Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-08 / 19. szám

6 BÉKÉS J904. május 8. Gyulai élet. A sanatorium-estélyre való lázas készülő dés mozgalmát szomorú gyászeset zavarta meg. Már javában kapkodták Dobaynál a jegyeket a szombati estélyre, melynek főérdekessége a „Vajda“ előadása lett volna, már-már gyors­írónk is akadt volna, aki az Eötvös Károly élve­zetes szabad előadását lapunk számára megörö- kitette volna, a „Vajda“ érdekes egyénisége már általános széleskörű érdeklődés tárgya volt megyeszerte s hasonló tárt karokkal fogadtuk volna a többi jeles és neves szereplőit is a szom­bati estélynek, midőn egyszerre hozzánk is el­hozta a táviró a Kárpátoktól Adriáig végig vonagló szomorú gyászhirt, hogy az ország bű­bájos mesemondója, a magyarok legnagyobb regényírója, a költőkirály, Jókai Mór meghalt.. . Mélyen megindulva, szomorúan vette tudomásul mindenki e gyászos hirt, mintha mindenki el­vesztett volna valakit, aki leikéhez hozzá volt nőve, hiszen Jókai mindenkihez közel állt, Jókai mindenkié volt, az enyém, a tied, az övé . . . . mindenkié, aki egyszer egy könyvét a kezébe vette s vájjon volt-e literatus ember, aki az ő könyveit nem forgatta valamikor? Hiszen úgy mesélni nem tudott senki mint ő, ma se tud nyomába lépni senki, csodás fantáziája, izzó fajszeretete, megható idealizmusa víssza-vissza- csalták az embert az ő müveihez s mikor elol­vastunk füt-fát, naturalistákat, szimbolistákat, dekadenseket, mikor jóllaktunk a sok eredeti iránynyal, iskolával, egyéniséggel és elrontottuk vele a gyomrunkat, úgy tértünk vissza Jókai­hoz, mint a világot járt fiú az édesanyja házába, ahol nincs affektáczió, nincs etikett és nincs vendéglői étlap, csak mindent átölelő, mindent feloldó édes, meleg szeretet. — így csak az az ember tudott Írni, aki a szivével irt s Jókai egészen a szivével irt s neki a szive is nagyobb, melegebb, hatalmasabb volt, mint másnak. Mi­lyen nagy csapás szegény magyar nemzetre, hogy ez a szív megszűnt már dobogni.. . Nagy a mi gyászunk és bánatunk s illő dolog, hogy most elhallgasson a vidámság és a mulatás, mikor a nagy költő ravatalán fekszik. Ez indí­totta a sanatorium-estély rendezőségét is arra, hogy az estélyét elhalássza. Hogy mikor tartják meg, arra nézve most már határozott a választ­mány, és pedig úgy, hogy még e hónap 15-dikén megtartják s ezt annyival is inkább meg kell tenni, mert különben hosszú időre el kellene hogy maradjon, mert e hó 17-én már Thália költözködik a népkerti szinházba s ettől kezdve a város közönségének Somogyi Károlylyal lesz dolga. A mi a színtársulat jövetelét illeti, elég váratlanul és elég korán jön az idén, a publi­kum jóformán még össze se szedte magát, el se készült a színi szezonra. Ószre vártuk a társulatot s magán a színkörön sok igazítani való lett volna még addig. Így aztán ez is el­marad s nekünk „közönségnek“ pedig gyorsan hozzá kell fognunk a szinpártoláshoz, nehogy a nagyváradi újságok ismét olyan udvariasan nyi­latkozzanak rólunk. A dolog ugyanis úgy áll, hogy az őszi szezont át kell engednünk, mert Orosházának az a babonája, hogy ott csak ősz­szel megy jól a színház, azt hiszem, azon egy­szerű okból, hogy ott öszszel van pénze min­denkinek. (Nekünk persze se őszszel, se tavasz- szal nincs.) Az orosháziak különben úgy jártak a színházukkal, hogy nem akarták a gyulait utánozni mikor építették, s igy az orosházi szín­ház építésénél többet költöttek a dekorátiv részre s most a szinházuk mutatósabb, mint a mienk, de kisebb. A lefolyt szezonok pedig be bizonyították, hogy Orosházának nagyobb szín­ház kell, úgy hogy a szinház kibővítése Oros­házának elodázhatlan kérdésévé vált. Az oros­háziak bíztak egy kis államsegélyben s ennek viszonzásaképen szívesen adtak volna nyári állomást, a kormány által protezsált nyári állo­más nélkül levő szegedi direktornak, de miután a színészed budget kimerültsége folytán az ál­lamsegélytől elestek, ők is inkább a nagyváradi, mint a szegedi társulatot akarják s miután Oros­házán tavaszi és nyári szezonról szó sem lehet, mert ott csak aratás után ér rá mindenki szin­házba járni, azért kell nekünk az idén májusban hozzáfogni a szinpártoláshoz, amit egyébként szívesen teszünk, mert a május—júniusi szezon époly kellemes, mint az őszi, csak egy kissé készületlenül talált bennünket, ami azonban bi­zonyára nem fog meglátszani a szezonon s re­méljük, hogy Gyula kitesz magáért s a mi szín­körünkről is az lesz a vélemény, mint az oros­háziról, hogy t. i. kicsi. A társulat különben épen 4o előadásra jön. 17 én lesz az első, junius 30-án az utolsó előadás, azután a társulat szabadságra megy. Mondanunk se kell, hogy a Somogyi társulat az idén is pom­pásan szervezett művészgárda, melynek tagjait egy múltkori heti referádámban már volt sze­rencsém ismertetni. Azóta csak a kis Serlányi távozását sajnálhatnék, ha helyébe nem a ná­lunk már kedvesen ismert „Pillangó kisasszony“, Szabó Irma jött volna. A többi uj tag működése elé pedig érthető kíváncsisággal tekintünk. Az idei szezon alatt egyébként érdekes vállalko­zásba fog rnk bele. Megpróbálkozunk a színházi újság szerkesztésével. Á színházi újságnak az az előnye a sziniap felett, hogy a közönség nem száraz névsorokat kap kezéhez, hanem érdekes olvasmányt ugyanazért a pénzért. A színházi újságban ugynis előző napi szini tudósitás, az az napi előadás darabjának, szerepeinek ismer­tetése, az előkészületen levő darabok felől való tájékoztatás, egyéb apró szinházi intimitások, kulisszatitkok, kedélyeskedések lesznek, melyek nek összeszedésére a mi színházunkat hátulról pártoló (úgy értem, hogy a kulisszák felől) ss —ó barátunk vállalkozott, ö lesz a szinházi újság szerkesztője is s mi többiek csak kibiczelni fogunk neki és ahol lehet, segítünk a lap ösz- szeállitásában. A „gerstlit“ Reisner ur adja hozzá szombat esti mosoly kíséretében. Egy szóval, ismét benne leszünk a jóban s várva- várjuk a sok élvezetes szini estét. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, bizonyára már az elő- leges szinházi jelentés is megjelenik a falakon. A hét egyik szenzácziója volt még, amiről meg kell emlékeznem, hogy Múlt városatyát meglövöldöztek a törökzugi szőllőkben. Szegény Múlt polgártárs, most kinos ágyán nyögve ta­pasztalhatja, hogy nem mindenki olyan türel­mes, mint a polgármester a városi közgyűlésen az ő beszédei irányában. S ez az intő példa jó lenne, ha fogna több „zajos“ városatyánkon s ha a meglövöldöztetéstől való félelemből ezek is elhallgatnának, akkor igazán meg fogjuk vá­lasztani Múlt polgártársunkat, ha majd felépül, díszpolgárnak. —re. Törvényszéki csarnok. Távozó bíró- Gálbory József kir. törvényszéki birót az igazságügyminiszter a gyulai kir. törvény­széktől a nagyváradi kir. törvényszékhez helyezte át. Gálbory távozásában a gyulai bírói kar egyik- tehetséges, sokat érő tagját, a gyulai társadalom pedig szimpatikus, kedves alakját veszti el, mert úgy ő, mint a társaságban élénk részt vett neje, kedvelt és ismert tagjai voltak városunk társadal mának. A távozó Gálbory helyére Bulla Antal tapolczai járásbirót helyezték Gyulára. A meglőtt anyós. Svecz Mihály csabai lakos 1903. szeptember 27-én revolvert vásárolt és a ház népe előtt mutogatta, sőt töltényt is tett bele, a re­volver azonban véletlenül elsült és a mellette álló anyósa mellét találta, ki a lövés következtében ka­pott sebével 10 napig feküdt. A főtárgyaláson a terhelt védekezésének súlypontja abban nyilvánult, hogy ő az anyósát nem akarta sérteni, ő nagyon szereti, mert hisz neki köszönheti boldogságát, az anyós is kijelentette, hogy minta veje van, mi ritka nyilatkozat. A kölcsönös dicsérésnek az lett ered­ménye, hogy a vő 4 napi fogházat kapott gondatlan eljárása miatt. A pipa. Vígan szekereztek a békési határon a múlt szeptember 23-án a szalmával megrakott ko­csin Szabados László, Lakatos Anna és Szűcs Zsófia, azonban egyszerre csak lángolt a kocsi, mert a kocsis kupak nélküli pipájából kiesett szikra meg- gyujtotta és Szűcs Zsófia oly nagyfokú sérüléseket szenvedett, hogy hónapokig nyomta az ágyat. A kocsis bűnössége megállapittatván, 9 napi fogházra ítéltetett. Az ítélet jogerős. A kártya. Ha nem is tönkre, de bizony a fog­házba juttatta Zubor Antal 14 éves öcsödi legény­jelöltet, mert hát ő is kártyázni akart a múlt év szeptember 23-án, de sem pénze, sem kártyája nem volt, igy hát szerezni kellett és szerzett is, mert Tóth László istálójában lévő szekrényt hamis kulcs­osai kinyitotta és onnan 52 fillér készpénzt és játék­kártyát lopott el, de miután olyan kártyajátékot, melyet egyedül is játszhat, nem tudott, társathitt ma­ga mellé és ez volt a veszte.'Kitudódott a dolog, el is ítélték 8 napi fogházra, amit meg is köszönt. Szerkesztői üzenetek Békési Lapok. A múlt heti számban megjelent szer­kesztői üzenet kétségtelenül tévésén lett a mi czimünkre is intézve. Utána néztünk ugyanis a kifogásolt közleményünk nek és abban sem az idézett pontokat sem ahhoz hasonlókat, sem egyebet, mint a kérdéses határozat rövid száraz kivo­natát nem találtuk. Kollegiális üdvözlet. y i 111 é r. Gyula és vidékén osztálysorsjegyek Török A. és Tsa legnagyobb és kiválóan szeren­csés bankházából Bpest, VI., Teréz-körut 46/a. kizárólag nálunk kaphatók. Az I. osztály húzása május 17. és 18-án. Az I. osztályú sorsjegyek árai: Vi sorsjegy V2 sorsjegy 1/4 sorsjegy Vs sorsjegy 12 kor. 6 kor. 3 kor. 1*50 kor. Kiváló tisztelettel: Kemény Sándor, Sertéspiac, Ferentzy Alajos utóda, Fábián Lajos csemege- üzlete, Goldstein Miksa pálinkaüzlete Gyulán. 183 1 — 1 Újdonságok. Kész batiszt és zephir blousok Liiszter és cloth alsó szoknyák Kötények Grenadin Ruha vásznak és mosó árukban Rosenthal Gusztáv és Társa női divat áruházában Gyulán. „... A R G I T“ i gyógyforrás. Margitforrás-telep. (Beregmegye) A budapesti m. kir. egyetem vegyelmezése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és lithiumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik. Kitűnő hatású a légutak s tüdő hurutos állapotainál, különösen ha a köpet nehezen szakad fel ; tüdővés>eseknél még akkor is, ha vérköpésük vau a „Margit-viz“ megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál fogva. Kiváló ha ast látni tőle a gyomor és belek hurutos állapo­tainál, főleg azon esetekben, hol a tölös mennyiségben képződött sav az oka a rossz emésztésnek A húgysavas sók lerakodását akadályozván becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag hurutos bántalmainál, a kő- és homokképzödés eseteiben miért is a buda­pesti és bécsi egyetem orvostánárai, mint az orvos­világ egyéb előkelőségei a legszívesebben használhat­ják s előnyt adnak a „Margit“-forrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött. W&" Mint ivóvíz *^1 kiváló óvószernek bizonyult járványos betegségek idején, főleg typhus ellen. Mint borviz általános kedveltségnek örvend. Főraktár Édeskuty L. Budapesten cs. és kir. udvari szállító ásványvíz-nagykereskedő Kapható minden gyógyszertárban, füszerkeres- kedésben és vendéglőben 167 1—6

Next

/
Oldalképek
Tartalom