Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám
1882-11-16 / 136. szám
„Bélvésmegyei Közlöny'' 70. szám. 1882. fognak segíteni rajta. Mig ha a sajtó össze állna, akár ellenzéki, akár nem és unisonó oda hatna, hogy azok a kérdések, melyek a társadalom és a nemzet házi köréhez tartoznak, ue utasitassanak politikai térre, ühova nem valók, és ahol el sem is intéztetnek, hanem intézze el maga a társadalom, ahová valók és ahol el is intézhetők, egyszerre másiiépen menne a dolog, mert fejelágyára találnánk a szegnek, mig ellenben ha ugy működünk amint eddig működtünk? A szeg mellé fogunk verni mindig, panaszkodni fogunk a nemzeti közszelllem hanyatlásáról, mindig jobban, mint a kór fajulásáról az az orvos, ki ellenkező gyógyszereket használ. IPolitilíLai hirek. * Budapest, nov. 15. A képviselőháznak mai, nov. 15-én tartott ülésében Mezey Ernő, a függetlenségi párt e nagy tehetségű fiatal tagja interpelláeziót nyújtott be az igazságügy miniszterhez a tisza-eszlári ügybeu. Mezey Ernő interpellácziójának indokoló részében erősen megtámadta azokat, kik Magyarországon, tekintet nélkül az igazságra, közgazdasági és nemzeti érdekeltre, előidézték azt a mozgalmat, melynek hu! lámái elboritással fenyegetik az országot. Jellemezte azt a mesterségesen előállított légkört, melybe a tisza-aszlári ügyet és az egész zsidókérdést beborították, beszélt az ügy vizsgálata közben felmerült törvénytelenségekről. Interpellácziójábau azt. a kérdést intézte az igazságügyminiszterhez, nem gondolja — e, hogy a tisza-eszlári ügyet nem lehet tovább is a nyíregyházi törvényszéknél meghagyni s hajlandó e intézkedni, hogy ezt a rendkívüli fontosságú ügyet egy elfogulatlan bíróság vegye át? Az antiszf-mita párt részéről is interpelláeziót nyújtanak be a tisza-eszlári ügyben és zsidókérdésben. Ezt az interpellácziót valószínűleg Szalay Imre fogja iudokolni. * Budapest nov. 18 A magyar delegáczió ma délelőtt Tisza Lajos elnöklete alatt tartott ülést a főrendiházban, s némi vita után elfogadták a zárszámadási, hadi tengerészeti ós pénzügyi albizottság által az 1883-iki szükségletekről beterjesztett jelentéseket. * Dublin, nov. 12. L-iwson bíró ellen tegnap az utczán gyilkossági kísérletet tellek. Az elfogott merénylő hatlövetű revolvevrel volt felfegyverkezve. Az elfogott egyén Oorrigauuak nevezte magát, de tényleg Patrieknak hívjak. Különben, a rendőrség ismeri a merénylőt, aki 1870-ben útonállás miatt öt óvi fegyházra volt elítélve. * üécs, nov. 12. A zárai „Nar. List" tegnapi száma — megbízható forrásból ScuUriból a következőkről értesül : AZ sibán liga s több kiváló albán egyéniség a skutarii osztrákmagyar konzulságnál azt kérte, hogy Ferencz József császár és király osztrák-magyar csapataival szállja meg Albániát. * Siharvármegye 15-én nagy ünnepet ült. Deák Ferencz é.s Beöthy Ödön arczképeit leplezte le a vármegye dísztermében ; Deák Ferenczét, ki e vármegyének táblabírája volt s Beöthy Ödönét, ki a vármegye történetében oly fényes lapot irt be, hogy hozzáfogható nem volt a múltban. * Bécsi lapok nagy megnyugvással konstatálják, hogy a minapi tüntetések színhelyén a rend már harmadnapja nem zavartatott meg. Minden á régi kerékvágásba zökkent vissza. * Spalatoban 13-án este utczai zavargások fordultak elő; több személy késszurással megsebesíttetett. * A bosnyák hivatalos lap ismét egész sorát közli a kitüntetéseknek, melyekben részben katonai, részben hivatalos és polgári egyének részesülnek az okkupált területen teljesített kitűnő szolgálataik, vagy épen „kiválólag loyaiis maguktartása" fejében az utolsó fölkelés idejéből. Kórjel a társadalomban. (Sz. S.) Az emberiség tábora a sir felé haladatában hadtestekre oszlik. Egyik hadtest gyorsabb, a másik lassúbb menetben teszi meg azon utat, mely a bölcsőtől a sirig vezet, a -parancsnokok minősége szerint. Egyiknek parancsnoka a szenvedély, a másiké a munka. Amaz kezében a gyönyörök serlegével észveszetten rohan a szenvedélyek szilaj paripáin, mígnem szinte véletlenül botlik bele abba a keskeny árokba, mely az élet és halál birodalmát határolja ; emennek haladása lassú, csendes, nyugodt, munkás ; vannak küzdelmei, migtiem reszkető kezeiből leteszi a munkát s odaadja azoknak, kik utána jőnek, ezután elaluszik szépen. E két hadtest a mindennapiság nyelvén ugy különböztetik meg, hogy az egyik élni' siet, a másik okosan él. Mind a Két hadtest gyöngébb és erősebb katonákból áll. E hadtesteknek is vannak maródit jelentő emberei, sőt olyanok is, kik félúton, vagy még előbb is, levetik a fegyvert, beadják a kulcsot. Hanem az is bizonyos — kissé különös is — hogy mig a szenvedély munkátlan hadából igen sok időnek előtte kidől, addig a szorgalmas, munkás hadtest csak nagy ritkán mutat fel ilyen szomorú jelenséget. De tulajdonképen amazoknál nem is az ember dől ki, hanem a paripa, mely őt ragadta; s akkor már nem bir tovább gyalog egy lépést sem tenni. A munkás hadtestből, ha kidől egy-egy, annak nagy és fontos okának kell lenni. Most már, ha az emberiség tábora ily két hadtestből áll, nézzük ! hol van, kikből áll a sorozó bizottság? Mert az tagadhatatlan, hogy a hadtestek anyagi minősége sokban függ a sorozó bizottságtól. Könnyű mindenkinek eltalálni, hogy a sorozó bizottság tagjai legeslegelső sorban a szülők, kik az élet színpadára lépendő nemzedékre a közvetlen érintkezésnél fogva a legnagyobb befolyást gyakorolják. Hanem — fájdalom! — a szülők legtöbbje nem gondolja meg, hogy miként ássa alá gyermeke jövőjét erkölcsileg, mi képen hanyagol ja el vagy veti meg rosszul azon alapot, melyre mindenkinek jövőjét építenie kell?! Ebben beteg a társadalom I Soczialismus, antiszemitismus mind kis iniska ehhez fogva. A rossz házi nevelés oka annak, hogy napi renden vannak az öngyilkosságom. Nézzünk csak kissé könil! A szülők elárasztják gyermekeiket mindennel; végletekre képesek csakhogy meglegyen az, amit gyermekeknek szeme szája megkíván. — Nincsen vágy, nincsen gondolat a gyermek részéről, mely — sokszor igen igen is nagy áron — ne teljesíttetnék. Társaságokba viszik, gyönyörködnek benne, ha versenyt bir inni a meglett férfiakkal; gyönyörrel nézik, hogy mily uriasau czigaróz és mindenek felett az képezi örömüket, hogy pompás, nagyúri elen^ancZíával társalog a nőkkel, -z^diti a növendék hölgyeket. Mind erre azt mondják, hogy „ügyes kópé." És az ügyes kópé legfölebb tizenöt, tizenhat éves, látogatja a gymnázium vagy polgári iskola negyedik vagy ötödik osztályát. Az ilyen sohasem- lesz ura önmagának. Abban a jobb világban, mikor még a poétát, rethort, fizikust, ha vétett a szigorúbb és tisztább erkölcsi alapokon nyugvó nevelési szabályok ellen, lecsípték a tíz körméről, ha mindjárt kileuczágu koronás pokróczczal takaróztak is az apja paripái : abban a korban megtanultak az ifjak szigorú puritáni életet folytatni és nem is lettek rabjai ösztöneiknek. Váltaii beiőlök — a mint a tapasztalás bizonyítja — erős akaratú férfiak, kiknek nem veit elviselhetlen az életküzdelem, ha még akkora volt is. Azok nem érzékenykedtek, nem ábrándoztak; tizenöt éves korunkban nem csaptak fel arszlánnak, hogy örök hűséget esküdjenek: valami 14 éves Júliának. Akkor nem termettek ugy a Romeok. Most a kényelmes élet, a szülői kedvezmények, az alaki irány túlsúlya korán érleli ifjainkat és megférgeseduek, nem érnek meg az életre. Innét van, hogy az afféle szerelmes tizenötéves ábrándozónak, ha nyilvános helyen felbukik, ha bugyogója kireped, ha earcert vagy tanárától valami tisztességes titulust vagy éppen fenyítést kap : a halálban keres menedéket. Miért ? Mert kényen-kedven neveltetvén, a szülői házban érzékenykedő lett; kedélye a szó szoros értelmében beteg a sybarita-nevelés befolyásától; nem képes a legcsekélyebb sérelmet sem elviselni. Szomorú példa volt erre egy tizenhatéves, polgári iskola negyedik osztályába járt itju öngyilkossága. Minden jel oda mutat e szerencsétlen fiu tetténél, hogy hiányzott nála a józan nevelés adta erkölcsi alap. Miként számíthattak volna a szülők arra, hogy gyermekök megküzdendett legyen az élet annyi viharával, ha egy mindennnapi kis sérelem már a halálba üldözte?! Ez a sors őt előbb, utóbb talán szomorúbb következmények kíséretében, de utolérte volna. Az ily tett mindig a nevelés keserű gyümölcse. A ki ily fiatalon képes volt magát kivégezni, az legalább lelkileg, erkölcsileg nem volt életerős, önuralomra, munkás életre termett sarj. — 0 az emberiség táborában sohasem tartozhatott volna azon hadtesthöz, mely küzdve az élet viharaival, s nyugodtan iürve a sors csapásait, a társadalmi életben előforduló sérelmeket, komoly munkásságban halad a sirtelé, hanem igen is azon' hadtesthöz, melyet a szenvedélyek ragadnak. .. Elrettentő példa lehet ez ltjaink előtt .. És legyen is l Intő pél la lehet ez a szülőknek, hogy gyermekeiket ne neveljék szentimentalistáknak, hanem edzék akarat-erejöket, hogy ösztöneiken, vágyaikon indulataikon uralkodva, mint küzdelemre képes, tetterős egyének foglalhassák el azon helyet, melyre a társadalmi téren lépniök kell. A közlekedési miniszter H.-i.-Vásárheiyí. H.-Al.-Vásárhely, november 14. (Eredeti tudósitás.) Hosszabb hallgatás után kezembe veszem a tollat, hogy azon ünnepélyről irjak, mely H.-M.-Vásárhelyen f. hó 12-ón vasárnap folyt le. — Vasárnap kora reggel már a föatczákon minden ház ki volt lobogózva, annak a tiszteletére, hogy br. Kemény Gábor ö exellencziája látogatásaval szerencséltette városunkat. A közlekedésügy-miniszter ur mintegy d. u. 5 óra tájban, roppant nagytömeg kíséretében érkezett meg Mindszentről, hol szintén a gátakat és a szabályozási munkálatokat szemlélte meg, mint nálunk. Mielőtt megérkezett volna a városházára egy futár érkezett, ki tudtul adta, miszerint br. Kemény Gábor ö exellencziája alig egy fél cra múlva megérkezik. Megérkezetkor egyenesen a Sas vendéglőbe szállt. Lovasbanderium, számos fogat kisórte, ós a megye ós városunk notabilisei szintén ö exellencziájának eleibe mentek a határig, hol melegen fogadtatott; ott láttuk Bónay főispánt, Ábray vásárhelyi polgármestert, Nagy Sándor főkapitányt, Karancsy Dániel ref. lelkészt, Kmetyko K. főjegyzőt stb. Este fényes kivilágítás volt. Fényárban úszott a város. Meglepő látvány tárult a néző elő; az a roppant sok gyertya minden ablakban ós a nagyobb tereken számtalan lampionok ragyogása valóban unikum volt a maga nemében. A fáklyásmenet a fő-utezákon végig haladva, mintegy 2—3 ezerre menő tömeg által kisérve a városházáig, hol a nép összegyülekezett azon reményben, hogy ö exczellencziája br. Kemény Gábor közlekedésügyminiszter ur beszédet tart; ebben nem is csalódott. Mindenekelőtt Karancsy D. ref. lelkész ur egy magvas beszédben üdvözölte a h.-m.-vésárhelyi lakosság nevében ő exelencziáját s kérte, hogy a város bel- és külterületét amennyire lehetséges e „Tiszaszabályozás" által biztosítani ígérje. — Erre egy rövid de lelkes beszédben állását kifejtette ö exellencziája s kijelentette, miszerint tőle telhetőleg a város ügyét szivén hordja s az intézkedő lépéseket megteszi. A beszéd közben s végén kitörő óljenzósek voltak. — A beszéd végeztével a „Sas" vendéglőbe mentek, hol a banquet tartatott meg. — 0 exellencziájának tiszteletére díszelőadás is tartatott, melyen ugyan részt nem vett. Ez alkalommal szinre hozatott Szeles József színtársulata által „A Czigány" énekesnópszinmü 3 felvonásban irta Szigeti József. Általában a szereplők dicsérettel álták meg helyöket. Esti tizenegyórakor távozott körünkből ő exellencziája számos fogat által kísértetve ki a vasúti indóházig. Sz—i. MEGYEI HÍREK. — öeküldetett. B.-Csabán a szarvasi ut járdájáról a Rákoczy-utczába vezető átjáró érdekében e lap hasábjaiban már felszólaltunk, de ugy látszik a városi elöljáróságot az ő nyugalmából semmi sem zavarhatja fel, daczára, hogy ottani néhány lakos ez ügyben kérvényt is adott be. Nem csoda tehát, hogy tegnapesőtt (13-án) egy szegény gyermek újból az ottani fél öl mélységű árokba esett. Szerencsére most sem történt nagyobb baj. Kívánatos lenne, hogy az érdemes elöljáróság ez esetet tudomásul venné ós még tél beállta előtt a bajon segítene, vagy ha nem teszi, ha a körüllátó szolgabíró ur közbe vetné magát. Többen. * Békés városának folyó hó 13-ikán magas vendége volt. Báró Kemény Gábor miniszter ur ö nagyméltósága szerencséltette Békést becses jelenletóvel hogy az ha tárában a mult évben elkószittett nagy gátmunkálatokat megvizsgálhassa. Békés-Gyuláról jött esteli hat órakor kíséretével s gr. Wenckheim Frigyes ur házába szállott, hol a megérkezése után fogadta a már előre bejelentett tisztelgő küldöttséget. Tisztelgett nála a város, a ref. egyház s a polgári kör küldöttsége, kik mindannyian a legnagyobb megelégedéssel távoztak a magas vendég házából. Nyolcz órakor a polgárság fáklyás zenével tisztelte meg a magas vendéget mely alkalommal Szegedi Károly ref. lelkész ur üdvözölte ő nagyméltóságát, a mely kitüntetést miniszter ur a legszivólyesebben köszönt meg. Tiszteletére a helyben működő színtársulat díszelőadást rendezett előadván a „Hymnusz" eléneklósével — „Ö nem féltékeny" s a „Házaló zsidó" czimü darabot. Másnap a magas vendég [Jmegnézte Békés városában az összes munkálatokat s ennek végeztével Gyomára utazott. * Ifj. Reisz József, b -csabai lakos, vezetéknevének „B,óvósz"-re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel engedélyeztetett. * Az első fagy hétfőn hajnalban köszöntött be hoz-