Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Schneider Miklós: Adalékok a XVIII. század elején Békés megyébe vándorolt Nógrád megyei jobbágyokról

SCHNEIDER MIKLÓS: ADALÉKOK A XVIII. SZÁZAD ELEJÉN BÉKÉS MEGYÉBE VÁNDOROLT NÓGRÁD MEGYEI JOBBÁGYOKRÓL A török uralom után Békés megye száznál több helysége várt benépesítésre. A probléma vizsgálata rendkívül összetett feladat, ezúttal nem is kívánunk annak részleteibe elmélyedni, hiszen a már eddig megjelent, de a még ezután készülő tanulmányok is bőven foglalkoznak a kérdéssel minden vonatkozásban. Már az eddigi feldolgozásokból is köztudott, hogy a zsúfolt apró falvakban élő felvidéki jobbágyság számára, különösen a 17. század utolsó éveitől az alföldi települések igen csábítóan hatottak, hisz ott igen kevés ember élt és ugyanakkor nehéz sorsuk átmeneti könnyebbedését is remélhették azoktól a kedvezményektől, melyeket ae alföldi nagybirtokok helyeztek kilátásba a telepesek számára. A vándormozgalom különösen a 18. század első éveiben vett nagy lendületet. Így kapott helyet a főleg szlováklakta északi megyék jobbágyságának egy része a csabai uradalomban —, mely akkor a kincstárhoz, fiscus regiushoz, tartozott — valamint több más Békés megyei helységben. Sok forrásanyag, különböző összeírás szól erről a vándormozgalomról, ezúttal egy kevésbé ismert összeírást kívánunk ismertetni, amely az 1715. évi országos összeírás 1720-ban végrehajtott módosítása kapcsán keletkezett (Conscriptio Colonorum ex quatuor Inclyti Comitatus Neogradiensis Processibus ad diversos ab intus extractualiter specificandos Inclytos Comitatus profugientium, Nógrád megyei Levéltár, Nógrád vármegye adószedőjének iratai, 1720. évi összeírás). Az összeírás elkészítésének célja az volt, hogy kimutassa azt a hiányzó adóalapot, melyről az érdekelt földbirtokosoknak és a vármegyének még tudomásuk volt. Az összeírás — amely egyébként járásonként készült, majd ebből állítottak össze egy olyan kimutatást, mely az új letelepedési hely szerint mutatja be az érdekelteket — feltünteti a jobbágyok nevén kívül azt is, hogy kinek az uradalmából és körülbelül mikor szökött el a nevezett és hogy kinek a tanúvallomása igazolja ezeket az adatokat, feltüntették továbbá a jobbágyok rovásösszegét is. Az összeírás értéke abban rejlik, hogy az szinte az áttelepüléssel egyidőben készült, amikor elevenen élt még az eltávozottak emléke. Eddigi tudomásunk szerint egyébként is a legkorábbi ilyen jellegű összeírások közül való — legalábbis, ami Nógrád megyét illeti —, melynek részletes ismertetése eredményesen gazdagíthatja a Békés megye betelepítése szempontjából oly jelentős vándormozgalomra vonatkozó ismereteinket. Az összeírás összesítője szerint három Békés megyei helységbe az alábbi jobbágyok szökéséről volt a földesuraknak és a megyei szerveknek tudomásuk: Helység Név Mikor Honnan Csaba Nóvák András 1718 Herencsény Kuczkó János 1716 Gede Barbussa Mátyás 1719 Gede Manyik Mátyás 1720 Szinóbánya Krím Lukács 1719 Szinóbánya Imre Mihály 1719 Szinóbánya Bencsev János 1720 Szinóbánya 588;