Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-10 / 15. szám
4 BÉKÉS 1910. április 10. ben sem ismeretlen. Csak a múlt évben távozott el Békéseíabáról — ahol 11 évig volt adóellenőr — amikor mint első osztályú ellenőrt Széchénybe nevezték ki adótárnoknak. Az oltáregyesületi közös istenitiszteleten, mely ma, vasárnap lesz az anyatemplomban, délután fél hat órakor kezdődik a szentbeszéd, utána ájtatos- ság, melyen a főgimnázium énekkara Lotti Regina coeli ; Palestrina Tantum ergo és Witt Sacris so- lemniÍ8 darabjait adja elő. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulata április 16-án, szombaton este saját helyiségében, családias jellegű társas összejövetelt rendez. A múlt hónapban rendezett összejövetel fényes sikere következtében, a szombati estre még nagyobb számú közönség készülődik s a csarnok lelkes táncos gárdája biztosítékot nyújt arra nézve, hogy ismét egy fesztelen és kedélyes mulatságban lesz része a közönségnek. — A meghívók a tagok részére holnap fognak szétküldetni. Tagok által bevezetett vendégeket szívesen látnak. Cigány Panna. A múlt vasárnap az első gyulai kötött és szövött iparárugyár munkásai és munkásnői megismételték közkívánatra a Cigány Panna husvét vasárnap esti előadását. Noha az aréna most nem is telt úgy meg, mint első Ízben, ez az előadás is szépen jövedelmezett a jótékonycólra. Ismét műkedvelői előadás lesz Gyulán. Május hó 1-én ugyanis az ipari munkások jótékonycálu műkedvelői előadást rendeznek, színre hozzák Géczi István népszínművét : »A gyimesi vadvirág<í-o\, melyet Tömösközy Gyula, helybeli iparos vállalt el betanításra és rendezésre, ki már 2 éve is, igen derekasan megfelelt vállalkozásának, mikor teljesen uj szereplőkkel »A czigány«-t sikerrel lejátszatta. Ebből biztosra előre megállapítható sikere az előadásnak, amelyet a közönség figyelmébe ajánlunk. A szereplők névsorát jövő számunkban közöljük. Első mennydörgés, villámlás. Szoktlauul korai természeti tüneménynek voltunk tanúi kedden este 7 órakor. Hatalmas felhők borították el a Iái határt, s nagy mennydörgés és villámlás közt valóságos kis nyári zivatar voult el a város felett. Szent György Dapja előtt lévén az idő, öreg gazdák ebből jó termésre következtetnek. Mindenesetre kívánatos volna, hogy ez — különösen az idén ne legyen puszta babona, hanem valóságra is váljék ! A szárazság, mely egész március hónapra kiterjedt és április első napjaira is áthúzódott, a gazdaközönséget élénk aggodalommal és szorongással töltötte el. Fokozta az aggodalmat a nagyhét alatt többször ismétlődött fagy is, a mely a virágzásban levő gyümölcsöt helyenként teljesen tönkre tette, vagy legalább is erősen megdézsmálta. Őszi, tavaszi vetésekben a fagyok — mint az most már megállapítható — szerencsére nem okoztak kárt, de mindennemű növényzet ugyancsak áhítozta az esőt, amely hétfőn este beköszöntött és a hét utolsó két napján fokozódott. Különösen kiadós volt a péntek éjjeli és szombat délelőtti eső, mely értesülésünk szerint az egész vármegyére kiterjedt és mindenütt fel üdítette a növényzetet. Legnagyobb szüksége volt rá a legelő s kaszálóknak, amelyek évek hosszú sora óta ép az április eleji esőhiányt sínylették és azért nem tudott jó tavaszi legelő s előszéna fejlődni, ami állandó takarmányhiányt és Ínséget okozott. A mostani eső után alapos reményünk van, hogy ez a panasz az idén nem lesz jogosult ; kívánatos azonban, hogy a csapadék e hónapban mennél gyakoribb, egyben pedig az idő állandóan enyhe legyen. A tűzoltók gyűlése. Folyó hó 4-én délután az önkéntes tűzoltó-egyesület látogatott gyűlést tartott Sinszky Ferenc tűzoltó egyesületi elnök elnöklete alatt. Először is az a régóta lappangó kérdés merült fel, hogy az egyesületnek van-e létérdeke, van-e rá szükség, van-e elegendő tagja, olyan tag, ki átérzi és átérti a tűzoltósággal járó felelősséget ? Sokan — távolállóa és bennlevők — bizonyos aggodalommal várták a jeleket. Mi lesz ? Felosz- lik-e pártolás és közöny folytán az egyesület, vagy tovább tesped, sínylődik? Mert úgy van az, hogy a mai világban mindenhez, minden után kapko dunk, ami hangzatos jelszavakkal sokat Ígér, mit- sem ad; a piaci lármától visszavonulva dolgozók meg, bármily nemes és az életre kiható munkát végeznek, hátul, a homályban maradnak. így aztán nem csoda, ha az ideálisan, a mások javáért dolgozó, sokszor az életüket is kockára tevő embereket megszállja a kétely; elernyednek, elfásulnak. Az önkéntes tüzoltó-egyesület is, kik évtizedeken keresztül, a mások javainak megmentésén fáradoztak, válság elé jutott. A közöny, a nemtörődömség, pártolás hiány holt pontra juttatta őket. So kan azzal a tudattal jöttek össze az évi közgyű lésre, hogy ez lesz az utolsó. Nem igy törtónt. Mi kor a feloszlatás eszméje felmerült, m ntha összebeszéltek volna, egy lélekkel tiltakoztak ellene mindannyian s egyhangú határozattal kimondták, hogy az egyesületet továbbra is fenntartják. Az elnök megállapította, hogy az önkéntes tűzoltók száma ma is oly nagy, a kötelességtudás és teljesítés ma is olyan fokon áll, hogy az egyesület fenntartása indokolt. Ennek megtörténte után az egyesület jegyzőjévé megválasztották Tatár Sándort. Majd dr. Bucskó Korjolán városi főjegyző, tüzoltó- főparancsnok tette meg általános érdeklődés mel lett az évi jelentését és behatóan előkészített részletes előterjesztést a jövőre nézve, ügy a jelentést, mint szakszerű előterjesztésének minden pontját elfogadta a közgyűlés. Kimondták, hogy a tagok részére az egyesület pénztárának terhére nyári egyenruhákat készíttetnek s mivel az önkéntesek nagyrésze kisiparos, kik gyakorlataik alkalmával a munkájukat kénytelenek félbenhagyni, ez időre az egyesület pénztárából 1—1 korona napidijat kapnak. Megkeresik a képviselőtestületet, hogy tüzeseteknél a kivonult tűzoltók részére a közpénztárból 2—2 korona napidijat szavazzon meg. Hogy a ruházat és napidijakat fedezhessék, felhívják a közönséget az egyesület pártolására. A közönség érdeke az, hogy gyakorlott tűzoltók védjék meg szerencsétlenség esetén a pusztító elemmel szemben. Mindenki maga-magát támogatja, ha az egyesületbe pártoló tagnak belép s évenként befizeti a 2 korona tagsági dijat. E felszólításon csak a könnyelmű, felületes emberek sikolhatnak át egykedvűen. Az előrelátók bizonyára tudni fogják önmaguk iránti kötelességüket. Javasolják a képviselőtestületnek a toronyőri állásoknak beszüntetését. Ehelyett telefon tűzjelzők felállítását véleményezik 24 állomással. E változást szükségessé teszi az, hogy a toronyőrök a legtöbb esetben későn és sokszor hibás helyen jelzik a tüzet. A közönséget megrémítik és sokakat odacsőditenek a tűzhöz; a nagyszámú szemlélők pedig c*ak akadályozzák a tűzoltókat munkáikban. Ehelyett jobban beválna a telefon, mely reális számítás mellett a városnak mibe sem kerülne, sőt tiz év múlva a toronyőröknek fizetett 960 korona egészen visszamaradna a városnak, szolgálván addig az, a felvett összeg törlesztésére. Ez eszme kivitelét bizonyára elősegítenék a nagyobb iparvállalatok, malmok, gyárak, de meg a biztositó társaságok is. Az előadó főparancsnok azután örömmel jelentette, hogy Szabó Emil és társa cég, ki a városi jéggyárat építi, a városnak egy 3000 korona értékű szivattyú szerkezettel ellátott motort ajándékozott, melyet tüzeseteknél és az utcák locsolásánál igen előnyösen lehet használni. Végül kimondották, hogy vármegyei tűzoltó- szövetség létesítéséhez hozzájárulnak az esetben, ha annak székhelye a törvényhatóság székhelyén, Gyulán lesz. Halálozás. Őszinte részvéttel vettük a gyász- hirt, hogy Pólyák Károly, volt dobozi tiszttartó, később baglyasi nagybérlő felesége, Ventilla Helén asszony Bihar községben elhunyt. A megboldogultat, — mint városunk szülöttét, — Gyulán is általánosan ismerték és becsülték. Kedden temették el Nagyváradon igen nagy részvéttel. Nyugodjék bé kéken ! Házasság. Balázs József Béla csizmadie f hó 9-én lépett házasságra Moldová7iy Máriával, Mundruczó Péter városi hivatalnok leányával. Az ujpusztai postaügynökség. A nagyváradi postaigazgatóság az ujpusztai postaügynökség vezetésével Kéry József ottani tanítót bizta meg. A községnek azt a kérelmét, hogy a postaügynökség Kiscsákó vasúti állomáson létesittessék, a kereskedelmi miniszter szolgálati és egyéb szempontokból nem teljesítette. Államsegély. A Füzesgyarmat községhez tartozó Bucsatelepen fellépett Ínséges állapotok megszüntetése, illetőleg enyhítése végett a vármegye alispánja felirt a belügyminiszterhez, hogy az ínségbe jutott lakosság részére kölcsönképen gabonát adjon. A belügyminiszter a felterjesztés folytán 600 korona államsegélyt engedélyezett, felhiván a hatóságot, hogy ezt az összeget az arra leginkább méltók és legjobban rászorult lakosság között ossza fel. A békéscsabai közkórház elkülönítő pavilonjának terveit az elrendelt pótlások után a belügyminiszter jóváhagyván, megengedte, hogy a szükséges költségek a kórház tartalékalapjából fedeztessenek. Anarchistának nézett hírlapíró. Rendkívül érdekes kalandon ment keresztül a minap Tolnai Világlapjának egy munkatársa. A lap ugyanis 10 éves jubileumát fogja ez óv végén ünnepelni, s ebből a célból nagy előkészületeket tesz. Egyik munkatársát kiküldte Londonba, hogy ott a Tolnai Világlapja ré.-zére engedélyt nyerjen egy ottani képtárban levő, több millió koronára becsült hires festmény színes reprodukálására. A hírlapíró már útközben észrevette, hogy két ember árnyék gyanánt állandóan kiséri. Színházba, vendéglőbe, szállodába, vagy bárhová jár, ott látta a két ismeretlen idegent. Londonban, amikor már elvégezte dolgát, kihajtatott a pályaudvarra, de mielőtt a vonatra ülhetett, letartóztatták, azon a címen, hogy ő a keresett Bitterie nevű anarchista. A kísérők tehát barceloniai detektívek voltak. Nyolc órai fogvatartás után konzulátusunk közbenjárására végre kiszabadult a hírlapíró, aki ezt a megtiszteltetést a keresett anarchistával való hasonlatosságának köszönhette. Öngyilkosságok. A héten ugyancsak aratott a halál kaszája vármegyénkben. Nemcsak azokat szállította el, akiket ő szemelt ki, hanem többen maguk keresték föl. így Szarvason folyó hó 2-án Oncsik Zsuzsánna 22 éves leány Szekera Pál lakásán felakasztotta magát. Hogy miért dobta el magától az életet, még hozzátartozói sem sejtik. — Özv. Balogh Istvánná orosházi 68 éves lakos, mig családja a városban járt, a kamrájában felakasztotta magát. Tettét életuntságból követte el. — Szeghalom község határában a Körösladányba vezető országnton egy arra alkalmatosnak Ígérkező fára egy 25—26 éves fiatalember felakasztotta magát. Mikor az arra járók észrevették, a hulla már teljesen kihűlt. A rendőrséget értesítették, kik is beszállították a hullát a községházára, hol megállapították, hogy az öngyilkos B. Nagy Bálint szeghalmi legény, aki reménytelen szerelem miatt vált meg az élettől — Gyomán egy 15 éves fiatal gyerekleány, Cseley Juliánná akarta magától fiatalos könnyelműséggel eldobni az életet. Szintén felakasztotta magát. Szülei azonban még idejekorán észrevették és levágták. így a fiatal leány megmenthető lesz az életnek. — Csabán meg egy fiatal kis diák, Bohus Pál, aki az áll, polgári fiúiskola III-ik osztályának volt tanulója, dobta el magától az életet. Hogy mi indíthatta e végzetes tettre, nem tudni. Élni még nem élt. A küzkö- désbe, nyomorúságba még bele sem kóstolt. Talán a félelem, egy kis diákos csintevés késztette a jóvá nem tehető lépésre, talán a szekunda ? Elég az hozzá, hogy az alig 14 éves gyerek agyonlőtte magát. Apjától kedden délután elcsent 10 koronát. Revolvert vett rajta s este elkövette végzetes tettét. Kántor választás. A szeghalmi református hívek folyó hó 1-én választották meg néhai Bence Pál utódját. A kántori állásra sokan pályáztak. A sok pályázó közül a hívek nagy szótöbbséggel Koppányi Lajost választották meg. Tüzek. Schwarez Lajos vésztői pusztáján Gonda András gulyás-bojtár szalonnát sütött egy góréban. A kollációzás után megfeledkezett a pislogó tűzről. Ott hagyta Elment a gulya után. Lassanként a pislogó zsarátnok elharapódzott. A góré tüzet fogott. Arról átcsapott a mellette levő épületre. Oltásról tzó sem lehetett. A nagy szélben teljesen leégtek az épületek. A kár 1500 korona, mely azonban biztosításból megtérül. A gondatlan gulyásbojtár ellen megindították a hivatalos eljárást. — Folyó hó 1-en este a kamuti pusztán is tűz keletkezett. Hogy nagyobb szerencsétlenség nem lett belőle, az Németh Antal tiszttartó érdeme. Ugyanis az egyik istállóban, melyben 150 drb. szarvasmarha és két béres aludt, a petróleum-lámpa kigyuladt. Ettől az alom lángra kapott. A két béres nem vette észre a veszedelmet. Aludtak tovább. Szerencsére Németh tiszttartó véletlenül kijött lakásából, észrevette a szokatlan világosságot s a nagy füstöt. Oda szaladt. Fellármázta a cselédséget s nagy nehezen elfojtották a már erősen elterjedni kezdő elemet, így megmenekültek a béresek is, a jószágok is. Csak egy tehén hátulsó lába égatt meg. Nagy idők tanúja. Békéscsaba egyik köztiszteletben álló öreg polgára, a 48 —49-iki nagy idők
