Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-29 / 39. szám

Békés 1912. szeptember Wr9 1 A gyulai távbeszélőközpont forgalmának kibő­vítése Október hó 1-től a helybeli távbeszélőköz­pont az alsóausztriai helyközi távbeszélő forgalomba bevonatott. E naptól kezdve a helybeli előfizetők állomásaikról, nem előfizetők pedig a központ nyil­vános állomásáról következő osztrák városokba be­szélhetnek : Biuck a/L. Inzersdorf bei Wien,Kloster neuburg, Harchegg, Weidling, Wien, Wienerneustadt. A közönséges beszélgetés dija minden viszonylatban 3 percenként 2 korona, sürgős beszélgetés ennek háromszorosa, a díjköteles szolgálati értesítésért pe­dig 1 K fizetendő. Bár évek óta tartó súlyos betegség után nem jött vá ratlanul, mindazonáltal nagy részvétet, mélységes megilletődést kelt Erkel János, az Alsófehérkörősi társulat nyugalmazott igazgató-főmérnökének szep­tember 23-án bekövetkezett gyászos halála. A bol­dogult, néhai Erkel János fia, városunk s nemze­tünk büszkesége a halhatatlan emlékű Erkel Ferenc, s jóemlékü Erkel Rezső unokaöccse volt. Technikai tanulmányainak befejezése után előbb mint mérnök Budapest fővárosa szolgálatában állott, de néhány év múlva haza jött Gyulára, s évtizedeken át nagy­érdemű, ügybuzgó igazgató-főmérnöke lön az Alsó- fehérkörösi társulatnak, lekötelező egyéniségével, szivjóságával, szorgalmával és puritán bf csületessé- gével méltán kiérdemelt tiszteletet és nagyrabecsü­lést szerezvén magának, amely felejthetetlenné teszi szép emlékét. Néhány évvel ezelőtt súlyos betegsége miatt nyugalomba vonult és minden érző szív őszinte fájdalmára kórágyon élte le utolsó éveit, úgy, hogy a halál, noha pótolhatatlanul súlyos veszteség és vigasztalan bánat szeretteinek, szenvedései folytán reá nézve valóságos megváltás lön. Végtisztessége Gyula városa intelligenciájának teljes számú rész­véte mellett szerdán délután volt. Ravatala el volt árasztva koszorúkkal, s nagy közönség kisérte ki örök nyugalma helyére. Haláláról az Alsófehérkörősi ármentesitő társulat is adott ki gyászjeleutést, mig a család gyászjelentése a következő: Özv. Erkel Jánosné Habinay Róza a maga, gyermekei és az egész kiterjedt rokonság nevében, megtört szívvel tudatja, hogy felejthetetlen jó férje Erkel János nyug. igazgató-főmérnök folyó év és hó 23-án reg­gel 6 órakor életének 63-ik és boldog házasélete 39-ik évében elhunyt. A megboldogult földi marad­ványai folyó év és hó 25-én délután 4 órakor fog­nak a róm. kath, egyház szertartása u áu a hely­beli Szent Kereszt temetőben örök nyugalomra he­lyeztetni. A szentmise-áldozat pedig folyó hó 26-án reggel 7 órakor fog a róm. kath. anyatemplomban az egek Urának bemutattatni. Gyula, 1912. szeptem­ber hó 23-án. Áldás, béke hamvaira ! Margit, Rezső, Lajos, Béla, Mariska, Gyula, Andor, Tibor gyer­mekei. Dömötör Mariska unokája. Erkel Agnes özv. Hojóssy Ottóné testvére, özv Habinay Agostné Mayr Auguszta anyósa. Habinay Krisztina sógornője. Halálozás. Szénásy Gusztáv nyugalmazott tör­vényszéki irodatiszt, városunk szülötte s tisztes pol­gára folyó hó 26-án 72 éves korában meghalt. A boldogult derék férfiú pár év előtt vonult nyuga­lomba, azóta állandóan gyengélkedett, s halála, mely porig sújtja özvegyét, gyermekeit, unokáit s nagy­számú rokonságát, őszinte részvétet kelt városszerte. Temetésén testületileg megjelent a kir. törvényszék és nagy közönség kisérte ki örök nyugalma helyére a Szentháromság temetőbe. A család, haláláról a következő gyászjelentést adta ki. Megtört szivünk legmélyebb fájdalmával tudatjuk a közeli és távoli rokonok nevében is, hogy a szerető férj, apa, nagy­apa, testvér és jó rokon Szénásy Gusztáv nyug. tör­vényszéki irodatiszt életének 72-ik, boldog házassá­gának 45-ik évében folyó hó 26-án reggeli 5 órakor hosszas betegség és a halotti szentségek ájtatos fel­vétele után elhunyt. A drága halott hült tetemei folyó hó 27-én délután 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a Szent háromság-temetőbe örök nyugalomra helyeztetni Lelki üdvéért az engesztelő szentmise-áldozat f. hó 28-án reggeli fél 8 órakor fog az anyatemplomban bemutattatni. Gyula, 1912. szeptember hó 26. Örök vilsgosság fényeskedjék neki! özv. Szénásy Gusztávné Ambrus Anna felesége. Szénásy József, Kratochwill Gyula, Kratochwill Róza testvérei. Szénásy György, Mariska,iSándor, Ilona, Béla gyermekei. BublaIlonka, Bubla Magduska, ifj. Bubla István, Szénásy Gyula, Margitka, Bözsike, Annuska, Liliké, Margitka, István, Irénké, Olga unokái. Yoith Anna, Blaho Ilonka, Kovács Liuka menyei. Bubla István, Zábrák Lajos vejei. Esötlen hét. Hetek, sőt hónapok óta tartó folytonos csapadék után csaknem csodaszámba esik, hogy a lezajlott hét, noha folytonosan felhős és bo- rongós volt, úgy hogy elvétve láttuk a napsugarat, eső nélkül vonult el fölöttünk. A gazdaközönség, mely hetek óta tétlenségre volt kárhoztatva, fel is használta az alkalmat és olyan szorgos munka in­dult meg, amelyhez fogható csak juhus első uap jaiban szokott lenni. Megkezdték a tengeri szedést, természetesen csakis ott, ahol az lehetséges volt, mert az esős, hideg idő miatt a tengeri, különösen a későbbi vetések, még kedvező idő mellett is csak hetek múlva fog egészen megérni. A tengeri szedés mellett megkezdték s nagyrészben be is fejezték a szüretelést is. A szőlőtermés, ahol a fagy kímélete­sebb volt, vagy ahol későbben nyitották, valamivel nagyobb a tavalyinál. A minőség azonban határo­zottan silány, úgy hogy az idei bor csak nagyon jó kezelés mellett lesz, úgy ahogy tartható. Óhajtandó volna azonban, ha a szárazabb idő most már lega­lább október végéig tartana. Helyreigazítás. Singer Mihály koszorúm eg vál­tása címén a törvényhatósági altisztek és szolgák nyugdijegyesületének adományozott 10 koronát nem dr. Simonka Gyöfgy, mint a múlt heti számban tévesen jeleztük, hanem dr. Major Simon adomá­nyozta. Házasságok. Braun József szabómester f. hó 21-én kötött házasságot Pfaff Konrád kőmivesmester leányával, Máriával. Erdős Imre hentesmester f. hó 21-én esküdött örök hűséget Rácz Sándor cipész­mester leányának, Erzsébetnek. Pintér és Parlaghy müvészestélye a teljes siker jegyében folyt le szerdán este a Mozgó-Szinházban. A közönség, mely Gyulán tartózkodva fogadja a kabaré-előadásokat, hamarosan fólmelegedett s az­tán mindvégig zajosan ünnepelte a művészeket, kik ezen ünneplést méltán meg is érdemelték. Úgy Pin­tér mint Parlaghy régi ismerőse a gyulai közön­ségnek. Pintért, ki Krecsányi társulatánál működött Gyulán s igen jó emléket hagyott maga után, zajos tapsokkal fogadták, úgyszintén Parlaghy Kornéliát is, ki két szezonon át kedvelt szubbrett-primadonnája volt a gyulai közönségnek. Mindketten megerősödve művészetük körében, mutatkoztak be ez alkalommal. Pintér nagyméretű hatalmas hangjával, művészi elő­adásával, Parlaghy tisztán csengő énekével s bájos játékával hatott. Minden egyes számukkal zajos si­kert arattak. Méltó partnerük volt Szemere, ki egy­ben a Conferencier szerepét töltötte be. Szellemesen csevegett s állandó derültségben tartotta a közön­séget Dobos István repülése. Néhány héttel ezelőtt megemlékeztünk arról, hogy a mi fiatal aviatikusunk, Dobos István a rákosi repülőtéren sikerült felszállá­sokat produkált. Ezek a felszállások, melyeknek si­kerét maguk az aviatikusok >s elismerték, előjelei voltak Dobos keddi hatalmas produkciójának. Dobos István Svachulay Sándor acélvázas gépmadarán szállt föl a magasba s ezzel a repülésével bebizo­nyította, hogy egyike a 'egtöbb reményre jogosító magyar pilótáknak. Dobosnak erről a repüléséről a fővárosi lapok hasábokban számolnak be. Leírják, mint emelkedett föl Dobos pár méternyi gurulás után a levegőbe s körözött 180—200 méter magas­ságban bámulatos ügyességgel, majd egész szaba­tos siklórepüléssel mint ereszkedett le. Különösen kiemelik a lapok azt, hogy ez a, gép az utolsó szö­gig magyar munka ; egyetlen monoplán a világon, amely teljesen acélból készült és Graham-Wbite, a nemrégiben náluuk járt hires angol aviatikus, nagy elismeréssel és dicsérettel szólt róla. A gépnek nem­csak építési anyaga, de az egész szerkezete, kor­mányzása, egyensúlyozása uj és eredeti. Es készí­tője, az öreg Svachulay tata, a magyar aviatikusok nesztora, tizenhat évet meghaladó, kitartó, szívós és önfeláldozó munka árán, tengernyi ócsárlást, gúnyt és lekicsinylést végigtürve, hozta a világra ezt a típust, melyen magyar pilóta bizonyította be ennek értékes és használható voltát, mely az első sikerült acélmonoplán a világon. Hatszor lőtt magára. V.I. 21 éves gyulai asz­talossegédet e hó 20-án éjjel 11 órakor a Hold-utca járókelői egy kapu előtt összekuporodva nagy vér­tócsában eszméletlen állapotban találták. Értesítették a rendőrséget, amelynek intézkedésére nyomban be­szállították a közkórházba. Az orvosok megállapí­tották, hogy a fiatal iparos, amint ő maga is mondja, öngyilkossági szándékból, hat lövést tett magára revolveréből, azonban úgy a homlokára, mint a mel­lére irányzott lövegek a bőr alatt megakadtak s egyik sem okozott súlyos sérülést. A golyók eltá­volítása után teljes felépülése csak pár hét kérdése, öngyilkossági szándékának okáról minden felvilágo­sítást megtagad. A postahivatal köréből. A gyulai posta és táv­írda hivatal egyik főtisztviselőjét Pauker József főnök­helyettest a kereskedelemügyi miniszter a Csíkszeredái postahivatal főnökévé nevezte ki. A milyen örömet kelt a képzett és szimpatikus tisztviselőjelőléptetése, époly sajnálattal látja a postával érintkező nagy- közönség a mindig előzékeny, jómodoru hivatalnok­nak Gyuláról való távozását. Király Pál. Hétfőn, szept. 30-án este ritka, él­vezetes tudományos Uránia-előadásban lesz része a gyulai közönségnek. Színre fog kei ülni a Royal mozgószinházban Király Pál természettudományi Írónak legújabb alkotása : A diadalmas emberiség 170 színes vetített és számos színes mozgófénykép­pel. A szöveget maga a szerző fogja előadni. Király Pál nem ösmeretlen a gyulai közönség előtt. Leg­utóbb a zsidók története című darabját olvasta fel a Royal mozgóban. Király Pál sok Uránia-darabot irt, de valamennyi közt A diadalmas emberiség a legtökéletesebb alkotása. Egy rövid est keretében elénk állítja az embert, bemutatja a mai diadalmas emberiséget az ő forma tökélyével és hibáival. A II. felvonásban a legújabb tudományos kutatások alapján a Föld népeit varázsolja elénk. A földi pa­radicsom cimü I. felvonásos darabjával a világ leg­szebb vidékeit vetítette a vászonra. Hétfőn d. u. 4 órakor ifjúsági előadás lesz mérsékelt helyárakkal. Este rendes mozi árak. A gyulai Szent-Háromság te­mető kedd óta gazdagabb egy lakóval, akinek halála nagy fájdalma s bánata egy köztiszteletben álló kedves családnak, pótolhatatlan súlyos vesztesége a gazda-társadalomnak. Mayer Pált, bár nem volt lakosa városunknak, a családi s baráti kötelékek fűzték hozzánk, amely kötelékekhez az ő nemes szive is nagy szeretettel ragaszkodott. A boldogult az előbb Albrecht, utóbb és most Fri­gyes kir. herceg tescheni uradalmának évtizedek hosszú során át volt főfelügyelője, s e minőségében úgy elméleti, mint gyakorlati téren oly kiváló mű­ködést fejtett ki, hogy a monarchia legnevezetesebb ökonomu8ai közzé volt méltán sorozható A főher­cegi uradalmat számos mezőgazdasági iparvállalat létesítésével tette jövedelmezőbbé s nagy része volt az uradalom magas nívóra való fejlesztésében, külö­nösen az európai hírnévre emelkedett tescheni tej­gazdaság alapjainak megvetésében. Hogy a magyar- országi nagybirtokokban a gőzeke meghonosult. ebben nékie vezető szerepe volt. Egy évtized előtt nyugdíjba vonulván, Budapestre költözött s itthon igen élénk és kiválóan hasznos tevékenységet fejtett ki a gazdatársadalmi mozgalmakban. Mint az Omge tagja, több szakosztály és bizottság működésében irányadó szerepet töltött be s az évenként rendezni szokott tenyészállat-vásároknak évek hosszú során át volt zsűri tagja. Az egyesület főleg mezőgazdasag- technikai kérdésekben gyakran kérte ki s használta Mayer véleményét. A bécsi nagy húsvágó vállalat magyarországi képviseletének nehéz és fontos állását nagy buzgalommal és lelkismeretesen szintén ő töl­tötte be. Legnevesebb mágnásaink birtokaik mező- gazdasági üzemére vonatkozólag sokszor Mayer Pál tanácsait vették igénybe. A boldogult, aki gazdasági szakismeretei mellett universalis képzettségű, igen széles látkörü, nemesszivü s kedvességével mindenkit lebilincselő egyén volt. harmincnégy évvel ezelőtt vette nőül jóemlékü Keblovszky Lajos gyulai uradalmi ügyvéd fenkölt szellemű Mária leányát, akivel a leg­boldogabb házasságban élt halála napjáig. Házassági frigyükből két gyermek származott: Mayer Hedvig, Kokas József kisjenői uradalmi felügyelő s dr. Keb­lovszky Mayer Lajos jogügyi s. fogalmazó, kiváló fiatal publicista, aki éveken át hangulatos szép köl­teményeket irt lapunkban is. Mayer Pál alig egy héttel ezelőtt nejével együtt Kisjenőre utazott veje s leánya látogatására a lehető legjobb egészségben Az életerős derék férfiú szombat éjjel hirtelenül rosszul lett és szerettei nagy fájdalmára, alig egy­negyedórai szenvedés után meghalt A halál hire már vasárnap kora reggel elterjedt Gyulán s leg­mélyebb részvétet keltette a legszélesebb körökben. A családhoz özönével érkeztek a részvét táviratok az ország minden részéről, sőt külföldről is. Gróf St. Quentin főudvarmester következő sürgönyt kül­dötte dr. Keblovszky Mayer Lajosnak : »Legmagasabb megbízásból bátorkodom atyja elhunyta alkalmából önnek és becses családjának Ö cs. és kir. Fensége Frigyes főherceg ur legbensőbb részvétét kifejezni.« Mayer Pál holttestét kedden délután Kisjenőről Gyulára szállították a Szentháromság temetőbe s a család, úgyszintén gyulai tisztelőinek fájdalmas rész­véte mellett helyezték örök nyugalomra a Keblovszky család sírboltjába. A ravatalra koszorúkat helyeztek : Boldogtalan Máriád, fekete szalag. Felejthetetlen jó édes Apusnak Heky és Józsi, lila szalag. A legjobb Apának Lali, lila szalag. Drága jó nagyapának Lili és Niki, fehér szalag. Letzter Gruss Greti és Dolfi, ezüst szalag. Hü barátsággal, szeretettel, bánattal Szidi és gyermekei, fekete szalag. Felejthetetlen jó barátunknak Jolán és Gyula, lila szalag. Szeretett Paul bácsinak Liszy Viktor és családja, fehér szalag. Erkel János. Mayer Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom