Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-16 / 16. szám

19Í6. április 16. 6 csabai segédlelkész, A szentmise végén az ujmisés áldást oszt sa jelenlevőknek egy-egy képecskével teszi emlékezetessé e szép napot. Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Vogel Ákos a 300. honvédgyalogezrednél beosztott 2-ik honvédgyalogezredbeli őrnagynak a hadidiszitmé- nyes III. osztályú katonai érdemkeresztet ado­mányozta. Megparancsolta továbbá, hogy a leg­felső megelégedés tudtul adassák Destek Károly nyugalmazott őrnagynak, a budapesti II—1. nép­fölkelő tábori hadtápzászlóalj parancsnokának. — Elrendelte, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassák az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Ováry György 2. nép­fölkelő gyalogezredbeli főhadnagynak, Buday Béla az I—2. népfölkelőgyalogzászlóaljnál beosztott 2. honvédgyalogezredbeli főhadnagynak, Wally György II-2. népfi^jselögyalogzászlóaljbeli népfölkelőfő­hadnagynak, valamint kitűnő és önfeláldozó szol­gálatai elismeréséül dr. Grossmann Emil II—2. népfölkelő zászlóaljnál beosztott népfölkelő főor­vosnak és dr. Leipmker Adolf egy hadosztály lövőszertelepénél beosztott 2. honvédgyalogezred­beli tartalékos segédorvosnak. — A hadsereg parancsnokság az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül az I. osztályú ezüst vitézségé éremmel a következő 2. honvédgyalog- ezredbelieket tüntette ki: Rostás János őrmester, Turcsányí Dezső népf. őrmester, Dittmann József és Coradiny Eerenc szakaszvezetők, Kempf Gáspár tizedes. A II. osztályú ezüst vitézségé éremmel: Murza Onuc szakaszvezető, Kollár Sebők honvéd, valamint az ellenség előtt elesett : Varga Sándor hadapródjelölt, Frahler János, Papp Lajos, Marosi István, Daróczi Lajos, Makra István, Balázs Péter tizedesek; Lénárt János, Thun Gusztáv, Agati József, Baden Miklós őrvezetők, Csizmadia József Oláh János, Makert János, Putzik Benedek, Tonca Miklós, Bán Péter, Weiszenburger Bernát, Szász János, Decker János, Kotrocó József és Csuppa Tódor honvédek. Gyula város rokkant katonák alapját a kö­vetkező újabb adományok gyarapították: Első gyulai kötött és szövött iparárugyár 1000 K, M. kir. 300. honvéd gyalogezred 403. zászlóalj tisztikara és legénysége 1000 K, Gyulai tejszö­vetkezet 50 K, Lelik Ferenc 50 K. Ez adomá­nyokkal az alap 3873 K 10 fillérre emelkedett. Levél hadifogságból. Csipkés Ernő 2. hon­véd gyalogezredbeli főhadnagy orosz hadifogságból a következő német szövegű levelezőlapot küldte lapunknak: Orenburg 1916 márc. 17. H^t napi szánut és négy napi vasúti utazás után ide érkez­tünk. Hogy itt maradunk-e, vagy tovább visznek, még nem tudjuk. Tegnap gyalog keltünk át az Ural folyó jegén Ázsiából Európába. Itt a szánkót már tevék (talán szarvasok ? szerk.) húzzák. Köszönő levél a zászlóért. A gyulai asszo­nyok és leányok gyönyörű zászló ajándéka, melyet a múlt hónapban küldtek el a 300. honvédgyalog­ezred 403. zászlóaljának, megérkezett a harctéren küzdő csapathoz. Vogel Ákos őrnagy, a zászlóalj parancsnoka a következő, Schröder Elzához intézett levélben tomácsolja a maga és katonái köszönetét. «Galíciai harctér, 1916. április hó 4-én. Mélyen tisztelt Nagysád ! A zászlót átvettük ! Örömünk s büszkeségünk szinte határtalan, hisz — mint a polgármester úrhoz intézett hivatalos köszönő át­iratomban annak kifejezést is adtam, — annak méretei, kivitele, szerény óhajtásunk kereteit valóban messze túlszárnyalta. Kern találok szava­kat, hogy Gyula város s környéke asszonyai s leányainak eme szent jelvényünk s édes tulajdo­nunk létesítése körül kifejtett odaadó, ön­zetlen fáradozását a kellő formában megköszön­jem s igy csak ügyyel-bajjal jut toliam hegyére ama köszönet, melylyel elsősorban Nagysádnak tartozunk, ki a honszeretet e nemes érzelmeitől vezérelve, óhajtásunk ügyét oly odaadóan fárad­hatatlan pártfogásába vette, melynek révén egy minden vonatkozásban művészi kivitelű felette értékes s nekünk mindenkoron drága, szent pallá­diumnak jutottunk birtokába. Forró szeretettel fogadtuk s forró szeretettel köszönjük meg ! — Bízvást hiszük s reméljük, hogy a boldogságos Szűz védőszárnyai alatt fegyvereink nemsokára kiküzdik a dicsőséges, tulostul boldog béke kor­szakát, melynek következését milliók s milliók oly áhitva várják. — Felkérem , egyúttal Nagysádat kegyeskedjék mindazoknak, kik e drága zászlónk megteremtésében ujjaik munkájával vagy anyagi támogatásukkal közreműködtek, hazafias üdvöz­letünket tolmácsolni. Cserébe csak szivünkbe rej­tett, kiapadhatlan bálánkat adhatjuk. Annak sze­rény jeléül, mint ezt a Nagyságos polgármester úrral közöltem, zászlóaljam tisztikara s legénysége Gyula város rokkantjainak alapja javára 1000 azaz Egyezer koronát adományoz. A hazafias tény egy másik jele gyanánt pedig emlékül minden közreműködőnek a zászlóalj tisztikarának csoport­fényképet — aláírásaikkal ellátva, — annak idején szeretettel megküldjük. A 403. zászlóalj tisztikara nevében Vogel Ákos honvéd őrnagy, a 403.-ik zászlóalj parancsnoka.» — Egyidejűleg a derék zászlóalj parancsnoksága a következő szép levél kíséretében küldte meg az ezer korona adományt dr. Lovich Ödön polgármesterhez: »M. kir. 300. honv. gy. e. 403. zlj. 42. sz. sgt. 1916. Gyula város Nagys. polgármesterének Gyula. Hazafias örömünk és büszkeségünk szent érzelmeivel vettük oltal­munkba Gyula város és vidéke közönségének n egható áldozatkészségét h;rdető s kivitelében szerény óhajtásunk mértékét messze túlszárnyaló zászlónkat, mint dicső zálogát ama bizalomnak, melyet a város és vidéke asszonyai és lányai a mindenkoron áldozatkész közönség nevében a ha­táron küzdő 403.-ik honvéd zászlóalj vitézségébe helyezett. A boldogságos Szűz odahimzett oltár­képe alatt helytállunk jobban, mint valaha ! — Rendületlen hitünk, hogy Magyarország Nagy­asszonya szent ügyünket az Üdvözítő oltalmába ajánlva, fegyvereinket mihamarabb a végső dia­dalra segíti! Forró kívánságunk, hogy a háború viharában sorsunkért aggódó szeretetteink bánata, olykor szivet rázó szenvedése is enyhülne ama bizalomban, hogy a lobogó oltárképe őrködik felettünk. Midőn zászlóaljam tisztikara és legény­sége nevében Gyula város és környéke közönsé­gének a zászló megteremtése körül nyilvánult nemes odaadó tevékeny áldozatkészségét hálátelt szívvel s bensőséges örömmel megköszönöm, — bátor vagyok közölni, hogy a város rokkant alap­jának javára a zászlóalj tisztikara s legénysége 1000, azaz Egyezer koronát adományoz, mely összeget Nagyságos polgármester ur címére leg­közelebb tábori postautalványon feladjuk. Fogadja a város közönsége s Nagyságos polgármester Úr mindnyájunk szeretetteljes üdvözletét. Harctér, 1916. április hó 4-én. Vogel Ákos őrnagy, a 403 zászlóalj parancsnoka.« A postautalványon érke­zett pénzt a városi pénztár a rokkant alaphoz csatolta. A vármegye közbiztonsági állapota a csendőr­ség jelentése szerint következő volt. Előfordult 118 bűneset, amelyekből csupán 4 maradt kiderittet- lenül. — A feljelentett egyének száma 250 volt. Fontosabb bünesetek'száma : testisértés: 12, lo­pás: 75, gyújtogatás: 3, rablás, sikkasztás, or­gazdaság, csalás : 38, fegyveres erő elleni vétség : 15, ember élete elleni támadás : 2, rágalmazás : 2. Harmincezer korona katonabeszállásolási költség megtérítését követeli a várostól Fodor Gyula a Komló szálloda tulajdonosa. A mozgó­sítás első napja óta bevonulások, ismételt népföl­kelő szemlék alkalmával az ide érkező, valamint itt állomásozó tisztek a szállodának csaknem ösz- szes szobáit lefoglalták maguknak úgy, hogy legtöbb esetben vidéki utasok szállodai szobát nem is kaptak. Ez az állapot még ma, a háború huszonegyedik hónapjában is változatlanul fennáll s ez a magyarázata, hogy a térítési dijak ily ma­gasra emelkedtek. A városnak ilyen célokra nin­csen fedezete, mert a gyulai adózók a vármegye által évenkint kivetett katonabeszállásolási pót­adót fizetik. Béke idején a vármegye mindig aka­dálytalanul vállalta is a Gyulán felmerült beszál- lásolási költségeket, amelyek igaz alig tettek ki néhány száz, esetleg' pár ezer koronát. — Most azonban, hogy a térítési dijak a háború követ­keztében a vármegye területén százezer koroná­nál is magasabb összegre rúgnak, vitássá lett, hogy a vármegye egyáltalán köteles-e háború esetén' is viselni ezeket a kiadásokat, tekintve, hogy a pótadó alap nagyon szegényen áll. A vármegye közgyűlése már foglalkozott is a kér­déssel s egyelőre az eddig felmerült térítési dijak összeírását rendelte el s majd annak eredményé­hez képest fog dönteni, hogy vállalja-e a költsé­geket és e célra milyen százalék pótadót vet ki ? Gyula város képviselőtestülete minden bizonnyal a Komló szálloda méltányos kérelmét a várme­gyéhez fogja beterjeszteni az összeg kiutalása végett. Méltányosnak kell mondanunk a szálloda kérelmét azért, mert ha a ház- és telektulajdo­nosoktól el is lehet várni, hogy néhány katoná­nak rövid időre dijtalanul adjon hajlékot, egy szállodától, melynek egész egzisztenciája a ven­dégszobák bérbeadására van alapítva, senki sem kívánhatja, hogy éveken keresztül egy fillér be­vétel nélkül csupán hazafiságból tartsa fenn költ­séges üzemét. Interurbán telefon. A kereskedelemügyi mi­niszter megengedte, hogy az alább felsorolt táv­beszélő központok, valamint a hozzájuk csatlakozó környékbeli, illetve törvényhatósági távbeszélő hálózatok előfizetői egymás között mindenfaju — tehát interurbán távbeszéléseket is — válthassanak, ha beszélgetések a felsorolt helyek közt a rendel­kezésre álló távbeszélő áramkörök utján lehetsé­gesek. A kérdésbe jövő távbeszélő központok a következők : Budapest, Székesfehérvár, Veszprém, Balatonfüredfürdő, Tapolcza, Nagykanizsa, Siófok, Balatonboglár, Keszthely, Szombathely, Balaton- földvár, Kaposvár, Varpalota, Győr, Pápa, Czell- dömölk, Szentgál, Veszprém, Csorna, Sopron, Zalaegerszeg, Sümeg, Losoncz, Rimaszombat, Putnok, Miskolcz, Balassagyarmat, Ipolyság, Sze­ged, Makó, Püspökiele, Mezőhegyes, Kiskunfél­egyháza, Csongrád, Szentes, Trencsén, Bán, Nagy- tapolesán, Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Érsek­újvár, Vácz, Rétség, Ersekvadkert, Esztergom, Léva, Igló, Lőcse, Poprád, Dobsina, Szentiványi- csorbató, Tátralomnicz, Kassa, Sátoraljaújhely, Szatmárnémeti, Nagybánya, Nagysomkut, Kiskörös Kalocsa, Eperjes, Bártfa, Bártfafürdő, Debreczen, Nyíregyháza, Hatvan, Gyöngyös, Kál, Eger, Békés­csaba, Gyula, Kecskemét, Nagyvárad, Beregszász, Munkács, Hegyeshalom, Magyaróvár, Moson, Márkusfalva, Beszterczebánya, Rózsahegy, Nagy­károly, Salgótarjáni Fülek, Varazdin, Csáktornya, Kiszombor, Czegléd, Szolnok, Abony, Nagykörös, Kisvárda, Dunaföldvár, Paks, Szekszárd, Bonyhád, Pécs, Szabadka. (Arad, Temesvár, Kolozsvár szin­tén a jegyzékbe kerültek.) Ezen engedély kizáró­lag csak a távbeszélő előfizetői állomásokra vo­natkozik ; a postahivataloknál berendezett nyil­vános állomásokról, valamint a nyilvános jellegű helyiségekben (kávéházak, vendéglők stb.) beren­dezett távbeszélő állomásokról ezután is kizárólag csak helyi és a vármegye területén túl nem menő beszélgetések folytathatók. Az április elseji abnormis meleg időnek, amint az előrelátható és félhető volt, bekövetkezett a visszahatása. A vasárnap délutáni zivatart, mely a gerlai s vészéi határszéleken erős jégeséssel volt kapcsolatos, a levegő nagy lehűlése követte úgy, hogy hétfőn virradóra nagy dérre ébredtünk. Kedd és szerdán hajnalban fagyok is voltak, amelyek a virágzásban levő gyümölcsfákban, a gyönge árpavetésben és helyenkint a szőlőkben is károkat okoztak. Szerencsére a károk mérsékeltek és ha újabb fagyok nem következnek, elviselhetők volnának. Csütörtökön estig zavartalanul folyt a szántás és vetés most már a laposabb földeken is. A két heti szárazság azonban már élénken észlelhető volt, különösen kötöttebb földeken,

Next

/
Oldalképek
Tartalom