Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-11 / 15. szám

6

BÉKÉS

1909. április 11.

szebb húsvéti tojás, mert egy egész éven át friss gyönyörűségeit hozza a kedves bohóságnak, meséknek. Húsvéti száma valóságos album. Az Én Újságom előfizetési ára negyedévre 2 kor. 50 fillér. Előfizetni lehet a kiadóhivatalban (Budapest, VI., Andrássy-ut 10 ) vagy bármely más könyvkereskedésben.

Fürdők és nyaralóhelyek. A magyar fürdők ' legrégibb és egyedüli ingyenes szétosztásra szánt ' kalauza a »Fürdők és nyaralóhelyek« czimü fürdőismertetőnek XIII. évfolyama most hagyta el a sajtót. Az illusztrácziókkal tarkított mü dr. Fodor Oszkárnak a hazai fürdőügy egyik legalaposabb ismerőjének szerkesztésében jelent meg s tartalmazza mindama tudnivalókat, melyek a magyar fürdők tekintetében a fürdőző közönséget érdeklik. A kiválóan hasznos és hézagpótló magyar fürdőkalauzt az államvasuti és a kassa-oderbergi vasút kocsijában is elhelyezi az egész fürdőszezon alatt a kiadóhivatal, hogy ily módón is könnyebben hozzáférhetővé tegye, az utazó közönség részére. A »Fürdők és nyaralóhelyek« kiadóhivatala (Budapest, Dobány-utcza 39. 1. sz.) 20 fillér portódij ellenében bárkinek ingyen küldi meg a könyvet.

A „Zenélő Magyarország“ közismert zenemű folyóirat most megjelent 380-ik füzete újra a legjobb és legkedveltebb zongora újdonságokat közli és pedig: I. Siposs Antal »Alkonyul a nap már . . « czimü rendkívül bájos müdalát. II. Lányi Ernő »Sirassatok engem orgouavirágok« és »Hull az eső csendesen« kezdetű 2 népszerű magyar dalát. III. S enham Szigfrid »Angol csáb-táncz« most legújabb, gyönyörű dallamgazdag angol táncz zenedarabját. Már szebben megválogatott házi programmot elképzelni sem lehet s bizonnyal nagy örömet hoz e szám minden zongorás házhoz. Elismert tény, hogy annyi zenemüvet s a legjobb hazai és külföldi szerzők kiváló újdonságait csak 6-—8 koronáért szerezhetni meg külön kiadásokban, amennyit egy füzete ad e pompás zenemüfolyóiratnak ; mégis rendkívül elterjedtsége miatt, 6 korona fél évi előfizetésért, 12 ily gazdag tartalmú füzetet s egy 54 zeneoldal tartalmú albumot, egész évi 12 korona előfizetésért pedig a »Húsvéti« és »Karácsonyi« zenealbumokat ingyen adja előfizetőinek. A most folyó XVI. évfolyam előfizetési ára: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona. Az eddig megjelent 380 régebbi füzeteinkből, 60 különféle összeállítású — 30—30 zeneoldal terjedelmű mutatványfüzeteket adtunk ki. Ilyen füzet 8—10 korona bolti áru zenemüvet tartalmaz s az ily füzeteket 60 fillérjével hoztuk forgalomba. Ezekről részletes prospektust — úgy egyéb zenemüvekről árjegyzéket kívánatra ingyen és bérmentve - mutatványfüzeteket pedig 60 fillér levélbélyeg beküldése ellenében küld: a »Zenélő Magyar- ország« (Klökner Ede) zenemükiadóhivatala Budapest, VIII., József-körut 11. szám.

Ifjúsági Lapok. Rendkívüli érdekes, bő tartalommal jelenik meg tanuló ifjúságunk ezen egyedüli számottevő lapjának húsvéti száma. A szórakoztató és ismeretterjesztő czikkek, a szebbnél-szebb költemények amellett, hogy magas irodalmi színvonalon állanak, az ifjúság lelki világának, szellemi képességének teljesen megfelelnek, mintegy az ifjúság leikéből vannak meritve. Munkatársai sorában ott látjuk hazai irodalmunknak legkiválóbbjait, kiknek neve is elegendő biztosíték arra, hogy az Ifjúsági Lapokat aggodalom és kétség nélkül adhassák hazánk virágának, reménységének, a tanuló ifjúságnak kezébe. Valóban nemes czélt szolgál a szerkesztőség, amidőn a káros és sajnos, nagyon is közkézen forgó ponyvairodalmi termékek, rémregények és ^pornografikus müvek helyett diákságunknak szivét-lelkét, Ízlését nemesitő irodalmi lapot nyújt. Állandó rovatainak számát is szaporította, amennyiben a Sakk, Sport, Bélyeg, Irodalom, Művészet, Az iskola világából, Fejtörő, Levelesláda rovatain kívül a Fényképészet és Ki tudja? czimü rovatokat mint újakat és felette hasznosakat, örömmel látjuk. A magunk részéről minden szülőnek a legmelegebben ajánlhatjuk, hogy ezen lapot diáksorba tartozó fia részére rendelje meg. A lap előfizetési dija oly csekély, hogy azt bárki megfizetheti (egész évre 4 K 80 f, félévre 2 K 40 f., negyedévre 1 K 20 f.) Mutatványszámot díjtalanul küld a kiadóhivatal, Budapest, V. Nádor-u. 16.

Gombok az urnában.'

Százhatezer korona mellett — igy szól az enyelgő kommüniké, — találtak a budapesti gyermeknap urnáiban nyolcz reklámbankót, tizenkilencz ólomkoronát, nyolcz nadrággombot, kilencz inggombot és egyéb hasonló értékeket, amelyek megakadtak az Osztrák-Magyar Bank pénzolvasó gépein. A pénzolvasó gép megvetéssel lökte félre a nadrággombokat és az inggombokat s bizonyosan azt gondolta: pfui, wie gemein (az osztrák-magyar bank hivatalaiban a gépek is németül gondolkodnak) becsapni a jótékonyságot, a tiszteletreméltó urnás hölgyeket és a szegény elhagyott gyerekeket. Ki tudja, hogy milyen szeretetreméltó mosolyokat zsebeltek el és bitoroltak azok az ismeretlen tettesek, akik ezeket a gombokat a krajczárok, koronák, a főherczeg ötszáz koronája és a pénz-előkelők ezresei közé csempészték. Vájjon ezekkel a gombokkal akarnak ők züllött és elhagyott gyermekeket a tisztes társadalomnak megmenteni ?

Sajnáljuk, hogy nem tudunk egészen egyet érteni a pénzolvasó gép fölháborodásával s mindazokkal, akik az előbb reprodukált fölfogást magukénak vallják. Bizonyos, hogy a Gyermekvédő Liga czélja nemes, derék és nagyszabású ; bizonyos, hogy ameny- nyire megérdemelte a százhatezer koronát, sőt többet, — hiszen nagy tömegekre kell a gondoskodását kiterjesztenie, — ép annyira nem érdemelte meg az inggombokat és a nadrággombokat. De valószínűnek látszik ez a föltevés : azok, akik az inggombokat és a nadrággombokat csempészték az urnába, szívesebben adtak volna valódi százkoronásokat, sőt igaz huszfilléreseket, ha lett volna. Lehet, hogy csak egyszerű gyerekcsiny jelei azok, de lehet, hogy az tette oda, akinek pénze nem volt. Vagy talán, mire a harmadik, negyedik urnához jutott, az aprópénze már elfogyott, s kénytelen volt az inggombjához fordulni. Utóvégre, amig lehet, mindenki inkább jó ember marad, mint svindler, s inkább megnyugtatja a lelkiismeretét pár hatossal, semhogy azt a vádat vegye magára, hogy a jótékonyczélt becsapta, sőt megcsufolta.

Ismételve helyet adunk annak a lehetőségnek: lehet, hogy a gombokat csak a móka vágya szaporította ily tekintélyes számra. De mintha annak komoly oldalát is látnok. Nekünk úgy tetszik, mintha ez a gomb, a mosolyt fakasztó, pénz képében ala- koskodó gomb szimbólumot jelentene. A társadalomnak, a publikumnak legelső és kétségen kívül ügyetlen védekezését a követeléseiben és sarczolásaiban tulkapó jótékonyság ellen.

És tiszteletben tartva mindazon jótékony czélo- kat, amelyek a közadakozásra, a közönség támogatására rá vannak utalva, és akik, elismerjük, ezt a támogatást olyan helyekre vezetik el, ahol igazán szükség van rá, — ezek az akcziók számszerint is tultengőek s eszközeikben is terhesek. Nap-nap után uj és uj filantrópikus egyesület születik, amely többnyire az intelligencziának egy azon körét sorozza be tagjai közé. A tagdijak mellé a felülfizetéseket, jegymegváltásokat s más adományokat kérő szók, s végül az utczai gyűjtés, amely elől semminő élő lénynek nem lehet magát elvonnia: mindezek már a legjobb kedvű adakozónak leikébe is keserűséget csempészhetnek, s talán egy kis néma zúgolódást az egyre súlyosabb sarcz ellen.

A jótékonyságra adott pénzeknek pedig meg kell hagyni azt az etikai oldalát, hogy akitől veszik, az magaszántából, hátsó gondolat nélkül adja. Akármilyen nemes, nagy czélok vannak még hátra a humanizmusban, egyszerre valamennyit megvalósi- 1 tani nem lehet, aminthogy Budapest se lehet egyszerre Paris, Magyarország pedig a bőkezű Anglia. 1 Mértéket kell tehát tartani a jótékony egyesület- alapításokban, a segély-akcziókban és különösen mértéket abban a módban, amelylyel a gyűjtést folytatják.

örülünk a gyermekliga százhatezer koronájának s határozottan nem szép, hogy azok közé ing- és nadrággombokat kevertek. De az inggombok közül, amelyek odatévedtek — egy-kettőnek igaza volt.

Közgazdaság.

A földadó kataszter kiigazítása. A hivatalos lap folyó hó 2-iki számában közli az uj földadó- törvényt, amelynek a kataszter kiigazítására vonatkozó első három szakasza a következő :

1. §. A földadó arányosabbá tétele végett az 1875. évi VII. t.-cz. alapján készült földadókataszter kiigazítása elrendeltetik.

Ez a kiigazítás kiterjed :

1. az egyes földrészleteknél a művelési ágban beállott állandó változásoknak keresztülvitelére általában ;

2. ott, ahol egyes földrészleteknek, dűlőknek vagy egész határoknak akár már eredetileg tévesen történt osztályozása, akár pedig időközi változások folytán nagy aránytalanságok .mutatkoznak, ezeknek az aránytalanságoknak uj osztálybasorozás s ott, ahol az alábbiak szerint elkerülhetetlenül szükséges, egyúttal uj tiszta jövedelmi fokozatok felállítása által leendő megszüntetésére. Uj tiszta jövedelmi fokozatok felállításának akkor van helye, ha valamely becslő- járásban vagy osztályozási vidéken a ma fennálló tiszta jövedelmi fokozatok nemcsak a tényleges állapottól, hanem a szomszédos becslőjárások vagy osztályozási vidékek tiszta jövedelmi fokozataitól is annyira nagy eltérést mutatnak, hogy a földadókataszter egyébként nem lenne arányosan kiigazítható.

2. §. Az egyes földrészleteknél a művelési ágban beállott állandó változások minden községre nézve hivatalból viendők keresztül; mig az

1. §. 2. pontjában említett aránytalanságok csakis ott és annyiban igazittatnak ki, illetőleg szüntettelek meg, ahol és amennyiben ez az alábbi 3. §-ban megállapított eljárás során elrendeltetik.

3 §. A földadókataszternek az 1. §. 2. pontjában emlitett kiigazítása a törvényhatóság, a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő), a helyszinelési felügyelőség, illetőleg a kolozsvári kataszteri igazgatóság a községi képviselőtestület vagy legalább 20 községbeli földadóköteles birtokos indokolt és az illető földterületeket is feltüntető javaslatára indítható meg. A javaslat a szomszédos határterületekre is kiterjedhet. A törvényhatóságnak és a képviselőtestületnek kiigazítást kívánó határozata az esetleges jogorvoslatra való tekintet nélkül végrehajtandó.

A javaslatok a pénzügyi hatóságok és hivatalok részéről 1909. évi deczember hó végéig, a többi hatóságok, illetőleg a felek részéröl pedig a jelen törvény életbeléptétől számított három hó alatt a pénzügyminiszterhez küldendők be, aki azokat a vármegyei földadóbizottság véleményének meghallgatása után saját véleménye kíséretében az országos földadóbizottság elé terjeszti.

A felszólamlások benyújtására kitűzött határidők és egyéb tudnivalók minden községben kellően közhírré teendők. Abban a kérdésbén, hogy az 1. § 2. pontjához képest van-e kataszteri kiigazításnak helye, az országos földadóbizottság végérvényesen dönt.

A javaslatok tárgyalása alatt az 1. § 2. pontjában emlitett kataszteri kiigazítást az országos földadóbizottság saját tapasztalatai alapján hivatalból is megindíthatja.

A vármegyei földadóbizottság véleményének nvilvánitása előtt, illetőleg az országos földadóbizottság határozatának meghozatala előtt köteles a 11. §. értelmében választandó köldöttsége utján helyszíni szemlét tartani s a viszonyokról alapos tájékozást szerezve, tapasztalatait külön jegyzőkönyvbe foglalni.

Indok megjelölése nélkül — csak általánosságban — tett javaslatok érdemlegesen nem tárgyalandók.

Afelett, hogy van-e érdemleges tárgyalásnak helye, vagy niDcs, az országos bizottság dönt.

A kiigazítás iránt tett javaslatok vissza nem vonhatók.

A törvény 3. §-ában, illetve az 1. §. 2. pontjában emlitett kiigazítás végrehajtása iránt a pénzügyminiszter a következő felhívást intézte a törvény- hatóságokhoz, közöttük Békésvármegye közönségéhez:

»A földadókataszter kiigazításáról és a földadó százalékának megállapításáról szóló 1909. évi V. t.-czikk 1. §-ának 2. pontja az egyes földrészletek, dűlők, vagy egész határok osztályozásánál mutatkozó aránytalanságoknak uj osztálybasorozás, esetleg uj tisztajövedelmi fokozatok felállítása által leendő megszüntetését czélozza.

A kataszteri munkálatoknak ily értelemben leendő kiigazítására nézve, az idézett törvényczikk 3. §-ának első bekezdése értelmében, a községi képviselőtestületnek és legalább 20 községbeli földadóköteles birtokosnak is joga van indokolt és esetleg a szomszédos határterületekre is kiterjedhető javaslatot tenni.

A törvénynek ezen rendelkezésénél fogva felhívom tehát a községi képviselőtestületet, valamint az Összes birtokos közönséget, hogy a földadókataszter kiigazítására vonatkozó írásbeli javaslataikat, az idézett törvényczikk életbe léptétől számított 3 hó-