Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-24 / 17. szám
1910. április 24. BÉKÉS 3 a dtívecseri kir. adóhivatalhoz helyezte át, ahonnan helyébe Váriám Zoltán adótiszt lett Seghaloinra áthelyezve. A vármegye szervezési szabályrendelete a'változott viszonyoknak megfelelően és különösen a kö/.gyülés ügyrendjét illető részében részletesen módosíttatván, a belügyminiszter a módosított szabályrendelet ellen több rendbeli kifogást emelt Különösen észrevételezte a szabályrendeletnek a széksértés eseteit szabályozó rendelkezéseit és azoknak mint a törvénnyel ellenkező intézkedéseknek, a szabályrendeletből va'ó kihagyását kívánta. A törvényhatósági bizottság a szabályrendeletet a belügyminiszter észrevételeinek megfelelőleg átdolgozta és jóváhagyás végett felterjesztette a belügyminiszterhez. A belügyminiszter a szabályrendeletet most újból visszaküldötte, kifogásolván a szabályrendeletnek egy-ket olyan rendelkezését, amelyek ellen első alkalommal észrevételt nem tett. A tett észrevételek különben jelentéktelen módosításokra vonatkoznak, amelyek a májusi közgyűlésen keresztül vezettetnek a szabályrendeleten és igy az uj szervezési szabályrendelet legrövidebb idő alatt érvényre emelkedhet, ha ugyan a miniszter megint nem kifogásol benne olyan rendelkezéseket, amelyeket kétszeri felülvizsgálat alka'mával nem tartott helyteleneknek. Napidij az utibizottság tagjainak. A járási uti- bizottságok feladatát képezik a községi közlekedési (vicinális) utak közigazgatását, műszaki szolgálatát és felügyeletét ellátni, a költségvetéseket stb. elkészíteni. Az utibizottságok eszerint fontos teendőket vannak hivatva teljesíteni, amelyek lelkiismeretes elvégzése az illető járás utiviszonyai szempontjából nem lehet közömbös. Mindazonáltal az utibizottsági üléseken a járás székhelyén nem lakók vagy egyáltalán nem, vagy igen ritkán szoktak megjelenni és igy előfordul az, hogy az ülések részvétlenség hiányában meg nem tarthatók. Hogy tehát az utibizottsági tagok érdeklődése felkeltessék, a szarvasi utibizottság a jövő évi költség- vetésbe bizonyos összeget vett fel, hogy abból az utibizottsági üléseken megjelenő és nem a járás székhelyén lakó tagok részére, 6 korona napidijat adhasson. A gyulai postahivatal, mely már 18 év óta a rém. kath. hitközség pipctéri bérházában székel, eddigi szerződését ismét 10 évre meghosszabbította. A hitközség az uj berendezésre 7000 koronát megszavazott, ennek ellenében a postakincstár az eddigi bérösszeget megfelelően emelte. Az eddigi földszinti felügyelői lakás az emeletre helyeztetik át, ugyanitt nyer elhelyezést a távirda és telefon osztály, melyek a földszinten elhelyezett kezelői szakasszal két lift által köttetnek össze. A közönség részére az eddigi nagyterem szolgál érintkező helyül, mely célszerűen át lesz alakítva, a főbejárat a jelenlegi helyről az udvar felőli sarokra tétetik át. A közönség érdekében csak helyeselhetjük a posta elhatározását, hogy eddigi helyén megmaradt, miután a központi elhelyezés és közelség úgy a felek, mint a hivatal szempontjából elsőrendű kellék. Gyermeknapok. Mint minden évben, úgy az idén is megküldte a vármegye alispánja felszólítását az egyes községekhez, a gyermeknapok tartása iránt. Évekkel ezelőtt, de még a múlt évben is, mozgalmas gyűléseket, tartottak a helyi bizottságok, meghatározták a gyűjtés módját, idejét, ösz- szesereglettek a humanitás hölgyei s a kitűzött napon az utcán járó-kelőket megadóztatták a szent ügy és cél nevében. Csudálatosképen az idén mindenütt közönnyel fogadták a felhívásokat. Csabán a helyi bizottság tagjai közül, az előzetes ülésen senkt sem jelent meg. Gyulán a helyi bizottság elnöke, dr. Lovich Ödön polgármester f. hó 16-ára hívta össze az ülést. Ketten jelentek meg. így határozatot hozni nem lehetett. Az uj gyűlést május 2-ára hívta össze az elnök. Gyula város lakbérbeosztása. Abból az alkalomból kifolyólag, hogy a katonai lakbérbeosztások 10 évre újólag megállapitandók, a kiküldött bizottság által megtartott részletes és beható nyomozások során kitűnt, ami különben közismert do'og volt, hogy Gyula városával igen nagy méltánytalanság történt akkor, midőn abba a lakbér osztályba so- roztatott, amelyben a tisztviselők részere a budapesti lakbéreknek 60 százaléka jár. A megtartott pubatolás eredménye szerint ugyanis Gyula város, tekintve a kiadható és tekintetbe vehető lakások után fizetett horribilis lakbéreket, abba lakbér osztályba való sorozásra tarthat teljes joggal igényt, amelyben a budapesti lakbérek legalább 70 százaléka jár a tisztviselőknek. Amint előre volt látható — a polgári tisztviselők — a hivatalos adatok ismeretében, a rajtuk esett sérelem orvoslása iránt a szükséges intézkedéseket meg fogják tenni. Gryneus György helyettes pónzügyigazgató ugyanis a különböző kormányzati ágakhoz tartozó tisztviselőket f. hó 16-án a pénzügyigazgatóságnál tartott értekezletre hívta egybe, amelyen a tisztviselők igen nagy számmal jelentek meg. Az értekezlet Gryneus Györay h. pénzügyigazgató indítványára elnökül dr. Daimel Sándor vártnegyei főjegyzőt választotta meg és fölötte élénk eszmecsere után dr. Lovich Ödön polgármester indítványára elhatározta, hogy a gyulai tisztviselők a sérelmes lakbérbeosztás miatt annak idején a pénzügyminiszterhez beadott, de mindezideig válasz nélkül maradt kérvényüknek elintézését, a rendelkezésre álló újabb adatokkal támogatott kérvényben megsürgetik és küldöttségi leg felkérik Lukács Györgyöt, Békésvármegye volt főispánját — i kinek Gyula város iránt mindenkor tanúsított önzetlen jóakarata s a város érdekében minden téren produkált korszakalkotó sikerei köz ismertek — hogy igazságos és jogos kérelmük kedvező elintézése érdekében illetékes helyen közreműködjék. A gyulai helyi motorjáralok visszaállítása Tudva van, hogy a gyulavideki vasút menetrendjéből a múlt évi május hó elsején kihagyattak a helyi motorjáratok és a két végállomás közzül egy motorjárat. A menetrendnek ez a változása Gyula városára sérelmes lévén, az ellen a város a kereskedelmi miniszterhez felterjesztéssel ólt. A miniszter a kérelemnek azt a részét, amely a két végállomás közti motorjárat visszaállítására vonatkozott, elutasította, azonban a szintén beszüntetett helyi motorjárat visszaállítása iránti kérelemre egyszerűen nem válaszolt. Gyula városa most újból kérvényt adott be a vármegye utján a kereskedelmi miniszterhez, amelyben legalább a helyi motorjárat visszaállítását kéri és hivatkozik arra, hogy a vátos által adott igen tekintélyes összegű segély megszavazása alkalmával, a helyi motorjárat határozottan kiköttetett, ahhoz tehát a városnak joga vau és igy nemcsak felette sérelmes, hanem egyenesen jogtalan a helyimotoijáratok beszüntetése. A jogos alapon álló kérvényt az alispán pártoló véleménnyel terjesztette fel a kereskedelmi miniszterhez. A képviselőtestület folyó hó 28-án délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. A m. kir. közigazgatási bíróság ítélete kiskorú Szabó Ilona ügyében. 2. A m. kir, fö dmivelésügyi miniszternek a városerdő kivágatása lárgyában tett felterjesztótre hozott elutasító rendeleté. 3. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának 125. bgy. számú és Gyula város 1910. évi közpénztari költségelőirányzata tárgyában hozott határozatának meghirdetése. 4. Bekésvármegye tői vény ha tósági bizottságának 1037^-909. bgy. sz. s a közvágóhídon leölt sertések perzselésére szükséges szalma kiszolgáltatását megtagadó képviselő- testületi határozat megváltoztatását kimondó határozatának meghirdetése. 5. Szabó Emil és társa budapesti céggel a gyulai jéggyár létesítése tárgyában kötött szerződés. 6 özv. Török Jánosné gyulai lakossal a nagymagyarvárosi óvoda céljaira megvett ingatlan vételére kötött szerződés. 7. A borital és husfogyasztási adók házi kezelésére nézve alkotott szabályrendelet tervezet előterjesztése. 8. Az első gyulai kötött-szövött iparárugyár részvénytársaság felhívása részvényjegyzés iránt. 9. Kocsis Szilárd kiadó és Kiss Károly iktató kérvénye állásukban leendő megcseréltetésük iránt. 10. Kelemen Béla v. adóvégrehajtó kérvénye 3 havi szabadságidő engedélyezése irént. 11. Miskolczi Róza, Schröder Istvánná és Turay Ferencné közs. óvónők kérvénye fizetésük javítása iránt. 12. Demkó Mihály és társai gyulai lakosok kérvénye a szabadkai dűlőben levő káros belvizek lecsapolása céljtból az Alsó-fehér- körösi társulathoz megkeresés intézése iránt. 13. Özv. Török Jánosné gyulai lakos kérvénye a Haruckern-téren egy bódé felállításának engedélyezése iránt. 14. Néhai Magyar Gyula volt gyulai lakos hagyományára vonatkozó alapító oklevél tervezet előterjesztése 15. Az elhagyottá nyilvánított gyermekek után felmerült gondozási költségek megtérítésének a kérelmezése. 16. Közmunka adótartozásukat le nem szolgálókra a közmunka adó kétszeresének az előírására vonatkozó előterjesztés. 17. Az 1911. évi községi közmunka összeírásának elrendelése, valamint a közmunka váltság mérvének a megállapítása. 18. Az építkezési szabályrendelet módosítása. 19. A honvédségi laktanya javítási költségeinek a vármegyei katonabeszállásolási alapból leendő megtérítése iránti előterjesztés. 20. Cséfai Péter és neje ajánlata a Zöldág-utca 29.. illetve Ecsedi-utca 36. számú házának megvétele iránt. 21. Titz István gyulai lakos kérvénye az állatvásártérnek csürhejárás céljaira leendő bérbeadása iránt. 22. Góg Péter és Szántó Fülöp kérelme községi közmunka törlése iránt. 23. Enyedi József illetőségi ügye. 24. Kiskorú Albert János és Imre illetőségi ügye. 25. Csuta Károly és kiskorú gyermekei illetőségi ügye. 26. Fábián Mária illetőségi ügye. 27. A békéscsabai selyemgotnbolyitógyár vizimü engedélyezési okiratának meghirdetése. 28 A közkórházi bizottság kérvénye szépészeti dijak elengedése iránt. 29. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek. Díszes esküvő volt folyó hó 19-én délután 5 órakor a^ róm. kath. főtemplomban. Bálint Béla, a békésmégyei takarékpénztári egyesület ifjú hivatalnoka esküdött örök hűséget N. Szabados József építőmester Luiza leányának. Az ifjú párt dr. Lindenberger János plébános eskette, szép beszédben kérve áldást az Ur színe előtt kötött szent- frigyre. Baleset. Kardos Mihály, 26 éves művezetőt, — ki a gyulai kötőgyárban van alkalmazásban, — folyó hó 22 én délelőtt baleset érte. Munkaközben az egyik gép kereke elkapta a jobb keze mutatóujját 8 azt összemorzsolta. Tolvajlás. Rusz Illés, gyulai kőmüveslegény, folyó hó 18-án el akart utazni. Kiment a vasúthoz. Kufferjét letette a váróterembe s elment a pénztárhoz jegyet váltani. Mikor jegyével visszament a váróterembe, a kufferjét nem találta. Azt, mig oda volt, elemelték. Az esetről jelentést tett a rendőrségen. Egyben kifejezte azt a gyanúját is, hogy a tettel egy kőműves legénytársát gyanúsítja. Az illetőt kihallgatta a rendőrség, de az egész határozottan tagadja a reá hárított bűnös cselekményt. Szent György napja. A mai nappal a harangozások órarendje nagy reformátorának és minden költözködők védszentjének ünnepére, Szent György napjára virradtunk. Társzekerek hosszusora jelzi jöttét évenkint, lévén ő a költözködésnek olyan fogalommá vált megtestesülése, mint ősszel a Szent Mihály napja. Azon kívül nevezetes őkigyeime arról is, hogy nagy változásokat idéz elő a harangozások időrendjében is. Tiszteletére már tegnap este egy órával későbben, vagyis 8 és 9 órakor, ma reggel pedig egy órával korábban, vagyis 7 órakor harangoztak. És ez igy is lesz most már egészen Szent Mihály napig. Hasonló irányú szezoncikkeinkben bőven volt már eddig is alkalmunk kifejteni nézeteinket a harangozás ideje tárgyában. Tekintve azonban, hogy mostanában lett behozva a tisztviselők uj hivatalos órarend beosztása, mely szerint nekik csak 1 órakor van dél (amennyiben akkor mehetnek haza ebédelni) : félreértések elkerülése végett nem mulaszthatjuk el ezúttal is felhívni Gyula város közönségének, minden rendű és rangú társadalmi rétegeinek, hitfelekezeteinek s osztályainak figyelmét ama nem kevéssé fontos és közös emberi gyöngeségünk, a táplálkozási vágy érzéséből fakadó ténykörülményre, hogy délben ezután is 12 órakor fognak harangozni! Szeszélyes április. Időjárásunkról szóló általános érdeklődésre számot tartó, mindazonáltal általánosságban nem olvasott múlt heti beszámolónkban szó esett valami Klima-kromatiktis időjárási skáláról, melyet egyik tehetséges, de a zenei fogalmakkal erősen hadilábon álló szedőnk úgy kificamított, hogy való igaz értelmére még az sem ismert rá, aki a cikket irta ; annak pedig aki ezenfelül még muzsikus is, egyenesen kinyillott tőle a bicska a zsebében. Ilyen lapszusok (szóficamodások) azonban megesnek, azon fönnakadni épen nem kell ! Most sem azért hozakodtunk vele elő, hanem csu-