Békésmegyei közlöny, 1882 (9. évfolyam) január-december • 1-144. szám

1882-11-28 / 141. szám

IX. évfolyam, 141. szám. Kedd, novemberhó 28-án. ÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor: vasárnap, kedd, (fóliven) és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ helyben házhoz hordva vagy postá i bérmentve küldve : Egósz évre . . ... 8 frt J?él évre . 4 „ Évnegyedre ... i , Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva: llaasenstein és Vogler a^ug Bécs, Prága, Budapesten, .Néiaetor[. szág és a Svá

j •/ minden tov^rosaiban. Főszerkesztő : SAFtZÖ GYULA. SZERKESZTŐSÉG ÉS£KIAOÓ£ÍIV VT AL : Apponyi-utcza 891. számú ház, nová a lap szellemi ós anyagi r-észót illető mindem közleményt ezimezni serünk. Kéziratok n»!ii adatnak rimza. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára 5 kr. Kapható Klein Ödön könyvárus urnái és a nyomdában. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér'-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Klein Ödönjurnál és Biener B. ur nagytőzsdéjében, de Povázsay László úr nyomdájában is fogadtatnak el előfizetések és hirdetések; vidéken a pósfcahivataloknál 5 kros postautalvány nyal. Omazta József ur legutóbbi czikkére. v. Mi tehát a „Hlasznyik"-ra nézve teendőnk? Az-ó, hogy a járatok iajstromának kürtölésével blamirozzuk, meghurczoltassuk városunkat? Azok arról aligha vesznek tudomást. Az-é, hogy keressük, kutassuk 0. úrral „kik csempészték be a „Hlasznyik"-ot Csabára a csabai lutteránus egyház hivei közzé és kimustrálással állítsák helyre a lutheránus egyháznak veszélybe jutott hírnevét?" Ám tegye Omazta ur, legalább meg fog győződni, hogy e becsempészök közt férfiak vannak, élők ós holtak, kiket maga sem akarna a hazafiatlanság, illetőleg hazaelleues irányzat vádjavai sújtva látni. Talán e tapasztalat ki fogja ábrándítani s arra a gondolkozásra vezetni, hogy azokat, kiu évek előtt a néppel megismertették e lapot, korántsem a politikai fanatizmus, hazaelienes irányzat gerjesztési, ápolási vágya vezérelte, de abban hatásuk némi jelét kiv.'tuták szemlélni — ebből semmi titkot nem csinálva — hogy népünk immáron bibliája, Tranoszcziusa mellett még világi lapot is forgat. Intencziójuk ez volt: vegyen a nép is tudomást a hazai s nagy világi esemenyekről, ha mindjárt csak dióhéjban. S mert erro akkor már olcsóságánál fogva (évi előíize'ósi ára 50—50 kr.) mint egyetlen a „Ulásznyik1 kínálkozott, igy jutott az népünk kezébe. Nagyon téved, — látni való ez előadásból — Omazta ur a mikor a b.-csabai ev. tanítói testület nyilatkozatára adott viszonnyilathozutában erősiti, hogy e lapot „a tanitó urak egyike csempészte ide u A tény sokkal régibb keletű. Abban is nagyon téved érintett viszonválaszábau, ha azt hiszi, hogy Damoklesz kardja függ mind azon tanitó feje felett, ki a magyar érdekek előmozdításáért talál fel lelkesülni s azon téren ténylegesen működik. E czikk írója felteszi, hogy Omazta ur lát a b.-csabai ev. tanítóegyesületben legalább egy embert, ha többet nem, kinek hazafiasságában megbizik, a minthogy maga is mondja, hogy a magyar iskolabeli tanitó urakra nincs czikkóben vonatkozás, hát e czikk írója felszólítja ezennel Omazta urat, tegye magát érintkezésbe ezekkel, ezek bármelyikével, tudakolja meg, minő sze,'lemben folynak időnként az igazgató-lelkész vezetese alatt a tanítói konferencziák ? köti-e valaki vagy valami a b.-csabai ev. tanitó kezét abban, hogy az 0. ur által hangoztatott magyar érdekek szolgálatában tényA mB

MÉSMEAYEI KÖZLÖM" TÁRMÁM. Az élet állomosai. Irta: Alfréd Bougeart. — Szabad. — Én vagyok. — üh! te vagy Marguerite. — Saját magam. — „Foglalj helyet, Cinna!" — Cinna — nem ismerem. — Nem tesz semmit, ülj le s csevegjünk. Oh, mily szép gyűrűk vannak ujjadon. Egy, kettő, három ! — Három állomás. — Mit értesz ez alatt ? Magyarázd ki magad. — Mindegyik életem egy korszakára emlékeztet, azért adok rájuk sokat. — Ugy látszik, nem egyforma szépek s órtékök sem egyenlő. — Valóban. Talán nem hiszed el nekem, hogy e két kevésbé szép előttem értékesebb. — Igazán ? Ebben van valami titokzatos, mit meg kell magyaráznod. — Itt van ez a kiesiny: egyszerű karika, nagyon vékony s mint látszik, aranyozott ezüst. Igen. Ez elsó szeretód ajándéka. leg részt vegyen? s nem-e ellenkezőleg, a hangoztatott jelszó épen az: minél többet, minél többet minél sikeresebben tenni a hazafias közvélemény megnyugtatására, egyházunk becsülete, jó hírneve érdekében. Ha Omazta ur Kotzebuet aem esak hirdetné, de |követnó is, azt mondva tartva „legjobb az egyenes ut

u akkor régen ez egyenes útra tért s ez uton meggyőződött volna, hogy igaz, jó hazafiság tekintetében a b.-csabai ev. papság közt különbség, fokozat nincsen, következőleg alaptalan feltevés, roszakarat, rágalom hirdetheti csak mintha bizony ugyan az a papság akarhatna a tanítói kar hazafias fellelkesülésónek s tényleges működésének útjába akadályokat gördíteni. Ne fóítse 0. ur hát móg egy naczionalisztikus irányú lapnak járatásától egyházunk jó hírnevét. Ama 92 példány, hp ugyan e számban minden egyéb tót lap is nem foglaltatnék, nem árthat, s nem árt annak annyit, mint egyházunk egyetlen egy intelligens tagjának elfogultsága, gyűlölködése s hogy többet ne mondjak ez elfogultságból eredő, a közvéleményt tévútra terelő viszharangnak kongatása. Az a Hiasznyik itt-ott immár mint alkalmunk vala hallani a „Vasárnapi Újság" KÉpes népies meiléklapjával teszi együtt útját földmives hajlékokba. Az Omazta úréhoz hasonló ezikkeknek köszönhetni, hogy Pestmegyének országosan ismert derék alispánja, Földváry M. a megye legutóbbi gyüiésón komolyan hirdeti, hogy a pánszlávizmus immár az alföU.ön is terjeszkedik, (VI. közlemény következik.) IPolitikai hirek. * Péter vár, nov. 25. Pol. Corr. Abból a hírből, hogy az orosz kormány a német udvaroknál fennálló képviselőségeit meg akarná szüntetni, csak annyi az igaz, hogy takarókossági szempontból több képviselőséget egy személyre akarnak bizni, Így a stuttgarti nagykövet a müncheni ós darmstadti udvaroknak is megbízatással fog bírni, úgyszintén a drezdai követ a weimári udvárnál. * A magyar országgyűlésen szombaton a hevesi kérvény tárgyaltatott, mely csupán azt kivánta, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök eljárása, mely szerint a tisza-eszlári véráldozat czimű fórczmüvet rendőrileg lefoglaltatta, roszaltassók. Bezeviczy Albert mint a kérvényi bizottság előadója, a miniszternek a felmemvéuyt megadni javasolja. Polónyi pártja nevében roszalni őhad eljárását, Istóczy pedig körülbelül azt kívánja külön hat. javaslatában, hogy az ilynemű szenyirodalmi termék — Szerető, hagyd el. Ez jegyesem ajándéka, az ón jó Jeanomó. íme a történet. Móg nem távoztam falumból; tizennyolcz éves voltam, Jean huszonegy. Csinos számba mentem. — Meghiszem. — Jean szeretett, mint szemevilágát. Minden vasárnap együtt voltunk majd fél napon át. Szüleink megengedték, a házasság előtt állottunk. — Este bálba mentetek. — Nem volt benne semmi veszély. Jean nem engedte volna, hogy csak egy legény is karon fogjon. Megverekedett volna, mint egy farkas. • — Erőszakos volt — Szeretet; ilyen az ember, ha szeret. — Röviden, 1870-ben volt, a háború kiüt. Jeant zászló alá hívják, mint a többieket. — Távozása előtti napon hozzánk jött bucsut mondani. Mielőtt elmenne, kivesz zsebéből egy kis papirost, mely e gyűrűt tartalmazta. „Margit, igy szól hozzám, ez jegj» gyűrűm. (Megcsókolja s ujjamra húzza.) Ha elesem, megőrzöd emlékül, ha viszatérek, egyházi gyűrűnk lesz." Meghalt, szegény Jean, meghalt, A legelső porosz golyó őt találta. — Szegény fiatal ember I Szegény Margit! — Oh, igen sokat sírtam. Móg most is gyakran megcsókolom e gyürüt ós ha egyedül vagyok móg most is sirok. Hát nem hiszed, hogy ez az élet egyik állomása. Az, melyen szeretünk s hangosan meg merjük mondani. Látod az a szerelem, melyet be lehet vallani, ezerszar is szerelem marad. még pártoltassók, ha antiszemita irányú. Tisza beszédjét a többség riadó óljenekkel fogadta. A ház szombaton móg nem határozott, hanem vasárnapra tűzött folytatólagos gyűlést e tárgyban. (Lásd a legújabb póstát.) * Pétervár, nov. 25. Pol. Corr. Itt az a nézet uralkodik, hogy Giersnek Bismarck herczeggel ós Kálnoky gróffal való találkozása legjobb jele az általános békének, s hogy e találkozás alkalmával sok oiy nehézségre vonatkozólag történt megállapodás, melyeket más uton sem oly gyorsan, sem oly határozottan megoldani nem lehetett volna. Igy tehát Giers utazása ámbár csak üdülés volt a tulajdonképeni czólja, polilikai tekintetben sem maradt egészen czóltalan. * Biegrád, november 25. Danicsits holtteste ma délután 3 órakor ide érkezett. A koporsó egészen el volt borítva koszorúkkal. AZ ünnepélyes temetés holnap délelőtt 10 órakor lesz. Már számos küldöttség megérkezett. A királyné is fog koszorút tenni a koporsóra. * Konstantinápoly, nov. 25. „Pol Corr." A porta elhatározta, kogy a török-persa határkérdést mielőbb elintézi. A montenegró-albán határról .folyvást nyugtalanító hírek érkeznek. * Pétervár nov. 25. A kazáni egyetemes épületét katonaság őrzi, mert attól félnek, hogy lógberöpitik. A lakosság a diákokkal rokonszenvez. * Bécs, nov. 25. A „Presse" holnapi száma alaptalannak mondja a bécsi ós londoni lapoknak ama híreit, melyek a királyné angol útjáról beszélnek. A királyasszony január 20-ig Gödöllőn marad, aztán Bécsbe költözik. * Kairó, nov. 25. Egy Sudánból érkezett távirat jelentése szerint az álprófétát bekerítették, sőt hir szerint már el is fogták. MEGYEI HÍREK. — Egy gyermek elrablása. B.-G-yuláról az alábbiakat irják. „Krupioska József szabó, 4 éves Mária leányát egy idegen aljas czólokra elrabolta." Ez az újság járt minap szájról-szájra városunkban. Beszélték hogy a leányrablót már el is fogták, hogy a tanuk súlyosan, vallottak ellene stb. stb. Hogy tudósításomat a legjobb forrásból meríthessem, felkerestem a kihallgatást eszköziő kapitányi hivatalt s a szülőket, kik a Kőrösparton laknak. Ezeknek s a kis Mariskának elbeszélései nyomán irom a következőket: Folyó hó 13-án délután 4—5 óra között a kis Mari a házuk ellőtt folyó Kőrös partján játszadozott, mi— Ez a másik gyűrű édesem ? Ez szebb. Ez más dolog. Szerencsétlenségem után 4 évvel Pári&ba jöttem. Lzolgáiatba mentem gazdag emberekhez a luxenburgi negyedben. Ide jött olykor látogatóba egy fiatal, derék fiatal embernek látszott. Tanuló volt. Gazdámnál kezdett étkezni. Örültem, midőn megtudtam, hogy rendesen eljár. Megnyerte tetszésemet. — A sziv beszél, felejt az ember. — Oh, nem felejtettem ón el Jean-t. De Maurice ur (ez volt neve az ótudiantnak) oly csinos volt s mindig jókedvű! Aztán mindig tudott valami szeretetreméltó dolgot mondani, hogy mily szép szemem, meg a fogam, s ón akaratom ellenére éreztem, hogy szemeim kitágulnak; elpirultam. Ha megakart volna csókolni, azt hiszem, nem tudtam volna neki ellentállni. És ő mégis oly tisztességes volt, a mi nagy bizalmat ébresztett bennem. — Ez jól indult. — Oly jól indult, hogy egy este, midőn gazdáim nem voltak honn s Maurice ur, mint rendesen, eljött, egész nyíltan megszólított: „Margit kisasszony, szólt hozzám, akar-e egy napon nőm lenni. Nos, hagyja el helyét s lakjunk együtt. — Oh, Maurice uvl — Látja, még két évi tanulmányom van hátra, mielőtt visszatérhetnénk vidékemre. Ha együtt laktunk, majd hazatérek, berendezkedem. Toulouseban, azt mondom szüleimnek, kik kitűnő emberek: Meg kell vallanom egy dolgot: nem házasodtam ugyan meg, de ez épp annyi . . íme '.ét