Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-08-08 / 62. szám

B:'cíj;;úi 1937 J aug. 8. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 ciálizrausnak nevezett mozgalom voltaképpen nagy horderejű jelszavaknak álcájával él vissza a népnek kiszékenységével és tudatlanságával. Ezeknek a jelszavaknak mindannyia egy-egy gyümölcsöző tőke a nagyhangú izgatók markában, akik jól ismerik azt a fogást, hogy csak azt kell igérni a népnek, ami fáj. De az igéret beváltása Ítéletnapig is késhet. Műveletlen néposztályokban ez a lehetőség kizárt dolog, mert a körülmények latolgatása itt egységesebb, józanabb alapokon nyugszik s a lelketlen ígérgetéseket könnyen le tudják szállítani az azokat megillető nivóra. De ott, ahol a műveletlenség sötétségében kalandozik a gondolat, mindig akadnak hivők, kik a leghétköznapibb hazugságokat is csengő aranyképpen fogadják. Éppen ezért rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a népkönyvtárak érdekében megindult akciónak, amelyet felkarolt minden délvidéki vármegye. Békésmegyében a DMKE. megkeresése alapján kérdést intézett Ambrus Sándor alispán a községekhez, hogy melyek óhajtják a népkönyvtárakat ? A beérkezett válaszokból kitűnt, hogy a DMKE. akciója már nem érte váratlanul a mi községeinket, mert majdnem valamennyiben volt már ehhez hasonló törekvés. Öcsöd község legutóbbi közgyűlésén, még a DMKE. megkeresése előtt Csapó Péter indítványára foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a község értelmi és erkölcsi színvonalának emelésére népkönyvtár felállítását kell kérni a földmivelésügyi kormánytól. A közgyűlés egyhangúlag magáévá tette az erre vonatkozó indítványt s most törvényhatósági jóváhagyás végett leküldte a határozatot. Az elöljáróságot pedig ugyanez a közgyűlés megbízta, hogy a földmivelésügyi kormánytól e célra kapandó segélyt felhasználhassa. C3orvás, Vésztő, Kétegyháza, Orosháza és Mezőberény községekben szintén megindult már ez a mozgalom, a melyet most a DMK. istápolására biznak. Irodalom. „Havasi gyopárok." H a 1 m y Gyula, fogarasi állami főgim.tiázimi rendes tanár,"a „Fogaras és Vidéke" főszerkesztője, lapunk munkatársa tollából: „Havasi gyopárok" cimen terjedelmes verskötet fog megjelenni Budapesten; ugyancsak sajtó alatt van fenti szerzőnek: „Mohok ós vadvirágok" cimü tárca-gyüjteménye és ezen kivül a tankönyvirodalom terén egy egészen uj irányú „P o é t i k á j a" fog megjelenni szeptember hóban. Halmynak ezekkel együtt t i z kötet munkája van a könyvpiacon s mindenikkel nagy elismerést ós szép sikert ért el. Különben is ő már huszonkét éves munkása ugy a szép-, mint a hírlapirodalomnak. Fenti szépirodalmi müveit, a „Havasi gyopárok"-at, továbbá a „Mohok és vadvirágok"^ ajánljuk a szépért lelkesülő s irodalmat kedvelő közönség figyelmébe ós pártfogásába. dz egeszseges és ö beteg piá,a Gyomorbajosok régóta bátttapláid Mbéó hdnyá5fól,hd5(iiBnB5íőlbiurotlDl és elhárrfjö ezctej Wien l.,Biber5tra558l1. KUZGAZDASAG. Gabona árak. Békéscsaba, augusztus 7. A budapesti gabonatőzsde irány- j zata bár tartott, a malmok csak némi I árengedmány mellett vásárolnak. A csabai hetipiacon meglehetősen ( jó volt a kínálat. Uj buza 21- 2140, I. rendű ó-búza .... 21 60 *— í II. „ 20 10 : Árpa új . . . Morzsolt tengeri 13 — 11-60 Budapest, aug. 7. ^Készbúza tartott; okt. buza 23 08, tengeri 13-40. 99. Bftő • 1906. Öfe'sége a király nevében! A gyulai kir. törvényszék, mint büntető bíróság, V. Szakmáry Arisztid kir. Ítélőtáblai biró elnöklete alatt, Budai Antal kir. törvényszéki biró, Jankovich Tihamér kir. törvényszéki albiró, valamint Weinmann Viktor kir. törvényszéki jegyzó, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett a vádtanácsnak 3188/905 bftő sz. vádhatározata alapján nyomtatvány útján elkövetett becsületsértés vétsége miatt vádolt Palatínus József bűnügyében a kir. törvényszéknek 3876/9Ó5 bftő számú végzése folytán dr. Berényi Ármin főmagánvádlónak, valamint Palatínus József vádlottnak jelenlétében Gyulán, 1905. évi december hó 28-ik napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg ítélt: A kir. törvényszék, mint büntető biróság szabadlábon levő: Palatínus József (24 éves, róm. kath. nőtlen, vagyontalan, felső kereskedelmi iskolát végzett, hírlapíró, póttartalékos, szegedi születésű, békéscsabai lakos) vádlottat azon ténye miatt, hogy a Békéscsabán megjelenő „Békésmegyei Közlöny" cimü időszaki lapnak 1905 április 2. napján megjelent, 38. számában „Utolsó szó" cimü közleményben, mint annak szerzője, dr. Berényi Ármin ellen a következő kitételeket használta: „Ami pedig a Berényi Ármin dresetét illeti, szintén hazugság. Mert nincs tudomásom róla, hogy Berényi Ármin dr. engem a gyulai kir. tszék folyósóján megsértett volna, ha pedig ezt tette, úgy tudtomon és hallomásomon kivül történt. Ez pedig közönséges gazembertempó." S ekként vádlott, dr. Berényi Ármin főmagánvádló ellen meggyalázó kifejezéseket használt s azt nyomtatvány útján tette közzé; bűnösnek mondja ki a btk. 261. §-ába ütköző, nyomtatvány útján elkövetett becsületsértés vétségében s ezért nevezett vádlottat a btk. 261. §-a alapján, a btk. 92. §-a alkalmazásával az 1892. évi 27. t,c. 3. §-ában megjelölt célokra fordítandó, 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhével a gyulai kir. ügyészségnél lefizetendő, bahajthatlanság esetén a btk. 53. §-a alapján (3) három napi fogházra átváltoztatandó (30) harminc korona pénzbüntetésre, mint fő- s ugyanazon célokra, idő alatt, behajtatlanság esetén a btk. 53. § a alapján további (2) kettő napi fogházra átváltoztatandó (20) húsz korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre itóli. Kötelezi vádlottat, hogy a felmerülendő bűnügyi költségeket az államkincstár részére a fennálló szabályok szerint fizesse meg; ezeket azonban az 1890. évi 40. t.-c., 4. §-a alapián egyelőre be nem hajthatóknak nyilvánítja. Köte'ezi végül nevezett vádlottat a btk. 277. §-a alapján arra is, hogy a majdan jogerőre emelkedett Ítéletet egész terjedelmében, indokaival együtt, saját költségén a „Békésmegyei Közlöny" időszaki lapnak az ítélet kiadásától számított legközelebbi számában tegye közzé. E célból a jogerős Ítéletet annakidején vádlottnak kiadni rendeli. Jogerő után a 14. naplószám alatti iratokat, hivatkozással 1905. B 450/15. számra, a nagyvárad városi kir. jbiróság, mint büntető bírósághoz, a 15. n. sz. alatti iratokat pedig 1905. B. 130/4. számra hivatkozással a békéscsabai kir. járásbírósághoz visszaküldeni, az ítéletet pedig a gyulai kir. ügyészséggel közölni rendeli. Indokok : Dr. Berényi Ármin főmagánvádló vádlott ellen a btk. 261. §-ába ütköző, nyomtatvány útján elkövetett becsületsértés vétsége miatt emelt vádat, azon alapon, hogy ez a Békéscsabán megjelenő „Békésmegyej Közlöny" cimü időszaki lapnak 19Ö5 április 2-án meg- , jelent 38 számában „Utolsó szó" cim \ alatt közzétett cikkben ellene a követ- j kező meggyalázó kifejezéseket hasz- ; nálta: J „Ami pedig a Berényi Ármin dr. esetét illeti, szintén hazugság. Mert nincs tudomásom róla, hogy Berényi Ármin dr. engem a gyulai kir. tszék folyósóján megsértett volna, ha pedig ezt tette, úgy tudomásomon ós hallomásomon kivül törtónt. Ez pedig közönséges gazembertempó." Vádlott Palatínus József a főtár gyalás folyamán beösmerte, hogy az inkriminált lapközleménynek ő a szerzője, azonban avval védekezett, hogy főmagánvádlót sérteni nem akarta. Ugyanis a Békéscsabán, Szentmiklósi József szerkesztésében megjelenő Békésmegyei Híradóban Szentmiklósi József szerkesztő azt irta róla, hogy őt, t, i. vádlottat főmagánvádló a gyulai kir. törvényszék folyósóján legazemberezte. Minthogy pedig ő erről mit sem tudott, ezen támadás ellen védekezésül irta a Békésmegyei Közlönybe a vádbeli cikket, mely azonban főmagánvádló ellen sértést nem foglal magában, csupán feltételesen s általánosságban használta bonne a „gazembertempó" kifejezést. Tekintve azonban, hogy a vád tárgyává tett lapközleményben előforduló „gazembertempó" kifejezés nyilván meggyalázó, tekintve, hogy vádlott Palatínus József eme meggyalázó kifejezést magában foglaló cikk szerzőségét elismerte, tekintve továbbá, hogy magából az inkriminált nyilatkozatból, de e mellett a cikkben éppen ezen ügyre vonatkozólag leközölt s a főmagánvádló és vádlott között fennforgott lovagias ügyben felvett jegyzőkönyvekből is nyilvánvaló, hogy a meggyalázó kifejezés dr. Berényi Ármin főmagánvádló ellen irányul s habár feltételesen is, ellene használtatott, tekintve, hogy a vád tárgyává tett nyilatkozat tartalmából és hangjából kétségtelenül kitűnik vádlott sértési szándéka, tekintve, hogy a „gazembertempó" kifejezés, a főmagánvádló által állítólag elkövetett ama cselekménynek, hogy vádlottat tudtán és hallomásán kivül megsértette, nem észszerű folyamánya s igy eme kifejezésnek általánosságban való használata nincsen logikailag indokolva, tekintve végül, hogy vádlott a meggyalázó kifejezést nyomtatvány útján tette közzé, a törvényszék megállapította a főmagánvádló sérelmére vádlott által elkövetett s a btk. 261. §-ába ütköző, nyomtatvány útján elkövetett becsületsértés vétségének fennforgását s vádlottat ebben bűnösnek mondotta ki. A büntetés kiszabásánál azonban nyomatékos enyhítő körülményként mérlegelte vádlott büntetlen előéletét, mert habár vádlott hasonló cselekmény miatt ezidőszerint már két ízben volt is büntetve, azonban ezen ítéletek a cselekmény elkövetése után hozatván, vádlott a cselekmény elkövetése idején még büntetlen előéletűnek volt tekintendő, már pedig a büntető ítélet hozatalánál a bünöáség foka mindég a cselekmény elkövetési ideje szerint mérlegelendő, továbbá azt a körülményt, hogy közleményével jogtalan támadás ellen vélt, habár nem megfelelő módon védekezni s hogy a meggyalázó kifejezések csupán feltételesen használtattak s ezen enyhítő körülményeknél fogva alkalmazta a btk. 92. §-át s vádlott büntetését, ennek keretén belől a rendelkező részben kitett pénzbüntetésben szabta ki. A bűnügyi költségekre való intézkedés a B. P. 480. §-án, inig az itélet közzétételére a vonatkozó intézkedés a btk. 277. §-án alapszik. Kir. tszék, mint büntető biróság. Gyula, 1905 decemker 28 V. Szakmáry Arisztid, Weinmann Viktor, elnök. jegyző. 4552. szám. B. 1907. a király nevében, a m. kir. Curia nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségével vádolt Palatínus József ellen a gyulai kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1905. évi december hó 28-án, 99/906. sz. a., a nagyváradi kir. ítélőtábla pedig dr. Berényi Ármin főmagánvádlónak és a vádlottnak felebbezésére 1906. évi július hó 10-én, 1974. sz. a. elintézett bűnvádi pert a főmagánvádlónak, a közvédőnek és a vádlottnak utóbbi által Írásban beadott semmiségi panasza folytán 1907. évi május hó 8-án tartott nyilvános tárgyaláson, melyben Bernáth Géza másodelnök elnöklete alatt Valkai Bertalan, Zsigmondovics Mihály, dr. Tarnai János, dr. Szegheő Ignác, Ribossy Kálmán és Vaikó Pál itélőbirák vettek részt; a koronaügyészség képviseletében dr. Baumgarten Izidor koronaügyész helyettese járt el, a jegyzőkönyvet pedig dr. Ráth István tanácsjegyző vezette; a vád és védelem meghallgatása után vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: A közvédőnek és a vádlottnak semmiségi panasza elutasittatik; ellenben a főmagánvádló semmiségi panaszánák hely adatván, mindkét alsó biróság ítéletének a főbüntetésre vonatkozó része a Bp. 385. §-a 3. pontjának semmiségi okából megsemmisíttetik és vádlott főbüntetése a Btk. 92. §-ának mellőzésével 14 (tizennégy) napi fogházban állapittatik meg; továbbá az alsó bírósági ítéleteknek az itélet közzétételére vonatkozó része a Bp. 385. §-a 2. pontjának hivatalból figyelembe vett semmiségi okából szintén megsemmisíttetik és a közzétételre a „Békésmegyei Közlöny" kiadója köteleztetik. Indokok: A közvédő és a vádlott a Bp. 385. §-a 1. a) pontja alapján a felebbviteli főtárgyaláson előadottak, illetve a vádlott irásos perorvoslatában kifejtettek szerint azért élnek semmiségi panaszszal, mert a vádba helyezett kitételek feltételesen használtatván, azok meggyalázást nem foglalnak magukban. A panasz alaptalan. Az, hogy valamely kifejezés feltételes alakban használtatik, nem zárja ki a Btk. 261. §-ának tényálladékát, ha a nyilatkozat összefüggő tartalmából az tűnik ki, hogy a tettes a sértettet oly egyén gyanánt akarta jellemezni, kitől a feltétel megvalósítása kitelik. Ily esetben a meggyalázás épp ugy fennforog, mint ha föltétlenül mondatott volna. A vádba helyezett közlemény irányzata kétségtelenül mutatja, hogy a sértettről felakarja tételeztetni, hogy ez a vádlottat nem szemtől szembe, hanem alattomosan sértette meg, mert félt a megtorlástól. Ezt a gyanúsítást, mely a gyávaság színében tünteti fel, a kir. Curia is meggyalázónak találta, a semmiségi panaszt tehát, mint alaptalant, a Bp. 437. §-a 4. bekezdése értelmében elutasította. A főmagánvádlónak a Bp 385. §-a 3. pontjára alapított semmiségi panasza ellenben alaposnak találtatott, mert vádlott a sértettet a legmeggyalázóbb kitételek egyikével („gazembertempó") illette és igy még a megtorlás szükségét is messze túlhaladó sértés forog fenn. Minthogy ily körülmények között a Btk. 92. §-ának alkalmazása nem indokolt, az alsófoku Ítéleteket a Bp. 437. §-a 3. bekezdése értelmében megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő fenti Ítéletet hozni kellett. A büntetés kiszabásánál a Btk. 91. §-a a kir. ítélőtábla ítéletében elfogadott enyhítő körülmények vétettek figyelembe. Hivatalból észlelte továbbá a kir. Curia, hogy az itéletközlés kötelességének a vádlottra hárításával a mellékbüntetés természetével biró oly büntetés rovatott ki, mely a törvényen nem alapszik. A Btk. 277. §-ának utolsó bekezdése, a S. T. 35. §-a és a Bp. 574. §-a egybevetett tartalmukban ugyanis nem hagynak fenn kétséget aziránt, hogy a közzétételre az időszaki lap kiadója kötelezendő. Az alsó bíróságok tehát a vádlott sérelmére tévesen alkalmazták a büntető törvényeknek a büntetési tételre vonatkozó rendelkezéseit, ami a Bp. 385. § a 2. pontjába ütköző s a § utolsó bekezdése szerint hivatalból figyelembe veendő semmiségi eset. Mihez képest a Bp. 437. §. 3. bekezdése értelmében az alsófoku ítéletek e részét is meg kellett semmisíteni ós a törvénynek megfelelő ítéletet kellett hozni. Kelt Budapest, 1907. május 8. Bernáth Géza s. k. Tarnai János s. k., előadó. 3309/1907. B. szám. Az itélet végrehajthatóságát az 1896. évi XXXIII. t.-c. 494. §-a értelmében bizonyítom. Gyula, 1907. junius 27. V. Szakmáry Arisztid, h. elnök. MIT gGYÜXgi? hogy egészségűnket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványviz erre a ===== legbiztosabb ovószer ===== Minden külföldit fölülmúl hazánk természetes szénsavas vizeknek királya: Kedvelt borvíz! Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali, bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, étwágyqerj asztö, használata valódi áldás gyomorbajosoknak. Olcsóbb a szódavíznél! Főraktár: Décsey József úrnál Békéscsabán. Mindenütt kapható!