Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-25 / 17. szám

4 Békés 1915 április 25. átváltoztatásával az emberek is átformálódtak a jog alapján, aminek aztán az lett az első sarja­déka, hogy ma már ritka madár az éves cseléd. Inkább csak hónapos, meg hetes. De szó ami szó, legkiadósabb a napos. Már mint a célszerű napszámosi sor. Vagyis nyolc óra egy izromban. De még az is fogy. Azonban ebben is nem any- nyira az emberek a hibásak, mint inkább a gé­pek. Az egyik papirt készit, a másik rányomtat, a harmadik ás, kapál, kaszál, gyűjt. Voltaképpen az a csoda, hogy még nem géppel őriztetik a jószágot. Csürhét, gulyát. Beszélik ugyan, hogy már Amerikában próbálkoznak. Vagy igaz, vagy se . . . Csak annyi a bizonyos, hogy fogynak az éves cselédek. Esztendöről-esztendőre. Ma jófor­mán már csak annyi a Szent-György napjának jelentősége, hogy innentől kezdve reggel egy órával hamarabb, este meg egy órával később konditanak a templomok tornyában reggeli, illetve esti ájtatosságra. No, meg a hurcolkodások, a költözködések egy töredéke is emlékeztet a Szent- Györgyre, amikor is a íélégett emberek, meg a fuvarosok elég sűrűn emlegetik. Azonban itt is megnyirbálódott már a napok jelentősége a ne­gyedévek által. Ami azonban, igv magába véve, még nem is olyan nagy hiba. Eső nélküli hetünk volt, amit időjárásról szóló krónikánkban már rég idő óta nem volt alkalmunk megörökíteni. A szárazabb idő azonban sajnos, a laposabb fekvésű földekre mar annyiban elkésett, hogy árpával lehetett volna, vagy lehetne őket bevetni, ami az idén sokkal nagyobb érdek mint valaha volt, mert a háború miatt soha sem volt anűvira fontos, mint most, hogy a búzával egyidejűleg árpa is álljon élelmiszerül a fogyasz­tás rendelkezésére. Szerencsére magasabb fekvésű tanyai földeken úgy február derekán, mint hus- vét hetében is meglehetős nagy területen vetet­tek árpát, amelyek szépen kikeltek és gyönyö­rűen fejlődnek. Általában a búza s árpavetésekre az időjárás most a lehető legkedvezőbb, külőnö- nösen áll ez a réti földek buzavetéseire, amelyek laposabb helyeken sokáig víz alatt állottak. Ezekre hirtelen nagyobb meleg valóságos ka­tasztrofális hatású volna, mig száraz, hűvös idő mellett nagy részben kihevernék a viz okozta károkat. A belvizek, sajnos, igen lassú tempóban húzódnak le a földekről, a Körözs folyók állandó magas vízállása szintén megnehezítette s nehezíti azoknak levezetését ott is, ahol különben meg­felelő árkok és zsilipek állanak rendelkezésre. Tartósan százaz időre van szükég, hogy a ma még vizállásos területek legalább tengeri alá szánthatok és vethetők legyenek. A rétek és a legelők fünövése a hűvös, de ismételjük más tekintetben szerencse högy hűvös időjárás miatt megkésett. E miatt a jószág Szent György nap­ján nem is volt legelőre kihajtható, pedig a szálas takarmánykészlet nagyon megfogyott, kellő taka­rékosság mellett azonban u|ig fedezni fogja a szükségletet. A korai gyümölcsfák a hűvös idő­járás miatt megkésve most virágoznak. Eiekre is nagy szerencse, hogy virágjukban nem kapnak esőt. Laczay János halála. Szép magas kort ért nagyérdemű úriember Laczay Janos 1848/49-es honvédhadnagy halála kelt széles körökben őszinte részvétet. A boldogult, aki a szabadság- harcban 21 csatában vett részt, Aradmegyében lakott ugyan, de gyakran időzött városunkban, ahova többszörös rokoni és baráti kötelékek is fűzték, özv. Eabry Mártonné és özv. Bombay Zsigmondné testvérbátyjukat siratják az elhunyt­ban, akit f. hó 20-án délután temettek el a csermői róm. kath. sirkertben. Szabó László orosz hadifogoly. A gyulai róm. kath. plébániai hivatalhoz ázsiai Oroszor­szágból Szabó László nevű hadi fogolyról jött értesítés. A fogoly katonának atyját Szabó Já­nosnak hívják és földmives. Mivel semmiféle utánjárással nem tudtam kinyomozni, hogy melyik Szabó Jánost illeti az értesítés, ez utón kérem fel, hogy a plébániai hivatalban jelentkezzék. Dr. Lindenberger János plébános. A Király-mozgó színházban ma vasárnap 2 előadás d. u. fél 5 és este 8 órai kezdettel. Ez alkalommal két sláger kép kerül bemutatásra, egyik ,,Az utolsó légyott“ cimü nagyszábásu dráma, amely egy hercegi család tragédiáját mu­tatja be. A másik „A kis mamlasz“ cimü vígjá­ték. Csütörtökön ápril 29-én szintén két sláger egyik „Michel vasöklé“ háborús allegória 2 felvo­násban főszerepben Mizzi Parta, a másik az „ász­falt betyárok“ cimü nagyszabású sláger. A harctéri csomagok A harctéren küzdő katonáink iránti legelemibb kötetességünk, hogy mindennel a mivel módunkban áll, ellássuk őket. A hadvezetőség megadta erre a módot, midőn a napokban engedélyezte a harctérre a csomagok küldését katonáink részére. Ha csomagot küldünk ne feledkezzünk meg arról, hogy véreinket most járványok fenyegetik. Különösen a kiütéses tífusz veszélye nagy. Ennek a betegségnek a ruhatetü az okozója. Orvosi kísérletek bebizonyították, hogy egyedül a «Szanitéc» tetüpor pusztítja el telje­sen a ruhatetüt és ezért ne felekezzünk meg ar­ról, hogy minden csomaghoz mellékeljünk egy doboz «Szanitéc» tetüport, mely minden gyógy- tárban és drogériában kapható. Ahol esetleg nem volna kapható, oda 3 dobozt utánvéttel küld : Auber gyógytára, Mohács. Hősök kitüntetése. A hivatalos lap közlése szerint két földinket ért, a harctéren tanúsított hősies magatartásáért legfelsőbb kitüntetés. A ki­rály elrendelte, hogy az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálata elismeréséül Dutkay Béla 4. honvéd gyalogezredbeli századosnak, valamint Schröder Imre 19. tábori tüzezredbeli főhadnagy­nak, utóbbinak mint ütegparancsnoknak a Dukla szoros körüli téli harcokban az ellenséggel szem­ben tanúsított vitéz magatartásáért, a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassák. A hős 101-esek. A most dúló gigászi küz­delemben számtalanszor irtunk a magyar bakák hősiességéről. Most ismét alkalmunk van a ma­gyar baka mélységes honszeretét oly meghatóan jellemző újabb esetet megírni. Kraus Címül cs. és kir. 101. gy. e. százados ur nejének szívessége folytán. A levél, az intim részek kihagyásával a következő: Egy pompás földkunyhóban irom e sorokat. A kilátás felséges; gyönyörű hegyek, völgyek váltakoznak szeszélyes halmozódásban. Ezeknek a felséges tájaknak látásáért a kirándu­lók ezrei — béke időben — sok pénzt áldoznak. Lám, mily nagyszerű találmány a háború ! : én iDgyen élvezhetem a természet utánozhatatlanul pompás alkotásait, nemcsak, de az a hely, ahol most mi 101-esek megvetettük lábunkat, a mienk a melyet a muszka csorda tőlünk csak életünk árán vehet el. De ez nem fog bekövetkezni, mert a 101 úgy állja itt a helyét, hogy az minden dicséretet felülmúl. Április 4-én óriási tömegek­ben jöttek a muszkák, gránátok, srapnellek úgy jöttek, mint a szúnyog a mocsár közül. Kézi bom­bákkal támadtak úgy, hogy már teljesen az állá­sunkban voltunk. Mi az utolsó embert is harcba állítottuk, a küldöncöket, tisztilegényeket, pioní­rokat. L. főhadnagy vezette a muszkák ellen a rohamot és pedig olyan sikeresen, hogy nemcsak visszazavartuk az ellenséget, de fényes győzelmet is arattunk rajtuk. Mikor L. főhadnagy az utolsó tartalékot is a veszélyeztetett helyre vezényelte, s a muszkákat visszazavartuk, a győzelem a miénk lett, kiabálást hall a lövészárokból. Egy baka, aki L. főhadnagy hangját megismerte, kérdezte meg : «főhadnagy ur, levertük a muszkát a hegyről ?» «Igen fiam.» «Na akkor nem bánom, ha a sze­mem világát el is vesztettem, cäakhogy győztünk» ! A szeme ki volt lőve szegénynek. Majd megtu­dom ki volt, és hogy hívják s majd megírom. Abban a nagy tumultusban nem volt rá alkalom tudakozódni. Ahol ilyen emberek harcolnak amely nemzet ilyen hősöket nevel, az a nemzet nyugodt lehet, az a nemzet boldog lehet. Hirek a przemysli hősökről. A múlt héten közölteken kívül derék honvédezredünk hadifog­ságba jutott tisztjei közül újabban a következők­től érkezett híradás: Zádor Mór kir. tanácsos, gyulai kir. pénzügyigazgatónak fia Zádor Elek 2-ik honvédgyalogezredbeli zászlós, aki Przemysl várának második körülzárásánál is a várőrségbe volt beosztva, és múlt év november három óta a 7-ik század parancsnoka volt, folyó hó 17-én d. e. fél 12 órakor kelt és Gyulára már 18-án reg­geli 7 órakor Kazánból (Oroszország) ide érkezett táviratban tudatta, hogy mint fogoly oda érke­zett, jól érzi magát és sürgöny választ kér. Rad- nai Henrik 2. honvédgyalogezredbeli százados-gaz- dászati tiszt ugyancsak Kazánból irt levelet fele­ségének Gyulára ás jelzi, hogy jól van. Magyar Nándor, a gyulai 2. honvédgyalogezred 3. zászló- aljának parancsnoka táviratilag értesítette Aradon lakó feleségét, hogy Kiewben van a zászlóalj többi tisztjeivel együtt semmi baja sincs. Vasárnap reggel Prattinger Ferenc a 23. honvéd élelme­zési hadosztály tart. hadnagya, a vármegyei köz­kórház volt számvevője ápr. 10-iki kelettel Ka­zánból táviratozott szüleinek, hogy ott van hadifogságban és egészséges. Balogh Miklós, a gyulai 2. honv. gy. ezred zászlósa sürgönyzött édes anyjának özv. Balogh Jánosnénak, hogy Taskendben van, egészséges. A vonat elé vetette magát. Gyulai Mihály gyulai kisbirtokos 14 éves Mariska leánya, ami­ért anyja valami csíny miatt megdorgálta, pénte­ken reggel eltávozott sióréti tanyájukról s a földeken bolyongott. Délután egy óra körül a Csaba felé haladó tehervonat elé vetette magát. Mire a mozdonyvezető a vonatot megállította, több kocsi keresztül ment a szerencsétlen leányon s a kerekek mindkét lábát térdben lemetszették. A bicerei megállótól telefonon értesítették a bé­késcsabai állomás katonai egészségügyi kirendelt­ségét, ahonnan két szanitéc nyomban a Gyulára induló személyvonattal a helyszínére ment s ide­iglenes kötéssel látta el a borzalmas sebeket. Azután a leányt vasútra tették és a gyulai köz­kórházba szállították be, ahol a nagy vérveszte­ség miatt félórán belül meghalt. Kitüntetés. Ferencz Salvátor főherceg a Magyar vöröskereszt egylet védnöke Vámos Sán­dornak, az első gyulai kötött és szövöttáru gyár temesvári gyárigazgatójának, a Vöröskereszt kö­rüli kiváló tevékenysége elismeréséül, a Vörös- kereszt II. osztályú tiszteletjelvényét adományozta. A kitüntetés úgy szülővárosában Gyulán, mint különösen Temesváron általános szimpathiát kel­tett, miután Vámos Sándor nemcsak az ot­tani közgazdasági köröknek, hanem szeretetre­méltó egyénisége révén a társadalmi életnek is közkedvelt tagja. A háború kezdete óta a Vörös- kereszt szolgálatában intenzív munkálkodást fejt ki s a jótékonyság terén is mindenütt ott van, ahol szükséget és nyomort kell enyhíteni. Ezért nyerte el a jól kiérdemelt magas kitüntetést. Vidovszky Károly halála. A békéscsabai társadalmi életnek nagy halottja, súlyos veszte­sége van. A csabai közéletben félszázadot meg­haladó idő óta előkelő, tekintélyes szerepet be­töltő Vidovszky családnak egyik köztisztelet és szeretetben álló kiváló, hasznos tagja 76 éves korában folyó hó 20-án meghalt. A boldogult évek hosszú során át volt Békéscsaba község főpénztárnoka, a békéscsabai takarékpénztárnak egyik alapitója és igazgatósági tagja, a békés­megyei gazdasági egylet választmányának is év­tizedek óta tekintélyes, megbecsült tagja s Nesz­tora. Puritán becsülességü, derűs, jókedélyü em­ber, aki csupán barátokat és tisztelőket szerzett magának. Elhunyt mély gyászba borítja szerető gyermekeit, unokáit, testvéreit, rokonait — és őszinte részvétet kelt a csabai társadalom min­den rétegében. Áldás és béke hamvaira! Ritka áldás. Kocsis András pusztaföldvári lakos bőséges áldásra virradt a napokban. Ugyan­is tehene három igen szépen fejlett bikaborjút ellett. Ez az eset olyan ritka eset, amely valósá­gos csoda számba megy. Ebben a mostani nehéz

Next

/
Oldalképek
Tartalom