Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-10 / 50. szám
6 BÉKÉS 1911. december 10 tárgyú müvek legtöbbször, de annak a kornak művészi kézzel megrajzolt életteljes képe, előtérben a daliás irodalmi vezérrel, kire nem kisebb feladatot bízott a Magyarok Istene, minthogy — Vörösmarthyt idézve — a riasztó vakmélységet fölverje szavával — lelket öntsön a haldokló magyarságba, irodalmi életet s ez által a közélet minden vonalán pezsdülö munkás kedvet teremtve. A közönség teljes mértékben méltányolta a felolvasás szépségit, mindvégig lekötött figyelemmel kisérte s végezetül lelkesen megéljenezte. A műsor első pontjához méltó volt a második. A Henzelmann Editlike monológja volt ez, bájos előadójához méltó kellemmel előadva, hogy mi minden telnék ki tőle, ha a mindenható férfinek teremti. Oly meggyőzően tudott ezen Isten ellen vétkes kívánsága mellett érvelni, hogy csupa gyönyörűség volt figyelemmel kisérni meg nem valósítható programmját. Azzal a műkedvelő szavalás iránt ritkán tanúsított kívánságával állott elő a közönség, hogy a talentumos urleány ismételje meg az előadott darabot. Ezt a szívességet azonban nem tette meg, ellenben méltó kárpótlásul elszavalta Farkas Imrének egyik mélyen megindító költeményét, olyan átérzéssel, hogy a közönség megújult tapsai közt felhangzó újabb követelés elől csak leleményes ellenszegülésével tudott szabadulni. A műsor utolsó pontja Weil Károly ügyvédjelölt fellépte volt, ki több modern költő jól megválasztott költeményét mutatta be a szerzők intencióinak teljes érvényre juttatásával és igy valamennyivel megérdemelt hatást keltve. A műsor lezárulván, a szokásos táncmulatság vette kezdetét, amelyre már a Békésen mostanában működő színtársulat előadásairól is számosán érkeztek meg, igy kivált éjfélig meglehetősen mozgalmas volt a termekben az élet. Időközben észrevétlenül vegyült el a hallgatóság soraiban egy feltűnően rokonszenves megjelenésű fiatalember is, akiről rövidesen kiderült, hogy vármegyénk, sőt nemzetünk egyik büszkesége Székely Mihály aviatikus-mérnök volt ez, ki felismerése után, tekintettel arra, hogy jelentős egyénisége mellett szellemes társalgó is, nem éppen fogyott ki a hallgatóságból, melynek kiváncsi kérdezősködéseire készséggel felelgetett. Előadta a magyar aviatika újabb törekvéseit, amely egy ilynemű iskola létesítését vette tervbe, hogy a magyar szellem is kellő számmal igy a versenyképességre nagyob kilátással munkál- kodhassék a legújabb kor e nagy átalakításokat teljesítő találmányaiknak tökéletesitésén. Tájékoztató felvilágosításait azonban gyakorta ineg-megszakitotta, amikor is kiderült, hogy magasröptű tervei mellett ezt a hitvány sártekét sem veti meg, sőt ugyan jól érzi magát rajta, kivált ha a cigány megadja a savát-borsát annak az egypár ütemre szorult életkedvnek, a mely mindenféle instrumpntum nélkül is repülni szeretne, aminek természetesen egy ropogós csárdás a b plánja. Ki is rakta takaroson magyarosan. Szünóra alatt dr. Haraszti Sándor, mint a kaszinó elnöke pohárköszöntöt mondott a hírneves vendégre, ki magyar aviatikus társai nevében mondott köszönetét törekvéseik méltánylásáért. A kedélyes mulatságnak csak a kora reggeli órák vetettek végett. Csendélet a békésföldvári csárdában. Ugyancsak görbe napja lehetett Bujáki Antal, a békési vicinális vasút kalauzának András apostol napján, mert már déltájban alig állt a lábán, jóllehet hivatalos kötelessége szerint neki kellett a vonatot irányítani Békéstől egész Földvárig. Szerencsére mégis csak eljutottak valahogy odáig. Már, mint a vasút, meg ő. De mig az előbbi a síneken vesztegelt, addig Bujaki uram felkereste a Bonczos Gábor vasúti kocsmáját, hogy az ut fáradalmaira újabb erőt merítsen. A csárdában a vonat indulására várakozva idogált Medve András békéspecei legény is, kinek rokonszenves külseje annyira megtetszett a jókedvű vasutasnak, hogy atyafiságos szeretettel a nyakába borult. Mikor azonban ez tiltakozni kezdett a rokon- szenv túlságos megnyilatkozása ellen, a kalauz a másik szélsőségbe esett. Egy szódásüveggel úgy vágta főbe a szabadkozó legényt, hogy ez menten az asztal alá borult A jelen voltak e brutálitásra megdöbbenve menekültek ki a csárdából, de Kiss Sándor, egy mezőberényi termetes hentesmester elébe állt a garázda vasútinak s olyat lódított rajta, hogy egyszeribe kirepült az ivóból. Azonban szívós természeténél fogva hamarosan feltápászkodott s mivel a csárdába be nem bocsátották, az ablakon át rémit- gette a bentlevőket. E végből egy forgó pisztolyt vett elő s egy pár golyót be is küldött a szobába, amelyek azonban szerencsére célt tévesztettek. A lövések zajára a peronon várakozók közül sokan a csárda felé siettek s a veszedelmes embert lefegyverezték. Szerencsére az állomás főnöke is megjelent a küzdelem színhelyén s igy megakadályozhatta, hogy a magáról alaposan megfeledkezett kalauz felett a népszenvedély rögtönitélő törvényszéket üljön. Az eset az illetékes hatóságoknak feljelentetett. Mezőberény község képviselőtestülete hosszas készülődés és beható tanulmányozás után elhatározta, hogy a község belterületén ártézi kutat furat. A vállalkozóval, Steiner Miksával az egyezséget már meg is kötötte s a kút helyéül az evangélikus templom melletti teret jelölte ki. A kút legfeljebb 20.000 koronába kerülhet s esetleg 500 méter mély lehet. Kimondta egyben a képviselőtestület azt is, hogy ha ez az első kút sikerül, úgy több kutat is furat. Ezt azonban jó lesz még megfontolnia a testületnek, mert mint a példák igazolják, egyik kút vizét könnyen és a legtöbbször elemészti a másik kút vize. Gyermekével a legnagyobb jótéteményt gyakorolja, ha légzőszerveinek minden hurutos bántál- mánál, rekedtségnél, köhögésnél, náthánál, hurutnál stb. azonnal Sirolint ad. Mert a Sirolin »Boche« az a szer, mely 1. gyógyitóan hat a nyákhártyákra; 2. a köpetet csökkenti; 3 a köhögést oldja; 4. az étvágyat serkenti ; 5 kitűnő izü. Minden gyógyszer- tárban kapható, óvakodjunk az utánzatoktól és az úgynevezett »pótszerektől« ! A karácsonyi és újévi posta. Figyelmeztetés a postai csomagok célszerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomag-forgalom ideje alatt a körülményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, vesszőből font kosár, viaszos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagolópapír használandó. Vászon- vagy papirburkolattal bíró csomagokat, göb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan . átkötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsétviaszszal lezárni kell. A pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. 3. A címzésnél kiváló gond fordítandó a címzett vezeték- és keresztnevének vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb ), továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére ; a Budapestre és Wienbe szóló küldemények cimirataiban, ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtó-jelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra kell írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cím fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemez- papírra írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. A papírlapokra irt címeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá a cimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, hogyha a burkolaton levő cimirat leesnék, elveszne vagy pedig olvashatatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlap alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse. 5. A csomagok tartalmát úgy a cimiraton, mint a szállítólevélen szabatosan és résztetesen kell jelezni. Budapestre és Wienbe szóló élelmi szereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, szeszes italok stb.) tartalmazó csomagok cimirataira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiírandó (pl. szalonna 2 kgr., egy pulyka 3 kgr., 2 liter bor stb.), A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges és a gyors kézbesítést lényegesen előmozdítja. A Félix gyógyfürdő hatodik téli évadja. Fontos kérdést oldott meg gyógyfürdőnk akkor, midőn a hévviz-fürdők téli használatát bevezette, évek során át a téli gyógyfürdőzés lehetőségét, veszélytelenségét, kitűnő hatékonyságát bebizonyította. Jóval több, mint 1200 beteg használta a téli kúrát ió eredménynyel Mily áldásos hatást fejt ki gyógyfürdőnk az által, hogy lehetővé teszi a hévviz-kura egész évi alkalmazását. A téli gyógyfürdőzők emelkedő száma, élénk bizonyítékát nyújtja annak, hogy a Félix gyógyfürdő téli berendezései minden tekintetben biztosítják a téli kúra sikerét. A beteg itt nemcsak gyógyulást, hanem mintegy kedves otthont is talál. A szarvasi Leányegyesület Mikulás délutánja. A gróf Bolza Pálné védnöksége alatt álló szarvasi Leányegyesület december hó 3-án, vasárnap az állami polg. leányiskola tornatermében Mikulás délutánt rendezett. A rendezés főérdeme a Leány egye sülét agilis alelnökét Wieland Matildot illeti, kinek 25 kedves és bájos ifjú hölgy volt a rendezésben segítőtársa. — Az asztalok igen csinosan és ízlésesen voltak feldíszítve, S ha az ízléses tea nem is melegítette volna fel a jókedvben, johangulatban levő díszes közönséget, a tea után felvonult három csinos Mikulás, mindenesetre gondoskodott arról, hogy a társaságot felvillanyozza. Természetesen ők képezték a mulatság központját, felvonulásokkal és szereplésükkel annyi kedves ötletet produkálták, amelyért a jótékonyság oh árán szívesen lehetett egy koronát áldozni. Az egy koronás belépő-jegyek árából és a felülfizetésekből 198 korona gyűlt össze a Leányegyesület nemes és humánus céljaira. A Leányegyesület életrevalóságát, egyben a szarvasi leányoknak a jótékonyság érdekében kifejtett tevékenységet és találó ötletességét igazolta az erkölcsi és anyagi tekintetben is nagysikerű Mikulás délután. Jóhangulatban, kedélyesen töltött percek emlékével távozott a közönség. Közművelődési estély Endrödön. Minden alkalommal nagyobb és nagyobb hallgatóság között folyik le az esetről-esetre magas színvonalon álló, mégis praktikus estély. Mintegy 800 volt a hallgatók száma, amikor Ludescher Juliska k. a. remek szoprán hangon énekelni kezdte Apácay, István magyar nótáit, melyet G. Bohus Hermin úrasszony harmoniuiuon, a szerző pedig hegedűn kisért. A meg- ujrázott éneket dr. Kovács Péter »A táplálkozásról« c. pompás és tetszetős felolvasása követte. Majd Heiler István szavalt igen hatásosan. Végül a 19 tagból álló vegyeskar adott elő »Éji szállás Granadába« ez. dalműből egy részletet oly művésziesen kidolgozva, hegy a közönség tapsviharral jutalmazta a szép éneket és megujráztatta azt. Mindenki, a ki Karácsonyra játék vagy egyéb ajándéktárgyat akar vásárolni, tekintse meg a Deutsch Jakab cég Karácsonyi kirakatait és kiállítását, a hol a legújabb játék és díszműáruk előnyösen vásárolhatók. Múlt évről visszamaradt nagy tömegű tárgyak ez évben bámulatos olcsón adatnak el. 1—3 Kardos Gyula illatszerész előkelőén berendezett helyisége Harucker-tér és Városház-utca sarkán már elkészült és úgy ez, valamint angol és francia illatszer újdonságai, mint minden egyéb cikkei az előkelő vevőközönségnek meglepetésül tognak szolgálni. Pályázat a postán. A posta-távirda- és távbeszélő kezelési szolgálatában való kiképzés céljából a m. kir posta-távirda- hivatalokba növendékek vétetnek fel. Növendékké felvételért azon magyar honos ifjak pályázhatnak, kik a magyar nyelvet (a horvát- szlavonországi. illetőségűek a horvát nyelvet) szóban és írásban birják, továbbá a középiskola IV. vagy ezzel egyenlőrangu más iskola megfelelő osztályát hazai tanintézetben sikerrel végezték, 14 évesnél nem fiatalabbak és 16 évesnél nem idősebbek, az iskola bevégzése és a növendékké felvétel között azonban legfeljebb egy évi megszakítás lehet, mely esetben hitelesen igazolni kell, hogy ezen egy év alatt az illető hol tartózkodott és mivel foglalkozott. Ezen feltételeken kívül a pályázók községi erkölcsi bizo- nyitványnyal feddhetlen magaviseletüket, közhatósági orvosi bizonyítvánnyal pedig az egészségi a posta- távirda- és távbeszélő szolgálatra testileg alkalmas voltukat is igazolni tartoznak. A fölvételért sajátkezűig irt és ivenkiut egy koronás pénzügyi bélyeggel ellátott és a fent elősorolt feltételeket igazoló okmányokkal felszerelt kérvénnyel 1911. évi december 31-ig lehet folyamodni. A kérvény az illető posta és távirdaigazgatósághoz címezve azon posta- és távirda hivatalnál nyújtandó be, hová folyamodó növendékké felvételét óhajtja. A folyamodványokra a szülőknek, illetve árváknál a gyámnak beleegyező nyilatkozata is rávezetendő. Mely kincstári és mely nem kincstári posta- és távirda hivatalok vannak növendékek felvételére felhatalmazva, arra nézve bár- I melyik posta- és távirdaigazgatóság, illetve hivatal
