Békési Élet, 1972 (7. évfolyam)

1972 / 1. szám - Szíj Rezső: A Kner család útja Gyomáig és a nyomda első évtizede I.

a másikra, s már az alapítástól kezdve magas igényű célkitűzésekkel. A nyomda neve tizennégy év múlva már nemzetközi körökben is ismert. Erről később, 1912-ben, Kner Imre így ír a Könyv a könyvről című művében: „Azok között a magyar nyomdák között, amelyek a kor szellemét megértve munkálkodnak a nyomdászat fejlesztésén, első helyen áll a gyomai Knernyomda. Már Firtinger Károly 1896-ban megjelent nyomdászattörténelmi könyve úgy említi, mint a modern könyvnyomtatóművészet egyik előharcosát s a hazai és külföldi szaklapok hosszú évek óta figyelemmel kísérik működését."

3 Ezek a hozzáértő körök részéről történő elismerések folytatódnak egészen 1944-ig, vagyis addig, amíg a vállalat Kner Imre irányítása alatt áll. Méltán nevezhetjük azt, amit 1882 és 1944 közt a Kner-nyomda létrehoz, a magyar könyvkiadás és könyvnyomtatás egyik legszebb eredményének. Helyes értékeléséhez ismernünk kell a létrehozó személyeket, az alapítás körülményeit és az üzem életföltételeit. Evégből rövid családtörténeti ismertetés éppúgy szükséges, mint magának a kornak a jellemzése, elsősorban természetesen témánk szempontjához igazodva. A Kner-család eredetéről ismereteink igen hézagosak. A Knerek több nemzedékkel Kner Izidor előtt a Felvidéken éltek s onnan, közelebbről a Vág völgyéből került Kner Izidor nagyatyja a magyar Alföldre s itt vándorkönyvkötőként dolgozott. Ez a XVIII. század végén történhetett. Azonban a családi kapcsolatokat nem sikerült kideríteni sem az 1792—1805 között az Egyetemi Nyomdánál működő Josephus Knerrel, sem a katolikus hitű óbudai Knerekkel, akik ugyancsak korábban vándoroltak be Németországból és szőlőműveléssel foglalkoztak. Balassagyarmaton is éltek Knerek, ám ezeknek sincs kapcsolatuk a gyomai Kner-családdal.

4 Kner Imre 1941. július 7-én írja Fitz Józsefnek, hogy szívesen fizetne olyan fiatalembernek, aki az Országos Levéltárban utánanézne bizonyos hiányzó családi adatoknak. Kner Izidor dédatyja vezetéknevet nem használt, (mert csak II. József óta kaptak a hazai zsidók vezetéknevet), ezért a felvidéki szlovák lakosság által használt „pán Knyihár"-ból származott Kner nevet vette fel. A knyihár szó könyvest jelentett s később, például Békéscsabán, több Knihár Könyves-re magyarosított.

5 A Félévszázad mesgyéjén című könyvben azt olvassuk, hogy Izidor nagyatyja a Pest megyei Gyón községben telepedett meg. Tizenöt esztendő után (kb. 1830 körül) a kenyérgondok tovább űzték s ekkor Békésszentandrásra tette át működése színhelyét.

6 Kner Izidor atyja, Sámuel, Gyón községben született 1829-ben, Kner Sámuel anyja Békésszentandráson látta meg a napvilágot 1780 körül. Talán ez is közrejátszott abban, hogy Gyónból Békésszentandrásra költöztek. Kner Izidor anyai ági nagyszülei azonban Gyomán éltek.

7 Kner Izidor édesapja 1908-ban halt meg. Kner Imre maga írja, hogy 18 éves volt, amikor nagyatyja meghalt. Kner Izidor a maga nagyatyjáról sohasem beszélt a családban, legalább is Kner Imre ezt írja egyik levelében. Sőt, nem is ismerte, amiből joggal lehet következtetni arra, hogy korán elhalhatott. Annyit sikerült róla kinyomozni, hogy Békésszentandráson és Szarva48