Békési Élet, 1970 (5. évfolyam)

1970 / 3. szám - Implom József: A Békés Megyei Levéltár Tessedik-irataiból

A BÉKÉS MECYEI LEVÉLTÁR TESSEDIK-IRATAIBÓL A nagy úttörő halálának 150. évfordulójára I. Tessedik Sámuel harca intézete fennmaradásáért A 18. század végén és a 19. század elején a földművelés és állattenyésztés korszerűvé és okszerűvé tétele, a lakosság életszínvonalának emelése érde­kében Békés megyében Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész fára­dozott a legtöbbet. A megye legégetőbb szükségleteinek figyelembe vételé­vel ő terjesztette el megyénkben a lucernát, lóherét és az akácfát, ő kezdte el a szikes tálai javítását meszes és agvagos földdel való megtérítéssel. Ö alapította 1780-ban a hamarosan külföldön is elismert szarvasi Gyakorlati Gazdasási Intézetet (Institu+nm Practico-Oeconomicum), amelyben a nö­vendékek az okszerű földművelés és állattenyésztés több ágának korszerű elméleti és gyakorlati tudnivalóival ismerkedtek meg, gyapjút és selymet dolgoztak fel. sőt 1795-ben répából cukrot főztek. Mindezt maga Tessedik Sámuel így beszéli el 1817—18. évben írt Ön­életírásában: „Elhatároztam magamban, hogy az én eszményem szerinti mintaiskolát fogok felállítani. . . A szarvasi uraságtól kértem hat hold szikes földet. 1780. május 8-án kedvező választ nyerve, építettem egy iskolát, alapítottam kertet és könyvtárat, szereztem kellő eszközöket a magam költ­ségén, s négy esztendőn keresztül magam tanítottam ingyen a szarvasi mindkét nembeli nagyobb ifjúságot, hogy belőlük hely és idő körülményei­hez képest értelmes embereket, jó keresztényeket, munkás polgárokat, ügyes gazdákat és gazdasszonyokat képezzek. A selyemtenyésztést úgy tanítottam, hogy az egész selyemkészítési munka, kezdve az eperfának való föld előkészítésétől, a mag elvetésétől, kapálásá­tól a csemeték átültetésén, tisztogatásán és locsolásán keresztül egészen a selyem legombolyításáig és felhasználásáig, mindez a gyermekek kezén ment keresztül.. Ezáltal az egész eljárást könnyen felfogták, és gyakorlati­lag elsajátították. Éppen ezt tettem a Magyarországon terméketlennek tartott szikes föld művelésével, melyet gyakori szántás, szintezés, más földdel való keverés, homokkal, hamuval, trágyával való behintés, lóhere- és kukoricatermelés által oly használható állapotba hoztam, hogy már az első két esztendő alatt 381

Next

/
Oldalképek
Tartalom