Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-02 / 5. szám

1913 február 2. Békés 3 a 184/1911. kgy. számú határozat világosan kimondja, hogy az átszervezett állásokban to­vábbra is évi 1000 korona lesz az illetők java­dalmazása és mert nem azzal a szándékkal szervezte át annak idején a képviselőtestület ezt a két állást, hogy köteles legyen a X. fizetési osztályba felvett illetményt is megadni. 10. A közgyám kötelességévé teendő a kisebb előadói teendőkön felül a haláleset fel­vételek és a leltározás, köteles lesz azonban a leltározásért megállapítandó dijakat esetenként a közpénztárba befizetni. 11. Amennyiben az ezidőszerinti közgyám és adótisztek állása megüresednék: a meg­üresedő állás a Xl-ik fizetési osztályban meg­állapított javadalmazás mellett lesz betöltendő. Ugyanezen állásoknál a megfelelő szolgálati idő elteltével a szolgálati pótlék megfelelően csök­kentendő. 12. A műszaki tiszti állásra vonatkozólag kimondandó, hogy az állás a Xl-ik fizetési osztályba felvett javadalmazással töltendő be, igy a költségvetésben ezen állás javadalma­zására felvett 1340 korona többlet törlendő, mert bár a képviselőtestület 204-912. számú határozatában azt mondotta ki, hogy az állás a IX-ik fizetési osztálynak megfelelő fizetéssel javadalmazandó, tekintve, hogy az állás még betöltve nincsen, igy egyéni szerzett jogot ezen intézkedés nem sért. 13. Az eddigi végrehajtói állások megszün­tetésével három végrehajtó állás szervezendő, a Xl-ik fizetési osztályban felvett fizetéssel. A pályázóktól a községi közigazgatási tanfolyam bevégzése követelendő. 14. A megszüntetendő tizedbeli tanácsosok helyébe az általuk elvégzett munkák ellátása céljából a legközelebbi általános tisztujitástól kezdve 5 kerületi biztosi állás szervezendő, fe­jenként évi 800 korona fizetéssel, kiket a kép­viselőtestület választ 6 évről 6 évre anélkül, hogy azok a tisztviselő, kezelő és segédszemély­zet tagjai lennének. 15. Pettner József városgazda javára a költségvetésben egy gyermek után felvett 200 korona családi pótlék megállapítását nem java­solja, mert a bizottság értesülése szerint neve­zett fiát nem tartja — az ő magát tartja fönn idegen helyen. 16. Dr. Kurtucz Valéria javára a költség- vetésben két családtag után felvett 200 ko­rona családi pótlék megállapitását szintén nem javasolja, mert a bizottság tudomása szerint nevezett családjában — ügyvéd férfi családtag is van s a férfi családtagnak kötelessége első­sorban a családtagok eltartása. 17. A napidijjal ellátott Írnokok létszáma évenként a költségvetés tárgyalása alkalmával s igy a folyó évre 12-ben állapítandó meg. Az árvaszéknél 1 s a rendőrkapitányi hivatal­nál 1 dijnoki állás beszüntetendő. A most meg­állapított létszám is, amennyiben arra nem volna szükség, évközben leszállítandó. 18. Az itt nem említett állásokra vonat­kozólag megállapítja a bizottság, hogy azoknak szervezése, javadalmának megállapítása törvényes intézkedések s jogerős határozatokon alapszik. Kmft. Jegyzetté: Dr. Bucskó Koriolún _______ főjegyző. Ta nügy. Közművelődési előadás. Ma délután VQ6 órakor közművelődési előadás lesz a főgimnázium termé- szettani előadó termében (II emelet) Az előadást Schreiber Ottó főgimnáziumi tanár tartja meg. Tárgya: A fény. A fény mibenlétéről, a fény visz- szaverődéséről és tűzéséről és az ezzel kapcsolatos tüneményekről fog szólni ezen előadás, amelyet számos kísérlet bemutatása tesz majd szemléletessé, Belépő-dij személyenkint 40 fillér. A gyula-belvárosi róm. kath. elemi leányiskola növendékei február 2-áu, 3 án és 4-én délután 5 órakor iskolájukban szini előadást tartanak. Belépti­díj 60 fillér. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Színre kerülnek a kővetkező darabok: A levét. Szín­mű 2 felvonásban. Személyek: Mama Mihályi Maris Gizella, leánya Lewandowszky M., Sarika vidéki leáDy lakik : Gizelláéknál Merksz Ilonka, — Boris, Etelka, Paula iskolatársaik Pfaff Bözsike, Zuzmann Bözsike, Csomós Terézke, Anka kis tót leány Janits Erzsiké. — Laura és Juliska. Színmű 2 felvonásban Személyek : Halmayné Kasztner Irén, Laura, unoka­buga Orbán Ilonka, Bokrosné tiszttartóné Papp Ju­liska, Korpásné Konkoly Mariska, Juliska, Pétiké gyermekei Seres Klára, Féhn Olga. — Irenke szü­letésnapja. Yigjáték 1 felvonásban. Személyek ; Irénke Kasztner Irén, Bekker Erzsiké, Rózsika Burda Irén, Esztike Lukács Erzsébet, Juliska Lang Teréz, Márta Demkó Ágnes, Erzsi Lewandowszky M., Mici Papp Juliska, Kati szobalány Konkoly Mária. Közművelődési estély. Gyomán február hó 1-én este a községháza dísztermében az iparostanonciskola saját vetítőgépjével, felolvasással egybekötött köz­művelődési estélyt tartott. Kellő magyarázatok mel­lett előadták és bemutatták a Yágvölgy és vidékét a Balatont és környékét, a Fertő-tavat Medgyes község mellett. A képek magyarázatát irta és a vetí­tést eszközölte Koncsek Gy. József igazgató-tanitó. A magyarázatokat felolvasták Domokos János köz­ségi tanitó és Varga Miksa nyomdászsegéd. A Bala- (on-kép vetítése alkalmával Breuer Vilmos keres kedősegéd szavalta: Rege a Tihanyi viszhangról. Garay Jánostól. Megfelebbezett tanitoválasztás. A körösladányi református egyház a Sáfár István lelkésszé válasz­tása folytál megüresedett tanítói állásra K. Kovács Lajos malczai okleveles tanítót és segédlelkészt vá­lasztotta meg. A 4 szavazat ellenében 18 szavazat­tal történt választást e bó 10-én 2 presbiter meg- felebbezte- így a választási ügyben az egyházmegyei bíróság fog dönteni a tavaszi egyházmegyei köz­gyűlésen. Gyermek szinielőadás. Szerdán, csütörtökön és pénteken délután volt az állami elemi fiú- és leány­iskola tantestülete által rendezett gyermekszinielő- adás, mindhárom délután meglehetősen szép számú közönség előtt. Első napon, szerdán kizárólag csak az iskolás gyermekek részére rendeztetett az előadás mely mintegy főpróbaszámba ment. A terem két harmadrészét az állami iskolásnövendékek foglalták el, mintegy 500-an, akik beléptidij nélkül ingyene­sen nézhették végig kis társaik játékát. Más iskolák kevésbbé voltak képviselve, az állami polgári leány­iskolát kivéve csak szórványosan. Leginkább azok jöttek el, kiknek szülei tehetősebbek, vagy kik job­ban tudtak szülőikre hatni. A tulajdonképeni első előadás csütörtökön volt, mikor is a mozi nézőtere szépen benépesedett érdeklődő közönséggel, szülők­kel, tanügybaratokkai. Mikor az első számnál (Ibolya és nefelejts) felgördült, azaz szétbbbent a függöny, két bájos kis apróság Horti Lenke és Karácsonyi Ilona perdült ki a színpadra s igen kedvesen érte keztek egymásról, mint ibolyáról és nefelejtsről. Tu­lajdonképen ez az értekezés mintegy prológusa a következő színdarabnak, a »tél tündéré«-nek. A tün­dért Pintye Erzsébet játszotta meg igen jól, értel­mesen hangsúlyozva mondta el a szerepét, mely tar­talmas voltánál fogva alakítást, de meg jó memó­riát is kivant. A nemtők Madarász Böske, Horti Marosa, Szabó Katica, K. Kiss Izabella, Feledi Ju liska amint bevonultak a színpadra, kedves meg­jelenésükkel, táncukkal, dalukkal azonnal meghódí­tották a közönséget. Szépen, értelmesen csevegtek. Az előképek mindenike : a téli kép, a mese, kará­csony igen élénk s szép benyomást keltette-. Leg­mozgalmasabb s egyes mozanataiban nagy derültsé­get, majd meg hosszantartó élvezetet nyújtott a far­sangi jelenet, melyből játékukkal igen helyes alakí­tásukkal és jellegzetes maszkjukkal kitűntek Blaur Egon (Karneval herceg) ki szólótáncaval is igen nagy­sikert ért el, méltó partnere volt ebben Konrád Aliz ; táncuk annyira tetszett a közönségnek, hogy mindhárom napon többször meg kellet ismétel­niük ezen kedves jelenetüket. Az apró színművé­szek legnagyobb hatást a füzértáuccal keltették. A kis apróságok igen ügyesen és kedvesen forog;- tak, hajlongtak, ami kitartó és odaadó munkának, tanításnak tudható. Ebben pedig a főérdem Sípos Etelka táncmesternőé, ki bámulatraméltó kitartással, türelemmel s ami fő nagy szakértelemmel oktatta a kis táucosokat, de nemcsak oktatta, betanította őket, hanem az előadások alatt tapintattal és szere­tettel vezette, dirrigalta. Jók voltak a bohócok, Szakmáry Gyurka és Balog János, továbbá a kémény­seprő Pottascher Móric;a magyar csoport, a rózsák. Az árva gyermek szerepében ennivaloan bájos volt Künzl Ellike, az alig három éves kis megfagyott gyermek, ki a tündérek között feleszmélve, fel­éledve, hangosan, értelmesen beszélt, valósággal, mint ahogy mondta, rrrepesett a szive örömében, de nemcsak neki, hanem kis társainak is, főként pedig a közönségnek; egyszerre központja lett az érdek­lődésnek, ami leginkább onnan magyarázható, hogy igen otthonosan érezte magát, úgy forgolódott, moz­gott a színpadon, mint aki tudatában van szerepe fontosságának, még táncközben is iparkodott meg­adni a módját, s>vát, borsát a szerepének. Az össz­hangot igen elősegítették a szépen betanult kar­énekek,, a kifogástalan rendezés, a szép kiállítás. Előadás végeztével az összes szereplők szépen elren­dezett előképe után a közönség fölállva tapsolta a kis színészeket, majd bivta a rendezőket, az iskola hölgy tagjait. Polla Ilonka a karénekek és Sípos Etelka a táncok kiváló mesternőjét, akik hosszas és percekig tartó hivás után tanítványaiktól körül­véve megjelentek, mikor is a közönség bálájának és rokonszenvének kifejezéséül lelkes ünneplésben ré­szesítette őket s egyenként egy-egy gyönyörű élő­virágcsokrot nyújtott fel nekik, Ugyanakkor a kis szereplőket elhalmozták szeretetük minden jelével s nagymennyiségű szalon cukrokkal. Hireh. Gyertyaszentelő. Az idei tél elég változatos volt eleddig. Volt benne hó, jég, fagy, eső hét- számra, meg napos idő. Annyi bizonyos, hogy most már ezidén másodízben van szánkó-utunk s vagy 3-ad, 4-ed Ízben korcsolyapályánk. Ez utóbbi csak volna, ha vizet eresztettek volna kellő időben a pályára De viz nincs s igy jegünk sincs. No, majd ha fordul az idő! De vájjon fordul-e ? Ennek ki­tapasztalására itt a gyertyaszentelő. Ez a nap meg­mutatja, hogy milyen idők következnek. Ha még ma fagy, havazik, szóval egy kis zimankó kerekedik, akkor készen lehetünk a tavaszra, ha meg, ha süt a nap, hát az igazi télre. Mert úgy van, hogy a medve ma kikövetkezik az odújából s szétnéz a kinnti világban, azaz, hogy az árnyékát fogja ke­resni. Ha meglátja, akkor jön az igazi tél; ellenben ha foga lesz az időnek, akkor megmosakszik s el­indul útjára, mert jól tudja, hogy az idő berzen­kedése már csak utolsó akarnokoskodása a télnek. A közigazgatasi bizottság február havi reudes ülését folyó hó 10 én tartja. A vármegyei telefonhálózat bővítése. Megírtuk hogy a folyó évben a rendelkezésre álló államsegély figyelembevételével — a vármegyén megtartott ér­tekezlet minő uj vonalak létesítését mondotta ki szükségesnek. A posta- és távirdaigazgatóság most értesíti az alispáni hivatalt, hogy az idén egész bi­zonyosan kiépül a buesatelepi távbeszélő központ, il­letőleg az ennek bekapcsolásához szükséges füzes­gyarmat buesatelepi áramkör és az érdekeltség ál­tal oly régen sürgetett tótkomlós—orosházi áramkör. A jövő évi építési programm megállapítása tekinte­tében az igazgatóság az értekezleten létrejött meg­állapodásokra tekintettel a tárgyalásokat folyamatba tette és annak eredményét a tárgyalások befejezte után a vármegyével szintén közölni fogja. A vármegyei közkórház adminisztrációjának, beléletének, felszerelésének stb. tanulmányozása cél­jából a múlt bét folyamán dr. Hoffmann László kórházigazgató Liptószentmiklósról és az ottani kór­házi gondnok Gyulára érkeztek és a vármegyei köz­kórhazat behatóaa megtekintették Kinevezés. A földművelésügyi miniszter Hubert Lajos kir. főmérnökót a szegedi m. kir. folyammér- noki hivataltól a gyulai m. kir. folyammérnöki hi­vatalhoz helyezte at és ezen hivatal főnöki teendői­nek ellátásával bízta meg. A pen.ügyigazgatóság uj irodavezetője. A Sin­ger Mihály elhalálozása óta üresedésben levő pénz­ügyigazgatósági irodavezetői állásra a pénzügymi- ntszter tegnap reggel leérkezett rendelvényével Lorber Lajos gyulai pénzügyi irodatisztet nevezte ki. Az előléptetéssel szorgalmas és képzett tisztvise­lőt ért e megérdemelt miniszteri elismerés, s egy­ben az állásnak Lorber Lajossal történt betöltése a pénzügyi tisztikar kebelében is osztatlan örömet keltett. — Az igy megüresedett irodatiszti állásra a pénzügyminiszter Vasady Tihamér nagyszebeni do­hánygyári tisztviselőt üelyezte át Gyulára. Elvi döntés fegye’mi ügyben Hrabovszky Pál, aki mini Békéscsaba község rendőrbiztosa, az ellene indított fegyelmi eljárás során hosszabb ideig fel volt függesztve, időközben községi közgyammá vá­lasztatott. A varmegye alispánja ekkor nevezett el- Dn a fegyelmi eljárást beszüntette. Hrabovszky most azt kérte a község képviselőtestületétől, hogy részére a felfüggesztese alatt visszatartott fizetését adja ki, ami több, mint 2000 koronát tesz ki, utalja vissza. A képviselőtestület ezt a kérelmet teljesí­tette is. A hozott határozat ellen azonban a községi főjegyző, község vagyoni érdekeinek megóvása szem­pontjából felebbezéssel élt. A törvényhatósági bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom