Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-24 / 30. szám

1910. Julius 24.

BÉKÉS

5

Színészet Békésen. Mint megírtuk, folyó hó 8-án Békésen kezdte meg működését az a színtársulat, mely Rónai Sándor vezetése alatt a szegedi szinószgárda egy részéből a szünidő tartamára alakult. A társulat békési két hetes szereplése alatt programjához hiven csakugyan az újabb szinmü- irodalom jelesebb iermékeit mutatta be. így műsorra került a Taifun, Tilos a csók, a Kuruzsló, Luxemburg grófja, az Iglói diákok, a Buridán szamara, Az obsitos stb. színmüvek, amelyeket csaknem állandóan telt ház nézett végig. A társulat jelesebb tagjai : Pécakai Yilmos, Kárpáthy György, Rónai direktor, R. Magy Gyula, Kállay Lároly, Varga Viktor és Koháry Pál, a hölgyek közül : Rózsahegyi Sári, Szokol Margit, Szakács Etel, Rónainé és S. Szilágyi Berta, A társulatnál Felhő Rózsi, a szegedi színház primadonnája négy, Kertész Mihály, a Magyar Színház tagja hat estén át, ÍFülóp Riza operaénekei-nő egy estén át vendégszerepeit, Utolsó előidását a társulat ma tartja, amidőn a békési kereskedő és iparosifjusággal egyesülten kabaréval egybekötött táncmulatságot is rendez. Az esté[y műsora a következő : Nyitány. Előadja Rózsási Lajos kereskedelmi iskolai növendék vezetésével a békési Lakatos Zoltán zenekara. 2. Népdal. Énekli: Giritz István. 3. Kupiék. Énekli : Pécakai Vilmos színművész. 4. Operette részletek. Énekli; Rózsahegyi Sári színművésznő. 5. Monológ. Előadja: Varga Gábor. 6. Duett, Éneklik : Varga Viktor és Koháry Pál színművészek. 7. Hegedű szóló. Előadja Rózsásy Lajos. Az estély beléptidija 1 K. 60 fill. Családjegy 4 K. Az előadás fél 9 órakor veszi kezdetét.

Az Alsó fehér körösi társulat, a lapunk mult- faeti számában közölt tárgysorozattal, f. hó 25-én vagyis holnap délelőtt tart közgyűlést, s azt megelőzőleg választmányi ülését.

A cséplés és nyomtatásra, noha az eső ne hányszor most is akadályozta a munkát, határozottan kedvezőbb idő volt a héten, a termés eredménye most már határozó tabban domborodik ki Ez az eredmény noha kielégítő, sajnos alatta marad azoknak a reményeknek, amelyet gazdaközönségünk még két héttel ezelőtt táplált. A cséplés és nyomtatás alkalmával tűnik ugyanis ki, hogy -csak a szalma a sok, a mag kevésbbó fizett és a minőség sem mondható teljesen kielégítőnek. Búzában az átlag termés mint az most már határozottan megállapítható 1100 négyszögöles holdanként inkább 6, mint 7 métermázsa. Árpában az átlag «csupán 4 métermázsa. A vármegye területén aránylag a legjobb termés a szarvasi járásban van. Leggyöngébb a szeghalmi és gyulai járásokban. A gyakori esők mellett van számos határrész, amelyet az eső következetesen elkerült; e helyütt a tengeri fejlő- •dése elmarad', sőt a hót végén beállott forróság az egész tengeri termést veszélyezteti. Ahol esők voltak, igy a gyulai határ minden részében a tengeri kitünően áll.

Jégmizériák. Az enyhe tél következtében kora tavasszal felmerült az aggodalom, nemcsak nálunk, hanem országszerte, mit fogunk csinálni a forró nyári időszakban jég nélkül. A természetes jég Hiányát, mindenütt igyekeztek jéggyárak létesítésével póiolni. így Gyula városa is gondoskodni akarván úgy a hatóságok, mint a magánfogyasztók jégszükségletének fedezéséről, szűkös anyagi helyzetére való tekintettel a gyárnak saját költségén létesítésére nem gondolhatott, hanem — minden más vállalkozóval való tárgyalás nélkül —aSzabó Emil és Társa budapesti gépgyáros cég ajánlatát fogadta el egy jéggyár felállítására vonatkozólag s megszavazott a vállalkozók részére egys/.ersmin- •denkorra 20000 korona szubvenciót, melynek ellenében 10 éven át tartozik a gyárat évenkint 180 napig üzemben tartani s ez idő alatt járványos betegség esetén a hatóság részére szükségelt jeget dijtalanul kiszolgáltatni, nemkülönben a f. évben a vágóhigi jégtartót ingyen megtölteni, jövőben pedig a meghatározott árért s magánfogyasztókat is a szükégbez képest ellátni. A jéggyár épülete és annak felszerelése csiga lassúsággal haladt ugyan, de mégis elkészült május

véga helyett junius végén s az üzem junius utolsó napjaiban megindult. Azonban nem sok köszönet volt benne s maguknak a vállalkozóknak sem sok gyönyörűségük telik müvükben. A gépek megindultak, de sehogy sem tudtak az első napokban sem, a szükségletet megközelítő mennyiségű jeget produkálni. A fogyasztókat a gyár nemcsak a késedelmes építkezés miatt junius hóban, hanem az üzem megkezdése után a legutóbbi napokig részben a fővárosból hozatott jéggel volt kénytelen némileg kielégíteni, de ilyen utón sem sikerült a szükségletet fedezni, mert voltak napok, amikor a legtöbb fogyasztó egyáltalán semmit, máskor meg nem kapott annyi jeget, amennyinek átvételére kötelezte magát. Állandó volt a panasz kezdettől fogva, hogyha jégért mentek, félnapokig kellett várakozni a fagyasztásra s legtöbbször jég nélkül kellett haza menni a vevőknek, óriási kárára a vendéglősök, mészárosok, tejszövetkezet és egyébb a jeget nélkülözni nem biró fogyasztóknak. Szinte üdvös volna, ha a gyár alkalmazásba venné a korcsolya egylet kék zászlójának a főtéren való kitűzését, jeléül annak, hogy mikor lehet jeget kapni, ne hogy hiába fáradjon ki az ember. Ezeket a mizériákat hajlandók voltunk a kezdet nehézségeinek betudni, de most, hogy a nyár eleji hűvös napokat az elmúlt héten ránk köszöntött kánikulai hőség váltotta fel s a tífusz járvány réme fenyeget, a gyár üzeme nemcsak akadozott, hanem teljesen megakadt s mivel idegenből költség kímélés miatt már nem hozat a gyár kész jeget, a fogyasztók egyáltalán nem juthatnak jéghez. Pedig a vállalkozók a szerződés Bzerint kötelesek a jelentkezőket kiszolgálni. Az üzem vezetői teljesen tehetetlenek, elvesztették a fejüket és nem képesek az üzem akadályokat elhárítani. Azt kell hinnünk, hogy — bármennyire tudósok is 1 ehetnek egyébb téren —a jéggyárral olyasmire vállal koztak, amihez nem értenek s ez által nemcsak Gyula város közönsége anyagi érdekének s elsősorban egészségügyének okoznak rengeteg kárt, — de önmagukat is megkárositják. Megengedjük, hogy a Szabó cégnek is elment a kedve ennyi zavar tapasztalása után, de tehetetlenségükért csak önmagukra vessenek, mert a bajoknak nem a város és nem a közönség az okozója s ez a körülmény nem menti fel őket a várossal és magánosokkal szemben vállalt kötelezettségük teljesítése alól s még kevésbbó indokolja, hogy a jeget jogosan követelő közönséggel gorombán bánjanak. A polgármester a napokban személyesen is meggyőződést szerzett, hogy a vágóhídi jégtartóban egy C3epp jég sincs. A vendéglősök és mészárosok egy tekintélyes csoportja fent járt pénteken dr. Lovick Ödön polgár- mesternél, akit arra akartak kérni, hasson oda, hogy az általuk jegyzett jégmennyiség átvételi kötelezettsége aló', miután a gyár a szállításnak eddig sem tudott megfelelni, végleg felmentessenek, mely esetben naponta Budapestről hozatnák a szükséges jeget. A baj egyik állítólagos oka az, hogy olyan gyenge motorokat alkalmaztak, amelyek napi 100 mázsa jé; termelésére alkalmatlanoknak bizonyultak s mint tapasztaljuk még kevés mennyiséget sem készítenek. A Szabó cégnek állandóan reklamirozott specialitása a nyersolaj motor; legalább is furcsa tehát, hogy ő maga nem képes ilyen motort üzemben tartani. Békéscsaba és Orosháza szerencsésebben választotta mng vállalkozóját, mert ott zavartalanul kitünően megy a gyártás. E tekintetben még Gyulavári is előnyösebb helyzetben var, mert az Almássy uiadalom kis jégkészitő gépo jól szuperál s néhány gyulai onnan látja el magát kényszerűségből s az uradalom szívességéből. A csibai gyár villamos motorral van felszerelve, nem lehetne e Gyúlán is sutba dobni a nyersolaj motort és villamos erőt alkalmazni? Reméljük, hogy miután a vállalkozó cég, úgy látszik, nem tud megfelelni kötelezettségének, a város a szerződés ide vonatkozó pontjának alkalmazásával a 20.000 korona hozzájárulás kifizetését meg fogja tagadni. De kívánnunk kell azt is, hogy a város erélyes fellépéssel egy-két nap alatt véget vessen bármi módon a jégmizériának, vagy amennyiben ez nem lehetséges, gondoskodjék róla,

hogy az érdekeltség bármily utón a jéggyáron kívül szerezhessen magának jeget.

A telefon használata. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák folyó évi március hó 19 én 2222. vsz. a. kelt és a ,M. kir. posta- és távirda rondeletek tára“ folyó évi 14. számában közzétett rendelete szerint a távbeszélő „Szabályzat“ 42. pontjában foglalt ama kedvezmény, hogy az előfizető távbeszélő állomását díjtalan használatra másoknak átengedheti, csakis a helyi forgalomra terjed ki. A távolsági (interurbán, környékbeli, törvényhatósági) forgalomban, tehát az előfizető állomását az évi átalány ellenében, csakis az állomás tulajdonosa használhatja. Az ezen viszonylatokban az előfizetői állomásokról mások részéről kezdeményezett beszélgetések díjkötelesek s ezen dijakért az állomás előfizetője szavatol. Minthogy ezen rendelet értelmezésére és végrehajtására vonatkozólag több oldalról kérdés merült fel s e tárgyról egyes hírlapokban oly cikkek jelentek meg, amelyek félreértéseket idézhetnek elő, ezeknek elkerülése s a közönség tájékoztatása végett a m. kir. posta- és távirda vezérigazgatóságnak f. évi jun 22-én 7683. sz. a. kelt rendelete alapján a következőket kívánom közölni: Az a rendelkezés, hogy az előfizetői állomásokról az állomás tulajdonosán kívül mások részéről kezdeményezett távolsági beszélgetések díjkötelesek, csakis idegenekre, nem pedig az előfizető hozzátartozóira (családtagok) és alkalmazottaira (hivatalnok, tisztviselő, cseléd stb.) vonatkozik. Önként értetődik tehát, hogy a pénzintézetek, részvénytársaságok, hivatalok, vállalatok stb. részére bérelt állomásokról nemcsak maga a felelős előfizető, hanem az illető intézet, társaság, vállalat, hivatal stb, összes alkalmazottai is jogosultak az állomás használatára. Az egyletek, társaskörök, vendéglők, kávéházak és egyéb nyilvános helyiségekkel rendelkező előfizetőknél berendezett állomások használata a helyi forgalomban nincs korlátozva. Minthogy azonban ez a használáti jog a fent intézett rendelet értelmében a helyi forgalmon túl nem terjed, a távolsági forgalomban az előfizetési dij fejében beszélgetéseket ilyen állomásokról is csak maga a felelős előfizető (az egyleti megbízott, a vendéglős, a kávés stb.) és alkalmazottai folytathatnak, ellenben az egyletek, társaskörök tagjai, illetve a vendéglőkben, kávéházakban megforduló vendégek stb. részéről kezdeményezett beszélgetések díjkötelesek. Azok az előfizetők, akik e korlátozás miatt távbeszélő állomásukat a távolsági forgalomban használni nem kívánják, az ezért járó kapcsolási dij további fizetésének kötelezettsége alól a fölmondásra megállapított egy hó elteltével fölmentetnek. M. kir. posta- és távirdaigazgatóság Nagyvárad.

Házasság. Sonkovits András divatáru kereskedő segéd f. hó 19-ód vezette oltárhoz a római katholikua templomban özv. Kelemen Béláné szülésznő, Mária leányát.

Butorkészitö iparosok szövetkezete alakult Csabán f. hó 15-én, mikor is a központ kiküldötte Gedeon András ismertette a közgyűlés előtt a szövetkezet célját és hasznát. A központ 60—70 ezer korona anyagi segélyt helyezett kilátásba. A szövetkezeti iparos készítményét egy bizottság vizsgálja meg. Ha a készítményt elfogadják, úgy a tag mindjárt megkapja a készített bútor értékének 75 százalékát. A csabai kisiparosok 10.000 korona értékű részvényt jegyeztek. Az alapszabályokat elfogadta a közgyűlés, mely után megválasztották a tisztikart. A központ képviseletével Wallerstein Soma és Rusz Károly bízattak meg. Ügyész dr. Herzog Henrik csabai ügyvéd lett. A raktárkezelői és könyvelői állásra pályázatot hirdetnek.

Utonállás. Madarasi József orosházi 54 éves embert f hó 3-án éjjel, hogy hazafelé ballagott, megtámadta Soós Antal és Boros Imre. A két ember elakarta venni Madarasi pénzét. A dulakodásra odasietett Udvardi István rendőr, de az utonállók nem retiráltak, csak akkor futottak meg, midőn a szorongatott ember Sándor fia is a segítségére sietett. A rendőrök másnap bekísérték a két vakmerő utonállót.