Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-24 / 17. szám

1910. április 24. BÉKÉS 3 a dtívecseri kir. adóhivatalhoz helyezte át, ahon­nan helyébe Váriám Zoltán adótiszt lett Seghaloinra áthelyezve. A vármegye szervezési szabályrendelete a'vál­tozott viszonyoknak megfelelően és különösen a kö/.gyülés ügyrendjét illető részében részletesen módosíttatván, a belügyminiszter a módosított sza­bályrendelet ellen több rendbeli kifogást emelt Különösen észrevételezte a szabályrendeletnek a széksértés eseteit szabályozó rendelkezéseit és azok­nak mint a törvénnyel ellenkező intézkedéseknek, a szabályrendeletből va'ó kihagyását kívánta. A törvényhatósági bizottság a szabályrendeletet a bel­ügyminiszter észrevételeinek megfelelőleg átdolgozta és jóváhagyás végett felterjesztette a belügyminisz­terhez. A belügyminiszter a szabályrendeletet most újból visszaküldötte, kifogásolván a szabályrende­letnek egy-ket olyan rendelkezését, amelyek ellen első alkalommal észrevételt nem tett. A tett észre­vételek különben jelentéktelen módosításokra vo­natkoznak, amelyek a májusi közgyűlésen keresztül vezettetnek a szabályrendeleten és igy az uj szer­vezési szabályrendelet legrövidebb idő alatt érvényre emelkedhet, ha ugyan a miniszter megint nem ki­fogásol benne olyan rendelkezéseket, amelyeket kétszeri felülvizsgálat alka'mával nem tartott hely­teleneknek. Napidij az utibizottság tagjainak. A járási uti- bizottságok feladatát képezik a községi közlekedési (vicinális) utak közigazgatását, műszaki szolgálatát és felügyeletét ellátni, a költségvetéseket stb. el­készíteni. Az utibizottságok eszerint fontos teendő­ket vannak hivatva teljesíteni, amelyek lelkiisme­retes elvégzése az illető járás utiviszonyai szem­pontjából nem lehet közömbös. Mindazonáltal az utibizottsági üléseken a járás székhelyén nem lakók vagy egyáltalán nem, vagy igen ritkán szoktak megjelenni és igy előfordul az, hogy az ülések részvétlenség hiányában meg nem tarthatók. Hogy tehát az utibizottsági tagok érdeklődése felkeltes­sék, a szarvasi utibizottság a jövő évi költség- vetésbe bizonyos összeget vett fel, hogy abból az utibizottsági üléseken megjelenő és nem a járás székhelyén lakó tagok részére, 6 korona napidijat adhasson. A gyulai postahivatal, mely már 18 év óta a rém. kath. hitközség pipctéri bérházában székel, eddigi szerződését ismét 10 évre meghosszabbította. A hitközség az uj berendezésre 7000 koronát meg­szavazott, ennek ellenében a postakincstár az ed­digi bérösszeget megfelelően emelte. Az eddigi földszinti felügyelői lakás az emeletre helyeztetik át, ugyanitt nyer elhelyezést a távirda és telefon osztály, melyek a földszinten elhelyezett kezelői szakasszal két lift által köttetnek össze. A közön­ség részére az eddigi nagyterem szolgál érintkező helyül, mely célszerűen át lesz alakítva, a főbejá­rat a jelenlegi helyről az udvar felőli sarokra téte­tik át. A közönség érdekében csak helyeselhetjük a posta elhatározását, hogy eddigi helyén megma­radt, miután a központi elhelyezés és közelség úgy a felek, mint a hivatal szempontjából elsőrendű kellék. Gyermeknapok. Mint minden évben, úgy az idén is megküldte a vármegye alispánja felszólí­tását az egyes községekhez, a gyermeknapok tar­tása iránt. Évekkel ezelőtt, de még a múlt évben is, mozgalmas gyűléseket, tartottak a helyi bizott­ságok, meghatározták a gyűjtés módját, idejét, ösz- szesereglettek a humanitás hölgyei s a kitűzött na­pon az utcán járó-kelőket megadóztatták a szent ügy és cél nevében. Csudálatosképen az idén min­denütt közönnyel fogadták a felhívásokat. Csabán a helyi bizottság tagjai közül, az előzetes ülésen senkt sem jelent meg. Gyulán a helyi bizottság elnöke, dr. Lovich Ödön polgármester f. hó 16-ára hívta össze az ülést. Ketten jelentek meg. így ha­tározatot hozni nem lehetett. Az uj gyűlést május 2-ára hívta össze az elnök. Gyula város lakbérbeosztása. Abból az alkalom­ból kifolyólag, hogy a katonai lakbérbeosztások 10 évre újólag megállapitandók, a kiküldött bizottság által megtartott részletes és beható nyomozások során kitűnt, ami különben közismert do'og volt, hogy Gyula városával igen nagy méltánytalanság történt akkor, midőn abba a lakbér osztályba so- roztatott, amelyben a tisztviselők részere a buda­pesti lakbéreknek 60 százaléka jár. A megtartott pubatolás eredménye szerint ugyanis Gyula város, tekintve a kiadható és tekintetbe vehető lakások után fizetett horribilis lakbéreket, abba lakbér osz­tályba való sorozásra tarthat teljes joggal igényt, amelyben a budapesti lakbérek legalább 70 száza­léka jár a tisztviselőknek. Amint előre volt látható — a polgári tisztviselők — a hivatalos adatok is­meretében, a rajtuk esett sérelem orvoslása iránt a szükséges intézkedéseket meg fogják tenni. Gryneus György helyettes pónzügyigazgató ugyanis a külön­böző kormányzati ágakhoz tartozó tisztviselőket f. hó 16-án a pénzügyigazgatóságnál tartott értekez­letre hívta egybe, amelyen a tisztviselők igen nagy számmal jelentek meg. Az értekezlet Gryneus Györay h. pénzügyigazgató indítványára elnökül dr. Daimel Sándor vártnegyei főjegyzőt választotta meg és fölötte élénk eszmecsere után dr. Lovich Ödön polgármester indítványára elhatározta, hogy a gyulai tisztviselők a sérelmes lakbérbeosztás miatt annak idején a pénzügyminiszterhez beadott, de mindezideig válasz nélkül maradt kérvényüknek elintézését, a rendelkezésre álló újabb adatokkal támogatott kérvényben megsürgetik és küldöttségi leg felkérik Lukács Györgyöt, Békésvármegye volt főispánját — i kinek Gyula város iránt mindenkor tanúsított önzetlen jóakarata s a város érdekében minden téren produkált korszakalkotó sikerei köz ismertek — hogy igazságos és jogos kérelmük ked­vező elintézése érdekében illetékes helyen közre­működjék. A gyulai helyi motorjáralok visszaállítása Tudva van, hogy a gyulavideki vasút menetrend­jéből a múlt évi május hó elsején kihagyattak a helyi motorjáratok és a két végállomás közzül egy motorjárat. A menetrendnek ez a változása Gyula városára sérelmes lévén, az ellen a város a keres­kedelmi miniszterhez felterjesztéssel ólt. A mi­niszter a kérelemnek azt a részét, amely a két végállomás közti motorjárat visszaállítására vonat­kozott, elutasította, azonban a szintén beszüntetett helyi motorjárat visszaállítása iránti kérelemre egy­szerűen nem válaszolt. Gyula városa most újból kérvényt adott be a vármegye utján a kereske­delmi miniszterhez, amelyben legalább a helyi mo­torjárat visszaállítását kéri és hivatkozik arra, hogy a vátos által adott igen tekintélyes összegű segély megszavazása alkalmával, a helyi motorjárat ha­tározottan kiköttetett, ahhoz tehát a városnak joga vau és igy nemcsak felette sérelmes, hanem egye­nesen jogtalan a helyimotoijáratok beszüntetése. A jogos alapon álló kérvényt az alispán pártoló véle­ménnyel terjesztette fel a kereskedelmi miniszterhez. A képviselőtestület folyó hó 28-án délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. A m. kir. közigazgatási bíróság ítélete kiskorú Szabó Ilona ügyében. 2. A m. kir, fö dmivelésügyi miniszternek a városerdő kivágatása lárgyában tett felterjesztótre hozott elutasító ren­deleté. 3. Békésvármegye törvényhatósági bizottsá­gának 125. bgy. számú és Gyula város 1910. évi közpénztari költségelőirányzata tárgyában hozott határozatának meghirdetése. 4. Bekésvármegye tői vény ha tósági bizottságának 1037^-909. bgy. sz. s a közvágóhídon leölt sertések perzselésére szük­séges szalma kiszolgáltatását megtagadó képviselő- testületi határozat megváltoztatását kimondó hatá­rozatának meghirdetése. 5. Szabó Emil és társa budapesti céggel a gyulai jéggyár létesítése tárgyá­ban kötött szerződés. 6 özv. Török Jánosné gyulai lakossal a nagymagyarvárosi óvoda céljaira megvett ingatlan vételére kötött szerződés. 7. A borital és husfogyasztási adók házi kezelésére nézve alkotott szabályrendelet tervezet előterjesztése. 8. Az első gyulai kötött-szövött iparárugyár részvénytársaság felhívása részvényjegyzés iránt. 9. Kocsis Szilárd kiadó és Kiss Károly iktató kérvénye állásukban leendő megcseréltetésük iránt. 10. Kelemen Béla v. adóvégrehajtó kérvénye 3 havi szabadságidő enge­délyezése irént. 11. Miskolczi Róza, Schröder Istvánná és Turay Ferencné közs. óvónők kérvénye fizetésük javítása iránt. 12. Demkó Mihály és társai gyulai lakosok kérvénye a szabadkai dűlőben levő káros belvizek lecsapolása céljtból az Alsó-fehér- körösi társulathoz megkeresés intézése iránt. 13. Özv. Török Jánosné gyulai lakos kérvénye a Haruckern-téren egy bódé felállításának engedélye­zése iránt. 14. Néhai Magyar Gyula volt gyulai lakos hagyományára vonatkozó alapító oklevél tervezet előterjesztése 15. Az elhagyottá nyilvání­tott gyermekek után felmerült gondozási költségek megtérítésének a kérelmezése. 16. Közmunka adó­tartozásukat le nem szolgálókra a közmunka adó kétszeresének az előírására vonatkozó előterjesztés. 17. Az 1911. évi községi közmunka összeírásának elrendelése, valamint a közmunka váltság mérvének a megállapítása. 18. Az építkezési szabályrendelet módosítása. 19. A honvédségi laktanya javítási költségeinek a vármegyei katonabeszállásolási alap­ból leendő megtérítése iránti előterjesztés. 20. Cséfai Péter és neje ajánlata a Zöldág-utca 29.. illetve Ecsedi-utca 36. számú házának megvétele iránt. 21. Titz István gyulai lakos kérvénye az állatvásártérnek csürhejárás céljaira leendő bérbe­adása iránt. 22. Góg Péter és Szántó Fülöp ké­relme községi közmunka törlése iránt. 23. Enyedi József illetőségi ügye. 24. Kiskorú Albert János és Imre illetőségi ügye. 25. Csuta Károly és kiskorú gyermekei illetőségi ügye. 26. Fábián Mária illető­ségi ügye. 27. A békéscsabai selyemgotnbolyitógyár vizimü engedélyezési okiratának meghirdetése. 28 A közkórházi bizottság kérvénye szépészeti dijak elengedése iránt. 29. Pénztárvizsgálati jegyző­könyvek. Díszes esküvő volt folyó hó 19-én délután 5 órakor a^ róm. kath. főtemplomban. Bálint Béla, a békésmégyei takarékpénztári egyesület ifjú hivatal­noka esküdött örök hűséget N. Szabados József építőmester Luiza leányának. Az ifjú párt dr. Lindenberger János plébános eskette, szép beszéd­ben kérve áldást az Ur színe előtt kötött szent- frigyre. Baleset. Kardos Mihály, 26 éves művezetőt, — ki a gyulai kötőgyárban van alkalmazásban, — folyó hó 22 én délelőtt baleset érte. Munkaközben az egyik gép kereke elkapta a jobb keze mutatóujját 8 azt összemorzsolta. Tolvajlás. Rusz Illés, gyulai kőmüveslegény, folyó hó 18-án el akart utazni. Kiment a vasúthoz. Kufferjét letette a váróterembe s elment a pénz­tárhoz jegyet váltani. Mikor jegyével visszament a váróterembe, a kufferjét nem találta. Azt, mig oda volt, elemelték. Az esetről jelentést tett a rend­őrségen. Egyben kifejezte azt a gyanúját is, hogy a tettel egy kőműves legénytársát gyanúsítja. Az illetőt kihallgatta a rendőrség, de az egész hatá­rozottan tagadja a reá hárított bűnös cselekményt. Szent György napja. A mai nappal a haran­gozások órarendje nagy reformátorának és minden költözködők védszentjének ünnepére, Szent György napjára virradtunk. Társzekerek hosszusora jelzi jöttét évenkint, lévén ő a költözködésnek olyan fogalommá vált megtestesülése, mint ősszel a Szent Mihály napja. Azon kívül nevezetes őkigyeime arról is, hogy nagy változásokat idéz elő a harangozások időrendjében is. Tiszteletére már tegnap este egy órával későbben, vagyis 8 és 9 órakor, ma reggel pedig egy órával korábban, vagyis 7 órakor haran­goztak. És ez igy is lesz most már egészen Szent Mihály napig. Hasonló irányú szezoncikkeinkben bőven volt már eddig is alkalmunk kifejteni néze­teinket a harangozás ideje tárgyában. Tekintve azon­ban, hogy mostanában lett behozva a tisztviselők uj hivatalos órarend beosztása, mely szerint nekik csak 1 órakor van dél (amennyiben akkor mehet­nek haza ebédelni) : félreértések elkerülése végett nem mulaszthatjuk el ezúttal is felhívni Gyula vá­ros közönségének, minden rendű és rangú társa­dalmi rétegeinek, hitfelekezeteinek s osztályainak figyelmét ama nem kevéssé fontos és közös emberi gyöngeségünk, a táplálkozási vágy érzéséből fakadó ténykörülményre, hogy délben ezután is 12 órakor fognak harangozni! Szeszélyes április. Időjárásunkról szóló álta­lános érdeklődésre számot tartó, mindazonáltal ál­talánosságban nem olvasott múlt heti beszámolónk­ban szó esett valami Klima-kromatiktis időjárási skáláról, melyet egyik tehetséges, de a zenei fogal­makkal erősen hadilábon álló szedőnk úgy kifica­mított, hogy való igaz értelmére még az sem is­mert rá, aki a cikket irta ; annak pedig aki ezen­felül még muzsikus is, egyenesen kinyillott tőle a bicska a zsebében. Ilyen lapszusok (szóficamodások) azonban megesnek, azon fönnakadni épen nem kell ! Most sem azért hozakodtunk vele elő, hanem csu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom