Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-06-22 / 73. szám

B.-Csaba, 1882. IX. évfolyam, 72. szám. Kedd, juniushó 20-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: va,sár*nap, kedd, ("féli ven) és osiitortőköa. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy póatán bérmentve küldve : Egész évre 8 írt Fél évre 4 „ Évnegyedre 2 „ Lapunk számára hirdet st,

1' tulv telére fel van jogosítva : Haasenstein és Vogler ezég íJéi s, Prága, Budapesten, Németország és a Sváj z JÍÍ.,J>N fővárosaiban. Főszerkesztő : SARZO GYULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIAOÓííI VA.TAL : Apponyi-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi ós anyagi részét illető minden közleményt ezinezm íérünk. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes sziin ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus urnái ás a uyomdaban. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyüttór'-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Klein Ödön urnái és Bi»nerB. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a fóstahivataloknál 5 kros póstautalványnyal. MEGYEI HIREK. — Elöüzct^si feihifás a „B^késmegyei Közlöny" 1882. évi 11-dik telére. Előfizetési dij jul.deozemberi félévre 4 frt, evaegyedre 2 frt. — Kérjük az előfizetés minél előbbi megújítását, hogy a szétküldésben akadály fel ne merüljön. — Á. kiadóhivatal. * Kanonika vizitáczióra (egyházi szemlére) ment Ozeglédre 14-ón este dr. Szeberényi Gusztáv, ág. ev. szuperintendens Csabáról, Földváry Mihály alispán, mint pestmegyei ev. főfelügyelő, Litny Adolf pestmegyei főesperes és Melczer Gyula pestmegyei esperessépi főjegyző. 40 év óta először volt a czeglédi ev. egyházban ily egyházi szemle, mely egyházi ünnepélylyel szokott egybekötve lenni. A vizi'iáczionális küldöttség szombaton Kecskemétre ment. — Hoitsy Pál ur, a gyomai választókerület képviselője kőrútjában csütörtökön Szeghalomra jött ós ott számos hallgató előtt tartá beszámoló beszédjét. Elősorolta a törvényeket, melyek a lefolyt ülésszak alatt hozattak ós különféle argumentokkal igyekezett azoknak Magyarországra nézve káros voltát kimutatni. Az ezekkel szemben saját ós pártja által tanúsított magatartást ecsetelvén, mindig avval a refraiuuel végezte : „Fájdalom, ebben is Kisebbségben maradtuua." Beszedje egyébiránt általános tetszésben reszesült. Este diszlakomát rendeztek tiszteletére, melyen sokan, pártkülömbsóg nélkül resztvettek. — lieküldetett: A t. cz. szülék ós gyámokhoz a budapesti állami középipartanoda igazgatóságától. Hogy azon iparos tanonczok és segédek is, a kik régebben valamelyik középiskolának csak két-három osztályát végezték s azóta agyakorlatban vannak — beléphessenek az állami közópipartanodába: felkóretnek a t. cz szülék ós gyámok, hogy a feloételi oizsgát illető felvilágosításért mielőbb szíveskedjenek az igazgatósághoz fordulni, hogy az érdekeltek a jövő tanév elején tartandó felvételi vizsgára kellően elkészülhessenek, mert csak sikeres vizsga alapján vehetők fel. — A ftíldmivelés- ipar- és keresk. m. kir. miniszter ur megyénk gazdasági egyletéhez a következő leiratot intézte : „A gyapjugyárosok és kereskedők részéről már sokszor felhangzott a panasz, ujabbau pedig az aelisenthali" szövő-gyár intézett hozzám előterjesztést, hogy a közönségesebb juhászatokban a juhok megjelölése nem fülbélyeggel, hanem a bundán oly anyagokkal, legtöbbnyire szurokkal vagy szekórkenőcscsel történik, mely anyagok a gyapjú feldolgozásánál felette hátrányos befolyással vannak, a menuyiben a gyapjúból igen nehezen, s még a gyári kezelés mellett is alig távolithatók el. Azon föltevésben, hogy az említett kisebb juhászatok tulajdonosai, kellő figyelmeztetés után szakitanának a már rosz szokássá vált káros gyakorlattal, ha az általok használt szerek helyett más alkalmas ós a gyapjúra ártalmatlaa anyagokkal megismertetnek, — ezen kérdés megoldására szakértői oldalról veteményes javaslatokat kivantam be. A nyert adatok nyomán az idemellékelt, „Ismertetés-"t azon felhívás mellett küldöm meg az egyesületnek, hogy az abban javasoltaknak a juhtenyésztő közönség körében, minél általánosabban ieendő felkaroltatása iránt alkalmas módon intézkedjék. Budapest, 1882. áprilhó 15. Br. Kemény." — A b.-csabai iparos ifjúsági önképző-és betegsegélyzöegylet 1883. évi juliushó 1-én a „Szíctnnyi" liget-bea saját könyvtára javara zírtkorü tánqzvigilmat rendez. A rendező bizottság nevében: Dr. Szemián Kalmáu, egyl. elnök. Takács Árpád, egyl. jegyző. Beléptijegy 1 frt. Osaládjegy 2 frt. Kezdete 8 órakor. Jegyek előre valthatók Gartuer Adolf ur főtéri fióküzletében ós este a pénztárnál. K llemetlen idő esetében a tánczvigalom jul. hó 8-ra halasztatik. * A foidmivelés, ipar s kereskedelmi m. kir. miniszter megyénk törvényhatóságához a következő körrendeletet intézte: Valamennyi megye Közönségének, „a. folyó évi fedeztetósi idény alatt azon eset fordult elő, hogy a tolna szent lórinczi fedeztetósi állomáson elhelyezve volt allami mének közül ragályos kórban (lépfene) azért hullott el három darab, mivel azon községi istállóban, melyben a mének lettek elhelyezve, télen át juhok tartattak; e juhok között padig a lépfene uralkodott. Nem kívántam, s a jövőre sem kívánom, hogy az állami mének elnelyezésóre kijelel*, istállók a inének elvonulása után haszonvételül álljanak az óv legnagyobb részén át; de elvártam volna, hogy a községek ott, hol az ily istállók más czélra is használtattak, ezen istállókat a mének meg érkezése előtt ugy a kórvagyou iránti tartozó kötelességből, mint saját tenyésztési órdekök szempontjából is kellően lefertötlenitsók, — felhozott példa azonbau — fájdalom — ellenkezőről tanúskodik. Nehogy tehát bárhol is ezen sajnos eset a jövőben ismétlődjék, s ez által a kincstár vigyoua és közgazdasági érdekünk károsodásoknak legyen kitéve, ezennel felhívom a közönséget, hogy a hatáskörét alkotó megye területén azon községek elöljáróságát, mely községekben fedeztető állomás szerveztetik, szigorúan utasítsa, hogy az állami mének oda érkezte előtt mar mintegy 3—4 héttel a legszigorúbban ós legkiterjedtebb mérvben ielertőtlenitse, a közönség pedig ezen müvelet ellenőizését illetékes alattas közegeinek szoros kötelességévé tegye. Végül felhívom a közönséget, hogy a lefe rtőtlenitésről magának meggyőződóst szerezvén, e felöl az illető telep-osztály parancsnokságai az év február havának 10-ig értesítse, mivel a mének az illető állomásokra csak is az esetben lesznek eliudithatók, ha a lefertötlenitós iránt a hatósági értesítés a teleposztályhoz megérkezett. Budapest, 1882. május 5-én. A miniszter megbízásából: Kozma." * Kuuos József nagyszénási illetőségű 13 éves kanász a h.-tn.-vásárhelyi pusztán — hol szolgálatban volt •— f. éri junius lá-ón kötényére felakasztotta magát. Tettének oka állítólag az, hogy szüléi folytonos viszálkodisbau éltek egymással, — mit a gyermek nem volt képes elviselni, s véget vetett életének. * Orosházán folyó hó 10-én, a mult vasárnap délután Szabados Tóth Mihály homok-utczai 1549. sz. alatti lakos, 63 éves földmivelő felakasztotta ma>át Tettének oka ismeretlen. * Orosházán szombaton délelőtt dr. Krishabir Mór orvos 14 éves leánya megmérgezte magát, minek következtében még délután meghalt. A tett oka ismeretlen. — A „Békés" vasárnapi, jun. 18-diki számában magjelent, Oláh György aláírással ellátott közleményre csütörtökön közli lapunk szerkesztője feleletét. — Zsilinszky Mihály B.-Csaba város országgyűlési képviselője vasarnap délelőtti 11 órakor tartá baszámoló beszédjót az igen nagy számmal egybegyűlt választó polgárság előtt. A beszédet közelebb egész terjedelmében közöljük. * A b.-csabai féríi-dalkar által vasárnap este tartott estély fényesen sikerült. A kedvező idő folytán nagy számmal jelent meg az érdnklődő közönség, kik közt sok szép hölgyet láttunk. Az elénekelt egyes darabok osztatlan tetszésben részesültek. Van reményünk, hogy a csabai dalkar nem fog hiába Debreczenbe fáradozni. — Békésmegye adófelszólamlási bizottságához a pénzügyminiszter ur részéről meghivattak rendes tagokul: Súnthó Albert és Dr. Báttaszéki Lajos, póttagokul: Dr. Hajnal István és Oláh György urak. A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TAliCZAJ Az Árvák. — Elbeszélés. — Irta: Gr ősz Lajos. (.Folytatás.) III. 0 ugy volt nevelve, hogy szülői előtt ne titkoljon semmit; viszont pedig azok sem titkoltak ő előtte sem nit, a mi erkölcsére s szivére jótékonyan, nevelőleg hatott. Jolán és szülői között tisztán baráti viszony létezett a szó eszményi s legnemesebb értelmében. Azért Jolán csak azt mondá anyjának, hogy ő Gusztávot szive egész hevével szereti, hogy rajta kivül mást ismerni sem akar. — Es Gusztáv (az anya szive lágyult az éjjeli monolog óta) is megvallotta neked, hogy szeret leányom ? — Igen, anyám Egyszerre, egy és ugyanazon pillanatban nyilatkoztunk; sőt én még előbb — Mit, te kezdted el ? — Nem állhattam ellent anyám, érzelmeimnek; szivem meghasadt a titkolózástól . . . Beszélnem kellett .... de nem tudtam .... mert mert ... a szó torkomon rekedt, csak a nevét emiilettem s ez elég volt. Ö olyan jó ember, anyám, hogy párját találni sem lehetne, sztp is, ós apáai s te is anyám, mindig mondtátok, hogy nálánál becsületesebb, szorgalmasabb embert nem isméi tek — Az igaz, de snég ez nem elég arra, hogy valakibe szerelmesek legyünk; aztán te még gyermek vagy s nem is gondolhatod meg, mifélo következményei lehetnek az eféle könnyelműségeknek. — Ah, ón mindent meggondoltam anyám, s remélem, hogy te, ki mindig boldogságom előmozdításán fáradoztál, mostan, mikor szivem választottját megtaláltam: nem fogsz ellenvetésekkel eiőállani ; hanem inkább bölcs beleegyezésedet adva, még inkább elősegíted azt. Aggffynó annyira meg volt hatva leányának ily érett gondolkodása — és forró szerelmétől, hogy nem tudott neki felelni Jolán észrevette a hatást, megragadá anyja kezét s forró csókjaival árasztván el azt kérte őt, hogy ne tegye gyermekét boldogtalanná, tagadó válaszával. Aggfynó csak annyit telelt Jolánnak szavaira, hogy maj d beszél Gusztávval, s elküldó magától leányát. A mint Jolán szobájába akart menni Gusztávval találkozott, ki épen a randes-vousra ment. — Ah milyen jó, hogy önnel találkozom, édes Jolán, szólott az ifjú, épm mamiíjához megyek, ki reggelinél meghívott szobájába valami fontos dolgokat akarván közölni velem. Oly izgatott vagyok azóta, hogy alig birok mngamon uralkodni. Nem tudom, öröm vagy kíváncsiság okozza-e ezt, tény az, hogy előérzeteim igen kellemesek. — En anyámtól jövök Epresi ur, s ő engem kérdezett, hogy szeretem-e önt,? én mindent megvallottam s miután anyám ereintén vonakodni látszott beleegyezését adni, könyörögtem előtte és anyám mondta, hogy önnel fog beszélni. Menjen és beszélje el a történeteket ugy, a hogy vannak; ne tagadjon semmit sem ; anyám mindent tud már. Gusztáv biztosítván kedvesét, hogy őszinte lesz, dobogó szivvel lépett Aggfyné szobájába, ki ott már várta. — Nem egészen, kérem; mert most 3U tizre ós ón fél tizet mondottam. Gusztávnak most jutott eszébe, hogy azt a negyedórát Jolán társaságában tölte s hirtelen nem tudván mentegetőzni, halmozott dolgokról kezdett valamit hebegni. — Mit sem tesz kérem, felelt Aggfynó; féltízkor ugy is leányom volt nálam s igy azt a mit önnek akarok mondani, akkor ugy sem közölhettem volna. Nincs tehát a mulasztásért mit aggódnia. Tessék helyet foglalni. Gusztáv leült. Belső felindulását teljesen legyőzte már addig s nyugodtan várta a „fontos közlendőket". A főnöknó mondá: „Nem szeretek valaminek nagy feneket keríteni s a dologra nem tartozó szavakkal előállaai; azért ne vegye rosz néven, ha minden bevezetés nélkül mondom önnek, miszerint észrevettem, sőt tulomásom van az ön és leányom közötti viszonyokról s óhajtanám, az ön nyilatkozatát hallani. Kérem legyen őszinte s valljon meg mindent, ne tagadjon el semmit." Gusztáv felállott helyéről s minden habozás nélkül mondá: „asszonyom, ón Jolánt szivem mélyéből szeretem és leghőbb kívánságom őt boldoggá tehetni; azért kérem önt asszonyom, ne tegyen bennünket tagadó válaszával boldogtalanná s ne tekintse akadálynak az én vagyontalanságomat. Van erőm a munkára s bizom magamban, miszerint egy hölgynek gondnélküli életet biztosithatok. — De ön még nem szabadult ki a hadkötelezettség alól. — Jolán még nem mehet férjhez. — Es igazán szereti ön leányamat ? (Folyt, köv.)