Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-03 / 44. szám
4 BÉKÉS 1907. november 3. honvéd gyalogezred kötelékében ezúttal előléptek : Demeter Béla százados I. osztályú századossá, dr. Ajkay Zoltán ezredorvos I. osztályú ezredorvossá, Beleznay Mátyás hadnagy, ezredsegédtiszt : főhad- nagygyá, Csajághy János, Bosnyák István hadapród tiszthelyettesek hadnagyokká. Ugyanezen alkalommal hozza a „Rendeleti Közlöny* * Vaszilievics László főhadnagynak a budapesti l-sö é3 Örley Arthur hadnagynak a nagyváradi 4-ik számú honvéd gya logezredhez való áthelyezését. Előléptetés. A pénzügyminiszter Romváry János békési kir. adóhivatali pénztárnokot első osztályú pénztárnokká, Rácé Károly csabai kir. adótisztet pedig adóhivatali ellenőrré léptette elő. Választások a városnál. A képviselő testület október 28-án tisztviselő választó közgyűlést tartott, amidőn is a törvény követelményének megfe- lelőleg Ambrus Sándor alispán elnökölt, még pedig erélyesen, amint Gyula városa képviseleti közgyűlésén mindig történie kellene. Az alispán különben helyes érvektől duzzadó szép beszédben méltatta a választás jelentőségét, fejtegetvén, mennyire kötelességében állana Gyula városa képviselő testületének, hogy tagjai minden mellékórdeket leküzdve s félretéve, tisztán és kizárólag a város érdekében érvényesítenék a szavazataikat. A szavazatszedő küldöttségbe a képviselő testület Pett- ner Józsefet és Kukla Ferenczet választotta be, az alispán pedig dr. Márky Jánost és dr. Follmann Jánost nevezte ki, A jelölő bizottság működése után az első jegyzői állás, élénk éljenzések között, Szikes György eddigi másodjegyző nevének hangoztatásával közfelkiáltás utján töltetett be. A másodjegyzői állásra — egy kivételével — az összes pályázók jelöltettek. Lukács Endre elnöklete alatt megejtett titkos szavazás eredményeként Nádházi Gyula 102, Tóth László 40, Popovics Kornél 31 és Molnár László 3 szavazatával szemben, másod jegyzőnek, az ő helyére pedig Kiss Károly Írnok 58 szavazattal, Gubás Tódor 52, Ludvig József 26, és Kiska Lajos 21 szavazatával szemben iktatónak; végül pedig Ki8s Károly helyére Kiska Lajos köz- felkiáltással Írnoknak választatott meg. A választó közgyűlés csak délután fél egykor fejeztetett be. A képviselőtestület október hó SUikón dr. Lovich Ödön h. polgármester elnöklete alatt rend kívüli közgyűlést tartott. Tárgyaltatott az építő iparosok szövetkezetének kérelme, melyben a gimnázium építésének vállalati összegéből még hátralékos 12459 korona kifizetését sürgették meg. A képviselő testület kiutalja a hátralékot; egyben elhatározván, hogy kerestessék meg a vallás- és köz- oktatásügyi minisztérium ezen összegnek megtérítése iránt. Elhatározták, hogy a fövenyesi s bene- deki bikák részére még a folyó évben istállót épi tenek. ifj. Balog József hentes kérelmét, melyben vágatási dij-leszállitást kér, elutasították, mert ez a város e czimü jövedelmét érzékenyen megapasztaná. A Kossuth muzeum részére 50 kor.-t szavaztak meg a szépészeti alapból. Ozv. Popovits Jusztinná kérelmét elutasították, mert a főjegyző hivatalból tartozik helyettesíteni a polgármestert. Uj felterjesztést tesznek a belügyminisztériumhoz, hogy a Gyulán már a jövő évtől alkalmazzon csendőrséget. Ep ezért a jövő évi költségvetésbe a rendőrlegénység fizetését már nem is állitják be. Megkeresni határozták a vallás- és közoktatásügyi-, továbbá a pénzügyminisztériumot, mivel a város a maga erejéből képtelen az ovodák felépítésére s a lakosságot további pótadóval már nem lehet megterhelni, a közoktatásügyi minisztérium tekintse a város szegénységét, méltányosan járjon el vele szemben, illetve az óvodákat államköltségen építse fel. A városi előfogatozásnak eddigi bérleti kezelését megszüntetik ; az előfogatozásra árlejtést hirdetni határoznak, mely árlejtés, ha nem járna megfelelő eredménnyel, az előfogatozást házi kezelésbe veszik. A tavaszrétet a honvédség részére lőtérnek átengedik. Ugyancsak ezen rétet Csomós Istvánnak juh-legelő czéljára évi 200 korenáért bérbe adják. Még több kisebb érdekű ügy tárgyaltatott le, s a közgyűlés délben bevégeztetett. A Fekete-Körözs uj vasúti hídjának megnyitása. A M. A. V. Nagyvárad-szegedi vonalán, Békés- és Biharvárraegyék határán, a Fekete-Körözs folyón eddig egy faalópitményü és részben vas-, részben fafelszerkezetü hídon bonyolittatott le a forgalom. E hid helyébe az államvasutak most egy végleges jellegű kőalépitmény és vasfelszerkezettel biró, három nyílású hidat építettek úgy, hogy a régi vas- felszerkezet az uj hid középső nyílására helyeztetett el. E végből szükséges volt a felszerkezetet régi helyén U40 m.-nél nagyobb magasságra felemelni, mert a hid pályája annyival magasabban van a réginél és azután az uj hid nyílásába áttolni. Ezen művelet október hó 30- és 31-ik napjain eszközöltetett számos szakértő és érdeklődő jelenlétében. Különös érdekességet szolgáltatott e művelet az által, hogy a régi felszerkézetet nemcsak felemelni, de aztán egész ferde irányban kellett az uj hidra áttolni, úgy hogy a harmadik nyílás vasfelszerkezetét is oldalt, az uj hid mellett kellett szerelni s azután ezen szerkezetet is, — miután a középső nyílás szerkezete helyén volt már, — az uj hid harmadik nyílására be kellett vontatni. Ezen műveletek, bár lassan, de minden akadály nélkül vitettek keresztül s ma már az uj hidon közlekednek a vonatok. A mondott két napon a vonalon a teherforgalom egészen szünetelt, a személyforgalom pedig átszállással közvetittetett. Halottak napja. A közelmúlt napokban a temetők csendjét megtörte a kedveseik sírjához zarándokló százak és ezrek lépteinek zaja, imádságainak suttogása. Most már ez is elmúlt, a temetők már újra csendesek és virágosán álmodnak arról a boldog, tündérfényes éjszakáról, mikor minden élő a megholtakra gondol, mikor még a legelhagyot- tabb sirra is kerül egy-egy árva mécses, néhány szál vir g, n ikor mindenki elhozza porladó kedveséhez a maga virágját, a maga imádságát halottak ünnepén. Arad-békésvármegyei telefon összeköttetés. A vármegye közigazgatási bizottsága által kezdeményezett arad-békési távbeszélő összeköttetés ügye egy nagy lépéssel haladt előre. Október 29 én ugyanis Kétegyházu pályaudvartól kiindulva bizottságilag megállapittatott ama vezeték iránynyoma, amelylyel Arad és Békés vármegyék távbeszélő összeköttetést nyernek, Kótegyháza-Arad között feszítendő vezetékkel. Az iránynyom természetesen a pályaudvar és a kétegyházi postahivatal közötti kapcsolatra nézve állapíttatott meg. Az összeköttetés, mely kereskedelem és forgalom szempontjából egyaránt fontossággal bir, a létesítés módozata* tekintetében ugyan még végleges elrendezést nem nyert, mert ez a távbeszélők létesítési’feltételei és használati dijának országos revíziójával van szoros kapcsolatban, mely a mai napig is folyamatban van. E tekintetben tehát csupán tervezetekről beszélhetünk. Ezek szerint pedig a két vármegye törvényhatósági távbeszélő hálózatának összekötése esetén csakis a szomszédos és egymással határos járások központjai (tehát a bókéscsabai-eleki, békéscsabai-eleki- kisjenői járások) és a békésmegyei központok Araddal csakis külön miniszteri engedély alapján beszélhetnek és pedig az iuterúrbán forgalomra megállapított dijak mellett. Mindez azonban — ismételjük — csak tervezet, s a végleges döntés legközelebb várható a kereskedelmi minisztériumból. Tiszti szemle. A szokásos novemberi főkihallgatás, — mely alkalommal a tartalékos tisztek a honvéd és hadkiegészítő parancsnokságok előtt teljes díszben jelennek meg, — úgy a honvédség, mint a közös hadsereg kötelékébe tartozókra nézve, no vember hó 4-én fog megtartatni. Czobel Károly posta és távirda-feliigyelö. A posta és távirdai alkalmazottak körében úgy, mint a nagy közönség részéről a szorgalom és kiváló pontosság méltó jutalmát látják abban a kinevezésben, melylyel a gyulai m. kir. posta- és távirda hivatal főnöke osztatlan örömet keltő kitüntetésben részesült. Czobel Károly postafőnököt ugyanis a kereskedelmi miniszter, eddigi szolgálati helyén való meghagyással, m. kir. posta- és távirda felügyelővé nevezte ki. A magunk részéről is őszintén gratulálunk a jól megérdemelt előlé- péshez. A békésvármegyei kaszinó közös konyhája november elsejével megkezdte működését. Az előjegyzett adagok száma 60 körül van. Még alig néhány adag jegyezhető. Az étlap változatos, gazdag, az ételek kifogástalanul Ízletesek, az adagok bőven vannak kimérve. Yalószinünek tartjuk, hogy az első közös konyha példájára nemsokára több haszonló áldásos intézmény is alakul városunkban. Lókötők a hurokban. Nagyszabású tolvajbandát kerített hurokra, — aránylag igen rövid idő alatt, — a csendőrség. Ezzel a ténykedésükkel megint bebizonyították azt, hogy a magyar csendőrség kitünően van szervezve, szakemberek állnak az élén, hogy legénysége fáradhatatlan s köteles- ségteljesitésben, önfeláldozásban szinte páratlan. A folyó év nyarán a nagy alföldön 40—50 lókötés történt, mely alkalommal mintegy 250 ló cserélt gazdát. A lókötők zöme a czigányok közül került ki; ezek elkötötték a lovat, de mint „jelös“ emberek, túladni már nem tudtak rajta „passus“ nélkül ; de került pártfogó, palástoló orgazda szép számmal, még pedig köztük nem egy, jómódban és becsülésben élő gazdaember, kiknek már köny- nyebben ment a passzus szerzés. Gyulán még városi képviselőt is tessékeltek a kóterba s nem alap nélkül. Hát biz ez elég vaskos bizonyítvány, de ki tehet róla, ha csak a „szavalok* nem. Úgy esett a dolog, hogy megsokalta a kerületi parancsi okság ezt a nagyszabású lótolvajlást s ezen esetek kiderítésére 15 járásőrmestert bízott még, adva melléjük nagyszámú legénységet. — Békésvármegyét Ambrus Béla világosi járásőrmesternek osztották ki. Ambrus Béla október 29-én érkezett Gyulára s itteni nyomozása meglepő eredménnyel végződött. November hó 1-éig 22 lopott lovat szedett össze a város területén. Ezek egy részét jogos tulajdonosuknak már vissza is adta; mintegy 14—15 ló van még a városháza udvarán, de ezeknek is megkerült már az igazi gazdájok, csak még nem vehették át, mert ki a- harmadik, ki a negyedik vármegyéből sikeredett. Kecskeméttől Debreczenig kötöttek a jómadarak. Mindössze még öt-hat lónak nem akadt gazdája. Gyuláról a lókötők „jelös“ tagjai, kik beismerésben vannak : a két Pomuc testvér, György és Dávid. A passzus keritő orgazdák ólén súlyos gyanú alatt állanak: Styr György városi képviselő, továbbá Szigeti István gátőr, Szigeti Péter, K. Kis György, Kis Mojsza, Méhes György, kiket már átkisértek az ügyészséghez, ahonnan kihallgatás után szabadon bocsájtották őket. A nyomozást szinházi kritikusunk, ki teljes szakavatottságga és pártatlansággal vezette a zenés színdarabok bírálatát. A „Békés* szerkesztőségének tehát ebben a vonatkozásban fáj legjobban Zerkovit; Rezső távozása. De veszteségnek kell azt tekintenünk társadalmi szempontból is. Önzetlen, igaz jó barát volt mindazokká szemben, kik vele közelebbi ismeretségben voltak, vendéglátó, barátságos otthona pedig sok feledhetlen, kellemes órát szerzett nem egynek közülünk. * * * Zerkovitz Rezsőt és müveit lelkű, bájos fiatal feleségét távozásuk alkalmából jó ismerőseik és a gyulavidéki helyiérdekű vasút tisztviselői elárasztották virágokkal, s különösen a vasút férfi személyzete egy gyönyörű, nagy bokrétával. Az állomáson Gaitia Trifu — Zerkovitz Rezső hivatalbeli utóda, — vett búcsúi a távozó főmérnöktől, köszönetét mondott fáradozásáért, a hivatalnoki karral és személyzettel szemben tanúsított lekötelező modoráért s kérte tartsa meg őket továbbra is jó emlékében. Zerkovitz Rezső melegen, röviden köszönte meg tiszttársai bizalmát és ragaszkodását. Rövid bucsuzás után kirobogott a motoros a pályaudvarról Zerkovitz Rezsővel és feleségével, kiknek szívből kíván jövendőbeli uj lakhelyükön is boldogságot, áldást'és megelégedést a pályatársak, ismerősök és jó barátok serege, köztük — és nem legutolsónak — a „Békés* szerkesztősége is.
