Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-01 / 31. szám
1909. augusztus 1. BÉKÉS 7 $ ha felettes hatóságaim parancsára, vágyakozásom ellenére ezt a helyet elfoglalni magam elhatároztam, nem kis sulylyal esett elhatározásom mérlegébe az a tudat, hogy ismerősök — s ha szabad moudanom - jó barátok közé jöttem és hogy úgy a múltak, mint .a legközelebbi múlt tapasztalatai szerint ennél a bíróságnál minden időben annyira ki volt fejlődve a •hivatás iránti lelkesültség és a kötelesség teljesítés ■érzete, hogy nekem az elnöki feladatom megoldása különösebb nehézségeket nem okozhat! Ez a tudat s az a feltevés, hogy a múltakban -ennél a törvényszéknél, a közel múltban pedig a nagyváradi kir. Ítélőtáblánál teljesített működésem emlékei nem mosódtak el egész nyomtalanul a kir. törvényszék tagjai előtt, felmenthetne attól, hogy elnöki állásom elfoglalása alkalmából jövendő működésem iránypontjait megismertessem. Úgy vélem, elég volna azt mondanom, hogy ebben a díszes, de felelősségteljes állomásomban is az óhajtok maradni,' aki a múltakban voltam: az igazságszolgáltatás eszményéhez ideális rajongással viseltető biró, a törvényszéknek munkában elöljáró tagja és tiszttársainak önzetlen barátja. Az elfoglalt állás méltósága azonban arra kötelez, hogy rövid pár vonásban megvilágítsam az ösvényt, melyet bejárnom kell s a módot, ahogy ezt az utat megtenni vágyom. A törvényszék elnökének működése az én gondolat világom szerint hármas irányú. Hármas hivatást kell az elnöknek betölteni. Ez a 3-as hivatás pedig a bírói és az igazgatási munkakör, és a tiszttársi jóviszony ápolása. S jól kell vigyázni arra, hogy ezen három felé ágazó munkakör közt meglegyen az összhang s hogy tevékenysége ezek között arányosan oszoljon meg s hogy tevékenysége egyik vagy másik irányban túlsúlyba ne kerüljön. I. Nem csak rendben, de fontosságban is első feladatnak kell lenni az elnöknek bírói tisztének betöltése. Ma már az elnöknek nem csak vezetni, de a bírói működésben irányitólag részt is kell venni. Én a bírói munkából részt kérek magamnak s azt ■óhajtom, hogy ne csak rangban, de a kötelességek teljesítésében is előljárjak. El fogom mindenkitől várni kötelességek szigorúan pontos teljesítését, de első sorban magammal kívánom a legszigorúbb mértéket alkalmazni. Bírói itélőszékünkben annak kell szemünk előtt lebegni, hogy az anyagi igazságnak mindig diadalt ■kell aratni. Ne a holt törvény holt betűjét, de a .törvényhozó valódi akaratát kell alkalmaznunk s ha a törvény különböző magyarázatoknak enged helyt, lebegjen előttünk a kir. Curia most elhalt elnökének székfoglalója alkalmából biráihoz intézett szózata, hogy azt a felfogást tegyük magunkévá, amely leginkább lehetővé teszi az anyagi igazság érvényesülését. Olyan törvényt, melynek szabályai az egyszeregy törvényeinek megfelelően minden életviszonyokra alkalmazhatók volnának, addig mig a törvényhozók is •csak emberek lesznek, hozni nem lehet, s akár milyen előrelátó és körű tekintő lesz is a törvényhozó, =a biró jogalkalmazó gép soha sem lehet s a bírónak a legrészletesebb törvény mellett is szüksége lesz a tudására, lőleg pedig a szivére. És ezzel eljutottam a bírónak egy másik fontos feladata elé, amely az újabb időben követelményként •mind inkább előtérbe nyomul. S ez az, hogy a biró minél nagyobb conlactust tartson a gyakorlati élettel, hogy igy igyekezzék annak minden vonatkozását megérteni, hogy mint az orvos tartsa kezét rajta a -társadalom ütőerén. Annak, aki Ítélni akar és hivatását betölteni óhajtja, ismerni kell az életet minden megnyilvánulásában, magaslatai és mélységével ■együtt, ismerni az emberi lelket és a társadalmat erényei és hibáiban, legtitkosabb érzelmeiben, mert «sak akkor lesz képes a biró helyesen Ítélkezni és felismerni azokat a réseket, melyet az élet fondorlatai a legjobb törvényen is ütnek. Égető szükségünk van tehát a gyakorlati élet minden megnyilvánulásának ismeretére. S a cél elérése céljából ma már nekünk nemcsak jogi tudásra, hanem szakis eretekre ös lélektani tanulmányok végzésére is szükségünk van ! Csak igy felvértezve vethetünk gátat annak a jelenben mindinkább előtörő irányzatnak, mely ma inkább a laikus bíróságok felállítása felé halad, melyet nekünk hivatásos jogászoknak aligha lehet megnyugtatónak tartani II. A bírói hivatás betöltése mellé közvetlenül sorakozik az elnök igazgatási és vezetői teendőinek betöltése, amely sokszor nehéz feladatok elé állítja •azt, akit sorsa egy intézmény vezetésére szemelt ki A személyi kérdések intézése különben is nehéz, hát még akkor, ha ezeket a kérdéseket nem a személyekhez, hanem a közügyekhez való viszonylatában kell elbírálni. Ezen működésem során keresni fogom a módot -arra, hogy a bíróságok tagjait letett eskümhöz híven, részrehajlás nélkül, igazságosan tudjam elbírálni és a közszolgálati érdekek sérelme nélkül a jogos magánérdekeket is lehetőség szerint ki tudjam elégíteni. Nem fogok sajnálni semmi fáradságot azért, hogy bíró- és tiszttársaimat megismerhessem és érdemeik szerint elbírálhassam. Lehet, sőt valószínű, hogy ezen működésem rendén én is tévedni fogok, azonban soha sem fogom szégyenleni tévedésem beismerését s hibámat helyrehozni iparkodni fogok. De ha tévedek is, tévedésem mindig jóhiszemű és a legjobb indulatból fakadó leend. III. Mint tisztárs teljes bizalommal fordulok a bírói- és a tisztikarhoz és viszonzásul én is teljes bizalmat kérek ! Azt óhajtom, hogy mi együttesen egy kis családot képezzünk és ennek a család minden egyes tagjának örömében és bánatában igaz szívvel osztozni akarok. Kérem is, bárminő viszonyok között forduljanak hozzám egyenes őszinteséggel. Én amit a közszolgálat sérelme nélkül megtehetek, azt szives készséggel meg fogom tenni. Ezzel ellenkezőt azonban soha! Ápolni fogom a testületi szellemet, mert arra nekünk bíráknak rögös hivatásunk teljesítése közben nagy szükségünk van. S ha bírói székünkben foglalkozásunknál fogva gyakran keresnünk is kell a véleményekben az ellentétet, egyenlítse ezt ki a köztünk levő igaz barátság. Óhajtom, hogy a legfiatalabb jog- és irodagyakornok érezze azt, hogy ennek a díszes testületnek tagja s hogy magatartását mindig ez a tudat irányítsa. Úgy érzem, hogy a gyulai kir. törvényszéknél hagyományos kötelességérzet dacára is mindezen feladatom megvalósítása nehéz volna, ha két nemes és magasztos példa nem lebegne szemem előtt. Két férfiú pályafutása, kikkel az én sorsom is összefüző- dött. Az egyik a mi nemes vezérünk, báró Szent- kereszthy Zsigmondé, aki a lelkes kötelesség teljesítésének oly magas fokát, az elnöki működés oly összhangzó példáját mutatta meg előttem, hogy az kiolthatatlanul bevésődött szivembe! A másik nagynevű elődöm Novák Kamill működése, amely azt hiszem soha sem megy ennél a törvényszéknél feledésbe ! Én legalább teljes erőmből azon leszek, hogy ennek a működésnek emlékét ápoljam, fentartsam és örökbecsű hagyományként utódaimnak átadjam. E két példa meg fog tanítani engem arra, hogy a hivatás nemes betöltésével, bölcs mérséklettel, igaz emberszeretettel, a kötelességekben való előljárással lehet eredményeket elérni. Ez a két példa erőt fog nekem adni akkor, ha működésem közben akadályokra találok s ugyanez fog megtanítani arra, hogy a netaláni sikert s az elért eredményt ne magamnak, hanem munkatársaimnak tudjam be. Beköszöntőmnek végére értem. De úgy érzem, még van valami mondani valóm. Az emlékezés és a hála egy pár szerény virágszálát kell a mai nap alkalmából letenni egy nagynevű jogászunk előtt. Egy férfiú jelenik meg e percben lelki szemeim előtt. Nagy volt ö, olyan, hogy mentül messzebb távozunk el emlékétől, annál kimagaslóbboak tűnik fel előttünk. Nagy volt életében, működésében és szenvedésében, melyekből bőven része jutott. Egy jellemzője azt mondotta felőle, hogy majdnem több volt, mint ember. Én pedig azt mondom, ember volt ő az emberi fogalom legnemesebb értelmében. Mindnyájan ismerjük őt, ki egy évtizeden annak a kir. ítélőtáblának vezére, igazságszolgáltatásunk dísze volt. S én, — kit hozzá a szeretet és a a hálának számtalan szálai fűztek, — ma, állásom elfoglalása alkalmából, lelki szükségét érzem emléke felelevenítésének. Ritoók Zsigmondra gondolok, a kir. ítélőtábla nagynevű volt elnökére, kinek kiváló jogászi működése igazi vezércsillaga lehet minden magyar bírónak. É percben az ő emléke lebeg közöttünk, az az emlék, melyet hálásan ápolunk mind azok, kik őt ismertük, tiszteltük és szerettük! Az ő emlékének jegyében foglalom el elnöki állásomat és kérem az önök szives támogatását. Legyen az egek Urának áldása működésünkön!« Az elnök beszédét lelkes éljenzés fogadta, mely után Gálbory József a jelenvoltak mindegyikétől kézfogással búcsúzott el. Délben társasebéd volt a Komlóban. Az uj elnök most szabadságra megy s hivatali állását szeptember elején foglalja el. Részére a törvényszéknek délre néző oldalán, a kert feletti emeleti részen, díszes magánlakást és hivatali helyiséget alakítanak át, amely a törvényszék egyéb hivatali helyiségeitől teljesen izolálva lesz. Heti bünkrónika. E héten szerdán tartott főtárgyalást a gyulai kir. törvényszék, amelyen a következő ügyek nyertek elintézést: Bokor István orosházi lakos, a múlt év november havában egy döglött macskán összeveszett szomszédjával, Szemenyei Istvánnal, s amikor már egymást kölcsönösen helybenhagyták, a közbeavatkozó Szemenyei Istvánnét Bokor István úgy megütötte egy piszkafával, hogy a jobb karja eltörött. A bíróság 4 hónapi fogházra Ítélte Bokort, de nem elégedett meg vele, apellált, mert — úgymond — Szetnenyeiék dobták az ő kertjébe a macskát. — Szemenyei János alig 16 éves suhanc, Mezőhegyesen a cukorgyári munkáslakosztályból 1908-ik év december hó 31-én Kriván László és özv. Gyebnár Györgyné birtokából csizmát, inget, kötőt, tarisznyát lopott, de hogy miért, maga sem tudta megmondani. Egy hónapi elzárásra lett ítélve, de e büntetése előzetes letartóztatása által, teljesen kitöltöttnek vétetett s vádlott szabadlábra helyeztetett. — Kedélyesen fogta fel az ügyet Csokota Frigyes, belényesi atyafi, aki két kötél irányában állt a bíróság előtt, mert hát a mezőberényi országos vásáron nagyon össze talált tartani két darab kötéllel. Barátságuk fonala azonban gyorsan elszakadt. Ott nyomban szétválasztották őket és tekintettel arra, hogy Tógyer barátunk 10 éven belül, már négyszer volt elitélve lopásért, behozták Gyulára. Nem tetszett ez neki, — mondván : itt ismernek engem, két kötélért két hónapot is kapok. Tévedett azonban, mert hat hónapot kapott. Erre elhagyta a jó kedve s megfelebbezte : hogy inkább kötelet adjanak neki, ha már hat hónapot adnak, vagy engedjenek belőle. Másnap azonban — amikor rájött arra, hogy túl vagyunk már a szemet szemért korszakán — visszavonta a felebbezését, indokolva azzal, hogy »belátom, hogy kötélért kötelet nem kaphatok, inkább leülöm a hat hónapot s azontúl uj életet kezdek. Eddig csekélységet loptam, ezentúl — ha már kötélért is 6 hó jár — aranyat lopok. Úgy is tudom, hogy visszakér lök még ide, mert szeretem a pálinkát s ha részeg vagyok, mindig lopok. De mit is csináljak mást, öreg vagyok, dolgozni nem tudok !« Hat hónapi börtönbüntetéséből előzetes letartóztatása által 16 nap kitöltöttnek vétetet. — Olasz Lajos és Borgulya Jánosné ügyei felmentéssel végződtek, mert a bíróság a vád tárgyává tett cselekményükben bűncselekményt nem talált. Szerkesztői üzenetek. Békési levelezőnknek. Levelét későn kaptuk, így a békési tűzre vonatkozó híradásnak csak a végét használhattuk fel már készen lévő cikkünk befejezésére. Korábban kérjük jövőben a kéziratokat! Heti p i a c z. Gyula, julius hó 30. A budapesti árutőzsdén a gabonanemüekben a hét elején lanyha irányzat mellett az árak tetemesen visszaestek, mig a hót vége felé szilárdult a hangulat. Búza 50 fillért veszített áráb 1. Heti piacunkon valamivel élénkebb volt a kínálat, csak tengeri volt szilárd. Elkelt : Búza . . 26-80-27 60 Árpa . . . 1540—15 60 Zab . . . 15 40—15 60 Tengeri . . . 15 50 — 15 60 Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizszabályozó és vizhasz- nositó társulat Gyulán. 416 1909. SZ’ Az Alsó-fehér-körösi-ármentesitő, belvizszabályozó és vizhasznosito társulatnál nyugdíjazás folytán megüresedett 4 rendbeli gát- illetve csatornáim állásra ezennel pályázatot hirdetek. Az állással egybekötött illetmények a következők: Évi fizetés 420 korona, mely esetleges előléptetés folytán 480, illetve 540 koronára emelkedhetik ; természetbeni lakás ; a gátőri járásban egyezer méter hosszú töltésvonal használata, melyen egy darab tehenet, egy darab üszőt, egy darab szopós borjut, egy magló koczát 6 darab malaczczal legeltethet. A kinevezett gát- illetve, csatornaőr a Tiszai- ármentesitő társulatok közös nyugdíjintézetének tagja. Pályázhat minden ép testalkatú, negyven évnél nem idősebb magyar honpolgár, ki magyarul Írni, olvasni és számolni jól tud. Az alkalmaztatás egyelőre ideiglenes; a véglegesítés legfeljebb egy év alatt leteendő, szolgálati vizsga után történik. Előnyben részesülnek : igazolványos altisztek s azok közül különösen azok, akik a kőmives, ács vagy az asztalos mesterséghez értenek. A sajátkezüleg irt kérvények a társulat Elnökségéhez czimezve f. évi augusztus hó 10-ik napjanak déli 12 órájáig a társulat hivatalos helyiségében alulírott társulati h. igazgató-főmérnökhöz a hivatalos órákon belül lehetőleg személyesen nyújtandók be. Gyulán, 1909 évi julius hó 21-én. Künzl, 322 2—2 társ. h. igazgató-főmérnök. 17r>tpcitpc T Teljes tisztelettel hozom Gyula ■Ctl ICallCj . város nagyrabecsült közönségének tudomására, hogy a volt Korona káveház ve zetését átvettem és azt „Nemzeti kávéház sörcsarnok“ név alatt teljesen újonnan átalakítva folyó évi aug. hó 7-én megnyitom Kerem a nagyrabecsült közönség jóakaratu pártfogását és hogy ezt kiérdemeljem, igyekezni fogok a legjobb es legtisztább italokkal a közönség teljes megelégedését m‘snT™L «„».léttel: TŰRI GÁBOR, kávés.
