Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-09-17 / 40. szám

1905. szeptember 17. BÉKÉS 5 József fővárosi érezöntő műhelyéből, azt a művész saját felügyelete alatt szállíttatta Békéscsabára és kedden nagy érdeklődés közepette állíttatta fel helyére. Az egész szobor mű 6 méter magas, a melyből 2 80 m. esik az érczalakra és azok, a kik eddig látták, a legjobban sikerült Kossuth szobrok egyikének tartják. A Maros György elnöklete alatt működő rendező bizottság gondosan tevékenykedik, hogy a leleplezési ünnepélyt nagyarányúvá és egy­szersmind méltóságteljessé tegye. Kossuth Ferencz, a ki megígérte megjelenését, több fővárosi ven­déggel már hétfőn megérkezik Békéscsabára, a mely napon este kivilágítják a várost. A küldött­ségek, testületek és egyletek részére emelvényeket és tribünöket állítanak. Az ünnepély istentiszte­lettel kezdődik, a mely után rövid lefolyású dísz­közgyűlés lesz a községházán. Innen vonulnak fel a szobor elé, a hol a leleplezés a már közölt programra szerint fog lefolyni. Az ünnepélyen, a melyre igen sok vidéki vendéget várnak, a csabai egyletek és intézetek testületileg vesznek részt, úgy a csabai nőegylet és vöröskereszt egylet kedden tartott üléseiken elhatározták, hogy koszorúkat helyeznek a talapzatra. Dr. Fábry Sándor alispán vezetése alatt, a ki az ünnepi beszédet mondja, a vármegye képviseletében is többen rándulnak át Csabára, a hol a vármegye koszorúját szintén az alispán helyezi el a szobor talapzatára. Impozáns­nak Ígérkezik a hétfőn délután érkező Kossuth Ferencz és képviselőtársai fogadtatása, a kit népes bandériummal és nagy kocsisorral kisérnek be a községbe. A jelentkezőkből Ítélve, a vármegye min­den községéből és a szomszédos vármegyékből is igen sokan mennek kedden Csabára, hogy a lélek­emelő ünnepélyen áldozzanak Kossuth emlékének. Áthelyezések a papság körében. Szmrecsányi Pál püspök Szirtes Antal segédlelkészt Szarvasról Csorvásra önálló helyettes lelkésznek, Kovács Már­ton csorvási ideiglenes helyettes lelkészt vissza Gyulára, Molnár János segédlelkészt Orosházáról Szarvasra, Lipcsei Gyula segédlelkészt Endrődről Szilágysomlyóra, Piresi Márton uj misést Orosházára» Mazurek Gyula uj misóst pedig Endrődre küldötte segédlelkéeznek. Eljegyzés. Beke Mariskát, Beke Géza megyei közigazgatási kiadó leányát eljegyezte Hegyi Ferencz vármegyei napidijas. Esküvök. Mockovcsák György, a csabai ág. ev. főgimnázium tanára, Tiszaföldváron kedden vezette oltárhoz Varga Ilonkát. Megszólalt kálvinista harangok története. Lélek­emelő ünnepély folyt le vasárnap Szapáryfalván. A bókésbánáti ev. ref. egyházmegye kötelékében levő egyház uj díszes nagy harangját avatták fel. A színtiszta magyar község ünnepi díszt öltött ezen a napon hitbuzgó, egyeneslelkü lakosai pedig, mi ként a nagy ünnepen vasárnapi ruhában családos­tul jelentek meg a templom előtti téren, hogy a verejtékükkel szerzett, rézgarasokbói nagy monu­mentális haranggá olvadt alkotmány felavató ünne­pélyén jelen lehessenek. Mert nem közönséges nap volt ez. Es Szapáryfalva lakosai érzik is ennek az eseménynek nagy jelentőségét, amikor a kálvinisták hófehérre meszelt Urházában megszólal, búgva, imára, emlékezésre hivta a több mint 300 ki'o- grammos érez kolosszus. Ájtatos arozczal, ihletett, megkönnyebbült lélekkel hallgatták a szapáryfalvi kálvinisták az ő haranguk zugó szózatát. A harang­ban pedig ott áll bevésve talán évszázadokra a dátum : „A szapáryfalvai kálvinisták az Ur 1905- iki esztendejében.“ A harangok mindig nagy sze­repet játszottak a magyar kálvinizmus történetében. Ehhez a haranghoz, amit most szenteltek fel Sza­páryfalván, szintén egy nagy darab história fűződik Disz istentisztelet előzte meg a felavató ünnepsé­get. Rácz Károly lelkész kiváló historikus, Gyula városa derék szülötte, „Megszólalt harangok“ czimón tartott magvas beszédet. Érdekes történelmi remi- nisczencziában emlékezett meg a kálvinista haran­gokról, amelyek szereplése szoros összefüggésben állott a magyarság sorsával. Majd a református egy­házmegyék keletkezéséről beszólt. Torontál-, Temes-, Krassó-Szörény-, Arad- és Zarándvármegyók terüle­teire kiterjedő egyházmegyéjük volt a reformátusok­nak. Ezen egyházmegyék — úgymond — 1522-tő\ 1702-ig állottak fenn. A mai Garabács helyén léte- ett B eszermény nevű helytől neveztetett a nagy- kiterjedésű egyházmegye Beszerménynek. A 17-ik században azonban a török-dulás miatt elpusztultak a bánáti egyházak. Majd igy folytatta: 1601-ben a nagypéli református lelkész volt az egyházmegye esperese. 1678. szeptember 13-án Apaffy Mihály erdélyi fejedelem miud a ménesi, mind a mikalakai református egyházaknak gyámolitására 100—100 kősót rendelt adatni a vízaknai sóbányából. A beszerményi egyházmegyének 1702-ben török-szerb dulások miatt történt végleges elpusztitlatásával 168 református egyházban 504 harang némult el, de ugyanakkor a magyar nyelv és nemzet is óriási kárt szenvedett, mert ahol egy kálvinista egyház elpusztul, ott a magyar szóra is sirhant domborul! 203 év óta a 168 egyházból életre kelt 36, a Maros balpartján 19, a Maros jobpartján 16. Az 504 elné­mult harangból két század elteltével megszólalt 100. Tehát egy ötödrésze. Ily arányban 800 év múlva szólalna meg az elnémult félezer harang! A leg­ifjabb életre kelt egyház a lugosi, a legifjabb meg­szólalt harang: a szapárifalvi uj harang. A poéiikus, színes beszéd a könyekig meghatotta a hallgatósá­got. Este nagy mulatság volt a községben. Tűz. Gyargya Mihály szeghalmi birtokos karára a napokban leégett egy 10 öl hosszú szalraakazal. A kazlat Sándor M. Imre félkegyelmű legény gyúj­totta fel aként, hogy este gyufával megnézte a kazlakat, hogy el van-e már csépelve a gabona, a gyufát pedig beledobta a szalmakazalba, amitől aztán az tüzet fogott és elégett. Öngyilkossági kísérlet. Magyar György 18 évés fiú, Magyar árpádhalmi uradalmi vadász fia f. hó 7-én, csütörtökön este 5 órakor mellbe lőtte magát. Három levelet hagyott hatra szüleihez. A fiú már a múlt évben haladt a zülés utján lefelé, mig végre az atyai háztól is kitagadtatott. Ez volt legközelebbi oka a kísérletnek. A fiú még most is ól s állapota igen súlyos. Intelligens tolvaj. A szeghalomvidéki hírlap ban olvassuk : Egy szeghalmi urinő éléskamrájába, szerdán este valami csavargó vándorlegény vizitelt, ki ugyancsak hozzálátott a kínálkozó enuivalók elfogyasztására, A tolvaj czeruzával Írott ezédulát hagyott vissza látogatása emlekere, melynek sorai­ból műveltségére lehet következtetni — no meg gastronomiai ízlésére. A ezédula igy szól: „Tekin­tetes asszonyom ! Négy hónapja mar, hogy kereset nélkül barangolok az országban. Ennyi idő óta még olyan jól nem táplálkoztam, mint ma éjjel ebben a spájzban. Ószintén megvallva az igazat, én a lakószobába akartam bejutni, de azt nagyon is betetszett zárni, elleuben a spájzot — nyilván nyitva felejtette a cseléd, ami nem is olyan nagy baj. Sőt ami a fő, itt nem láttam rémlátomány gya nánt magam előtt a rendőrbiztos cziferblatját tisz­tességes poczakjával. Milyen pompás dolgom volt itt igazán. Kérem tekintetes asszony, miért .nem tesz több szaliczilt a befőttekre? A megy meg a körte megfog peneszedni, mert a kötöző spárga alatt megrepedt a hólyagpapir. A kolbászba ha jó magyarosan akarja nagysága, foghagyma való, nem czitrom meg majoránna, ón igy tapasztaltam mindé­iig, node igy is jó volt. A tarhonyából — szives engedelme reményében — megtöltöttem a kabátom zsebeit. Igazán mondom, sok tojást használhatott hozzá. Majd megtapasztalom valamék tanyán főzve a hozzá csatolt kolbásszal. Kezeit csókolom szegény utas ember. TJ, i. Egy kacsat is elakartam vinni az ólból (ez még jobb lett volna a tarhonyához) de a nyomorult úgy acsarkodóit, mintha liba lenne a capitóliumban. Olt hagytam megvetéssel. Nem szeretem a nagyzási hóbortot — még kacsá­ban sem.“ Vigyázatlanság áldozata. R. Horváth Lajos orosházi földmives kedden egy rozsdás borjú paló- kába lépett s nemtörődömsége miatt vérmérgezést kapva, csütörtökön meghalt. Hymen. Budai Lajos csabai közigazgatási kiadó folyó hó 14-én vezette oltárhoz az ágostai evangé­likus kis templomban Ős Lajos gőztéglagyári pénz­tárnoknak leányát: Emmát. Kántorválasztás. Hajas Pál békósszentandrási kántort a csongrádi belvárosi róm. kath. templom kántorává megválasztották. Kossuth szobor Kondoroson. Kondoros közsé­gének Kossuth Lajos terén, községháza előtt tel­jesen elkészültén áll hazánk dicsőséges fiának mell­szobra s csak a felavatás ünnepének kitűzése késik. A késedelmet egyrészt a csabai ünnepély okozza, mivel ezt is az időben szerették volna megtartani. A szobor 4 m. magas talapzaton ábrázolja a leg­szebb, a legsikerültebb Kossuth főt. A talapzat felső lépcső fokán áll egy nő alak, (Hunnia) bal kezében zászlót lenget, jobb kezével pihenő kard­nak markolatához nyúl. Megkapó, beszédes, lelke­sítő a kép s a fiatal szobrász Zádory Gerő valóban remek müvet alkotott a nagynak, a dicsőségesnek emlékezetére. Tűz a gyorsvonaton. Nagy riadalmat okozott f. hó 13-án szerdán este a Bókésosabáról Budapest felé induló gyorsvonaton kiütött tüzveszedelem. Ezen a vonaton voltak külön szalonkocsiban Károly román trónörökös és neje Erzsébet Mária, valamint Miklós herczeg nagyszámú kísérettel. A vonatvezető midőn a tüzet észrevette Mezőberóny és Gyoma között a vonatot nyílt pályán megállította. A fejedelmi ven­dégek is kiBzállottak, s láthatólag meglepetve kér­dezősködtek a megállás oka után. Már ekkor a személykocsik után következő podgyász kocsi ke­rekei alól füstgomoly tódult elő, s mire mentőesz­közök után láttak, az egész kocsi füstfelhőbe borult. Eleinte alig fértek az égő kocsihoz, később azon­ban a mentő eszközök segítségével sikerült a tüzet lokalizálni. A podgyász kocsit azután lekapcsolták, a melyben több podgyász darab is megsérült. Eljegyzés. Romvári János békési kir. adótár­nok és neje Fáklya Irma leányát Margitot folyó hó 9-ón jegyezte el Durkó Gábor marosvásárhelyi kir. aljárásbiró. Fényes esküvő volt Budapesten e hó 12-én a belvárosi róm. kath. plébániatemplomban, hol fényes és előkelő násznép jelenlétében, ifj. Wekerle Sáador dr., miniszteri segédtitkár, Wekerle volt miniszterelnök fia, vezette oltárhoz Geiszt Lillyt, özv. Geiszt Gyulánó, a fővárosi társaság előkelő tagja és békósmegyei földbirtokos leányát. — Az esküvőn Bakács János belvárosi plébános végezte az esketést. Erdőégés. A dobozi volt úrbéres erdőbirtokos- ság erdejében hétfőn délelőtt fiatal makkos erdő valószínűleg eldobott égő gyufától meggyuladt, és 900 □-öl területen leégett, a kár mintegy 300 ko­rona, biztosítva nem volt. Szerencse, hogy az égés ideje alatt teljes szélcsend volt, a tüzet lokalizálni lehetett. Egyházmegyei felügyelöválasztás. Az arad­békési ág. ev. egyházmegye községei mind lesza­vaztak már arranézve, hogy a felügyelői állást kivel óhajtják betölteni. Az esperességi közgyűlés által kiküldött szavazatbontó küldöttség: Csepregi György esperes, Sailer Vilmos dr., Korosy László, Berkovszky János, hétfőn bontották fel a beérkezett szavazatokat. A választás eredménye az, hogy újból a felügyelő: Zsilinszky Endre dr. lett megválasztva. Az egyházfelügyelőt szeptember hó végén tartandó közgyűlésen iktatják újból hivatalába. Öngyilkosság. Egy fiatal legónyember titokza­tos öngyilkossága foglalkoztatja Mezőberény lakos- zágát. Hétfőn történt, hogy Braun Péter gazdál­kodó 18 hasonnevű fia apja tanyáján főbelőtte magát és szörnyet halt. A fiú, mielőtt elkövette vég­zetes tettét, leánytestvéreit elküldte a tanyaházból Az öngyilkos nem hagyott hátra írást, de halála okául a reménytelen szerelmet sejtik. Halálozás. Gyoma községnek széles körökben tisztelt és becsült agg polgára Grimm Sámuel, folyó hó 11-én hosszas, súlyos betegség után áldásos élté­nek 83-ik évében meghalt. A boldogult derék em­ber évtizedek hosszú során át virilis tagja volt a vármegye törényhatósági bizottságának és Gyoma községének, amely utóbbinál? közéletében tevékeny részt vett. Temetése kedden délután volt óriási részvét mellett. A halálesetről kiadott családi gyász- jelentés a következő: Alulírottak úgy a saját, mint az összes rokonok nevében fájdalomtól megtört

Next

/
Oldalképek
Tartalom