Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-17 / 3. szám
1909. január 17. BÉKÉS 3 A közigazgatási bizottság ülése. — Január 11. — A közigazgatási bizottság ez idei első ülése nagyobb érdeklődés mellett folyt le. Az érdeklődést pedig nemcsak a látogatottságra hanem azokra a fontosabb és általános érdekű ügyekre vonatkozólag kell érteni, amelyek ez alkalommal a bizottsági ülés tárgyalási anyagát képezték. Mindjárt az alispáni jelentés után egy közbiztonsági vonatkozású felszólalás hangzott fel, dr. Ladies László bizottsági tag részéről, amelynek folytán Haviár, Daimel és Ambrus Sándor alispán felszólalása után kimondatott, hogy felirat intézendő a bel- ügyministerhez a közbiztonsági érdekek előmozditása czéljából a csendőrségi létszám emelése s a csendőrőrsöknek egymással valamint a nagyobb vasúti állomásoknak az illető községekkel távbeszélővel leendő összeköttetése iránt, kiemelvén az utóbb említett kérelem teljesítésének közgazdasági szempontból is fontosságát és szükségességét. Dőry Pál főispán indítványára — mellyel érdeme szerint vezető czikkünkben foglalkozunk — kimondatott, hogy felkéretik az alis;án, miként a délolaszországi és siciliai nagy katasztrófa áldozatainak segélyezésére a helyi bizottságokat vármegye- szerte alakítsa meg, melyek a gyűjtést saját területükön külön végezzék. A gerendási puszta átcsatolásának kérdése nagyobb vitát keltett, melynek eredményeként a gerendási (Apponyi) pusztának Csorváshoz csatolása 10 szóval 7 ellenében kimondatott. Az átcsatolás mellett szavaztak : dr. Ladies László, Veress József, dr. Liszy Viktor, dr. Zöldy Géza, dr. Zöldy János, Roediger Gyula, Mikler Sándor, dr. Török Gábor, gr. Wenckheim Dénes és Morvái Mihály, ellene szavaztak : dr. Daimel Sándor, Beliezey Géza, Varságh Béla, Haraszti Sándor, Haviar Dániel, Sárossy Gyula és Perszina Alfréd. A kultuszminiszternek az iskolai feliratok tárgyában kelt rendelete ellen előterjesztéssel élt a bizottság, mert az iskola feliratban a nemzetiségi jelleg kitüntetésének megengedése szintén sérelmes és a törvény rendelkezésével ellentétes. TJtasittatott a tanfelügyelő, győződjék meg, milyen felírások vannak a vármegyében s erről a bizottságnak tegyen jelentést. Az ülés lefolyásáról szóló részletes jelentésünk a következő: Dőry Pál főispán elnöklete alatt jelen voltak : Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza vármegyei t. főügyész, dr. Zöldy János t. főorvos, dr. Liszy Viktor kir. főügyészhelyettes, Roediger Gyula pénzügyigazgató, Mikler Sándor tanfelügyelő, Perszina Alfréd műszaki tanácsos. Szarvassy Arzén műszaki tanácsos, Haviár Dániel, Haraszti Sándor, Veres József, dr. Ladies László, Beliezey Géza, Varságh Béla, gr. Wenckheim Dénes, 'dr. Török Gábor és Morvái Mihály. Az ülés megnyitása után dr. Daimel Sándor főjegyző ismertette a vármegye alispánjának havi jelentését, mely egész terjedelmében a következő: Múlt év deczember havában a vármegyében előforduló közérdekű eseményekről a következőket jelentem: A személybiztonság 17 esetben zavartatott meg és pedig egy emberölés kísérletén kívül 10 könnyű és 6 súlyos testisértés elkövetésével, mely utóbbiak közül egy halált okozó volt. A vagyonbiztonság ellen 34 esetben intéztetett támadás, melyek közül két rabláson és két betöréses lopáson kívül mindegyike kisebb értékű tárgyak ellopása volt." A tettesek majdnem minden esetben kinyomoztattak és ellenük a büntető eljárás megindittatott, a még ismeretlen néhány tettes ellen a nyomozás folyamatban van. lüz 9 esetben volt, 5 lakóházon kívül legtöbb esetben kisebb házi és gazdasági eszközök égtek el, a tűz keletkezésének oka gondatlanság. A kár biztosítás folytán — néhány eset kivételével — megtérül. Baleset 4 fordult elő, melyek közül 2 hallálal végződött. Öngyilkosság 4 esetben történt, öngyilkossági kísérlet pedig 2 esetben. Földmivelesi és mezőgazdasági munkásügy. Az elmúlt hónapban a mezőgazdasági munka szünetelt, csak a dohány csomózás és simítás folyamatban. A munkások átlagos napszám bérók 1 korona volt, köztük a munkaadók között ^súrlódások nem fordultak elő. Ipar, kereskedelem és ipari munkásmozgalmak. Az ipar és kereskedelem terén említésre méltó föllendülés nem volt észlelhető, csak a karácsonyi ünnepek előtt mutatkozott némi kis élénkség. Itt említem meg, hogy a várm. háziipari bizottság azon községekben, melyekben ez iránt kedv van, a háziipari tanfolyamokat folytatja. A munkások körében sztrájkra való hajlandóság nem mutatkozik. Vegyesek. A vármegyei és községi közigazgatás menete allen panaszra nem volt ok. Füzesgyarmaton Zaborszky János segédjegyzővé, Vésztőn Petróvszky Dezső adóügyi jegyzővé, Szente- toruyán pedig Horváth Ferencz segédjegyzővé választatott meg. A békési járás főszolgabirája különböző hiva tali hanyagság és szabálytalanság miatt Szathmáry Gábor békési főjegyzőt 10 korona, Kocsor András békési jegyzőt két Ízben 5—5 korona, Andrássy János főpénztárnokot 10 korona, Szathmáry Kálmán községi iktatót 10 korona, Forgács Lajos mezőberé- nyi jegyzőt 10 korona pénzbüntetéssel sújtotta. A szarvasi járás főszolgabirája Országh Ignácz szentandrási állatorvos ellen a fegyelmi vizsgálatot elrendelte, mert engedély nélkül sertéseket hozoftt — sertésvészes helyről — a piaczra. Tali Ferencz hírlapíró Békésen és Mezőberény- ben igen látogatott népgyüléseket tartott a socialis- mus tévtanairól és annak káros hatásairól. Dobozon deczember 13-án Révész Lajos .és társai dobozi lakosok népgyülést hívtak össze. A nép- gyülés tárgya a jelenlegi politikai helyzet és a plurális szavazati jog volt. Szónokai Horváth Gusztáv nagyváradi és Áchim L. András békéscsabai lakosok voltak. A gyűlés rendben folyt le. Füzesgyarmaton az újjászervezett szocziál demokrata párt 26-án és 27-én országos kongreszust rendezett, amelyen a kongreszus a párt nevét »1848-as szocziáldemokrata párt«-ra változtatta egyrészt, hogy hazafias voltát dokumentálja, másrészt — taktikai szempontból — azért, mert a párt azt tapasztalta, hogy a magyar nép oly pártnak nyerhető meg legkönnyebben, melyben benne van az »1848« is. Végül jelentem, hogy Tótkomlóson Lehoczky Mihály biró magatartása ellen újabb panasz merült fel. Ugyanott a vármegye közművelődési bizottság által kezdeményezett előadásoknak magyar nyelven való tartása miatt többen, köztük Francziszkí István községi esküdt is, tiltakoztak. Mindkét ügyben folyik a vizsgálat, az eredményről jelentést fogok tenni. Ezután dr, Ladies László közbiztonsági szempontból azt indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság írjon fel a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a vasúti állomásokat telefonnal lássa el. Haviár Dániel az indítványt elfogadja, de úgy, hogy a községek kerestessenek meg a telefonbevezetésekre járó költségek megtérítésére. Ambrus Sándor is Haviár Dániel nézetét tartja helyesnek, hogy a vasút nem kötelezhető a telefon bevezetésére. Nem a telefonhiány oka a rossz köz- biztonsági állapotoknak, hanem a csendőrség csekély száma és az, hogy egyes őrsök létszáma csak papiroson van meg. Indítványozza, hogy a közigazgatási bizottság a belügyminiszterhez írjon fel a csendőrök létszámának szaporítása érdekében. Az ülés az alispán javaslatát elfogadta. Daimel Sándor főjegyző jelenti, hogy a köz- igazgatási bizottság előadói a múlt évben 3640 ügydarabot intéztek el. A főjegyző 610, az első jegyző 218, a pénzügyigazgató 240, a tanfelügyelő 1168, az államépitészeti főnők 223, a tiszti főügyész y08, a tiszti főorvos 20, az árvaszéki elnök 234, a királyi ügyész 17, a folyammérnök 1 és a közgazdasági előadó 1 ügydarab elintézésével járult hozzá a köz- igazgatási bizottság múlt évi munkálkodásához. Leitner Zsigmond orosházi lakos felebbezésé- ben döntött ezután a közigazgatási bizottság, aki sérelmesnek tartotta magára nézve azt, hogy a községi legtöbb adófizetők lajstromából kihagyták. Okmányokkal igazolta, hogy ő, mint az egyik orosházi takarékpénztár igazgatója, negyedosztályu keresetiadóval a takarékpénztári jutalék révén is meg van adóztatva. A közigazgatási bizottság a felebbezésnelc helyt adott és Leitner Zsigmond felvételét az orosházi községi virilisták névsorába elrendelte. Ezután a gyulavárosi árvaszék megvizsgálása következtében elhatározott újítások fölött döntöttek és megbízták az alispánt, hogy ellenőrizze vájjon a közgyám a gyámpénztár kezelése alól tényleg felmentetett-e, mig az árvagyámság többi ügykezelését változatlanul hagyták meg. Dőry Pál főispán kérte a közigazgatási bizottság tagjait, hogy a délolaszországi földrengés által sújtottak javára megyeszerte megindítandó gyűjtés sikeres voltát teljes igyekezettel mozdítsák elő. A közigazgatási bizottság nagy lelkesedéssel tette magáévá a főispán indítványát és megbízta Ambrus Sándor alispánt, hogy a gyűjtési akczió megindítása érdekében az összes megyei községekhez felhívást intézzen. Az ülés legérdekesebb és igen hosszú tárgyalás alá eső pontja volt Csorvás község felebbezése, a melyet az Apponyi—Gerendás elszakitása érdekében terjesztett a közigazgatási bizottság elé, az ugyanezen ügyben hozott alispáni határozat ellen, amely kimondotta, hogy Gerendás elszakitása Csabától a községi törvények értelmében meg nem engedhető. És mégis a közigazgatási bizottság tagjai méltányossági alapból indultak ki s jótékonykodtak Csorvás javára Csaba vagyonából — azt mondván : Csaba úgy is minden jóval el van látva, nem érzi meg ennek a 2600 hold földnek az elszakitását, mig az Apponyi—Gerendás elszakitásával Csorvás község anyagilag igen sokat nyer. Az érdekes tanácskozás részleteit a következőkben közöljük : Dr. Daimel Sándor megyei főjegyző a tárgyalások során részletesen ismertette az ügy összes iratait. A csorvásiak kérelmét, a csabai főszolgabiróságnál lefolyt jegyzőkönyvét, a vármegyei tiszti főügyész véleményét és az alispáni határozatot, Csorvás község felebbezését és Csaba községnek a felebbezésre beadott memorandumát. Majd dr. Török Gábor közigazgatási bizottsági tag az ügy részletes ismertetése után azt kívánja, hogy a községi törvény idevonatkozó szakaszát is olvassák fel. Kérelmének teljesítése után Daimel Sándor főjegyző elmondja, hogy az elsőfokú alispáni határozathoz hozzájárul, mert a törvény félre nem magyarázható szavai szerint azoknak, akik Gerendáspusztának elszakitását kérik, nincs joguk erre a kérelemre és tekintettel arra, hogy az elszakadást kérő okiratot csak tanuk előtt írták alá a kérvényezők és az aláírás hitelessége kétségbe vonatott, csak közokiratban foglalt kérelemnek volna hely adható. Szóló szerint az elszakadás már azért sem engedhető meg, mert a községi törvény csak elfogadható szükségből rendeli el az elszakadás megengedését, ez ebben az esetben fenn nem áll, igy tehát a közigazgatási bizottságnak is a meglévő állapot mellett kellene állást foglalni. Veres József szeriut a kérdés úgy Csabára, mint Csorvásra nézve nagyon fontos és éppen ezért annak tárgyalása teljes figyelmet és nagy körültekintést igényel. Az ügy jogi részét a jogászok felszólalásai úgyis tisztázni fogják, ő csak méltányossági szempontból birálja meg a dolgot. Kétségtelen, hogy egyes vidéki központok fejlődése nagyon kívánatos, de kétségtelen az is, hogy egy olyan virágzásnak induló szép község haladásának útját nem szabad elvágnunk. Csorvás község Gerendás hozzácsatolta- tása által anyagi előnyöket szerez, mig Csaba a 2G00 hold elvesztését meg sem érzi. (Pedig a 3% pótadó 15,000 koronát jelent!) Méltányos dolog tehát az, hogy az a 350 család, amely az elszakadást kérő okmányt aláírja, kényelmi szempontból ahoz a községhez csatoltassék, amelyhez közelebb áll. Addig mig egy uradalom volt ez a puszta, a gazdatisztnek és a cselédségnek nagyon mindegy volt, ha akár Csorváshoz, akár Csabához tartoznak közigazgatásilag, most azonban, amikor a puszta lakosainak a száma T I
