Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-02 / 22. szám
4 BÉKÉS 1907. junius 6. önzetlen s fáradhatatlan buzgóságában rejlik, kik nem kiméivé sem időt, sem fáradságot, a kitűzött célra vezető eredménydús működésüknek, minden téren lelkiismeretesen és odaadó jóindulattal úgy a múltban, mint a jelenben megfeleltek és megfelelnek. Eltekintve az egyesület által nagy mérvben nyújtott segélyre, az egyesület kebelében működő gyermekfelruházó bizottság is eléggé nem méltatható missiót teljesít azzal, hogy szegény hit- sorsosait téli ruhával látja el. E nemes cél megvalósulásában özv. Hoffmann Sámuelnó, mint ezen bizottság elnöke jár elől, aki e hivatását,legnagyobb szeretet és készséggel tölti be. Nagy örömet keltett özv. Deutsch Jakabnó 1000 koronás alapítványa, melynek évi kamatai a gyulai főgimnáziumba járó s legjobb előmenetelt tanúsító fiúnak adatnak ki. Nagy megnyugvással jelezte, hogy az egyesület nemcsak a saját hitsorsosainak érdekét tartja szem előtt, de figyelme kiterjed a szenvedő emberiség sok ezreire is, vagyis azon betegekre, akiket a tüdővész ejtett hatalmukba, nevezetesen határozati- lag kimondotta, hogy a szanatórium részére perselyeket szerez be s azokat az egyesületi tagok között szétosztja. A perselyek már megérkeztek s azok a jelentkező tagok részére rendelkezésre állanak, kik azok átvétele után az adományok gyűjtését azonnal megkezdik. A tárgysorozat kimerítése 8 folyó ügyek letárgyalása után elnöknő meleghangon köszönte meg a tagok megjelenését s miután őket még a további eredményes munkára serkentette, az ülést berekesztette. A csendőrség elhelyezése. A VIII. számú csendőrkerületi parancsnokság most adta ki a vármegyében levő cseudőrség elhelyezési táblázatát. E szerint a debreczeni csendőr kerületnek, — melyhez a vármegyei csendőrségi állomások tartoznak, — jelenlegi parancsnoka: tolcsvai Nagy Gábor ezre des. PótBzárnyparancsnok : Jakab Sándor százados. Ugyancsak a debreezni szárnynak, — melyhez az összes vármegyei állomások tartoznak, —.jelenlegi parancsnoka: Rozsnyai Béla II, o. százados. Az alárendelt gyulai szakasz parancsnoka: Krausz Jenő hadnagy, az orosházié: Todoreszk Lajos hadnagy Járásparancsnoksági székhely van : Gyulán, Békéscsabán, Szeghalmon, Orosházán, Békésen, Gyomán, és Szarvason. Cendörősök székhelye és állománya a következő: Gyula városban 6, Békéscsabán 7, Szeghalmon 5, Füzesgyarmaton 5, Orosházán 6, Tótkomlóson 5. Békésen 5, Gyomán 6, Szarvason 7 lovascsendőr, mig Kétegyházán 5, Dobozon 6, Újkígyóson 5, Körösladányban ö, Vésztőn 5, Corváson 5, Gádoroson 5, Mezőberéoyben 5, Köröstarcsán 4, Endrődön 5, Kondoroson 5, Öcsödön 5 gyalogcsendőr. Békésvármegye közkórházi bizottsága május 28. napján délután a vármegyei székház kistermében ülést tartott, amely ülésnek egyedüli tárgya volt a kibővíteni szándékolt kórház tervének és költségvetésének elkészítése iránti intézkedés. Annak idején a közkórházi bizottság megbízása alapján a vármegye alispánja ugyanis felterjesztést tett a belügyminiszterhez az iránt, hogy az építkezések tervét és költségvetését szakközegével készíttesse el, mire a belügyminiszter leiratában kijelentette, hogyj csupán a tuberkulotikus pavilion tervét és költség- vetését hajlandó szakközegével elkészíttetni s a többi épületek és tervek elkészíttetéséről a kórházi bizottságnak kell gondoskodnia. A kórházi bizottság tárgyalván a belügyminiszternek ebbeli rendeletét elhatározta, hogy a sebészeti pavilion és a fertőző osztály tervét és költségvetését Jendrasik Alfréd belügyminiszteri műszaki tanácsossal fogja elkészíttetni, mig a többi kisebb épületek tervének és költségvetésének elké 8zitésóre a gyulai kir. áilamépi- tétzeti hivatalt hivja fel. Nagy zivatar vonult el városunk és az egész vármegye fölött kedden éjszaka. Éjfél után terhes, sötét felhők jelentek meg az észak-nyugoti égből tozaton. — A zivatart óriási szélorkán előzte meg,- melynek ereje élőfákat (őrt ki, összekuszálta a szénaboglyákat s háztetőket sodort el. Az orkánt félelmetes égiháboru követte, a villámcsapások egymást érték, óriási dörejek mellett. Gyulán háromszor ütött le, két ízben a, város belterületén, egyszer pedig az ajtósfalvi részen, utóbbi helyen egy ; lakházra, mely ennek folytán porig leégett. Békéscsabán a villám a lutheránus nagy toronyba csapott, de a villámhárító levezette, a vásártéren egy istállót gyújtott fel, Kondoroson pedig egy cselédlakba, mely szintén egészen leégett. Emberéletben szerencsére, nem történt kár. A zivatar után he- lyenkínt apró jéggel vegyes felhőszakadás; majd csendesebb eső következett, amely kiterjedt a vármegye egész területére s rendkívül kedvező hatású volt a hosszas szárazság után eltikkadt vetésekre. Gyulán a csapadék 13 Va mm nyi, a határ külső részeiben azonban ennél jóval nagyobb volt. A polgári kör majálisa Remek idő kedvezett csütörtökön, Űrnapján, a polgári kör majálisának. Az idő egy kissé borongós volt ugyan, de legalább nem volt hőség. Résztvett a majálison a gimnázium ifjúságának nagy része is tanárainak vezetésével. Az ifjúságnak különben sem lesz ezidén önálló majálisa, egyrészt tekintettel az intézetet ért súlyos gyászesetre, másrészt meg arra, hogy az ifjúság nagyrésze úgyis nagyobb kiránduláson volt a múlt napokban részint Erdélyben, részint Nagyszalontán. A két órás vonattal ment ki az ifjúság és a közönség nagyrésze a gyulai majálisok hagyományos helyére, a városerdőbe olyan nagy tömegben, hogy a rendes vasúti kocsikon kívül két katonaszállitó waggont — afféle: 36 embernek, 6 lónak felírását — kellett kapcsolni a vonathoz, nagy gaudiumára az utazó giranázistáknak, akiknek kisebbjeit úgy rakták be a tanárok, nagyobbjai pedig nem azért tanulnak gimnasztikákat, hogy ne örüljenek az efféle kedvező tornázási alkalmaknak. Olyan hejje-hujjával indult meg aztán a társaság, hogy még a szegednagyváradi kiélemedett mozdony is vigabban pöffög tetett és döcögött, mint máskor. Odakünn a rendezőség — amely gondosságával igazán remekelt — már készen várta a társaságot. Asztalok, padok, tánczhely, vendéglő, czukrászbolt, sőt még — de igazán! — ruhatár is volt. És minden igazán kifogástalanul elkészítve, felszerelve. A hölgyek, fiatal emberek persze rögtön a tánczhoz kezdtek, mihelyt szerét ejthették. Az öregek leültek az asztalokhoz enni, inni; igy volt ez a világ teremtése óta. A gimnáziumi ifjúság meg tanáraival versenyfutással, zsákfulással, versenvevéssel s más effajta, részint mulatságos, részint testedző játékkal töltötte idejét. A rendezésben szülők is segédkeztek a tanároknak (Deimel Lajos természetesen szintén a segédkezük között volt.) Az ifjúság egyrésze meg szerteszóledt bogarászni s hatalmas bábrablókkal felszerelve tért meg mihamar. A gimnáziumi ifjúság nagyrészben az esti 7 órai vonattal tért vissza tanáraival. A nagyszámú, szép közönség azonban ott maradt a késő éjjeli órákig fesztelen jókedvvel fejezve be az igazán szépen sikerült mulatságot. Telefonunk — a vizgyógyintózetekórt. Elismerjük, hogy a vármegyénkben létesített telefon- hálózat a maga berendezésében nagyon szép dolog. Közgazdasági jelentősége nagyszerű. Meglehet, hogy a használati utasítása a kezelő postahivatalok szempontjából felséges is. Hanem a hálózat tulajdonképpen a nagy közönséget van hivatva szolgálni. (Bocsánat azonban, ebből nagyon kevés igaz. Nem kívánjuk, hogy az illetékes tényezők a kezelési utasítást a közönség kényelme szerint állítsák egybe. Eszünk ágában sincs, hogy követeljük a telefon- központok részéről, miként az . összeköttetéseket egy félóra alatt, annál kevésbé egy negyed óra alatt, vagy uram bocsá’: öt perez alatt létesítsék a mindennapi használatban. Végtére a postahivatalok feladata a közforgalom igényeit pontosan és gyorsan ellátni, melyhez az összes alkalmazottak óriási lázas tevékenysége és a telefon mellőzése kívántatik. Megtanultunk szerények lenni; eddig mindig kitértünk a telefonmizériák szellőztetése elől. De már azt igazán nem tudjuk szó nélkül hagyni, hogy a központ a jelentkező előfizetőkkel szemben úgy jár el, mintha egy hires hidegviz- gyógyintézet vidéki megbízottja lenne. Ha csenget valaki a központnak, utasítás értelmében kénytelen kagylóval a kezében ott kibiczel i, mig a központ vissza jelentkezik. S ezenközben az előfizető idegeinek remek kipróbálására eltelik egy perez, öt perez, tiz perez, egy negyed óra. 8 ha ekkor türelmetlenségében a fél a kagylót levágja, a központ ezután nem csenget vissza, hanem csak beleszól a vezetékbe és ha feleletet nem kap, akkor megtette kö- telesíégét s elégedetten hagyja ott a góczponti helyet. 8 az előfizető kezdheti újra ezt az idegedző komédiát. Tudjuk, hogy mindez előírás, de éppen ezért kellő tisztelettel szabad legyen kérni az illetékes köröket, hogy méltóztassanak ezt sutba dobni s e tekintetben tartsák fenn legalább a régi gyakorlatot. Ismételjük, szerények vagyunk mi is, a nagy közönség is, hozzászoktatott bennünket ehhez a telefonkezelősóg. Nem kívánjuk, hogy hamarosan adja az összeköttetést, nem kívánjuk, hogy akár öt perez alatt, akár tiz perez alatt létesítsen kapcsolatot, de már azt idegeink nevében követeljük, hogy a központ ne kívánja, hogy az előfizető ott lesse a jelentkezést, hanem ha egyszer felhivatott, akkor csengessen vissza s ez által jelezze, hogy most már méltóztatik ráérni. Halálozás. A gyulai régi iparos gárdának egyik régi jeles tagja, Némethy Károly szabó mester május 28-án reggel 60 éves korában meghalt. A hetvenes és nyolezvanas években a gyulai szabómesterek legelőkelőbbjeihez tartozott, nyílt üzlete volt, jobb viszonyok is voltak akkor, mert az értelmiség nagyobb részében a helyi iparral szemben több érzék is mutatkozott, mint későbben és sajnos, jelenleg is; Némethy Károly úgy ügyességével, mint megbízhatóságával ki is érdemelte a vele dolgoztató közönség támogatását, amelyben osztályrésze is volt mindaddig, mig elbetegeskedett és iparát kénytelen volt feladni. Az utóbbi években betegségén kívül sok egyéb sorscsapás is érte a jóravaló derék embert úgy, hogy halála csaknem megváltás volt rá nézve, régi barátai s ösmerősei körében azonban igen nagy részvéte; kelt. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : Özv. Némethy Károlynó szül. Tomanovics Terézia úgy a maga, mint gyermekei: József, Sándor, özv. Schauschek Gáborné s fia Jánoska, valamint Huszka Ferencz és neje Sál Róza, gyermekei : Mariska és Ferike, továbbá a rokonok és jó barátok nevében is mély szomorúsággal tudatja a szerető férj, gondos apa és nagyapának : Némethy Károlynak folyó óv és hó 28-án reggel 6 órakor, életének 69-ik és boldog házasságának 34-ik évében rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytát. Az örökkévalóság lényébe visszatért halott hült tetemei folyó év és hó 29-én délután 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint, a helybeli Szentháromság temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat pedig folyó évi junius hó 8 án reggel 7 órakor fog a róm. kath. nagytemplomban az egek Urának bemutattatni. Gyula, 1907. évi május hó 28-án. Áldás és béke poraira I Próbabál- Kovács Tivadar, balletmester folyó hó 4-én (kedden) az összes tát csfolyamok befejezésére boszton bállal egybekötött Záróvizsga-estély próbabálat rendez a Göndöcs-népkerti pavilion nagytermében, részben a nyilvános tanfolyam növendékeinek, másrészt a boszton kurzusban résztvett felnőtt ifjúság részére. Kezdete-este pontban 7 órakor. Boston-bál kezdete 10 órakor. A növendékek tánczainak bemutatásánál (7—9 óráig) a felnőttek nem vehetnek részt, a belépő jegyek azonban az egész estélyre érvényben vannak. Belépő-dij : Személyenként 1 K 20 fill. Diák vagy nüvendékjegy 1 K. Karzat 40 fill. Jegyek előre válthatók Dobay János könyvkereskedésében és a táncziskolában. A bemutatandó tánezok műsora a teremben ki lessz függesztve. A zenét Rácz Tóni zenekara szolgáltatja. TŰZ- Pojnár Péter ajtósfalvi lakosnak házába 28-ára virradóra éjjelen városunk fölött elvonuló égiháboru alkalmával a villám beleütött s lakháza leégett. A házban lakó Ottlakán Mojszánónak szerencsére semmi baja nem esett. A kár biztosítás folytán megtérül. Halálozás. A múlt század hetvenes éveinek elején hires mulató hely volt a városházával szemben lévő „Petőfi“ kávéház. Éveken keresztül az volt az akkorri intelligenczia s különösen a „jeunesse doree“ kedveuez gyülhelye. Szikes János alapította
