Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-08 / 19. szám
6 BÉKÉS J904. május 8. Gyulai élet. A sanatorium-estélyre való lázas készülő dés mozgalmát szomorú gyászeset zavarta meg. Már javában kapkodták Dobaynál a jegyeket a szombati estélyre, melynek főérdekessége a „Vajda“ előadása lett volna, már-már gyorsírónk is akadt volna, aki az Eötvös Károly élvezetes szabad előadását lapunk számára megörö- kitette volna, a „Vajda“ érdekes egyénisége már általános széleskörű érdeklődés tárgya volt megyeszerte s hasonló tárt karokkal fogadtuk volna a többi jeles és neves szereplőit is a szombati estélynek, midőn egyszerre hozzánk is elhozta a táviró a Kárpátoktól Adriáig végig vonagló szomorú gyászhirt, hogy az ország bűbájos mesemondója, a magyarok legnagyobb regényírója, a költőkirály, Jókai Mór meghalt.. . Mélyen megindulva, szomorúan vette tudomásul mindenki e gyászos hirt, mintha mindenki elvesztett volna valakit, aki leikéhez hozzá volt nőve, hiszen Jókai mindenkihez közel állt, Jókai mindenkié volt, az enyém, a tied, az övé . . . . mindenkié, aki egyszer egy könyvét a kezébe vette s vájjon volt-e literatus ember, aki az ő könyveit nem forgatta valamikor? Hiszen úgy mesélni nem tudott senki mint ő, ma se tud nyomába lépni senki, csodás fantáziája, izzó fajszeretete, megható idealizmusa víssza-vissza- csalták az embert az ő müveihez s mikor elolvastunk füt-fát, naturalistákat, szimbolistákat, dekadenseket, mikor jóllaktunk a sok eredeti iránynyal, iskolával, egyéniséggel és elrontottuk vele a gyomrunkat, úgy tértünk vissza Jókaihoz, mint a világot járt fiú az édesanyja házába, ahol nincs affektáczió, nincs etikett és nincs vendéglői étlap, csak mindent átölelő, mindent feloldó édes, meleg szeretet. — így csak az az ember tudott Írni, aki a szivével irt s Jókai egészen a szivével irt s neki a szive is nagyobb, melegebb, hatalmasabb volt, mint másnak. Milyen nagy csapás szegény magyar nemzetre, hogy ez a szív megszűnt már dobogni.. . Nagy a mi gyászunk és bánatunk s illő dolog, hogy most elhallgasson a vidámság és a mulatás, mikor a nagy költő ravatalán fekszik. Ez indította a sanatorium-estély rendezőségét is arra, hogy az estélyét elhalássza. Hogy mikor tartják meg, arra nézve most már határozott a választmány, és pedig úgy, hogy még e hónap 15-dikén megtartják s ezt annyival is inkább meg kell tenni, mert különben hosszú időre el kellene hogy maradjon, mert e hó 17-én már Thália költözködik a népkerti szinházba s ettől kezdve a város közönségének Somogyi Károlylyal lesz dolga. A mi a színtársulat jövetelét illeti, elég váratlanul és elég korán jön az idén, a publikum jóformán még össze se szedte magát, el se készült a színi szezonra. Ószre vártuk a társulatot s magán a színkörön sok igazítani való lett volna még addig. Így aztán ez is elmarad s nekünk „közönségnek“ pedig gyorsan hozzá kell fognunk a szinpártoláshoz, nehogy a nagyváradi újságok ismét olyan udvariasan nyilatkozzanak rólunk. A dolog ugyanis úgy áll, hogy az őszi szezont át kell engednünk, mert Orosházának az a babonája, hogy ott csak őszszel megy jól a színház, azt hiszem, azon egyszerű okból, hogy ott öszszel van pénze mindenkinek. (Nekünk persze se őszszel, se tavasz- szal nincs.) Az orosháziak különben úgy jártak a színházukkal, hogy nem akarták a gyulait utánozni mikor építették, s igy az orosházi színház építésénél többet költöttek a dekorátiv részre s most a szinházuk mutatósabb, mint a mienk, de kisebb. A lefolyt szezonok pedig be bizonyították, hogy Orosházának nagyobb színház kell, úgy hogy a szinház kibővítése Orosházának elodázhatlan kérdésévé vált. Az orosháziak bíztak egy kis államsegélyben s ennek viszonzásaképen szívesen adtak volna nyári állomást, a kormány által protezsált nyári állomás nélkül levő szegedi direktornak, de miután a színészed budget kimerültsége folytán az államsegélytől elestek, ők is inkább a nagyváradi, mint a szegedi társulatot akarják s miután Orosházán tavaszi és nyári szezonról szó sem lehet, mert ott csak aratás után ér rá mindenki szinházba járni, azért kell nekünk az idén májusban hozzáfogni a szinpártoláshoz, amit egyébként szívesen teszünk, mert a május—júniusi szezon époly kellemes, mint az őszi, csak egy kissé készületlenül talált bennünket, ami azonban bizonyára nem fog meglátszani a szezonon s reméljük, hogy Gyula kitesz magáért s a mi színkörünkről is az lesz a vélemény, mint az orosháziról, hogy t. i. kicsi. A társulat különben épen 4o előadásra jön. 17 én lesz az első, junius 30-án az utolsó előadás, azután a társulat szabadságra megy. Mondanunk se kell, hogy a Somogyi társulat az idén is pompásan szervezett művészgárda, melynek tagjait egy múltkori heti referádámban már volt szerencsém ismertetni. Azóta csak a kis Serlányi távozását sajnálhatnék, ha helyébe nem a nálunk már kedvesen ismert „Pillangó kisasszony“, Szabó Irma jött volna. A többi uj tag működése elé pedig érthető kíváncsisággal tekintünk. Az idei szezon alatt egyébként érdekes vállalkozásba fog rnk bele. Megpróbálkozunk a színházi újság szerkesztésével. Á színházi újságnak az az előnye a sziniap felett, hogy a közönség nem száraz névsorokat kap kezéhez, hanem érdekes olvasmányt ugyanazért a pénzért. A színházi újságban ugynis előző napi szini tudósitás, az az napi előadás darabjának, szerepeinek ismertetése, az előkészületen levő darabok felől való tájékoztatás, egyéb apró szinházi intimitások, kulisszatitkok, kedélyeskedések lesznek, melyek nek összeszedésére a mi színházunkat hátulról pártoló (úgy értem, hogy a kulisszák felől) ss —ó barátunk vállalkozott, ö lesz a szinházi újság szerkesztője is s mi többiek csak kibiczelni fogunk neki és ahol lehet, segítünk a lap ösz- szeállitásában. A „gerstlit“ Reisner ur adja hozzá szombat esti mosoly kíséretében. Egy szóval, ismét benne leszünk a jóban s várva- várjuk a sok élvezetes szini estét. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, bizonyára már az elő- leges szinházi jelentés is megjelenik a falakon. A hét egyik szenzácziója volt még, amiről meg kell emlékeznem, hogy Múlt városatyát meglövöldöztek a törökzugi szőllőkben. Szegény Múlt polgártárs, most kinos ágyán nyögve tapasztalhatja, hogy nem mindenki olyan türelmes, mint a polgármester a városi közgyűlésen az ő beszédei irányában. S ez az intő példa jó lenne, ha fogna több „zajos“ városatyánkon s ha a meglövöldöztetéstől való félelemből ezek is elhallgatnának, akkor igazán meg fogjuk választani Múlt polgártársunkat, ha majd felépül, díszpolgárnak. —re. Törvényszéki csarnok. Távozó bíró- Gálbory József kir. törvényszéki birót az igazságügyminiszter a gyulai kir. törvényszéktől a nagyváradi kir. törvényszékhez helyezte át. Gálbory távozásában a gyulai bírói kar egyik- tehetséges, sokat érő tagját, a gyulai társadalom pedig szimpatikus, kedves alakját veszti el, mert úgy ő, mint a társaságban élénk részt vett neje, kedvelt és ismert tagjai voltak városunk társadal mának. A távozó Gálbory helyére Bulla Antal tapolczai járásbirót helyezték Gyulára. A meglőtt anyós. Svecz Mihály csabai lakos 1903. szeptember 27-én revolvert vásárolt és a ház népe előtt mutogatta, sőt töltényt is tett bele, a revolver azonban véletlenül elsült és a mellette álló anyósa mellét találta, ki a lövés következtében kapott sebével 10 napig feküdt. A főtárgyaláson a terhelt védekezésének súlypontja abban nyilvánult, hogy ő az anyósát nem akarta sérteni, ő nagyon szereti, mert hisz neki köszönheti boldogságát, az anyós is kijelentette, hogy minta veje van, mi ritka nyilatkozat. A kölcsönös dicsérésnek az lett eredménye, hogy a vő 4 napi fogházat kapott gondatlan eljárása miatt. A pipa. Vígan szekereztek a békési határon a múlt szeptember 23-án a szalmával megrakott kocsin Szabados László, Lakatos Anna és Szűcs Zsófia, azonban egyszerre csak lángolt a kocsi, mert a kocsis kupak nélküli pipájából kiesett szikra meg- gyujtotta és Szűcs Zsófia oly nagyfokú sérüléseket szenvedett, hogy hónapokig nyomta az ágyat. A kocsis bűnössége megállapittatván, 9 napi fogházra ítéltetett. Az ítélet jogerős. A kártya. Ha nem is tönkre, de bizony a fogházba juttatta Zubor Antal 14 éves öcsödi legényjelöltet, mert hát ő is kártyázni akart a múlt év szeptember 23-án, de sem pénze, sem kártyája nem volt, igy hát szerezni kellett és szerzett is, mert Tóth László istálójában lévő szekrényt hamis kulcsosai kinyitotta és onnan 52 fillér készpénzt és játékkártyát lopott el, de miután olyan kártyajátékot, melyet egyedül is játszhat, nem tudott, társathitt maga mellé és ez volt a veszte.'Kitudódott a dolog, el is ítélték 8 napi fogházra, amit meg is köszönt. Szerkesztői üzenetek Békési Lapok. A múlt heti számban megjelent szerkesztői üzenet kétségtelenül tévésén lett a mi czimünkre is intézve. Utána néztünk ugyanis a kifogásolt közleményünk nek és abban sem az idézett pontokat sem ahhoz hasonlókat, sem egyebet, mint a kérdéses határozat rövid száraz kivonatát nem találtuk. Kollegiális üdvözlet. y i 111 é r. Gyula és vidékén osztálysorsjegyek Török A. és Tsa legnagyobb és kiválóan szerencsés bankházából Bpest, VI., Teréz-körut 46/a. kizárólag nálunk kaphatók. Az I. osztály húzása május 17. és 18-án. Az I. osztályú sorsjegyek árai: Vi sorsjegy V2 sorsjegy 1/4 sorsjegy Vs sorsjegy 12 kor. 6 kor. 3 kor. 1*50 kor. Kiváló tisztelettel: Kemény Sándor, Sertéspiac, Ferentzy Alajos utóda, Fábián Lajos csemege- üzlete, Goldstein Miksa pálinkaüzlete Gyulán. 183 1 — 1 Újdonságok. Kész batiszt és zephir blousok Liiszter és cloth alsó szoknyák Kötények Grenadin Ruha vásznak és mosó árukban Rosenthal Gusztáv és Társa női divat áruházában Gyulán. „... A R G I T“ i gyógyforrás. Margitforrás-telep. (Beregmegye) A budapesti m. kir. egyetem vegyelmezése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és lithiumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik. Kitűnő hatású a légutak s tüdő hurutos állapotainál, különösen ha a köpet nehezen szakad fel ; tüdővés>eseknél még akkor is, ha vérköpésük vau a „Margit-viz“ megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál fogva. Kiváló ha ast látni tőle a gyomor és belek hurutos állapotainál, főleg azon esetekben, hol a tölös mennyiségben képződött sav az oka a rossz emésztésnek A húgysavas sók lerakodását akadályozván becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag hurutos bántalmainál, a kő- és homokképzödés eseteiben miért is a budapesti és bécsi egyetem orvostánárai, mint az orvosvilág egyéb előkelőségei a legszívesebben használhatják s előnyt adnak a „Margit“-forrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött. W&" Mint ivóvíz *^1 kiváló óvószernek bizonyult járványos betegségek idején, főleg typhus ellen. Mint borviz általános kedveltségnek örvend. Főraktár Édeskuty L. Budapesten cs. és kir. udvari szállító ásványvíz-nagykereskedő Kapható minden gyógyszertárban, füszerkeres- kedésben és vendéglőben 167 1—6
