Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám
1913-04-10 / 28. szám
Békéscsaba 1913 április 24 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 189 mint Gyula, Csaba, vagy az eg ósz Békósvármegye. Nem is katonai tekintetek ösztönözték a honvédelmi minisztériumot arra a ^gondolatra, annak, mint kiderült, tényleg létezett is, hanem ettől teljesen elütő okok, amelyek Arad pártfogóiban keresendők. Az első hasonló hir vétele után Gyula vezetősége azonnal akcióba lé pett, hogy a honvédelmi minisztériumot más gondolatra bírja. Hathatós pártfogója volt ebben a törekvésben a városnak maga id. Kóry Gyula főispán aki memorandumot intézett a kormányhoz és abban azt bizonyította, hogy ugy államkormányzati, mint, szociális|és gazdasági szempontból szükség van, Békésmegye nagyobb községeiben, különösen pedig székhelyén a katonaságra. Emellett a főispán személyesen is közbenjárt többször a honvédelmi miniszternél az ezredtörzs elhelyezésének megakadályozása érdekében. Kéry főispán hathatós érvelésének és intervenciójának tulajdonitható főképen, hogy a honvédelmi miniszter éppan a tizenkettedik órában elállott az elhelyezés tervétől és mikor ez ügyben küldöttség járt nála, annak már egészen megnyugtató kijelentéseket tett. Énnek dacára még mindig ijesztgetik a gyulaiakat. Mondogatják, hogy ha megfelelő laktanyát ós gyakorlóteret nem létesít a város, akkor mégis csak áthelyezik az ezredtörzset Aradra. Abban sok is igaz, hogy nincs megfelelő laktanya és a gyakorlótér se mondható valami elsőrangúnak. A gyulaiak azonban ennek dacára is nyugodtan lehetnek. A honvédelmi miniszter ugyanis még akkor, mikor az áthelyezésről szó volt, felhívta Arad városát, hogy bővítse ki a laktanyát, egyben pedig egy katonai bizottságot is küldött ki a szükséges építkezések megbeszélésére. Ez a bizottság aztán megállapította, hogy teljesen uj laktanyára van szüksége a honvéd gyalogságnak, mivel a régit a mostani telken kibővíteni nem lehet. A város ekkor a honvédlaktanya felépítését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a miniszter egy teljes ezredet helyezzen Aradra. Közbejött Gyulának és a főispánnak az áthelyezés meggátlását célzó akciója, amely teljes sikerrel végződött. A miniszter ugyanis a napokban arról értesítette Aradot, hogy a városEak egy egész ezred odahelyezésére irányuló kívánságának nem tehet eleget, de ha a város a jelenlegi létszám számára hajlandó laktanyát építeni, akkor e tekintetben hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni. Arad ebbe természetesen nem ment bele. Az aradi kombinációnak tehát semmiféle komoly alapja nincs. A kis ráijeszíés azonban hasznára volt Gyulának. Mig ugyanis eddig nem sokat törődött a honvédségnek sem a gyakorló-, sem a lőterével, most már nagyon is törődik. Az ijesztgetés után ugyanis azonnal érintkezésbe lépett Nagypól községgel és a gróf A'másy uradalommal s megállapodásra is jutott vélök a gyakorló- ós lőtér bérletére vonatkozólag. Sőt még nagyobb áldozatra is képes most már. Ha ugyanis a miniszter uj laktanya építését kívánná, Gyula még ezt a kívánságot is kész örömmel teljesítené, csakhogy el ne veszítse a honvédséget, amelyet oly sok katonaságban szűkölködő város szeretne nagy áldozatok árán is magához kaparintani. Nemcsak azért kívánják azt, hogy az utca k^pe ólónkebb, tarkább legyen az uniformisok által, hanem azért is, mert a katonaság jelentős hatással van az illető városok gazdasági megerősödóséra is. A gyomai választókerület választás előtt. Kovács Gyula lemond. Mikor Kovács Gyulát, a gyomai kerület most már nagyhírű képviselőjét a Házból, az urna felboritása miatt harminc napra kizárták, heteken át találgatták a lapok : „Bemegy-e a házba Kovács Gyula ? Most épen ugy kérdezhetjük : Lemond-e Kovács Gyula ? Mert a képviselő lemondott ugyan levélben Justhnak, Kossuthnak, Egry Bélának és érzelgős beszédben vasárnap választói előtt is, de nem mondott le ott, amely fórum a lemondás elfogadására illetékes: a Ház elnökénél. Ha tehát Kovács Gyula lemondását attól tette függővé, hogy előbb választói lelkületét, ragaszkodását akarja látni, érezni, akkor a vasárnapi tapasztalatok után tényleg le kell mondania, mert a ragaszkodásnak épen az ellenkezőjét láthatta, éreznette. Ünnepeltetés helyett kudarc, részvétlenség fogadta. A nagy választókerület polgársága távolmaradt. Mezőberényből néhányan mentek át, Gyomán is csak a Földmives MunkásEgylet tagjai vonultak ki, a gazdaértelmiség, a kereskedők és iparosok távoltartották magukat. A búcsúzó képviselő környezetét Gyoinán való tartózkodása alatt K o 11 á r János, dr. S i m o n k a György, Erdei János ós Gálos Benedek, a Földmives Munkás-Egylet elnöke és három fővárosi újságíró alkották. A kópvisolő a 10 óra utáni gyorsvonattal érkezett. Az állomáson nagyszámú kíváncsi asszony és gyerek között, ott voltak zászlóval és fuvózenekarral a Földmunkás-Egylet tagjai, akik inkább szocialisták, mint 48 ások. Ezt a j pártot K o 11 á r János, dr. S i m o n k a György és Ő s a p a y Lajos képviselték. A vasúti kocsiból lelépő képviselőt zajos éljen fogadta, majd Gálos Benedek üdvözölte. Kovács Gyula megköszönte, hogy elébe fáradtak. A gondviselés, a sors, melynek utai kifürkészhetetlenek, akarhatta igy, hogy most választói elé jön bucsazni. A menet aztán a zene és a nvomV dászsegédek Munkásindulójának hangjai mellett bevonult a községháza udvarára, hol vagy 500 hallgató voit jelen. A búcsúzás programja ugy volt összeállítva, hogy azt Ő s a p a y Lajos endrődi gyógyszerész beszéddel megnyitja, majd pedig berekeszti. Bár Őüapay a városházára sietett, a búcsúzásnál nem volt jelen, igy Gálos Benedek. tette meg a szívességet és néhány szót mondott. A képviselő hosszan, egy óránál tovább beszélt, hévvel,Jde hatást nem igen ért el. Kovács Gyula nincsen megelégedve önmagával, tgyik párttal sem, Azért mond le, mert nem akar a pártok közötti békekötésnél kerékkötő lenni. Mert ő eddig csak arról győződött meg, hogy az ellenzék kezdte a harcot, de sohasem küzdötte azt végig, hanem elernyedt és megalkudott. A többség a parlamentarizmust semmisiti meg, az ellenzik pedig nem teljesiti kötelességét, ő tehát nem akar annak a parlamentnek tagja lenni, nem akar a hazaárulókkal egy levegőt szivni, inkább lemond mandátumáról. Különben beszéde főbb vonásokban a következő: Kovác3 Gyula kezdetben érzelgően az apai, rokoni és fiu szeretetet vázolta, mit az urnafeldobással és kizárással okozott, majd kifejtette, hogyan fogamzott meg benne az az elhatározás, hogy életét dobja oda, hogy a többséget megállítsa azon a végzetes lejtőn, amelyen haladva a nemzet alkotmányát rombolja össze. Végignézte junius 7-én az ellenzéki képviselők, kivezettetését ós a hazája sorsán való kétségbeesés ragadta annyira, hogy mikor lerontott a terembe, azzal a szándékkal, hogy ott magát agyonlövi, a revolvert nem magára irányította először, hanem olyan helyre, ahová nem akarta. Azzal okolták meg az erő&zakot, hogy üdvös törvények meghozatalának állotta útját az obstrukció. Ezek az állítólagos üdvös törvények, amiket azután az ellenzék távollétében halomszámra szavaztak meg, nem az ország javát szolgálják. A munkapárt programmja dinasztia-ellenes. A mostani állapotokért felelős az ellenzék egy része, az, amelyik a harcban nem tett eleget kötelességének. Az az érzése, hogy mandátumának letevésével elégtétellel tartozik a parlamentarizmusnak, amelynek rendjét megsértette. Ha mások lábbal is tiporták a parlamenti szabályokat, ez ugy ér/i, nem mentheti az ő cselekedetét. Da lemond azért is, mert nem akar és nem tud hazaárulókkal együtt dolgozni. Es e tekintetben nincs bocsánata azok számára sem, akik a munkapártot ujabban, jóval az erőszak elkövetése után, elhagyták. A békére szükség van, ha lehet becsületes, az országra nézve üdvös megegyezést létesíteni, ám csinálják meg, de ő, aki mindig hibáztatta, hogy az ellenzék küzdelmei soha sem vezettettek végig, félreáll. Végül megköszönte a kerület bizalmát ós szeretót és igórte, hogy mint egyszerű polgár is, mindenkor szolgálatára áll és tőle telhetőleg igyekszik érdekeit előmozdítani. Egyesek közbeszóltak: Kár lemondani ! Nem engedjük! Nem igen kórlelték és a hallgatóság rendben szétoszlott, azonban nagy csoportokban folyt eszmecsere arról, hogy ki is legyen az uj képviselő. A választó kerületben Gyoma után Mezőberényben van a legtöbb szavazó. Itt a gazdák azt óhajtják, hogy gazdapárti jelöltet állítsanak. A gyomai gazdákkal szövetkezve, jelöltjük Szabó Benedek lenne. Szeghalomnak is gazdapárti kell. Da nekik is van jelöltjük. Beszélnek egyesek M e z ő f i Vilmosról is. A választókerület többsége rendszerváltozást óhajt. Megelégelte a frázisokkal való dobálózást és kerületi politikát óhajt. Legyen már egyszer egy olyan ( képviselő, ki kulturális és közgazdasági törekvésüknek szószólója és eredményes támogatója lesz. Da mindez a kombináció még korai. Aktuálissá akkor lesz, ha Kovács Gyula j a Ház elnökénél is benyújtja lemondásátA beszámoló megtartása után a 48-as függetlenségi körben közebéd volt. Ebéd után pedig Kovács Gyula kíséretével együtt kocsira ült és Endrőd községbe hajtatott, ahol a képviselő délután 3 órakor tartotta meg beszámolóját. Itt Ő s a p a y Lajos pártelnök, endrődi gyógyszerész fogadta és üdvözölte Kovács Gyulát. Kovács nagy vonásokban a fenti beszéd tartalmát mondotta el, utána pedig dr. S i m o n k a György, gyulai ügyvéd tartott beszedet; ezt a beszédet már Gyomán akarta elmondani, de a gyűlés gyors berekesztése akadályozta meg abaan. Majd ismét Ösapay beszólt, felkérvén Kovácsot, hogy ne mondjon le, tartsa meg mandátumát, de Kovács kijelentette, hogy ebbeli elhatározása megdönthetetlen. A Csabai Daloskör jubileuma. A vasárnapi közgyűlés. Csabán immár két évtized óta áll fenn a Daloskör, amely kebelébe gyűjti azokat az ideális lelkű embereket, akik szeretik a muzsikát, a dalt. Sajnos, ezeknek a száma az életfeltótelek megnehezülésével évről-évre fogy, pedig éppen ilyen szomorú viszonyok között volna szükség a dal, a muzsika kultiválására, amely kellemes akkordjaival elcsititja a gondokat és legalább néhány percre a boldog emberek közé sorozza azokat is, akik már-már összeroskadnak az élet terhe alatt. A Csabai Daloskör igen szép múltra tekinthet vissza. Országos dalárversenyeken többször aratott győzelmi pálmát. Csak mostanában nem szokott rószt venni versenyeken, amikor nehezen tud megfelelő számú működő tagra szert tenni. Szinte csodálatos a csabaiak közönyössége. Más, hasonló népességű városokban nemcsak egy, hanem 5—6 dalosegyesület is működik ós itt még ennek az egynek is kevés számú tagja van. Éppen ezért, e nagy részvétlenség közepette, méltán megérdemli a csabai dalosok kis és lelkes tábora, hogy a kör husz éves jubileuma alkalmából Csaba közönsége szeretettel ünnepelje* őket, elsősorban pedig azokat, akik alapították és azóta a nehéz körülmények között is fenntartják. A jubiláris ünnepséggel vasárnapi közgyűlésen foglalkozott a Daloskör. Előbb azonban a szokásos folyó ügyeket intézte el és a tisztújítást ejtette meg. A közgyűlésen Wagner József elnökölt, aki tartalmas szép, megnyitó beszédében emlékezett meg a Daloskör mult évi működéséről és arról, hogy a Kör immár két évtizedes múltra tekinthet vissza ós lelkes szavakkal buzdította a jelenlevőket, hogy a Kör ügyeit még nagyobb erővel karolják fel az eddiginél is. Az óljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után bemutatásra került a titkári jelentés, továbbá a zárószámadás ós a költségvetés, amelyeket egyhangúlag elfogadott a közgyűlés és a felmentvónyt megadta. Most a tisztújítás következett. Wagner József elnök bejelentette, hogy a tisztikar mandátuma lejért s ezért rrok nevében is rendelkezésére bocsátotta az állásokat a közgyűlésnek. A választás egyhangúan folyt le és eredménye a következő : Elnök lett újból Wagner József, alelnök T i m á r Endre, ügyész dr. Gally Károly, karnagy Gally János, pénztáros Lukovicky Endre, titkár Jeney Endre, jegyző ifj. Horváth Mihály, ellenőr Molnár György, zászlótartó M e n g y a n Endre, serleghordozó V a 1 e n t i n y i Mihály, szertárnok pedig S z i k o r a Pál, választmányi tagok : Berónyi György, Adamik János, Náfrády József, Dubraucsik János, Dubraucsik Károly, Uhrin Gyula, Facsinay Dezső, Chrisztián György, Ancsin János, Kacsán János, póttagok Gyucha János és Bielik András. Wagner József elnök köszönetet mondva a bizalomért, nyilatkozattételre hívta fel a közgyűlést az iránt, hogy a Daloskör fennállásának 20-ik évfordulóját hogy akarja megünnepelni. A közgyűlés elhatározta, hogy a jubiláris ünnepség napján a megyei dalosegyesületek bevonásával egy megyei jellegű daloshangversenyt rendez. Egyben felkéri a községet, hogy a daloskört az ünnepély megtartásában anyagilag is támogassa ós évi segélyben részesítse, tekintettel arra, hogy a Daloskör minden ünnepély alkalmával teljesen ingyen működik közre. A kérelem nagyon jogos ós móltányos. Hisszük, hogy a képviselőtestület nem is fog annak a teljesítése elől elzárkózni. A Daloskör közgyűlését a jubiláris ünnepségre vonatkozó határozatok után Wagner József elnök berekesztette. ÚJDONSÁGOK. A békési kaszinó közgyűlése. Mult számunkban megemlékeztünk arról az igazán sajnálatns incidensről, mely a békési kaszinó elnöksége és Szügyi Józsefj kaszinói tag között folyt le, abból az esetből kifolyólag, hogy a kaszinó alelnöke, L i p ó c z y István, Barabás György békési plébános kórelmére engedélyezte a föltámadási körmenet tartamára a kaszinó ablakainak kivilágítását. Megírtuk azt is, hogy a kaszinó választmánya azonosította magát az alelnök eljárásával ós felszólította Szügyi Józsefet, hogy fejezze ki sajnálkozását a történtek fölött. Ér sajnos, nem törtónt meg, sőt többen is akadtak, akiket a kivilágítás ténye vallásos érzületükben sértett meg, aminek folyományakópen aztán dr. Márk Ferenc ref. lelkész és tiz társa beadványt nyújtott be a kaszinó közgyűlése elé, melyben bizalmatlanságot fejez ki a tisztikarral és a választmánynyal szemben, kéri kimondani, hogy a kaszinó a jövőben mindeoféle felekezeti színezetű tüntetéstől tartózkodni fog, másrészt jelentse ki, hogy sajnálkozik ama incidens fölött, meiy a mostani esetből kifolyólag Szügyi József ós a kaszinó elnöksége között történt. Eme beadvány arra indította a kaszinó elnökségét, hogy egy rendkívüli közgyűlés előtt keresse a maga igazát. A közgyűlés vasárnap délután tényleg meg is törtónt és hosszú, izgalmas vita után a kaszinó tisztikara részére a legteljesebb elégtételadással végződött. Dr. Telegdy Lajos indítványára ugyanis kimondotta a közgyűlés, hogy az elnökség és a választmány eljárását nem helyteleníti ós irántuk továbbra is bizalommal van, a feltámadáskori kivilágítást nem felekezeti, hanem csakis udvariassági ténynek tekinti, sőt az elől nem zárkózik el más alkalommal sem, ha erre a róm. kath. egyház feje és vezetője részéről kellő formában felkéretik. Részünkről, midőn a történteket registráljuk, a legteljesebb elismerésre móltónak találjuk a kaszinónak eme állásfoglalását, mely a felekezeti türelmességnek — tekintve még, hogy többsége református vallású — és a legmesszebbmenő udvariasságnak igazán szép példáját statuálta, de nem titkolhatjuk el aggodalmunkat sem és nagyon sajnálnók a köz érdekében, ha eme igazán csekélység, az oly szép és eredményes kulturális missziót teljesítő kaszinó belóletóben pártoskodást, kilépéseket vagy ami sajnos, Békésen nem hiányzik, — különösen a privát érintkezés terén is ellenségeskedést ós gyűlölködést váltana ki.