Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-10-18 / 236. szám

Egyes szám ára 10 fillér Békéscsaba* 1Í27 október 18 Kedd 54-11? évfolyam, 238-fk %%ém BEIESM KOZLOHT POLITIKAI IIFIUP Fős*«ke»stfl: Dr. GyBnnSci Jín&m FaUlői sinkesctó i Filippinyi Sámnal Telefonaxfcm: 7 MSFISEUII 4ÍJ&XS : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengi. Példányonként 10 fillér. Siwkwstíség él kiadóhivatal: Békésec*bá», II, kertllet Ferenc* JóiseMér SO. tsám alaff, Hirdetés dijseabás untai. Békéscsaba október havi Képviselőtestületi közgyűlése 50 városatyát sorsoltaK Ki, néhánynaK nagyszomoruságára fl KeresKedelmi CsarnoK az flpponyi-utcai telKet Kapta nérséKeit vitát váltott Ki a Költségvetési előirányzat (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn dé előlt 9 órakor nyitotta m< g Berthóty István dr. polgér mes er Békéscsaba város október havi t épviselőtestüleii közgyűlését. Francziszky dr. fogalmazó felolvasta a polgármestori jelentést, melyhez elsőnek Kraszkó Mihály szólói} hozzó. Felszólalásában a jégkárosutak üg>ét tete szóvá. Értesült sei szerint ugyanis bár már régen esedékes lett volna a kér arányéban történő adóelengedés, erre való inlézkt désekröl nzonban az érdekelteknek n ég mind g nincs tudomásuk. Maczák György kiegészíti Kraszkó feisi ólölását azzal, hogy a jégkárosultak kérszázflékat a biztosító társaságok magasabban álla pitolták meg, mint a pénzügyigazgatóság hivatalos közege, ami szemmel látható igazságtalanság. Nóvák Györgynek ez elien van panasza, hogy a régi gyakorlat ellenére a legutolsó évi adóhátralékokat, múrt hajtják be olyan könyör'elenül, mint az tapasztalható. A felsíóialásol ra Horváth István adóügyi anécsnok ad felvilágosítást. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a jégkárok ennakide jén öszeiratiak s a jegyzék közszemlére kitétetett, melyet az érdekeltek meg is tekintettek. A jövő héten már kiteszik közszemlére azt a lajstromot, mely tartalmazza azokat az adotöiléseket, melyeket a pénzügyigazgatóség megállapított. A biztosító társaságok kárszázalék megállapítása független a pénzügyigazgatóságéhoz, miután a kataszteri biztos függetlenül állapította meg a kárszézalékaif. A pénzügyigazgatóség nem ismer 20 százalékos kórokat, hanem V», 2/s és teljes kárt. A 20 százalékos kórért nem ad adótörlést. Nóvák Györgynek azt válaszolja, hogy a gyakorlat most is az az adóbehajtásoknál, hogy csak a legrégibb tartozásokat hajtják bes a kéiőbbi esztendőkére csak, fel szólitásokat küldözgetnek. Csabán még senkit sem hajtottak végre adőérí. Kraszkó Mihály bór tudomásul veszi a választ, kijelenti, hogy nem helyeselhető az, hogy egy fizető magántársaság magasabb kárszázalékokat állapit meg, mint egy közhatóság. Nyomatékos intézkedést kér ennek az igazságtalanságnak megszüntetésére. A polgármester válaszolva a felszólalásokra, azt a tanácsot adja, hogy azok, akikkel a felpanaszolt igazságtalanságok megtörlénlek, alapos reménnyel szólalhatnak fel éppen a biztosító társaságok becslése alapján a kataszteri biztos becslése ellen. Ezután a képviselőtestület a polgármesteri jelentést elfogadta. A város kéri a tanítóképző felállítását Szeberényi Zs. Lajos a póttárgysorozat 20-ik pontjának tárgyalását kéri, amit a képviselőtestület elhaiároz s igy Szeberényi indítványát nv ómban meg is teszi. Tekintettel arra, hogy az Alfö dön a megszűnt szarvasi tanítóképző híján hasonló intézet nincsen s hogy a város és tanyák lelki világát jól ismerő tanítóink képzése nehézkesse vált, indhványozza, hogy a város hassen közre egy Békéscsabán felállítandó állami tanitóKépző érdekében. A felállítandó intézet részére adjon a város ingyen telket, mely célra a Lutherutcai telket javasolja. Korniss Géza dr. tanácsnok felolvassa az állandó választmány pártoló javaslatát, kéri annak elfogadását. A javaslaiot azzal a bővítéssel fogadják el, hogy a polgármesternek jogot adnak arra, hogy a szükséghez képest akár küldöttséggel járjon el az illetekes miniszternél. Kisorsolják a városatyákat Ezután került a sor arra a tárgysorozati pontra, melynek tárgyclasa elé alapos aggodalommal tekintett néhény váiosatya. A törvény értelmében ugyanis a három év előtt váhsztoit 100 képviselőtestületi tag feléi kelleti kisorsolni. A polgármester egymásután olvasía fel a tiz választókerület által megválasztott városatyák neveit és helyezte el az urnában a cédulákat, majd minden egyes keiüiet képviselői közül 5—5 t húzott ki. A kihúzott nevek tulajdonosainak megbízatása már csak ez uj választásig tart, hacsak újból meg nem választtatnak. Ezért volt a nagy aggodalom s Pollak Arno.d célszerű magyarázatot is adott a polgármesternek, a cédulák miként való kezelésére. Mintha érezte volna, hogy az ő nevét is kihúzzák . . . A kisorsolt varosatyák nevei kerületenként a következők: I. kerület: Hankó Mihály, Drienyovszky János, Kraszkó Miháiy, Bohus M. Méiton, Zlehovszky György. II. kerület: Kvasz Mihály, Roth József, Kulpin Mihály, Arnót Sándor, Gyöngyösi János dr. III. kerület: Kucsara János, Lipták Jánoí, Bohus M. András, Macák György, Kackó Jtnos. IV. kerület: Terpitka Jénos, Pollak Arnold, Uhrin János, Tóth György, Csicsely János. V. kerület: Simon Béla, Uhrin Pál, Zahorán Pál, Aracky György, Vidovszky Kálmán. VI. keiüiet: Ifj. Flender Mihály, Bárszky Mihály, Mesziar János, Hrabovs?ky Pál, Lőrincsik János, VII. kerület: Hrabovszky Mihály, Ondrejcsik János, Resetár Károly, Lilinger Ltvan, Kuruncíi Péter, Vili. kerület: Patay János, Laurinyecz Pal, Brnlik Pál, Csiernyik Mátyás, Meliskó Mihály. IX. kerület: Drienyovszky András, Hankó Mihó y, Kerekes János. Machlik Mihály, Gulyás János. X. kerület: Kclarovszky Mihály, Tóih Lász ó. Laczó Mrhály, Könyves T. Kálmán, Kocziha Mihály. Megszavazzák a Csarnoknak az Apponyi. utcai telket Gyöngyösi János dr. indítványára a póítárgysorozat 2 ik és a rendes tárgysorozat 4 ik pontját együtt tárgyalja a képviselőtestület. Medovarszky Mátyás dr. főjegyző ismerteti a pénzügyigazgagetóság átiratát, melyet annak idején mér ismertetlünk s melyben a miniszter minden feltétel nélküli ingyen telket kér a várostól az adóhivatal részére. Ebben az ügyben az állandó válaszimány határozata elutasító s a határczatot a képviselőtestület is magáévá teszi. Eszerint nem épül uj adóhivatal Csabán. Ezzel kapcso'a'os a Kereskedelmi Csarnok székházának ügye is az ismeretes képviselőtestületi határozat alapján. Az adóhivatal lelkének megtagadása miatt az állandó választmány a Csarnok telkere nézve mégis azt javasolja, hogy a Luther-utcai telekből hasittassék hí. Maczák György és Zsiros András ellenzik a javaslatot és az egész teiket a tanítóképző számára kívánják fenntartani. Gyöngyösi János dr. az ügy tárgyalásánál higgadtságra kéri a képviselőtestület tagjait. Rámutat ana, hogy a Kereskedelmi Csarnok céljai és a többi kei eseti ág között nincsenek erdekellentéiek. Helyesli azt, hogy a Luther-utcai telket a tanítóképző céljára tariják fenn, azonban akkor viszont a Csarnoknak adják az Apponyiulcdi telket. Szeberényi Zs. Lajos pártolja Gyöngyösi indítványát és nem szót ellene Areczky György sem, azonban csak 70 pengő négyszögölenkénti árért hajlandó átengedni az Apponyi-uicai teiket. Végül is 50 pengős áron megszavazzák a ielket azzal a kötelezettséggel, hogy amennyiben a póstakincstár nem reflektál a részére fenntartott 100 négyszögölre, ugy a Kereskedelmi Csarnok azt is tartozik megverni. A szavazás elvben egyhangú volt, mig az árra nézve az 50 pengős ár mellett 58-an, a 70 pengős mellett pedig 31-en szavaztak. A költségvetés tárgyalása Ezután Ács János városi főszámvevő terjesztette elő a város 1928. évi költségvetését, Az állandó választmány a tanács által ö szeáliitott költségvetést mindössze azzal a változtatással javasolja, hogy a tisztviselők személyi járandóságainak vegyes tétele 2000 pengővel csökkertiessenek s ezzel az összeggel többet adjanak a Rudolf reálgimnáziumnak segélyképpen. A költségvetéshez elsőnek Szelner Antal szólott hozzá. Foglalkozik az utolsó háiom év jelentős feleslegeivel. Véleménye szerint a város most Í3 feleslegeket fog elérni, mert a bevételi tételek alacsonyan vannak beállítva. Beszél az adókivetésekről, amelyeknél nem a tényleges teherbírást, de előirányzott szükségletet veszik alapúi. Hiába alacsony nálunk a kereseti adó kulcsa, ha az adóalap magas. A költségvetést elfogadja. Drienyovszky János azt vázolja, hogy mennyire tul van terhelve a város polgársága a közterhekkel. Hadiköicsön, vegyonvéltság, kényszerkölcsön, a különböző akciók agyonsanyargatták a népet. Az utolsó 10—12 év alatt csak a korbács működik az adózás terén. Az idén rossz termés volt, a jég is nagy kérokat okozott, nem bírják a negy pótadót. 40 százalékos pótadót indítványoz. Hollánder Lipót dr. szerint a városi pótadó tavaly 50 százalékról 40 százalékra ment le és a város mégis fejlődölt. Az elő irányzatban vannak olyan uj tételek, emeiyek eddig még nem szerepeltek a közgyűlés előtt. Ezeket nem lett volna szabad a költségvetésbe felvenni. Szelner felszólalására válaszolva, azt állítja, hogy a többleieket az adóbevételek terén a város fejlődésével előállott adóalanynövekedés eredményezte. E egendőnek tartja a pótadókulcsnak 35 százalékra való redukálását. A felsőkereskedelmi iskola tandíj előirányzatát Láng Frigyes kevesnek találja. A kuilurtanácsnok felvilágosítása után a közgyűlés a tétéit változatlanul elfogadja. Maczák György indítványára a levente intézménynek a költségvetésben előirányzóit 200 pengő többletét töröltek. Ugyancsak töröltek a kulturegyesüietek reszére előirányzott tételből 3500 pengőt. Aradszky György a költség vetést általánosságban sem fo-