Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-16 / 16. szám
19Í6. április 16. 6 csabai segédlelkész, A szentmise végén az ujmisés áldást oszt sa jelenlevőknek egy-egy képecskével teszi emlékezetessé e szép napot. Hősök kitüntetése. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Vogel Ákos a 300. honvédgyalogezrednél beosztott 2-ik honvédgyalogezredbeli őrnagynak a hadidiszitmé- nyes III. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta. Megparancsolta továbbá, hogy a legfelső megelégedés tudtul adassák Destek Károly nyugalmazott őrnagynak, a budapesti II—1. népfölkelő tábori hadtápzászlóalj parancsnokának. — Elrendelte, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassák az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Ováry György 2. népfölkelő gyalogezredbeli főhadnagynak, Buday Béla az I—2. népfölkelőgyalogzászlóaljnál beosztott 2. honvédgyalogezredbeli főhadnagynak, Wally György II-2. népfi^jselögyalogzászlóaljbeli népfölkelőfőhadnagynak, valamint kitűnő és önfeláldozó szolgálatai elismeréséül dr. Grossmann Emil II—2. népfölkelő zászlóaljnál beosztott népfölkelő főorvosnak és dr. Leipmker Adolf egy hadosztály lövőszertelepénél beosztott 2. honvédgyalogezredbeli tartalékos segédorvosnak. — A hadsereg parancsnokság az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül az I. osztályú ezüst vitézségé éremmel a következő 2. honvédgyalog- ezredbelieket tüntette ki: Rostás János őrmester, Turcsányí Dezső népf. őrmester, Dittmann József és Coradiny Eerenc szakaszvezetők, Kempf Gáspár tizedes. A II. osztályú ezüst vitézségé éremmel: Murza Onuc szakaszvezető, Kollár Sebők honvéd, valamint az ellenség előtt elesett : Varga Sándor hadapródjelölt, Frahler János, Papp Lajos, Marosi István, Daróczi Lajos, Makra István, Balázs Péter tizedesek; Lénárt János, Thun Gusztáv, Agati József, Baden Miklós őrvezetők, Csizmadia József Oláh János, Makert János, Putzik Benedek, Tonca Miklós, Bán Péter, Weiszenburger Bernát, Szász János, Decker János, Kotrocó József és Csuppa Tódor honvédek. Gyula város rokkant katonák alapját a következő újabb adományok gyarapították: Első gyulai kötött és szövött iparárugyár 1000 K, M. kir. 300. honvéd gyalogezred 403. zászlóalj tisztikara és legénysége 1000 K, Gyulai tejszövetkezet 50 K, Lelik Ferenc 50 K. Ez adományokkal az alap 3873 K 10 fillérre emelkedett. Levél hadifogságból. Csipkés Ernő 2. honvéd gyalogezredbeli főhadnagy orosz hadifogságból a következő német szövegű levelezőlapot küldte lapunknak: Orenburg 1916 márc. 17. H^t napi szánut és négy napi vasúti utazás után ide érkeztünk. Hogy itt maradunk-e, vagy tovább visznek, még nem tudjuk. Tegnap gyalog keltünk át az Ural folyó jegén Ázsiából Európába. Itt a szánkót már tevék (talán szarvasok ? szerk.) húzzák. Köszönő levél a zászlóért. A gyulai asszonyok és leányok gyönyörű zászló ajándéka, melyet a múlt hónapban küldtek el a 300. honvédgyalogezred 403. zászlóaljának, megérkezett a harctéren küzdő csapathoz. Vogel Ákos őrnagy, a zászlóalj parancsnoka a következő, Schröder Elzához intézett levélben tomácsolja a maga és katonái köszönetét. «Galíciai harctér, 1916. április hó 4-én. Mélyen tisztelt Nagysád ! A zászlót átvettük ! Örömünk s büszkeségünk szinte határtalan, hisz — mint a polgármester úrhoz intézett hivatalos köszönő átiratomban annak kifejezést is adtam, — annak méretei, kivitele, szerény óhajtásunk kereteit valóban messze túlszárnyalta. Kern találok szavakat, hogy Gyula város s környéke asszonyai s leányainak eme szent jelvényünk s édes tulajdonunk létesítése körül kifejtett odaadó, önzetlen fáradozását a kellő formában megköszönjem s igy csak ügyyel-bajjal jut toliam hegyére ama köszönet, melylyel elsősorban Nagysádnak tartozunk, ki a honszeretet e nemes érzelmeitől vezérelve, óhajtásunk ügyét oly odaadóan fáradhatatlan pártfogásába vette, melynek révén egy minden vonatkozásban művészi kivitelű felette értékes s nekünk mindenkoron drága, szent palládiumnak jutottunk birtokába. Forró szeretettel fogadtuk s forró szeretettel köszönjük meg ! — Bízvást hiszük s reméljük, hogy a boldogságos Szűz védőszárnyai alatt fegyvereink nemsokára kiküzdik a dicsőséges, tulostul boldog béke korszakát, melynek következését milliók s milliók oly áhitva várják. — Felkérem , egyúttal Nagysádat kegyeskedjék mindazoknak, kik e drága zászlónk megteremtésében ujjaik munkájával vagy anyagi támogatásukkal közreműködtek, hazafias üdvözletünket tolmácsolni. Cserébe csak szivünkbe rejtett, kiapadhatlan bálánkat adhatjuk. Annak szerény jeléül, mint ezt a Nagyságos polgármester úrral közöltem, zászlóaljam tisztikara s legénysége Gyula város rokkantjainak alapja javára 1000 azaz Egyezer koronát adományoz. A hazafias tény egy másik jele gyanánt pedig emlékül minden közreműködőnek a zászlóalj tisztikarának csoportfényképet — aláírásaikkal ellátva, — annak idején szeretettel megküldjük. A 403. zászlóalj tisztikara nevében Vogel Ákos honvéd őrnagy, a 403.-ik zászlóalj parancsnoka.» — Egyidejűleg a derék zászlóalj parancsnoksága a következő szép levél kíséretében küldte meg az ezer korona adományt dr. Lovich Ödön polgármesterhez: »M. kir. 300. honv. gy. e. 403. zlj. 42. sz. sgt. 1916. Gyula város Nagys. polgármesterének Gyula. Hazafias örömünk és büszkeségünk szent érzelmeivel vettük oltalmunkba Gyula város és vidéke közönségének n egható áldozatkészségét h;rdető s kivitelében szerény óhajtásunk mértékét messze túlszárnyaló zászlónkat, mint dicső zálogát ama bizalomnak, melyet a város és vidéke asszonyai és lányai a mindenkoron áldozatkész közönség nevében a határon küzdő 403.-ik honvéd zászlóalj vitézségébe helyezett. A boldogságos Szűz odahimzett oltárképe alatt helytállunk jobban, mint valaha ! — Rendületlen hitünk, hogy Magyarország Nagyasszonya szent ügyünket az Üdvözítő oltalmába ajánlva, fegyvereinket mihamarabb a végső diadalra segíti! Forró kívánságunk, hogy a háború viharában sorsunkért aggódó szeretetteink bánata, olykor szivet rázó szenvedése is enyhülne ama bizalomban, hogy a lobogó oltárképe őrködik felettünk. Midőn zászlóaljam tisztikara és legénysége nevében Gyula város és környéke közönségének a zászló megteremtése körül nyilvánult nemes odaadó tevékeny áldozatkészségét hálátelt szívvel s bensőséges örömmel megköszönöm, — bátor vagyok közölni, hogy a város rokkant alapjának javára a zászlóalj tisztikara s legénysége 1000, azaz Egyezer koronát adományoz, mely összeget Nagyságos polgármester ur címére legközelebb tábori postautalványon feladjuk. Fogadja a város közönsége s Nagyságos polgármester Úr mindnyájunk szeretetteljes üdvözletét. Harctér, 1916. április hó 4-én. Vogel Ákos őrnagy, a 403 zászlóalj parancsnoka.« A postautalványon érkezett pénzt a városi pénztár a rokkant alaphoz csatolta. A vármegye közbiztonsági állapota a csendőrség jelentése szerint következő volt. Előfordult 118 bűneset, amelyekből csupán 4 maradt kiderittet- lenül. — A feljelentett egyének száma 250 volt. Fontosabb bünesetek'száma : testisértés: 12, lopás: 75, gyújtogatás: 3, rablás, sikkasztás, orgazdaság, csalás : 38, fegyveres erő elleni vétség : 15, ember élete elleni támadás : 2, rágalmazás : 2. Harmincezer korona katonabeszállásolási költség megtérítését követeli a várostól Fodor Gyula a Komló szálloda tulajdonosa. A mozgósítás első napja óta bevonulások, ismételt népfölkelő szemlék alkalmával az ide érkező, valamint itt állomásozó tisztek a szállodának csaknem ösz- szes szobáit lefoglalták maguknak úgy, hogy legtöbb esetben vidéki utasok szállodai szobát nem is kaptak. Ez az állapot még ma, a háború huszonegyedik hónapjában is változatlanul fennáll s ez a magyarázata, hogy a térítési dijak ily magasra emelkedtek. A városnak ilyen célokra nincsen fedezete, mert a gyulai adózók a vármegye által évenkint kivetett katonabeszállásolási pótadót fizetik. Béke idején a vármegye mindig akadálytalanul vállalta is a Gyulán felmerült beszál- lásolási költségeket, amelyek igaz alig tettek ki néhány száz, esetleg' pár ezer koronát. — Most azonban, hogy a térítési dijak a háború következtében a vármegye területén százezer koronánál is magasabb összegre rúgnak, vitássá lett, hogy a vármegye egyáltalán köteles-e háború esetén' is viselni ezeket a kiadásokat, tekintve, hogy a pótadó alap nagyon szegényen áll. A vármegye közgyűlése már foglalkozott is a kérdéssel s egyelőre az eddig felmerült térítési dijak összeírását rendelte el s majd annak eredményéhez képest fog dönteni, hogy vállalja-e a költségeket és e célra milyen százalék pótadót vet ki ? Gyula város képviselőtestülete minden bizonnyal a Komló szálloda méltányos kérelmét a vármegyéhez fogja beterjeszteni az összeg kiutalása végett. Méltányosnak kell mondanunk a szálloda kérelmét azért, mert ha a ház- és telektulajdonosoktól el is lehet várni, hogy néhány katonának rövid időre dijtalanul adjon hajlékot, egy szállodától, melynek egész egzisztenciája a vendégszobák bérbeadására van alapítva, senki sem kívánhatja, hogy éveken keresztül egy fillér bevétel nélkül csupán hazafiságból tartsa fenn költséges üzemét. Interurbán telefon. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy az alább felsorolt távbeszélő központok, valamint a hozzájuk csatlakozó környékbeli, illetve törvényhatósági távbeszélő hálózatok előfizetői egymás között mindenfaju — tehát interurbán távbeszéléseket is — válthassanak, ha beszélgetések a felsorolt helyek közt a rendelkezésre álló távbeszélő áramkörök utján lehetségesek. A kérdésbe jövő távbeszélő központok a következők : Budapest, Székesfehérvár, Veszprém, Balatonfüredfürdő, Tapolcza, Nagykanizsa, Siófok, Balatonboglár, Keszthely, Szombathely, Balaton- földvár, Kaposvár, Varpalota, Győr, Pápa, Czell- dömölk, Szentgál, Veszprém, Csorna, Sopron, Zalaegerszeg, Sümeg, Losoncz, Rimaszombat, Putnok, Miskolcz, Balassagyarmat, Ipolyság, Szeged, Makó, Püspökiele, Mezőhegyes, Kiskunfélegyháza, Csongrád, Szentes, Trencsén, Bán, Nagy- tapolesán, Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Érsekújvár, Vácz, Rétség, Ersekvadkert, Esztergom, Léva, Igló, Lőcse, Poprád, Dobsina, Szentiványi- csorbató, Tátralomnicz, Kassa, Sátoraljaújhely, Szatmárnémeti, Nagybánya, Nagysomkut, Kiskörös Kalocsa, Eperjes, Bártfa, Bártfafürdő, Debreczen, Nyíregyháza, Hatvan, Gyöngyös, Kál, Eger, Békéscsaba, Gyula, Kecskemét, Nagyvárad, Beregszász, Munkács, Hegyeshalom, Magyaróvár, Moson, Márkusfalva, Beszterczebánya, Rózsahegy, Nagykároly, Salgótarjáni Fülek, Varazdin, Csáktornya, Kiszombor, Czegléd, Szolnok, Abony, Nagykörös, Kisvárda, Dunaföldvár, Paks, Szekszárd, Bonyhád, Pécs, Szabadka. (Arad, Temesvár, Kolozsvár szintén a jegyzékbe kerültek.) Ezen engedély kizárólag csak a távbeszélő előfizetői állomásokra vonatkozik ; a postahivataloknál berendezett nyilvános állomásokról, valamint a nyilvános jellegű helyiségekben (kávéházak, vendéglők stb.) berendezett távbeszélő állomásokról ezután is kizárólag csak helyi és a vármegye területén túl nem menő beszélgetések folytathatók. Az április elseji abnormis meleg időnek, amint az előrelátható és félhető volt, bekövetkezett a visszahatása. A vasárnap délutáni zivatart, mely a gerlai s vészéi határszéleken erős jégeséssel volt kapcsolatos, a levegő nagy lehűlése követte úgy, hogy hétfőn virradóra nagy dérre ébredtünk. Kedd és szerdán hajnalban fagyok is voltak, amelyek a virágzásban levő gyümölcsfákban, a gyönge árpavetésben és helyenkint a szőlőkben is károkat okoztak. Szerencsére a károk mérsékeltek és ha újabb fagyok nem következnek, elviselhetők volnának. Csütörtökön estig zavartalanul folyt a szántás és vetés most már a laposabb földeken is. A két heti szárazság azonban már élénken észlelhető volt, különösen kötöttebb földeken,
