Békés, 1904. (36. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-08 / 19. szám
4 BÉKÉS 1904. május 8. téneti színmű. Bérlet hirdetés! Tiszteiéitől értesítem íi n, é. közönséget, miszerint 40 előadásra bérletet nyitok a következő feltételek melleit : Páholy 40 előadásra 240 korona, fél bérletre 120 leörőna; reridii tártszék 40 előadásra 60 korona, félbérlotre 30 korona..Másodrendűi róna. fél bérletre 21 korona. Harmadrendű zártszék 40 előadásra 30 korona, fólbérletre 15 korona. A bérleti összeg fe'e a jegy átvételekor, a másik fele a 20-ik bérleti szám leteltekor fizetendő. A bérlet gyűjtését Erdélyi Miklós végzi, ki május hó 8-ikán Gyulára érkezik. A bérletre előjegyezni, esetleg bérletet váltani Dobay János könyvkereskedésében is lehet. Ezek után magamat s színtársulatomat a n. é. közönség pártfogásába ajánlva, vagyok s maradok a viszontlátásig kész szolgájuk, tisztelettel : Somogyi Károly, színigazgató. A gyulai színművészet pártoló egyesület választmánya ma délután 3 órakor a vármegyeház kissebb termében ülést tart, a melynek tárgyát a közelgő színi idényre szükséges intézkedések megtétele képezi. Május elsejét az idén is vármegyeszerte megünnepelték a munkások. És bár e-uttal vasárnapra esett ez a nap, mégis általánosságban azt a tapasztalatot mentettük ez ünnepségekből, hogy a szo- cziálista agitáczió egy év leforgása alatt sokat veszített jelentőségéből, jelezvén ezzel, hogy a ke nyerét tisztességesen megkereső munkásnépünk széles rétegeire csak ideig-óráig tartó hatást tudott magának biztosítani s a nagy tömegben csakhamar oly áramlat kerekedett fölül, amely sok tévtan elvetésével a józan gondolkozásnak engedett utat. Ennek tudjuk be azt a feltűnő részvétlenséget, a mely a május elsejei munkásünnepek legtöbbjét jellemezte. így Gyulán, a vármegye székhelyén, ahol tavaly ilyenkor a földmivelő és ipari munkások nagy csoportja sorakozott a szocziálista zászlók alá, az idén mind az újjászervezett szocziálisták, mind a nemzetközi szocziáldemokraták táborában erősen megfogyott sorok voltak láthatók, azok is alig mutattak valami lelkesedést. A kettő közül még az ujjászervezettek felvonulása keltett némi élénkséget a városban. Mintegy ezerötszáz ember vett részt a menetben, amely zeneszóval és feliratos táblácskákkal járta be a város főbb utczáit, mindenütt példás rendet és magaviseletét tanúsítván. A nemzetközi szocziáldemokraták meglehetős részvétlenség mellett a Göndöcs-népkertben ünnepeltek, amelyet a délután tartamára lefoglaltak maguknak s ide csak 10 fillér belépődíj lefizetése után juthatott be az em bér. Három órakor érkezett meg a népkertbe a kör- menetező nemzetköziek kisded csapata s ezzel kezdetét vette az ünnepély, amely szavalatokból és az úgynevezett tréfás képviselőválasztásból állott. Ez úgy történt, hogy felléptettek négy jelöltet: egy néppártit, egy szabadelvüpártit. egy függetlenségit és egy szocziáldemokratát. A jelöltek programm találtuk a kozák ezredeket, tüzérséget, gyalogságot: a vezénylő tisztek kardjukkal intettek, hogy mehetünk bátran. .Estére megérkeztünk Gyulára : ott találtuk a művésznőket. A lesújtó hir után az volt a kérdés, hogy most már hová ? Neki az alföldi pusztának, nádasoknak, berkeknek s aztán a Bükk erdőségei közé! Rákóczy János, a kinek nagyon ismerős volt az arcza, rötszőke szakállu és hajú férfi volt. A szakállt csak le lehetett borotválni; de az a sürü oroszlánsörény ! A színésznők értenek a maszkirozáshoz. Vettek a barátunk számára kocsisi ruhát, pitykés dolmányt, pörge kalapot, a haját pedig befestették feketére. Melanogene még akkor nem volt Gyulán kapható; tehát mandulát vettünk, azt tűzön megpörköltük, mozsárban összetörtük, ennek a megbar- nult olajával lett elváitoztatva a halálra szánt politikus hajzata. Ő belőle lett Barna János kocsis, én belőlem pedig lett Benke Albert, Laborfalvi Benke Róza testvére, a ki a szegedi ütközet alatt sírjára talált. Annak a nevét viseltem sok ideig. Hanem a szőke hajamat nem hagytam feketére festeni, se a bajuszom, szakállam leborotváltatni Ha rám ismernek, biró elé állítanak, megmondom, ki vagyok ? megmondom, mit tettem a szabadság'narcz alatt: itt vagyok, fizetek. Ez az emlékezetem Gyula városára. De még most is : „dum subit illius tristissimae noctis imago“, hálával emlékezem meg arra a derék városra, mely nekem a honvesztés első éjszakáján menedéket adott, ahol azzal a fohászszal hajtottam álomra a fejemet, hogy: „megvirrad még valaha!“ beszédet tartottak és pedig aszerint, amilyen pártnak az-elveivel akartak »mandátumhoz« jutni. Ügyes ' volt a programmbeszédek sorozatában a néppárt jé ’ löl tjéé. A szónok tpfjb ízben tett említést az „át- 1 kozott szabadkömivesekröD, ami a jelenlevő József- ' lyárosi kötni vesék körében minduntalan nagy (fitr^t;- ' séget keltett. Végül megtörtént a szavazás s természetesen a szocziáldemokrata jelölt került ki győz- 1 tosen az urnából. Este a pavillonban rendezett mulatság zárta be az ünnepélyt. A május elsejei munkásösszejövetelek úgy városunkban, mint a vár megye többi helyein nyugodt mederben, a legcsekélyebb rendzavarás nélkül folytak le. Hatósági beavatkozás szüksége sehol nem fordult elő. A tavaszi vásárra ugyauolyan prognosztikonnal élhetünk, mint aminővel egy évtized óta valamennyi gyulai vásárra, melyeknek jelentőségét a sertésvész teljesen leszállította. A város és közeli vidéke nin csenek ugyan zárlat alatt, mindazonáltal csekély sertésfelhajtás remélhető, aminek oka a szörnyen leapadt sertéslétszámon kivül ama körülmény is, hogy a tenyésztők túlnyomó része otthon tudja eladásra szánt sertés ;it értékesíteni. Fölötte élénk a kereslet mindenféle szarvasmarhában és bármily nagy lesz a felhajtás, előre megállapítható, hogy az utolsó darabig magas árakon fog elkelni. A vásárj napjai különben a következők : szerdán, május hó 10-én sertés, csütörtökön juh, pénteken szarvas marha, szombaton ló s gazdasági iparczikkek, vasár nap belső vásár. Az első zivatar. A pár bét óta tartó meleg, nyárias, szinteszárazságnak mondható időjárás, melynek következtében már vágyva vártuk az esőt, végre meghozta a várva-várt csapadékot, még pedig teljesen nyárias jellegű, igazi vihar alakjában. E hó 4-én, este 8 óra után tört ki az első idei vihar, sűrű villámlások, me tydörgések, sőt villámle- ütósek kísérték a bőven zuhogó záport, mely csak hamar elöntötte az utczákat, tócsákat képezve az utakon. Szerencse, hogy sem jég nem volt. sem nagyobb szélvihar nem előzte meg a zivatart s igy nem igen tett kárt semmiben, ellenben a lehullott eső jótékonyan hatott a szomjas földre. — A vihar következtében a hőmérséklet is lejebb szállott s pár nap óta hűvös a levegő. A muzeum. Békésvármegye közművelődési egyesületének gyulai múzeuma a mai naptól kezdve minden vasárnap és ünnepnapon délután 3 órától 6 óráig nyitva áll és bárki által megszemlélhető. A múzeumban szakszerű felvilágosításokat és előadásokat Domonkos János muzeumőr tart a közönségnek. A gyulai kerületi betegsegélyzö pénztár ma délután 3 órakor tartja közgyűlését a lapunkban már közölt tárgysorozattal. Meglövöldözött városi képviselő. Múlt György kőmives,városi képviselő és Schneider József kőmi- ves mesgyés szomszédok voltak a törökzugi szőlőkben. Szoleik közt egy 1 méter széles árok volt, amelyet ezelőtt három évvel Schneider József betömött és azt birtokába vette, azon ribizli bokrokat és egyéb ültetvényeket telepitett azon a jusson, hogy elődeitől hallotta, miszerint az árok területe az ő szőlőjéhez tartozik. Múlt György ezt annak ideién hallgatagon eltűrte, de az elmúlt őszön eszébe jutott, hogy Schneidernek nem volt ehhez joga s igy azt követelte tőle, hogy állítsa vissza az árkot úgy, ahogy volt. E fölött sokat veszekedtek, mig végre Popovics főjegyző előtt azon egyezséget kötötték múlt hó 30-án, hogy az árkot vissza fogják állítani. Anélkül, hogy a visszaállítás időpontját is meghatározták volna, Múlt e hó 3-ikán reggel két napszámossal megjelent a helyszínén és hozzáfogott az árok kiásatásáboz. Réder Ferencz szőlő-csősz erről jelentést tett a közellakó Schneidernek, aki erre kimenvén a szőlőbe, haragra lobbant, midőn látta, hogy őt meg sem kérdezve, hozzáfogtak az árok kiásásához s mi több, ültetvényeit, ribizli bokrait is kihányták a földből. E kíméletlen eljárás fölött Schneider felháborodva követelte, hogy rögtön hagyják abba a munkát s várjanak vele őszig, amikor az árokvisszaáilitást az ő károsodása nélkül megcsinálhatják. Kérése, követelése, fenyegetése azonban hasztalan volt, miért is elhatározta, hogy haza megy, zsebre teszi a revolverét és ha kell, erőszakkal fogja őket megakadályozni az árokbontásban. így is lett s visszatérve a szőlőbe, ismételte kérését s midőn Múlt ezt kereken visszautasította, a feldühödt embert annyira rabjává tette a szenvedély, hogy előrántotta revolveiét és négyszer rálőtt Múltra. Mind a négy lövés talált. Az első a jobb alkar hátsó felét, a második a bal vesetájat, a harmadik és negyedik a hátsó tüdőt érte. Múlt felbukott, de aztán föltápászkodott és a szőlőben levő kunyhóba vánszorgott. A dolgozó napszámosok le akarták fogni a dühöngő Schneidert, de ez őket is agyonlövéssel fenyegette. A súlyosan sebesült Múltot a vármegyei közkórházba szállították, Schneider pedig bement a városba s önként jelentkezett a vizsgálóbírónál. Múlt sebei súlyosak, de nem életveszélyesek. Önfeláldozó cseléd. Az önfeláldozás és cseléd- hűségnek; igazán megható jelét adta szerdára virradó éjjel a Gyula mellett úgynevezett szabadkai tanyán , Szloruj László 35 éves béres Mondott éjjel ugyanis a szokott, időben a béres $z istádéba ruent* hogy lovait megetesse, mikor nafalmas thaáng csapott az istálóból felé. Még fel sem eszmélhetett meglepetéséből, mikor a tanya népe szintén tüzlármát csapott. A béres hátranézett s ekkor látta, hogy gazdájának — Oláh Ferencznek— náddal fedett háza is lángokban áll. Szloruj ekkor lovait és az istálót otthagyva, az égő ház felé futott, hol Oláh Ferencz és családja a tűzről mit sem tudva, nyugodtan aludt; a bátor ember háromszor rohant be saját élete veszélyeztetésével az égő házba s a bent alvók nagy részét már ki is mentette, azonban mikor harmadszor kijött az égő házból, a tetőről lezuhanó gerenda az ajtónál letemette s csak nagynehezen tudták az életmentőt, kinek ruhája égett, haja pedig teljesen leégett kimenteni. Azonban az égő házban még mindig jajveszókelt egy családtag. Negyedszer is nekirohant tehát a szinte bizonyos halálnak s a bent rekedtet ki is mentete. De e közben már életveszélyes sebek borították a derék embert, ki másokért a halálba rohanva, most súlyos sebeivel a gyulai kórházban fekszik, hol is az életmentő hű cselédet, gondos ápolás alá vették. Ujonczok bevonulása. Az ex-lex még a népdalok világában is érezteti hatását, a mennyiben a legközelebb lefolyt sorozásnál besorozott ujonczok nem énekelhetik elődeik nyomán a szokott nótát: „Októbernek elsején be kell rukkolni“. A bevonulás napja ugyanis most május 9-ikére — holnapra esik. Ekkor szerelik fel a gyulai 2. honvédgyalogezredhez beálló ujonezokat is. Felszerelés után pedig megkezdődik a katonai elet és annak is legkellemetlenebb része az ujonczkiképzés.— Ahiányzó ujonczok pótlására benntartott póttartalékosokat kedden szabadságolták az ezrednél három hónapi szolgálat teljesítése után. Bérharczoka vármegyében Nem csak Gyulán, de a vármegyében több helyen szüntették be az elógületlenkedő munkások a munkát. így a békéscsabai mübutorgyár-rószvónytársa8ág munkásai hétfőn azért léptek sztrájkba, mert a müvezetőség öt társuknak felmondott. Kedden valahogy létrejött a megegyezés és a munkások munkába állottak, de már másnap az asztalos, esztergályos és képfaragó segédek újból beszüntették a munkát, mert az öt- segéd közül kettő nem fogadta el az egyezség feltételeit. A sztrájkoló munkások a művezető elbocsátását követelik, de e jogtalan kívánalomnak az igazgatóság nem aitar eleget tenni, a mit annál is inkább megtehet, mert a gyárnak sürgős munkái most nincsenek. — Szarvason a kőműves és ácsmunkások egy része szüntette be a munkát, béremelést és a munkaidő leszállítását követelte. Egy heti alkudozás után létrejött az egyezség és a munkások újból munkába állottak. — Bucsatelepen a báró Springer-féle uradalomban az összes cselédek mintegy 100 an április 25 ón mondták ki a sztrájkot, a konveuezióba kapott, állítólag rossz tengeriföldek kicserél sót kívánva. Ruffi tiszttartó eleget tett a cselédek kívánságának, mire azok megnyugodva munkába állottak. Eljegyzés. Küpri Károly, intéző Nemes János báró lügeti gazdaságában, eljegyezte Kovács Elluskát, Kovács Lajos földbirtokos és postamester leányát Gyomán. Vivoakadémia Békéscsabán. Vasárnap délután igen szép sikerrel folyt le a csabai tornaegylet által a népszanatóriumok javára rendezett országos jellegű vívó akadémia. A „Vigadó“ nagy terme, a hol a verseny lefolyt, egészen megtelt előkelő közönséggel, amelynek soraiban ott voltak : Zsilinszky Mihály dr. államtitkár, Lukács György dr. főispán, Fábry Sándor dr. alispán, Békéscsaba előkelőségei teljes számmal és a vidékről is igen sokan. Az öt órától fél nyolez óráig tartó szebbnél-szebb versenyeket a közönség állandó figyelemmel kisérte és az ügyes vívókat, akiknek sorában legjelesebb vivőink ott voltak, zajos tapsokkal jutalmazta. A versenyekben részben karddal, részben vitőrrel részt- vettek : dr. Urszinyi János, Dusbaba Vilmos, Láng Oszkár Békéscsabáról, továbbá Porteleki László dr., Nagy Béla dr., Berthy László, Armentani Eduardó, Borsodi László, Maione Vincenfcó, Székely Vilmos, San tel li Ital io, Bartolli Giovanni bajnokok és mesterek. A rendkívül szép és érdekes lefolyású versenyeket felváltva dr. Urszinyi János és Dusbaba Vilmos vezették. Verseny után a közönség a vendégek tiszteletére társas vacsorára gyűlt össze, a hol 160-an vettek részt. Megjelent a vacsorán Zsilinszky Mihály dr. államtitkár is. A lakoma során több felköszöntő hangzott el. Steller Árpád a csabai tornaegylet elnöke és Krepelka Béla az országos athletikai szövetség titkára Zsilinszky Mihály államtitkárt, Varságh Béla a vívókat, ezek között az olasz mestereket köszöntötték fel, akik sorából Santelli és Maione mesterek mondtak toasztot. Va-
