Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-03 / 27. szám

-L A gyulai szinmiivészet pártoló egyesület Am­brus Sándor elnöklete alatt junius 27-én délután választmányi ülést tartott, melynek főtárgya volt özv. Makó Lajosné és Almássy Endre kérelme a jövő évi szini-szezonokra vonatkozólag. A választ­mány kebelében már régebben felmerült az eszme a óbaj, hogy az egyesület ne csupán évről-évre, hanem huzamosabb időre igyekezzék lehetőleg el­sőrangú társulatot a városnak biztosítani. Ez az óhaj most megvalósult, özv. Makó Lajosné ugyanis csak naég egy évig birja a szegedi színházat, ame­lyet Szeged városa 1911. szeptember 1-től kezdő- dőleg három évre egyhangúlag a társulat műve­zetője, Almássy Endrének adott ki. A jövő évi nyári szezon még Makónéé, ki direktorkodását eké- pen Gyulán fogja befejezni Noh i Szegeden is erős aspiráció van nyári színkör építésére s a szegedi színészet állandósítására, Almássy Endre, okulva az aradi s különösen nagyváradi épen nem biztató példákon, szívesebben jón Gyulára, sem mint télen nyáron Szegeden maradjon és ez okból adta be kérvényét, hogy szervezkedése előtt a nyári szezont illetőleg kellőleg tájékozva legyen. Különös szük­sége volt a tájékozást illetőleg a legnehezebb prob­léma, vagyis a zenekar kérdése miatt. Nevezetesen Szegeden honvéd zenekar játszik a színházban és a nyári szezonra külön zenekart kellett az iyaz gatónak alkalmaznia. Az idén tudvalevőleg a kö­zös hadsereg szegedi ezred zenekurát szerződtette az igazgatónő, hogy az minő konfúziót okozott, ös- meretes közönségünk előtt. Ily esetet elkerü'endö, Almássy Endre csak az esetben hajlandó a hon- védzjnekart a szegedi színházban is alkalmazni, ha a houvédzenekarnak mind három éven át meg- engedtetik Gyulára is jönni, ellen ező esetben Al­mássy már Szegedre is civil zenekart fog szer­vezni. A választmány méltányolván Almássy szán­dékát, egyhangúlag hozzájárult, hogy a jövő évi szezon Makónenak, az azt követő három nyári szezon pedig Almássynak adassék meg ób ily ér­telemben kereste meg a várost az előadási engedély sürgős megadására. Az engedélyek kizárólagosak lesznek, de azt fentartotta magának a szinügyi bi­zottság, hogy kizárólag drámai vagy operai stag- gionet a négy év keretén belül bármikor engedé­lyezhessen. A választmány egyben megváltoztatta az eddigi helyárakat és pedig aképpan, hogy a színpadhoz közel eső 4—4 páholy napi árát 8 korona helyett 10 koronában állapította meg. A nézőtéren az első sori zártszék helyett zsö lyék lesznek 8 korona napi árban. A máso­dik és 3-ik sor napi ára 2 kor. 50 fill , a 4, 5, 6-ik soré 2 kor., a 7, 8 és 9 soré 1 kor. 50 fill, lesz, a tizedik sortól végig I korona; ugyancsak megmaradnak a többi páholy, továbbá a földszinti állóhely, karzati zártszék és állóhely árak is. Meg­marad továbbá a 25 százalék kedvezmény a páros és páratlan bérlőknek egyaránt, tekintet nél­kül arra, hogy hol bérelnek. Képviselőink az országgyűlés bizottságaiban. A képviselőház, pénteken tartott ülésében, várme­gyénk országgyűlési képviselői közül Lukács Györ­gyöt a közigazgatási s közoktatási, Zsilinszky Mi­hályt a pénzügyi s közoktatási, Btkády Antalt a naplóbiráló s Ivánka Imrét a vízügyi bizottságba választotta be Lukács Györgyöt és Zsilinszkyt teg­nap beválnsz'ották még a felirati bizottságba is. Intermezzo a színházban. A pénteki vígjáték harmadik felvonása alatt ép a legkomikusabb jelenet közben, majdnem tragédia történt. A karza.ról egy női sikoltás hallatszott, melyre a nézőtér megmoz­dult, a magasban levő publikum pedig a hang iránya felé igyekezett. Szerencsére nem történt semmi veszedelem. A közönség pár pert alatt lecsillapo­dott s fokozott mérvben figyelte a játékot. Nem történt semmi. De történni akart. Egy leányt, a kar­zati bal lépcsőn leakarta szúrni egy ember. A leány sikoltására ott termett a rendőr, erre a vérszom­jas ember kereket oldott. E karzati dráma szerep­lői Varga József 40 éves lakatos segéd, ki pár hét óta dolgozik csak Gyulán és Marjai Teréz 35 éves varróleány. Egy évvel ezelőtt még együtt lakott Vésztőn, de ekkor az asszony elhagyta az embert, aki azóta mindig kereste. Most ráta­lált. A népkert egyik padján üldögélt az asszony egy legénnyel. Varga hívta vissza Mikor tagadó választ kapott, bicskát rántott. Az asszony beszaladt a színház karzati feljárójára, ott hogy az ember utána ment, nagyot sikoltott. A rendőrök le­tartóztatták Vargát, ki a kihallgatás alatt tagadta szándékát. Az ügyet áttették a kir. ügyészséghez. _4 _______________________________________ BÉ KÉS Irodalom és művészet. Alföldi Nóták cim alatt 10 kedvesen megkom­ponált, színes és nagy népszerűségre számitó ma­gyar dalt kaptunk. Szerzőjük Apáczay István, ez a név azonban csak álnév, mely alá egy nagyvá­radi fiatal pap rejtette igazi nevét. A füzet Dobay János könyvkereskedésében 2 korona 40 fillérért kapható, s arra a gyulai zenekedvelő közönség fi­gyelmét ez utón is felhívjuk. Budapesti Hírlap. Főszerkesztő és laptulajdo­nos Rákosi Jenő. Az ország legelterjedtebb és leg­tekintélyesebb politikai napilapja. Megjelenik na­ponta (hétfő kivételével) kora reggel. Előfizetési ára: egy évre 28 kor., félévre 14 kor., negyedévre 7 kov., egy hónapra 2'40 kor. Egyes példány ára 10 fillér. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Budapest, VIII., József körút 5 sz. Minden ember tudja eb­ben az országban, hogy a Budapesti Hírláp úgy politikai magatartásban, mint társadalmi, művészi, irodalmi és gazdasági törekvésében a nemzeti irányt követi és csak egy célt ismer és ez az, bogy erős hittel és lankadatlan buzgalommal szolgálja a ma­gyar nemzeti érdekeket. Ezért terjedt el a Buda­pesti Hírlap oly nagy mértékben a magyar komoly hazafias körökben és ezért mindenki, aki lelkében és törekvésében ugyanama vágyakat érzi, mint a Budapesti Hírlap emberei: a Budapesti Hírlapból merit tudást és lelkesedést és aki csak teheti, a Budapesti Hírlapot járatja házához. A Budapesti Hírlapot haszonnal forgatja kezében a családfő, az asszony és az ifjúság egyaránt. Közleményeit min­dig a jóialés és a becsületes hazafiság diktálja, ér­tesülései mindig kimeritőek és szavahihetők, tar­talma válogatott és terjedelmes. Minden magyar embernek a figyelmébe ajánljuk a Budapesti Hír­lapot. % Uj Idők. Az egyhangú hosszú nyári napokban a legkellemesebb szórakozást nyújtja Hevczeg Fe­renc kitűnő lapja, az Uj Idők, amely a legkisebb és a legnagyobb fürdő- és üdülőhelyekre is elkí­sér bennünket, hogy szövegével és illusztrációival elevenséget, frisseséget vigyen minden magyar családba. Ami jelentős esemény a hét folyamán történile, arról mindenről beszámol az Uj I ők kép­ben és írásban. Szövegrészét a szerkesztő, Herczeg Ferencen kivül a legjava magyar Írók Írják Re­gény, elbeszélés, ösraeretterjesztő és társadalmi cikkek, versek, váltakoznak az Uj Idők szöveg ré­szében. Az idegen Írók rovatában ott találjuk a külföldi irók legjelesebbjeinek kis remekműveit és igy az egész világirodalommal lépést tarthatunk. Horkaynó az Uj Idők hasábjain szól hozzá a maga elmés modorábau az aktuális eseményekhez és ugyancsak itt találjuk meg az önkéntes naplója immár általános népszerüségü humoros rovatát is. Az uj negyed junius 1-én kezdődik. Előfizetési ára negyedévre 4 korona. Előfizetni lehet a kiadó­hivatalban, (Budapest, Andrássy-ut 10,) vagy bár­mely más könyvkereskedés utján. Az Éti Újságom A vakációé gyermekek bol­dogan fordítanak most hátat egy időre az iskola­padoknak és az Í8kolakönyveknek, de annál tü­relmetlenebbül várják hétről-hétre az, ő hűséges, eleven, jókedvű kís barátjukat: Az Én Ujságom-at. Pósa Lajps kitűnő ifjúsági lapja vidámságot, de­rűt jelent számukra. Itt számol be északsarki ut­ónak mulatságos kalandjáról a Maczkó nemzetség hírneves ivadéka, Tányértalpu koma, akinek törté­neteit Íródeákja, Bocs Bálint Írja meg fürge tpl- lal. Kívüle még a magyar irodalom valamennyi je­les toliforgatója ir hétről-hétre szép mesét, csengő verset, mulattató történetet és a kellemes szórako­zás közben, szinte észrevétlenül játszva tanul az Írásukból minden gyerek. Előfizetési ár negyed­évre 9 korona 50 fillér. Az uj évnegyed julius 1-én kezdődik. Előfizetni lehet a kiadóhivntalban (Budapest, Andtássy-ut 10,) vugy bármely más könyvkereskedés utján. Magyar Lányok. A nagy szünidőben az iskola­év után, fiatal leányoknak legkedvesebb olvasmánya a „Magyar Lányok“. Táboriné Tutsek Annak az ismert írónő szerkeszti ezt a képes lapot, csupa gonddal és választékosán. Közleményeit ötlet, ízlés, derű és finomság jellemzi. Egy-egy száma mindent felölel, ami a fiatal lányok gondolatkörébe vág. Versek, elbeszélések és regényen kivül rovata van a női kézimunka, festészet, a házi és '•gazdaasszo- nyi üzenetek számára. Előfizetéti ára negyedévre 3 korona. Előfizetni lehet a kiadó Singer és Wolf- nernél (Budapest., VI., Andrássy-ut 10.) vagy bár­mely más könyvkereskedés utján. 1910. julius 3. Közgazdaság. A Gyula vidéki helyiérdekű vasút részvény- társaság junius 27-ón délután 2 órakor Ambrus Sándor elnöklete alatt rendes évi közgyűlést tar­tott, amelyen a múlt évi zárszámadások tárgyal­tattak A vagyonmérlegről és a vasút múlt évi jö­vedelmiről szóló kimutatást, amely örvendetes emel­kedést mutat, mír lapunkban közöltük. A közgyűlés az eléje terjesztett zárszámadásokat elfogadta s az 1909. évre úgy az igazgatóságnak, mint a fel­ügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta. A felügyelő-bizottság tagjaiul Boruth Gyula, Kliment Ferenc, Kohn Dávid, Novák Árpád és dr. Spett Ferenc három évre megválasztattak. Közgyűlés után az igazgatóság tartott ülést, amelyen Gyula városát a Kossuth-téri állomás és a Billitz-telekre vonatkozólag sürgős érdemleges határozat hozata­lára felkérendőnek határozta, egyben megbeszé­lés tárgyát képezte a vasútnak Seprősig és az épű ő cukorgyárra való tekintetből Nagyzerindről Sarkadra szárnyvonalakkal való kiegészítése. A vasút jövőjére nagyfontosságu kérdés beható tanul­mány tárgya lesz és nagyon óhajtandó, hogy a szárnyvonalak kiépítése megvalósuljon. Aratósztrájkok a vármegyében, a szarvasi já­ráshoz, tartozó csabacsüdi Schwartz Gyula-féle gaz­daságban 300 munkás hagyta abba a munkát, mi­ért is a földmivelésügyi miniszter a mezőhegyest tartalékmunkásokból sürgönyileg rendelt megfelelő számban arató és marokverő munkásokat. Ugyan­csak megtagadták a munka teljesítését Montag Sándor szentetonyai gazdaságában 24, mig Schwei­ger M,k8a bérlőnek 40 munkása. E két utóbbi munkáecsoport azonban, a főszolgabíró marasztaló Ítéletének kihirdetése után, munkába lépett. Gyula város vásári helypénzdijszabását tud­valevőleg akéut módosította, hogy a mutatványosok, körhintások stb. nemcsak a vásárok alkalmával, hanem máskor is bizonyos dij fizetésére kötelez­hetők legyenek. A kereskedelmi miniszter a mó­dosított szabályrendeletet azonban azzal a meg­jegyzéssel küldötte vissza, hogy mivel a vásárreud- tartási szabályzatban csupán vásárok alkalmával szedhető dijak állapíthatók meg, ennélfogva a kér­déses módosítás nem tartozik a szabályrendelet ke­retébe, hanem a város a kívánt célt aként érheti el, ha a mutatványosoktól, körhintásoktól stb. kü­lön megállapítandó területhasználati dijat szed. Vármegyei szabályrendelet módosítás. Békes- vármegye a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztés­ről szóló vármegyei' szabályrendeletet az állandó választmány javaslatával szemben aként módosította, hogy Szarvas községnek kákái, tóniszállási. szőr­halmi ób szénási legelőin a közös gulyákban csak magyar fajta tenyészbikák használatát engedi meg. A földművelésügyi minister ezen szabályrendeleti módosítást, eddigi elvi álláspontjától eltérve, jóvá­hagyólag tudomásul vette. Tanulmányi kiküldetés. A földművelésügyi mi­nister Dr. Kovács József debreceni gazdasági aka­démiai tanársegédet a julius 1-től szeptember 30-ig terjedő időre közigazgatási tanulmányok folytatása és befejezése végett, az alispáni hivatalhoz és a központi főszolgabirósághoz kiküldötte. Nevezett tanársegéd a mezőgazdaságot érintő összes rendé­szeti ágakban, de főként a vízügyi közigazgatásban foglalkoztatandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom