Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-17 / 3. szám
4 BÉKÉS L909. január 17. csaknem 1000, sok fáradságba és időbe kerül az ottani lakosságnak minden csekély ügyért befáradni. Ezeknek a szegényebb sorsban levő embereknek kedvéért Apponyi-Gerendást a fent elmondott méltányossági okokból is Csorváshoz kell Cíatoltatni. Ladies László kijelenti, bogy sem az alispán határozatához, sem a főjegyző javaslatához nem járul hozzá, hanem elfogadja Veres József véleményét azzal a hozzáadással, hogy 6 négyszög mértföld területtel biró községnek, mint amilyen területtel Csaba rendelkezik, nem jelent óriási veszteséget egy pár ezer hold elvesztése. Ez nem jelent anyagi hátrányt. Szerinte ez az elszakadás Csabára csak előnnyel és nem hátránnyal járna. Az elszakitás kimondását czélszerüségi okok is kívánják. Mert a lakosok közérdeke, hogy közigazgatásilag egy közelebb fekvő községhez legyenek csatolva. Az alispáni határozat indokolása ebben a tekintetben nagyon gyenge. Ezt az alispán ur is érzi Kívánja, hogy a közigazgatási bizottság az elsőfokuhatározatot semmisítse meg és mondja ki, hogy az Apponyi-Gerendás közigazgatásilag Csorvás községhez csatolandó. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő az iránt intéz kérdést a bizottsághoz, hogy az Apponyi-Gerendás önálló puszta-e, vagy csak pusztarész ? Mert nem akar törvény rendelkezése ellenére szavazni. Dőry Pál főispán felvilágosítja a tanfelügyelőt, hogy a törvény nemcsak önálló pusztára, hanem pusztarészekre is rendelkezik, igy az érdemi elintézésre ez a kérdés nem döntő. Varságh Béla az elhangzott felszólalásokra reflektál. Ladies azon állítására nézve, hogy a lakosoknak több mint a fele aláírta az elcsatolási kérvényt, kijelenti, hogy ez mérvadó nem lehet, mert amikor a megyeszékhelyet Gyuláról Csabára akarták áthozni, úgy Ladies László, mint ő is tapasztalta, hogy a magánokiratban foglalt aláírások nem lehetnek tel jesen hitelesek. Méltányossági okból nem fogadható el és teljesíthető Csorvás kérelme, mert Békéscsaba község képviselőtestülete elhatározta, hogy az ügy végleges lebonyolítása után közigazgatási szervekkel látja el Gerendást. Ekkor a lakosok még kedvezőbb helyzetben lesznek, mintha Csorváshoz lennének csatolva. Az alispáni határozat mellett foglalt állást. Beliczey Géza szerint szigorúan a törvényhez kell ragaszkodni és nem méltányossági szempontból elbírálni a dolgot. A törvény rendelkezései szerint itt az elcsatolást kimondani nem lehet és nem is szabad ilyen dolgokban precedenst alkotni, mert akkor a határrészek mind ötletszerüleg hasonló elszakadásokkal zaklatnák a vármegyét és az egyes községek fejlődését nagyon megakadályoznák. Végül Haviár Dániel szólalt fel Csaba érdekében éz azt vitatta, hogy Csaba sokkal nagyobb ga- rancziát nyújt arra nézve, hogy Apponyi—gerendá- siak helyzetét kedvezőbb állapotba juttatja, mint Csorvás. A felszólalások után az elnöklő főispán a szavazást elrendelte és az alispán határozata mellett 7-en, ellene pedig 9-en szavaztak. Ezután az elnöklő főispán határozatilag kimondta az alispáni határozat hatályon kívül való helyezését és azt, hogy Apponyi- Gerendás közigazgatásilag Csorváshoz csatolandó. A közigazgatási bizottság határozatát Csaba község a belügyminiszterhez meg fogja felebbezni. Dr. Zöldy János tiszti főorvosnak jelentése szerint a közigazgatási viszonyok általában elég kielégítők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva valamivel jobbak is, amennyiben a heveny ragadós betegségben történt bajok száma 51 -el volt kevesebb. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg leginkább a légzőszervek hurutos és gyuladásos bán- talmai fordultak elő. A heveny ragadós bajok közül uralkodó a diphteria volt, mely azonban csak Békés. Endrőd és Gyulavári községekben mutatkozott több esetben közép súlyos lefolyással. Tetemesen csökkent a hasihagymázos, a kanyarós betegek száma; a szamárköhögés pedig egészen megszűnt. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 225, hullán 4 esetben ; orvostörvényszékit pedig 14 könnyű és 4 súlyos testisértés eseteiben. Gyógyszerummal beoltottak 28 diph- teriás egyént, akik közül meggyógyult 19, meghalt 9. Yédoltást 3 esetben sikerrel végeztek Gyulaváriban. A kir. ügyészi, tiszti főügyészi, tanfelügyelői, államépitészeti előadmányok letárgyalása ulán az ülés délután 4 órakor végződött. T a n ü g y. Ifjúsági istenitszteiet. Január hó 24-én délelőtt 1] órakor ifjúsági istenitisztelet tartatik r református templomban a rom. katb. főgimnázium, áll. polg. leányiskola, áll. elemi fiú és áll. elemi leány iskolák ref. növendékei számára. Szónok : Rácz Károly segédlelkész. A Napközi Otthon részére bischer Dezső gyulai honvédezredes 20 koronát küldött lapunk kiadóhivatalához, mely összeget a rendeltetési helyére juttattuk. Ugyanezen czélra Abaß János áll. polg. isk. igazgató 10 koronát adományozott. A főgimnáziumban ma délután fél 6 órakor uránia előadás lesz. Tárgy : Vulkánok és gejzírek. — Mához egy hétre ugyancsak uránia előadás keretében bemutatásra kerül : Szentpétervár és Moszkva. — Belépti dij 20 fillér. Gyermekszinelöadás. A nagyobb áruházak kirakataiba kifüggesztett színia pok, a forgalmasabb utczasarkokon meg falragaszok hívják f< 1 a közönség figyelmét arra, bogy az állami iskolás gyermekeknek nagy napjuk lesz a mai, meg a holnapi. Színházat játszanak a „Napközi O.thon“ részére, hogy ők is hozzájáruljanak ennek a jótékony intézetnek a gyarapításához, hogy igy szegény kis társaik közül minél többen részesülhessenek a mm dennapi tápláló meleg ételben. A hetek óta folyó próbák után, melyek már az Újvárosi Olvasókör-ben nagy gonddal és Ízléssel felállított színpadon történtek, tegnap, szombaton délután meg volt a főpróba, mely az állami iskolába járó növendékek részére volt rendezve. A termet zsúfolásig megtöltötte a több mint 500 gyermek. A függöny felgör- dülését szorongva lesték ; egyszerre a zsivájt mintha ketté vágták volna. Az előadás megkezdődött. Hogy a játék mennyire tetszett a gyermekeknek, mutatja az, hogy jelenetek közben egyszer-egyszer szűnni nem akaró tapssal adóztak kis társaik szép játékának. De a jelen volt felnőtteket is elragadta a kicsinyek szabatos előadása, a színpadon való otthonosságuk. Úgy sürögtek-forogtak, tánczoltak, daloltak a deszkákon, mintha arra termettek volna. Bizonyára nagy érdeme ez a siker a rendezőknek, a tantestületnek, melynek minden egyes tagja fáradságot nem kiméivé az utóbbi hetek alatt minden szabad idejűket ennek szentelték. De meg is van érte a jutalom már is. Szinte páratlan az az eredmény, amit elértek. Akik látták a főpróbát, elragadtatással nyilatkoznak róla. A nagyközönség érdeklődése meg oly nagy, hogy a mai s a holnapi előadások után valószínűleg még egyszer elő kell adni a darabokat, hogy minden érdeklődő megláthassa és végig élvezhesse azokat. Ma, vasárnap lesz a nagyközönség részére az első előadás. Holnap, hétfőn a második. Mindkét napon pontosan délután öt órakor gördüli el a függöny. Jegyek a pénztárnál válthatók délután 2 órától ... A jótékony czélra való felülfizetések a „Békós“-ben nyugtáztatnak. Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi minister Donner Lajost, a csabai állami felsőbb leányiskola igazgatóját a VII. fizetési osztályba léptette elő. H i r e k. Gerendás. A közigazgatási bizottság hétfői ülésének abbeli határozata, mely Gerendást Csabától elszakítva Csorváshoz csatolja, nagy resensust keltett Békéscsabán. Ha valahol, úgy Gyulán kellő képen méltányolni tudjuk eme visszatetszést, mert az országnak egyetlen városa sincs, mely ilynemű terület elcsatolások révén 1848 óta, oly óriási károkat és veszteségeket szenvedett volna, mint épen Gyula városa. A szabadságharcz alatt ugyanis gyulai határ volt Kígyós, Csorvás, Gerla és Póstelek ; valamennyi elszakadt Gyulától úgy, hogy a gyulai határ ma a 60 év előttinek alig valamivel több, mint egy harmadrésze. Az elszakadások folytán megcsappant adóalap egyik főoka Gyula városa kulturális elmaradottságának és anyagi bajainak is Gerendás elszakadása Békéscsabának első területi vesztesége, mely mint veszteség egyáltalában nem vonható ugyan párhuzamba Gyula városa veszteségeivel, de értjük és méltányoljuk, hogy ez is érzékenyen érinti őket. Nem is habozunk kijelenteni, hogy mi a közigazgatási bizottság határozatát helytelenítjük, mint helytelenítettünk és helyteleníteni fogunk minden olyan cselekményt, amely alföldi városaink teherviselési képességét a legkisebb mértékben is csorbítja. Egy Gyula, Csaba, Békés, Szarvas, vagy Orosháza határozottan több közgazdasági s kulturális intézményt tart fenn és kell is hogy fenntartson, mint Doboz, Csorvás stb., amelyek érdekében Gyula és most Csaba terület csorbulást szenvedne. És ha nem frázis az országgyűlés, a kormány sőt minden képviselőnek szállóigévé vá!t ígérete : a városok anyagi és kulturális fejlesztése, akkor a közigazgatási bizottságnak Gerendásra vonatkozó határozatát a kormánynak meg kell semmisítenie. És pedig annyival inkább, mert annyi indok, amennyit a közigazgatási bizottság Csaba területének megcsonkítására elegendőnek állapított meg, olyan veszedelmes preczedenst alkothatna, amely igen sok községnek határát koczkára vetné 8 elképzelhetlen veszedelmére válna a magasabb közérdeknek. József főherczeg Gyulán. Mint arról emlitést tettünk lapunk múlt számában, hétfőn és kedden harezszerü lőgyakorlat volt Nagypél alatt, az ogradi réten. Erre a gyakorlatra, József főherczeg Kisjenő- ről naponta átrándult és szemlét tartott a honvédség felett, rövid időre városunkba is belátogatott. Ugyancsak a gyakorlaton Balázs György altábornagy kerületi parancsnok is városunkba érkezett vasárnap este, kinek tiszteletére a Komlóban aznap este bajtársias vacsora volt. Az ezred magatartása és gyakorlat eredménye felett úgy a főherczeg, mint a kerületi parancsnok teljes elismerésüknek adtak kifejezést. Áthelyezés. Magyar Pál honvédszázados, — mint a „Rendeleti Közlönyében olvassuk, — hasonló minőségben Besztercze-Naszódra helyeztetett át. A közbecsüléshen álló derék százados távozását sajnálattal veszi tudomásul barátainak és ismerőseinek nagy serege. Kinevezés. A gyulai m. kir. pénzügyigazgató Necsof Pál felsőkereskedelmi iskolai érettségit tett gyulai lakost a gyulai m. kir. adóhivatalhoz díjtalan gyakornokká kinevezte. Kinevezés. A kereskedelmi miniszter Szabó Sándort a békéscsabai állami mértékhitelesítő hivatalhoz a X ik fizetési osztályban állami mértékhitelesítővé nevezte ki. Az anyakönyvi legfőbb felügyeletnek az 1909. s 1910. években leendő foganatosításával a belügy- minister Békésvármegyét érdeklőleg Szekér Andor ministeri s. titkárt bízta meg s egyben részletes utasítást adott arra vonatkozólag, hogy a helyszíni elügyel éti vizsgálatnál milyen eljárás követendő. Jótékony adományok. Gróf Alniáy Dénes, a délolaszországi földrengés áldozatainak felsegélyezésére 1000 (ezer) koronát juttatott Dőry Pál főispán kezeihez, s ezzel megnyitotta a gyűjtési akcziót. — Gróf Wenckheim Denes 100 koronát adományozott a „Szegényeket Felruházó Egyesület“ czéljaira. Az egyesület ezúton is hálás köszönetét mond a ne- meBSzivü adományért ! A községi jegyzői nyugdíj szabályrendeleten, mint tudva van, a törvényhatósági bizottság több rendbeli módosítást eszközölt. A belügyminiszter a módosított szabályrendeletét a beadott felebbezósek folytán felülvizsgálván, többek között elrendelte, hogy a segédjegyzők a nyugdíjintézet kötelékébe felvétessenek s meghagyta továbbá a szabályrendeletnek oly irányú módosítását, hogy azon rendezett tanácsú városokban, ahol külön szabályrendelet van, az illető jegyzők a vármegyei községjegyzői nyugdíjintézetnek tagjai nem lehetnek. Nem hagyta jóvá azonban a szabályrendeletnek oly iiányu módosítását, amelynek értelmében a községi jegyző már 35 évi szolgálat után nyerné el a teljes nyugdíj jogosultságát. A vármegye múlt havi közbiztonsági állapota. A csendőrsegnek múlt havi jelentése szerint a köz- biztonság elleni cselekmények száma 66 volt, amely esetekből kifolyólag 48 letartóztatás történt. A bün- csolekmények között 40 lopás, 7 gyújtogatás. 17 testi sértés, 4 ember élete elleni merénylet fordult elő. Dr. Varga Lajos marosvásárbelyi rendőrfőkapitány. Dr. Varga Lajos Gyula városa volt rendőr- kapitányát tudvalevőleg mintegy 8 év előtt nevezte
