Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-30 / 44. szám

1904. október 30. BÉKÉS 7 pás jellemdarab zongorára. Ily gazdag tartalommal jelenik meg ezen, minden zenekedvelőnek kiváló fontossága zenemüfolyóirat minden egyes füzete úgy, hogy előfizetői az érdemesebb zenemüveket, — melyek az év leforgása alatt megjelennek, — a havonta kétszer megjelenő, mindenkor 10—12 ol­dalon kapják. Előfizetési ára: egész évre (24 füzetre) 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre (6 füzetre) 3 korona. — Előfizetni a most megindult IY. évne­gyedre, valamint az előző évnegyedekre is, a »Zenélő Magyarország« (Klökner Ede) zenemükiadóhivatalá' ban Budapest VIII., József-körut 22/24, hol egy úttal minden nyomtatásban megjelent zenemű, a legolcsóbban és leggyorsabban megszerezhető. Az Olcsó Könyvtár uj füzetei. E. Gyulai Pál szerkesztette jeles gyűjtemény néhány újabb értékes füzettel gyarapodott. Lechat Henrik tartalmas kis essayjét közli az 1360—1361. sz. A görög szobra szatról, Berkovics Miklós magyaros, szakavatott for­dításában. Bogdánfy Lajos, Manuel Jenőnek, a fran- czia irodalom eme jelesének néhány szép költeményét fordította le költői szárnyalással. Ez az 0. K. 1359. száma. Egy-egy szám ára 20 fillér. Kapható bármely könyvkereskedésben. Tarka képek. A mészárosok nem engednek a negyvennyolcz- ból. A marhahús ára még mindig 48 krajczár, azaz kilenczvenhat fillér, tehát 4 fillér hián 1 korona. Koronát marhahúsért, ez sok. Ezt a mészárosok nem akarják belátni s azzal indokolják álláspontjukat, hiszen a tisztviselő uraknak is fölemelték a fizetését, mért ne emelnénk mi is fel a húsnak árát. így aztán ott vagyunk, a hol az a bizonyos midi izraelita pol­gártársunk. Felemelték a fizetésünket, de ugyanakkor megdrágult minden, legdrágább pedig mindennapi eledelünk : a hús. Erre azt mondhatná valaki: hát ne tessék húst enni. Én is azt mondom, csináljunk kar­tellt mi is s mondjuk ki, mint Lendvay tisztviselő barátunk, hogy a húshoz nem nyúlunk, le a hússal ! Kitűnő eledel például a rizskása s a mi fő, nem drága Legyünk rizskása pártiak s vessük meg a húst, mindaddig, mig vagy a mészárosok engednek, vagy a marhák. Lesz rá nótánk is : Minek a hua minekünk, Mikor mi a kását szeretjük. De eltekintve a hústól, örömmel konstatálhat­juk, hogy az »Igmándi kis pap« nevezetes változáson ment keresztül s kitűnő hatású és igen olcsó s való­színűleg mielőbb igen népszerűvé váló »Igmándi keserüviz« lett belőle. Ha tehát nincs mit ennünk, legalább van mit innunk s az »Igmándi keserüviz« birtokába jutva imigy szólhatunk magunkban: inni, vagy nem inni, ez itt a kérdés. A másik örvendetes esemény, hogy a héten nem volt betörés, pedig az eddigi betörők közül még egyet sem csípett meg a rendőrség. Hiába, rendőre­inknek nem adatott meg az az ügyesség, a mi annak az iczi-piczi ugrálós állatkának, a mely nem kíméli még a betörő urakat se n. Dehát jól van ez igy, mi is lenne a világból, hogy ha minden betörőt elfog­nának, hiszen akkor a sok becsületes ember nem tudna egymástól megélni s a betörőknek is csak élni kell. Legyünk humánusak irántuk s hagyjuk futni őket. Elég baj az nekik, hogy ha olyan pechjük van, hogy fáradságos munka után sem tudnak rá­akadni arra, a mit kerestek, t. i. kincset. Legokosabb lenne, ha minden háztulajdonos a betörők iránti udvariasságból a házára a biztosítási táblácska alá még egy táblácskát csináltatna ezzel a felírással: kincs nincs. R tka ház lenne, a melyikre ez a kis táblácska rá nem illenék, mert úgy gondolják meg a betörő urak, hogy igen igen szomorú télnek néz­nek elébe, amennyiben nemcsak a takarmány, hanem a kincs hiány is hihetetlenül nagy mérveket öltött. Egy nagy kincsünk van, a mit nem kell sem a betörőktől, sem a rozsdától féltenünk s ez a nyelvünk. Az asszonyok tudják ennek a kincsnek az értékét megbecsülni, de a férfiak is, ha borba márt­ják. Ennek a kincsnek az értékét akarja kihasználni még jobban az állam is, azért állította fel megyénk­ben is az interurban telefont. Húszadika óta össze­vagyunk kötve az összes »belföldi helyközi« telefon­állomással s most már beszélhetünk derűre borúra az ország összes telefon előfizetőivel — 2 koronáért, íme az állam mennyire megbecsüli polgárainak be­szélgetését. Ezután az sem lehetetlen, hogy akár­melyik gyulai polgártársunkat az anyósa, a ki Sepsi- szentgyörgyön nyaral, a telefonhoz ne szólíthassa kérdőre ne vonhassa, hogy mit csinál a lányával. Az igaz, hogy most már a nyaralásnak vége s az ősz sem ér semmit. Esik, esik, de nem csók- eső, mint a költő mondja, hanem sár. Még jó, hogy annyira ki vagyunk betonirozva s nem pocsolyáso- dunk el. Úgy látszik a nyári szárazság után a ter­mészet igyekszik behozni a restancziáját. Beáiknak immár a téli esték, a melyeken a nagy apák regél­nek kis unokáiknak s azok áhítattal hallgatják az ügyesen szőtt meséket. Boldog mesébe való szép gyermekkor, jöjj vissza egy szóra. Ne, még se gyere, minek, hogy meglásd mint foszlottak szét szebbnél szebb álmaid s hogy legszentebb érzelmeidet is készek irigyeid sárba rántani Lám mire jó a sár! Ám az aranyfiatalság kedélyén ez mind nem változtat s boldogan mulat Jövő szombaton lesz az idei téli idénynek első bevezető mulatsága, a gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társas összejövetele, természetesen reggelig tartó tánczczal egybekötve. A kereskedelmi csarnok ezen összejövetelei igen jóizü mulatságok szoktak lenni, úgy hogy a szombati mu­latság fényes sikerét is előre meg lehet jósolni Ugyancsak mulatságra készül a gyulai »Újvárosi olvasókör«, fiatalsága s vigalmi bizottsága tegnap este ülésezett a legközelebb tartandó tánczestély kérdé sében. Az újvárosi olvasókör tánczestélye több oldal ról megnyilvánuló óhaj kielégítését czélozza s éppen azért a vigalmi bizottság erősen bízik abban, hogy fáradozását teljes siker fogja korouázni. A mulatság napja iránt a tegnapi ülésen történt megállapodás s a meghívók mielőbb szétfognak küldetni. Ezek a mulatságok az első fecskék, a melyek azonban még nem jelentik a telet. A tél közeledését az mutatja inkább, hogy minden házba szállítják a fát. S ha a tél is olyan kitartó lesz a hidegben, mint a nyár volt a szárazságban, akkor nem tudom hogy jövünk ki a fánkkal. Még itt sincs a tél, a fűtést már meg kellett kezdenünk s ki tudja mikor végez­zük. De ez ne tarston vissza bennünket a most kínál­kozó mulatságoktól, a melyek oly kedélyesek lesznek, hogy a rideg tél dermesztő gondolatát elűzve, a leg­kellemesebb szórakozásul fognak szolgálni. SS — ó. alakuljanak. Az utóbbi években a Körösök anya­medrein már megalakultak a halászati társulatok és működésűknek nem sokára meg is lesz a látható eredménye. Ez_évben az országos halászati fel­ügyelőség az Élővizcsatornára nézve javasolta a halászati társulat megalakítását, mire a vármegye alispánja folyó hó 25-ére Békésre összehívta a halászati-jog tulajdonosokat. Az alakuló közgyű­lésen dr. Berthóty István várm. tb. főjegyző elnökölt és az országos halászati felügyelőség részéről ki­küldött Kuttner Kálmán mérnökön kívül résztvettek azon az érdekelt Gyula város, Békéscsaba, Békás és Doboz községek és a nagybirtokosok képviselői. A közgyűlés kimondotta a szervezkedést akként, hogy az összes érdekeltség belép a Kettős-körösi halászati társulat kötelékebe és annak alapszabá­lyait és üzemtervét elfogadja. Ezeknek egyik leg­fontosabb intézkedése az, hogy április 10-től junius 10-ig terjedőleg, az ívás ideje alatt általános halá­szati tilalmat állapit meg, a másik, hogy a kiválóbb halfajok tenyésztéséről mesterségesen is gondos­kodik. A Kettős-körösi társulat a hosszufoki csa­tornát már tavaly ily haltenyésztőnek rendezte be, hasonló czélra igen alkalmasnak látszik az Élőviz- csatorna is és igy remélnünk lehet, hogy sikerülni fog vármegyénkben a halászatot ismét fellendíteni. Közgazdaság. Lépfene lépett fel Újkígyóson és Békésen. A hatóság a zárlat elrendelése iránt intézkedett. Váms2edési jog. A kereskedelmi minister a két egyházi vasúti állomásra gyakorolt vámszedési jogot, addig is, mig a végleg engedélyezés iránt megindí­tott tárgyalás befejeztetik, ideiglenesen megújította. A békésmegyei gazdasági egyesület igazgató­választmánya ma vasárnap, délelőtt 9 órakor Békés­csabán a kaszinó helyiségében ülést tart, melynek tárgysorozata: 1. Elnöki jelentések és előterjesztő sek : a takarmányszükség enyhítése ügyében kikül­dött bizottság működéséről. A kert csemetéi vég­eladási árának megállapítása. Az őszi közgyűlés idejének meghatározása; a jövő évi működési programm megállapítása ; a jövő évi költségelöirány zat bemutatása. A kertészeti szakosztály által beter­jesztendő vármegyei fásítási szabályrendelet. 2. A földmivelésügyi miniszter leirata, melyben egy paraszt mintagazdaság kijelölését kéri. 3. A közép­európai Magyar Orsz. Közgazdasági Egylet felhívása az alapítandó egyletbe való belépésre. 4. A bihar- megyei gazdasági egylet 2 rendbeli átirata, melyben Budapesten gazdasági egyetemi fakultás felállítását, a pálinka kimérések vasárnapi bezáratását czélozó feliratai pártolását kéri. 5. Zalay István mezőberényi gazdasági ism. iskolai szaktanító kérelme, egy általa vezetendő házi ipari tanfolyam anyagi támogatása iránt. 6. Folyó ügyek és indítványok. A halászat érdekében. A Körösök vidékének ezelőtt halban dús világa ma már csak az emléke­zetben él. Vizeink annyira kifogytak a halakból, hogy igen nagy szükség van már a halászati tör vény által nyújtott módozat igénybe vételére, ne­vezetesen, bogy a haltenyésztés előmozdítása ér­dekében a halászati jog tulajdonosok társulattá Törvényszéki csarnok. Előléptetés, ő felsége a király Lipóczy István békési kir. járásbirósági a.lbirót, ugyancsak a békési kir. járásbíróság kötelékében, járásbirónak nevezte ki. Kinevezés, A gyulai kir. törvényszék elnöke Bereczky Gábor szarvasi kir. járásbirósági dijnokot, a gyulai kir. törvényszékhez rendes dijnokká nevezte ki. Sikkasztás. Mezőberényben üzletet nyitott Majerik. Pál, de rosszul ment az üzlet és igy egyik gyulai hitelezője a múlt év márczius 9-én foglal­tatott nála, azonban a lefoglalt tárgyak egy részét, — miután szoros zár nem alkalmaztatott, — eladta. A főtárgyalás alkalmával azzal védekezett, hogy a hitelezők felhatalmazták a lefoglalt tárgyak el­adására és a vételárt hitelezői kielégítésére fordí­totta, minthogy azonban ezen védekezése nem nyert teljes beigazolást, a kir. törvényszék 40 korona pénz- büntetésre ítélte vádlottat. Az ítélet jogerős. Jogi érvelés Bazsik Károly csabai ablakos, a múlt év május havában Schvarcz Dávid és fia oros­házi czégtől 2Ö5 korona értékű üvegárut vett át, el is adta és itt hagyva működése szinterét, a fel­vidékre vonult. Azonban előkerülvén, a főtárgyalás, e napokban tartatott meg. Terhelt tagadta bűnös­ségét és azzal érvelt, hogy ő nem bizományba kapta az árút, tehát csak polgári utón lehet perelni, mert ő nem sikkasztott, különben is távolléte alatt meg­szökött segédje árusította el az árúkat s vitte el a p«nzt. Miután pedig a kir. törvényszék csak egy­szerűen hitelbe vásárlást állapított meg s nem látta terhelt tényében a sikkasztást fennforogni, — fel­mentette őt, az ítélet ellen sértett jogorvoslattal élt. Lopás. Szarvason 1904. február 14-én Ujfaluczki Gyula Krompach Sámuelnél volt s látta, hogy az Író­asztal fiókjában bőven van az, ami nála és annyi em­bertársánál hiányzik, t. i. a pénz. Elhatározta tehát, hogy még azon éjjel lop, be is mászott az udvarra, kitörte az ablakot, azon a szobába hatolt be, ösz- szeszedte az ott talált ruhaneműt, de az Íróasztalt nem tudta feltörni, mert zajt hallott a szomszéd szobában, hol sértett aludt, erre összeszedte a lopott ruhaneműt, kiugrott az ablakon. Be is ismerte bű­nösségét, a különben foglalkozására nézve fény­képész tanoncz s az Ítélet kihirdetésekor, melysze- rinl 6 hónapi börtönt kapott, csak azon csodálkozott, hogy még akkor is büntetést kap az ember, ha rokontól lop mint ő, de azért neki állott. A polka. Meghívó kibocsátásának mellőzésével tartottak bálát Mezőberényben 1903. év deczember hó 27-én a magyar legények, ily körülmények kö­zött többen, a német sógorok közül is megjelentek és köztük Klein Péter, valamint Köhler Ádám ren­delkezni kezdettek a czigánynak, hogy csárdás he­lyett polkát húzzanak, azonban Zsíros Lajos felszó­lította őket, hogy ha polka kell, menjenek a néme­tekhez, a sógorok pedig erre L tepertők a közbe­szólót és alaposan helybenhagyták, úgy hogy 35 napig feküdt bele. A tárgyaláson beismerték bűnös­ségüket és azzal védekeztek, hogy a polka is igen szép táncz s ha engedték volna azt járni, nem húzták volna el a sértett nótáját, (értsd : nem verték volna meg), de különben is a sértett az orruk körül járt kezével, »arra« pedig ők is kényesek. Mindkét terhelt — tekintettel a súlyos sérülésekre — 8—8 hónapi börtönt kapott. Az Ítélet jogerős. A hajcsárok ügye E hó 27-én tárgyalta a kir. törvényszék erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testisértés büntette miatt panaszolt Huszár Mihály és társai tiszaföldvári lakosok ügyét. — A bíróság Szakmáry Arisztid táblabiró elnöklete alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom