész resignatióval vette fel a sors által elébe dobott kéz-, tyűt, hogy, ha kell hosszú harcot folytatva — a magyar korona egyik legértékesebb gyöngyét: To- kaj-Hegy alj át a feltámadás nélküli haláltól megmenthesse. Újabb tudósítások szerint a legyes- b é n y e i szőlők is meg vannak támadva, s ennek közvetlen környéke Bekecs, Szerencs és Monok is inficiálva van és pedig nagyon jelentékenyen. Az a feltevés tehát, hogy Tarcalra, gróf Csáky szüretelő emberei vitték volna a pusztító rovart, némileg meggyengül, miután Legyes-Bénye egészen isolált pont, hová idegen munkások sem dolgozni, sem szüretelni nem járnak. Yalószinű e szerint, hogy a philloxera szárnyas alakjai mindkét helyre a szél által sodortattak a pár mértföldnyire fekvő s már régebben inűciált borsodi hegységekből. Minthogy a philloxera előbb-utóbb az ungi szőlőhegyeket is megfogja látogatni, nem lesz fölösleges, ha az itteni szőlőbirtokosok jó előre foglalkoznak e veszélyes rovar elleni védekezéssel; megismertetjük ez okból dr. C h yz e r Kornél Zemplénmegye jeles főorvosának a „Zemplénben“ közzé tett fejtegetéseit és tanácsait. Chyzer azt mondja, hogy a philloxerával meg lehet élni és meg is kell élni. A philloxerával való megélhetésnek módja két féle. Az egyik az úgynevezett gyéritési eljárás, mely földes talajban, hol kevés a kő, keresztül vihető. Ez abból áll, hogy kézi tüzifecskendő alakú hegyes végű szerszám a földbe beszuratván, azzal minden tőkére 30 gram szénkéneg fecskendeztetik a földbe. A szénkéneg igen illékony könnyen gyuló, nagyon mérges folyadék, mely a földben elpárologván, a gyökereken élődő phylloxerák legnagyobb részét megöli. Nagyobb mennyiségben azért nem alkalmazható. mert akkor a szőlőt is megöli, s köves talajban azért nem használható, mert a vas-szerszám leszurása alkalmával kövek közt támadható szikrák a széukéneget lángra lobbantják, s könnyen veszedelmessé válhatik a kezelőre. A gyéritési eljárás alkalmazása, melyhez, a kormány a szénkéneget és eszközöket mindenkinek, ki a philloxera ellen ezen utón védekezni akar, ingyen adja, katasztrális hold szőlőben évenként 20 napszámot igényel. Tehát kinek szőlő talaja erre alkalmas, a szőlő napszámot holdankiut megtoldva huszszal, megélhet a philloxerával is. Magában értetődik azonban, hogy ezen nem közönbös méreggel való elbánás szigorú felügyeletet igényel. S a mennyiben a philloxera folyton nedvet s tápanyagot von el a szőlőtől, azt gyakori trágyázással pótolni kell. A philloxerával való megélhetés második módja, az amerikai alanyokra való oltás, mert ezeknek gyökerei sokkal erősebbek lévén az európai szőlők gyökereinél a phílloxerának jobban állanak ellent, sőt mint hazájukban, úgy nálunk is megélnek vele együtt. Ezt az eljárást ott alkalmazhatni, hol a gyérítést a talaj köves volta miatt alkalmazni nem lehet. Ki tehát a philloxera ellen idejekorán védekezni akar, igyekezzék magának szőlőjében amerikai szőlővessző iskolát (legjobb ha melegágyban magból neveli) alakítani, hogy a phylloxera megérkeztét már kész oltványokkal amerikai alanyokra bevárhassa. Különfélék. Dalárdánk ma este a „Korona“ szálló komlókertjében adja nyári dalestélyét, melyre különösen felhívjuk a közönség figyelmét. Az estély 8 órakor kezdődik s dalárdánk két uj darabot fog bemutatni, egyike ennek Huber Károly azon darabja, melyet az ungvári dalárdának irt. * Az ungvári főgyntnázinni értesítőjéből kiemeljük a következőket. A tanulók száma a beiratkozáskor volt 513, elmaradt az év folyamán 46, az év végén maradt 467. Vallás szerint volt rkath. 124, gör. lcath. 163, ágostai 3, helv. hitv. 30, mézes vallásu 147, Nyelvviszonyaik szerint volt magyar ii 7., magyar-német 81, magyar-tót 98, magyar német tót 58, magyar-ruthén 69, német-magyar 11, tót-magyar 8. ruthen-magyar 25. Az érettségi vizsgálatra jelentkezett 45, sikerrel kiállotta 42. A növendékek által élvezett összes kedvezmények értéke: 10785 frt és 3 darab arany. A tanárikar 22 tagból áll, 13 rendes és 9 helyettes tanárból. Az I, II. III. és IV. osztályok parallel osztályokba volt beosztva s még igy is egy-egy osztályra 46—32-ig váltakozott a tanulók száma. Az értesitö Zékány Lajos tanár elhunytáról hoz életrajzi adatokat és visszaemlékezést, Sirokai Albert pedig „Rousseau nevelési elvei“-ről értekezik. A A_z „UNGr“ tárca,j a. Margit első szerelme Beszély. irta Hava*sy Rózsa (Folytatás.) Margit elpirult ; múló zavarral s pár mentegető szóval fogadá a dicséretet s jövőjét emlegeté. — Talán a színpadra szánta kegyed magát? kérdé az ifjú aggályt eláruló arccal. — Óh korántsem. A hányt-vetett zajos élet után nem vágyom. A csöndes családi kör — vagy épen a magány bir előttem varázszsal. — Hová gondol uram ?! Kérdé Tihamér kelletlenül beavatkozva. Etele figyelmen kívül hagyta Tihamér bele szólását. ■— Tisztelem nézetét kisasszony. Hangja — mely bizonyára isteni adomány — nem válik igy mintegy árucikké, hanem csupán szerettei, tisztelői gyönyörére fog szolgálni. Nemde játszani is szokott ? — Kérdé a zongorára mutatva. — Keveset —- kontárkodom, naturalista va* gyök. E szerint tehát a magyar darabok iránt Viseltetik előszeretettel ? — Bizonyára uram ! Minden mi magyar; mi hoúi szerzemény, — bir előttem csak becs' csel, — mondá lellkesedéssel. — Brávó 1 . Adjon az isten a hazának sok ilyen honleányt! lesz szives játszani ? felnyissam a zongorát ? — Nem —• nem most. Előbb talán ön játszik kissé. Apácska mondá s imént is haliám, hogy zene tanár, következéskép zenekedvelő is, nemde p — Helyesen következtet. Eng.m tulajdonkép a zene iránti túlságos rajongás vitt e pályaválasztására. Azon csüggök egész lelkemmel. Ez kábít, ez mámorit, altat, ez fölemel, ez feledteti velem bánatomat. Mert sok bánat ért az életben ; —- az utolsó szavakat halkabban mondá ki, — mintha önkénytelen jöttek volna és sóhajtott. Ha a napi fáradságok után esténkint magányomba térek bármily törődött vagyok is, előveszem a hegedűt s azon sírom ki keservemet; — folytatá fájó mosolylyal. És ilyenkor ha a múlt fájó képei már mind elvonultak lelkem előtt, s mit osztály részemül bírok a sorstól szűnik a gyötrelem, zongorához ülök, s a Bethoven lángszellemének alkotásai feledtetik velem a világot. — És a mig beszélt hév- rezgett hangján — halvány arca ki- gyult, szemei fölragyogtak. — Képzelem, hogy elérte már a tökélyt. De irigylem önt. — Távol vagyok még a tökélytől, mondá szerényen . — A mi engem illet, szegény Tihamér a meg. mondhatója, hányszor űzi ki innen játékom. — Ejnye Margit maga mindig félre ért. Mire magyarázza párszori távozásomat. Ellenkezőleg —- boldog vagyok ha zenéjét hallhatom. S azért kérem tegyen boldoggá, — játsza el a „kétszer üyilik az akácfa virága“ cimü újdonságot. És Tihamér elkezdett mindjárt dalolni is, de magasabb hangnemből kezdte s igj7 hangja cserben hagyá ; egy oktávával tehát lejebb szállít A, mi általános mosolyt szült. — No látja. Jobban tudja maga azt játsztani Erre a zongorához lépett, fölnyitá azt, s oda vezeté Margitot. fögymnásium uj épületének a vallás és közoktatási miniszter által kilátásba tett újjá építéséről sajnos nagyon kevés biztatót olvasunk, mert úgy vesszük ki a miniszteri leiratból, hogy pénz nincs, tehát marad máskorra, pedig a tanulók létszáma, a mostani két illetve három épület miserabilis volta sürgetésen parancsolja, hogy a miniszter ur ejtse módját, hogy e látogatott iskola épület újjá építését mielőbb vigye keresztül. A jövő tanév kezdete szeptember i-je, a beiratások már augusztus 28-3i-én történnek. * A tűzoltó mulatság a múlt vasárnapon a Széchenyi-kertben igen szépen sikerült. A nagy számmal megjelent közönség jól mulatott Az ősz szes bevétel 160 frt 64 kr. * A kis és nagy Ilid utcák kövezése végre foganatba vétetett, s mint látszik a várakozásnak és igényeknek teljesen meg fog felelni. A s.-a.-újhelyi kőbányából szállított járda- és szegély kövek nemcsak tartósságra, hanem szépitészeti szempontból is jóknak fognak bizonyulni. * Hirdetméuy. A nagyméltóságu közmunka- s közlekedési m. kir. Miniszter ur folyó hó n-ik<én kelt 42683/1883. számú rendeletével vasárnapokon a kir. postahivataloknál a posta szolgálatot korlátozta, úgy hogy e napokon a kir. postahivatalok a közönség s más hatóságok és hivatalok számára csak 4 óra hosszáig lesz nyitva. Az erre vonatkozó hirdetmény ezen posta hivatalnál nyomtatva ki van függesztve, s a postahivatal számára abban meg vannak a vasárnapi és hétköznapi hivatalos órák határozva. Erről a t. közönség azon hozzá adással értesittetik, miszerint a postahivatal vasárnapokon a meghatározott órákon kívül mindenki számára zárva lesz. Ung- várt, 1885. junius 30. Paulay. * Halálozások. A munkácsi g. kath. káptalant nagy vesztesség érte, mert Bedöi Markos Mihály éneklő kanonok junius hó 29-én élete 62, áldozársága 38 és kanonoksága 10-ik évében, hosszas szenvedés után elhalt. Temetése e hó i-én nagy részvét mellett ment véghez. — Bradács Gyula kir. közjegyzőnk sógornője, Gál Anna kisasszony junius 28-án 19 éves korában hirtelen elhalt. A vidéken Füzesséry Vince vajkóci közbirtokos 67 éves korában junius 30-án hunyt el. Áldás és béke lengjen hamvaik felett! *A soiezred legénysége közt a tyhpus járvány, szerüleg lépett fel s 20 megbetegült közül már vágyót elhalt. A közkórház főorvosa, Dr. Novák Endre, jelentést tett erről a kórházi választmánynak s azon indítványt adta elő, hogy a járványos betegség enyhítése s meggátlása szempontjából a közkórház uj épületében egy teljesen használható állapotú nagy szobát engedjen át a közkórház a Margit szivdobogva ült a zongorához. Érezte, hogy kritikus előtt fog játszani, a választandó dal felől gondolkodók „Olyan a te dalod mint a tüzes csók“ „Olyan a te dalod mint a tüzes bor“. Sugá fülébe háta mögül Zoltánfy. Margit hátra veté fejét, tekintete az ő mély tekintetével találkozott. — Ezt nem ismerem, nem ismerem. És sejté hogy e strófák reá vonatkoznak. És kipirult az arc, füldobogott a szív, reszketett a kéz ; hirtelen játszani kezdett. És megszülemlettek a zavart hangok, miknek tudata mind nagyobb izgalomba ejté a játszót. Végre lehanyatlott a kéz, s ö sápadtan, kimerülve lecsüggeszté fejét. Nem mert föltekinteni ő reá, kinek tekintete leikéig hatott s oly kinos zavarba ejté, de kinek e pillanatban ! jó indulatu részvét ült nemesen szép vonásains oly melegség sugárzott az imádatra méltó szemekből. — Mi ejté oly extázisba ? Játszók tovább tovább; — még egyszer ez elragadó első futamo, kát, ösztökélé szelíden. Margit nem felelt, némán ült, kezei mintha ónból lettek volna nem mozdulhatott. Tovább, még egyszer, ismétlé Etele, s a kotta fölé hajlott. E részlet itt gyönyörű. Egy édes emléket kelt föl, mely már elszunyadott keblemben. — Folytassa ön, sugá pihegve, szakadozottan. Látja Tihamér — maga ismételten zavarba hozott. (Folyt, köv.)
