Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 2. szám - Szíj Rezső: A Kner-család útja Gyomáig és a nyomda első esztendei (II. rész)

SZÍJ REZSŐ: A KNER CSALÁD ÚTJA GYOMÁIG ES A NYOMDA ELSŐ ÉVTIZEDEI II. rész Kner Izidor is így kezdte, szakmai tudás és pénz nélkül. De olyan területen, ahol a minőségi munka hiányzik, éppen ezért a siker várja azt, aki rátermettsége mellé megszerzi a szükséges tudást és kifejti képességeit. Hiszen — látszólag — megkötöttség nincs: mindenki boldogulhat úgy, ahogy tud. A valóságban azonban kíméletlen harc folyik, az aki bírja, marja elve alapján a gyengébb eleve bukásra van ítélve. Az üzleti verseny nem ismer irgalmat, a tőke érdeke mindennek fölébe helyezi magát. Kner Izidor indulásakor, szűkebb hazájában, Békés megyében egyetlen nevezetesebb nyomda működött, a már említett Dobay Jánosé Gyulán. Ö azonban egyszemélyben polgármestere is a városnak, nem tud kellő figyelmet fordítani üzemére. Aztán ebben a megyében is elszaporodtak a kontárok. Ezeknek a minőségről és a becsületes üzleti szellemről fogalmuk sincs, úgy tartják fenn magukat, hogy a színvonalat egyre süllyesztik, a versenyt mind alacsonyabb eszközökkel folytatják. Kner Izidornak ilyen viszonyok közt saját adottságaiból kellett kiindulnia: jobb munkával biztosítani a jövendőt. Mindenekelőtt üzemet kellett fölállítania. Ehhez első lépésként egy tizenkét fiókos szekrényt szerzett be, amelyben éppúgy abc-sorban következtek a betűk, mint a könyvkötők címaranyozásához használt készletben. Milyen nagy fába vágta a fejszéjét, erre akkor döbbent rá, mikor az első komolyabb megrendelés megérkezett. Majdnem ötven-féle nyomtatvány-minta elkészítésével bízta meg Czibulka Gáspár dévaványai főjegyző. Amikor a megrendelést el akarta hárítani azzal, hogy ekkora megbízásnak a berendezés elégtelensége miatt nem tud megfelelni, a főjegyző azzal vigasztalta, hogy most még csak a nyár derekán tartanak, év végéig beszerezheti a szükséges fölszerelést, tehát amikorra a nyomtatványok valóban kellenek. Vagyis fél évi határidőt adott neki olyan munkára, amelyet egy jól fölszerelt vidéki nyomda egy nap alatt megcsinálhatott. Jellemző a korabeli vidéki állapotokra, hogy a gyomai árvapénztár egy évig nem teljesített kifizetést, mert attól a nyomdától, amelynél megrendelte a szükséges blankettát, azt nem kapta meg. Noha a kért mennyiség — száz ívnyiről volt szó — raktári áruként kéznél hevert. Ugyanekkor kapott az ármentesítő társulattól is megrendelést, egy kb. száz oldalra terjedő jegyzőkönyvet kellett volna kinyomtatni, de ehhez sem volt 263