Békés, 1903 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-04 / 40. szám

belső tagjai: Vészi József főszerkesztő, Braun Sán­dor felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, Clair Vilmos; Cerri Gyula, Erős Gyula, Feszi Géza. Gergely Ist­ván, Holló Márton, Horvát Elemér, Janovics j Pál, Eabos Ede, dr. Kováos Jenő, Lyka Kárly, Márkus József, Merkl Adolf, Molnár Ferenoz, Nyitrai Jó­zsef, Pásztor Árpád, Roboz Andor, dr. Soltész Adof, Thury Zoltán, Zöldi Márton, napról-napra egész erejét, egész lelkesedését, összes hírlapiról kvalitásait viszi a harczba. Hűséges szövetségese eb­ben a külső munkatársak díszes serege. Olvasóink figyelmét újból is felhívjuk, a Budapesti Napló-ra és ismételve a legmelegebben ajánljuk ez újságot. Olvasásra az újdonságok iránt érdeklődők­nek és valóságos lelki épülésükre azoknak, akiknek a magyar hírlapirodalom magas színvonalában és magyar irók és újságírók hangyaszorgalmában ked­vük telik _________ Ta rka képek. (Balthazar mester i koronák a hónap végén. Tűz a tűzoltóknál t rablás. Prüfung ist gelungen, üjoncz. Békésmegyei Híradó.) Nem mentem el megnézni Balthazár mestert, mert feszélyez, ha nálamnál ügyesebb (még eddig minden műtárgyat elej-ettem, ha a kezembe adták!) embert látok. Azért mégis szerettem volna látni Balthazár mestert, mert azt mondják, hogy koronákat (olyat, a melyikből egy darab too fillér) varázsolt elő a levegőből. Igaz, hogy mi (többek közt tisztviselők) is a levegőből élünk, csakhogy nincs meg az a kézügyességünk, ami Balthazár mesternek, pedig milyen nagy hasznát vennők különösen úgy hónap végén, mikor a zsebünk már azt mondja: non koronát. Úgy bizony, Balthazár mester megtaníthatott volna bennünket erre a koronázásra — legalább arra az időre, mig a fizetésünket felemelik. Dehát Balthazár mester eltűnt a láthatár­ról, a melyre másnap nagy füst gomoly neheze­dett. S nem a feledés köde volt, hanem a város­háza udvaráról szállt fel éppen akkor, midőn a tűzoltó őrtanyán, mely szintén a városháza udva­rán van, a legédesebb délutáni szendergés ütött tanyát. Nem is vették észre hivatalosan sem a tüzet, csak mikor a toronyőr Diósy bátyánk hangjára, ki a Központiból pattant át az első lángnyelvek láttára, felébredt s félreverte a harangot. Erre lett csak aztán lótás, futás. Először is az inspekcziós tűzoltó kiszaladt a nagytemplomhoz megnézni, hogy merre van ki­tűzve a veres zászló s aztán vették csak észre, hogy ez a saját külön házi füzük, amelynél nagy baj volt az, hogy éppen a vizipuskák felett égett a tető s miután a vizipuskákban nem volt viz, félni lehetett, hogy lüzet fognak. A mentő gondolata Jóska bátyánknak támadt, mert har­sány szóval elrendelte, hogy a vizipuskákat kell először megmenteni, mír, mer azír, hogy azok a városéi, a lovak esetleg benn is éghetnek, az a Schwimmer kára. Mire aztán a megmentett vizi­puskák lövetni kezdték a jótékony sugarakat, akkorára az öreg Deutsch kiizzadt a szomszédos raktár helyiség tetején, de már mosolygott, mert a közvetlen veszély elmúlt. Nem múlt el azon­ban minden veszély nélkül a tűz a rendőrségre nézve, mert mint jelenvolt saját tudósitónk értesült a rendőri sajtóirodában, a nagy tüz\ zavarban s Jóska bátyánk suttogása közben — a rendőrséget kirabolták. így van az, ha a tűzol­tók a tűzre nem vigyáznak s kigyul felettük a ház. Az idei önkéntesek is kiállották már a tüzpróbát, igaz, hogy van közöttük is egy-kél leégett, de a nagyobb része hosszú kardosán menet :1 az utczán. Gyulára is sok sürgöny jött, s tekintettel a magyar vezényszóra, a következő szöveggel: Prüfung ist gelungen. A mi kedves Miska bátyánk is kapott egyet kedves fiától, de miután néppárti ember létére azt az elvet vallja, hogy Nix dájcs, kiáltott vele a kapuba s várta, hogy kitől tudja meg először az öröm- hirt, a mit már körülbelül sejtett. Elsőnek jelentkezett a szomszédasszony, aki nem nép­párti s szívesen tett eleget a felszólításnak, meg­magyarázva a távirat szövegét, hogy a »vizsga sikerült* s természetesen gratulált hozzá. Jöttek azután többen, akik mind siettek megszerezni a mi kedves Miska bátyánknak azt a végtelen apai örömet, melyet a felett érzett, hogy a fia vizsgája sikerült s megmagyarázták a sürgöny tartalmát. Természetesen mindenki gratulált és a fia szalutált mikor hazaérkezett. íme milyen sokszoros örömet okoz egy ilyen német távirat, mégis magyarosítani akarjuk a hadsereget. A hadseregbe az idén beütött a krak. Nincsen ujoncz. Az öreg bakák hiába dalolták három évig : Majd eltelik ez a három eszt-ndő 1 Nem eresztik őket haza, hej pedig soknak ne­héz már a szive. A bornyu nem volt olyan nehéz. Egy ujonczról azért mégis Írhatunk, a »Békésmegyei Hiradó*-ról. ö pontosan bevonult október elején a hírlapirodalomba. Igaz, hogy azt mondhatnánk róla, hogy ime a neve után Ítélve egy újabb adó, de legalább olyan, amiért ad is valamit és pedig I filléréi a legfrissebb megyei híreket. Üdvözöljük legújabb kollegán­kat s kívánunk neki is mentői több előfizetőt. C—-ó.) Közgazdaság. Szekér Gyula jubileuma. A nagy magyar Alföld mezőgazdaságának tör­ténetében szinte korszakalkotó azon 40 éves műkö­dés, amelyet gróf Almásy Dénes uradalmának teljhatalmú jószágfelügyelője, Szekér Gyula ezen uradalmak tiszti szolgálatában most betölt. üttörés és küzdés volt ezen 40 éves. szolgálat minden napja. A legbámulatra méltóbb, legfárad hatatlanabb munkálkodás, a legőnzetlenebb köteles­ségérzet, párosulva a legszélesebb körű szaktudással s gazdag tapasztalatokkal, képezték azon fegyvere­ket, amelyeket mesterileg kezelve, győztesként került ki a küzdelmekből. Sikereit hirdetik a vezetésére bízott uradal­mak virágzása, az uradalmakhoz tartózó községek lakosainak az uradalomban való foglalkoztatása s ebből eredő keresete. Hatott tudásával, puritán jellemével, respektust keltő egyéniségével, első sorban a birtokos grófra, aki a modern gazdasági tudomány vívmányainak előnyeit átértve, azok alkalmazására készséggel adta meg neki az eszközöket s ajándékozta meg ot telj.Sj bizalmával. Másodsorban a vezetésére bízott tisztikarra, mert példája minden nehéz feladatban előljárása szülte azon buzgalmat, amelylyel alantosai személyes intézményei iránt viseltetnek. De nagy kihatással van az ő működése az uradalmakhoz tartozó községek népére is. Sokat el sajátított s előnyére fordított e nép abból, amit az uradalmakban lát s a helyes elvek szerint alkalma­zott szakmánydijazás munkásságra, ügyességre ser­kenti. Alkotott e 40 év alatt egy századra valót. Aki néhány évtized előtt ismerte az uradalmak zsom- békos, tövises rónáit s látja ugyanott ma a mértani pontossággal beosztott, szépen fásitott táblákon kul­túrnövényeink valamennyi fajtáját, okszerű váltako­zásban a legbujábban pompázni, az méltányolhatja csak valójában az ő munkáját. Igazán megfeszített erővel s páratlan szorgalommal lehetett csak e pusz­taságból igazi Kánaánt alkotni. Gyarapította, megsokszorozta a gondjaira bízott uradalmak értékét, megsokszorozta azok jövedelmét. Életre keltve pedig a parlagon fekvő területek ős termő erejét, az uradalmak lakosságát anyagi gya­rapodásra juttatta. Az egyesek jóléte az össznek, az államnak, a hazának is jóléte s akinek sikerül az első, az a haza fényre derítésének tényezője. Rászolgált tehát arra, hogy e ritka alkalom : egy sikerekben gazdag, mun­kától terhes 40 szolgálati évnek betöltése a nyilvá­nosság előtt is megörökittessék. 1844-ben született az aradmegyei Eisjenőn, ahol köztiszteletben ma is élő atyja, Szekér Mihály, a kisjenei kir. herczegi uradalmak egyik főbb tiszti állá­sát töltötte be. Már kora ifjúságában feltűnt éles, megfigyelő tehetsége, gyors felfogásával s a gazdai pálya iránti nagy előszeretetével. Természetes folyománya volt tehát ennek, hogy tanulmányai végeztével a gazdai pályára lépett, ma­gával hozva későbbi sikereinek legfőbb tényezőjét :| a rátermettséget. Mint 19 éves ifjú, lépett 1863. október 1-én a gróf Almásy család hitbizományi uradalmába Sarkadon, irnoki minőségben szolgálatba. Az akkori időknek megfelelően külterjes gazdálkodás dívott itt s a külső felügyelet az írnok vállaira nehezült. — Ma már csak hirből ismert testi fáradalmak ez is­kolájában edzette erőit, növelte gyakorlati érzékét, gyűjtötte tapasztalatait. Csak hamar feltűnt kiváló tulajdonával s alig három évi szolgálat után kezelőtisztté nevezték ki egyik akkor alakított, exponált kerületbe, önállóbb teret nyervén, egyénisége mindjobban kidoníborodott. Az akkori birtokos bold. id. gróf Almásy Kálmán bizalmát csakhamar megnyerő s kartársait megelőzve néhány év alatt a kétegyházi uradalomba kasznárrá, majd ismét nehány év múlva, 1873-ban, a 16000 holdas gyulavári-i uradalom főtisztjévé neveztetett ki. Igen sokoldalú tevékenység, szenvedélyes pálya­szeretet, bámulatos kitartás, erős akarat jellemzi ezen minőségében kifejtett működését, amely hosszú szolgálati idejének legnagyobb részét, 25 évet foglal magában. Ahhoz, hogy alkotásait egyenkint felsorol­juk s méltassuk, e czikk szűk, kötetet lehetne róluk írni. Gyulavári 1873-ban úgyszólván a Körös folyók medre volt, az elenyészően csekély dombosabb terü­letek kivételével, pusztaság volt az egész. Eléggé illusztrálja a helyzetet, hogy 2 major állott az egész birtokon, amelyet ma 6 majorból kezelnek. Legfőbb törekvése volt tehát az árvizek megfékezése s okszerű gátrendszerrel a Köröst medrébe szorítania, csator­názással pedig a belvizeket levezetnie sikerült is. A vidéknek egyik kiváló szaktekintélye vizi kérdésekben is, az ármentesitő társulat választmányában szintén tevékeny működést fejt ki s a felmerülő kérdésekben véleménye rendesen döntő. Consolidálván ekként a termelési viszonyokat, a birtok felosztása, a beren­dezés fejlesztése s a termelés belterjessé tételét tűzte ki czélul. El is érte s az uradalom ma egyike a modern cultura valamennyi rentábilis vívmányát magában egyesitő, belterjesen kezelt, dúsan jövedelmező bir­tokoknak. A hasznos a széppel összhangzóan pároso­dik benne, 1898-ban az uradalmak mai birtokosa Almásy Dénes gróf azok kezelését összpontosította s vala­mennyinek élére jószágfelűgyelői minőségben Szekér Gyulát állította. Rövid 5 év alatt szinte emberfeletti tevékeny­séggel mind azt a mi dús gyümölcsöket termett Gyulaváriban, megalkotta a többi uradalmakban is. ő volt az első, aki Békésmegyében alkalmazta a gőzeke művelést, megépíttette a gazdasági vasutat, berendezkedve ékép a nagybani czukorrépa terme­lésre. Példáját a szomszédos uradalmak egymás után követték, ami a siker egyik eclatáns bizonyítéka. Az állattenyésztés terén is sikerek koronázták működését. Annyi kitüntetést ért Almásy-féle sarkadi törzsgulyának régi s jó hire, az újabb egyedek foly­tonos tökéletesbedésével újabb s újabb tápot nyer. Szép eredményeket mutat a Gyulaváriban meghono­sított magyar s montovoui keresztezésüjtenyészet. Élénk a kereslet az uradalmak juh és sertés tenyésztéseiből származó tenyész anyagok iránt is, a mi szintén a siker hü tükre. Az uradalmak üzemeiről 1 üzleti eredményeiről szóló statisztikai kimutatások, leírások, grafikonok, mindmegannyi gazdasági irodalmi becsű müvek, a melyekkel hazai s külföldi kiállításokon is kitünte­téseket aratott. A tekintélyes számú tisztikar számára rendes szolgálati a kezelés egyöntetüsitése s az ellenőrzés megkönnyítésére pedig számviteli szabályzatot szer­kesztett. Mindeme széleskörű elfoglaltsága mellett a vár­megye gazdasági közéletében előkelő szerepet tölt be s ha valamely gazdasági alkotás sikerét már eleve biztosítani akarják, akkor ö az elsők között van, a kinek véleményét kikérik, ténykedését biztosítani akarják. Állásának a közéletben tekintélyt, egyéniségé­nek súlyt biztosított. E nevezetes évfordulót úgy Almásy Dénes, gróf, mint az egész tisztikar ünneppé avatja s az igaz érzelmek őszinte nyilvánulásaképen ovácziókban ré­szesíti. Működésének e rövid méltatását azon hő kíván­sággal zárjuk, hogy siberdus munkában eltöltött 40 év után érezze erőit a további sikerek aratására megaczélozottnak. A Békéscsabán emelendő ipariskola épület vázlatrajzát a kereskedelmi miniszter a tervezés alapjául elfogadta és jóváhagyta, felhívta egyidejű­leg Békéscsaba község közönségét, hogy a vázlat­rajz alapján a végleges terveket és költségvetést, kiküldött miniszteri szakközegének közbenjárása mellett elkészítvén, azokat jóváhagyás végett ter­jessze fel. A békéscsabai föidmives iskolánál a vármegye által létesített alapítványi helyeket a földmiveles- ügyi min szter a vármegye alispánjának jelölése alapján Kiss János gyulai, Biró János és G. Kovács Imre gyomai föidmives ifjaknak adományozta. Egy hely még betöltetlen, de betöltése iránt már téte­tett javaslat. Pótlóavató bizottság. A m. kir. debreczeni 2 ik honvédhuszár-ezred pótlóavató bizottsága október hó 6-án, kedden d. e. 9 órakor Békéscsabán tartja meg a lóvásárlását, mely körilményre a lótenyésztő gazdák figyelmét ezennel felhívja a békésvármegyei lótenyész bizottmány. Zárlat A vármegye alispánja ragadós száj- és körömfájás állati betegségnek Békés és Mezőberény községben való uralkodása következtében ezen két községet egy vészkerületté nyilvánította, mely vész kerületbe, valamint a békési járáshoz tartozó még Köröstarcsa községben a heti és országos állatvá- sárokra hasított körmü állatoknak felhajtását be­tiltotta. Állategészségügy. Állattenyésztőket érdekelhet, hogy az idei londoni egészségügyi kiállításon dr. Dávid Viktor, eszéki gyógyszertáros, „Antegrin* nevű házi állatok óv- és gyógypora általános nagy szenzácziót keltett. Gyakorlatilag az „Antegrin* háziállatok belső bajainál nálunk is nagyszerűen bevált, állatorvosok és gazdák egyaránt dicsérik. Az „Antegrin*-t, mint stomachikumot és eDyhe laxánst, a horv. szláv.-dalin, királyi kormány is nem rég engedélyezte és jóváhagyta, az országos vegytani intézet véleményezése alapján. Az „Anleg- rin“ az egész monarchiában törvényesen van védve. Törvényszéki csarnok. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Hüke Lajos ügyvéd székhelyét Békéscsabáról Gyo­méra tette át s hogy Csánki Dezső és Sárréti Kornél ügyvédjelöltek jogtudori minőségét az ügy­védjelöltek lajstromába bejegyezte. 8 végül, hogy Papp Tódor ügyvédjelölt dr. Márkus Mihály gyulai ügyvéd irodájából dr. Ispravnicz Szever aradi iro­dájába lépett át. Olcsó fuvar.- 1903. május 14 én Farkas György köröstarcsai lakos kérte Kelemen Lászlótól a kél lovát fuvarba, azonban ez nem adhatta, mert szük­sége volt reá, Farkas Györgynek pedig minden áron kellett a ló és ebből kifolyólag mísnap be­mászott a sértett udvarára és az istállóból elhaj­totta a két lovat Vésztő felé, hol a csendőrök utolérvén, a lovakat a gazdának, öt magát pedig a fogháznak adták át. A főtárgyaláson azzal véde­kezett, hogy nem akarta ellopni a lovakat, csak a felesége után ment azokkal, különben is tréfa volt az egész. A kir. törvényszék pedig valónak vette az ésetet és a terheltet 6 hóra Ítélte, mibe meg is nyugodott. Csalás. Hermann Mór állítása szerint ispáu volt, azonban már egy ízben csalásért 9 hónapi börtönt, majd okirathamisitásért 7 évi fegyházat állott ki és 1902. május 21-én történt kiszabadu­lása után. Köröstarcsán telepedett meg és amint önmaga mondó, üzlet után nézett. Üzletének igen jó hasisa volt, mert az emberek hiszékenységére volt alapítva, ugyanis akit csak lehetett, becsapott, így ez évi ápril havában Hoffmann Ádám mező- herényi lakost azzal, hogy ő Szőke Pál hozzátar­tozója tévedésbe ejtette és az eladandó búza vétel­ára fejében 224 koronáig megkárositotta. Azután julius 17-én Szerető Lajos gyomai lakos előtt föld- birtokosnak adta ki magát és mindjárt feleségül kérte leányát, kit két kézzel adtak, mert az após­jelölt csak bakter volt, a vőlegény meg földbirtokos és másnap az apóstól is kölcsönzött 50 koronát. Végre elfogatván, vizsgálati fogságba helyez­tetett s a múlt hó 28-án tartott tárgyaláson — mi­után beismerte a bűnösségét, — 2 évi fegyházra teltetett jogerősen. N y i 111 é i*.*) Zongora tulajdonosok figyelmébe. Bátorkodom a nagyérdemű közönséget óvako- dásra felkérni, mivel egy szőke alacsony fiatal em­ber, megbízottamnak adva ki magát, Gyulán és környékén zongora hangolás és javításokat vállal. Mivel vidéki dolgaimat magam végzem és munkája után a panaszok egyre érkeznek hozzám, mert tény­leg nem hogy hangolná vagy javítaná a zongorá­kat, hanem elrontja, úgy hogy utána csakis nagyobb munkával lehet azokat helyrehozni. Ezekből követ­kezőleg látható, hogy az illető nem szakembere a zongora készítésnek, hanem egy közönséges csaló, mert már több zongoratulajdonostól csalt ki pénzt ily módon. Becses tudomására hozom továbbá a n. é. kö­zönségnek, hogy 1993. augusztus hó l-iől zongora- raktáram, hol elsőrendű zongorák nagy választék­ban kaphatók, Szegeden a Török-utczából Kossuth Lajos sugárút 6, szám alá helyeztem át. Zongora hangolás és javításokat a vidéken is elvállalok. A n. é. közönség pártfogását kérve vagyok Kiváló tisztelettel Kovács Sándor, zongorakészitő és hangoló. *) Az e rovatban közlöttekért nem vállal felelősségei a __________ Szerk. He ti piacz. Gyulán, október hó 2-án. A budapesti árutőzsdén a hét folyamán a gabona neműek ben lanyha az iránvzat, különösen búzában, melyben a nagy kínálat állandó, ellenben a vételkedv folyton hanyatlik. Heti piaczunkon állandó jó kínálat mellett eladatott 59 klgrammonként koronákban : búza (uj) .... 6'70—7-—ig árpa (uj) .... 5‘ 10—5'30-ig zab (uj) .... 5'20—5'30-ig tengeri (ó) 6'20—6'40-ig tengeri (csöves) . 2'80—3-—ig HIRDETÉSEK. Eladó lakház. A Corvin-utcza 77. számú ház előnyös feltételek mellett szabadkézből eladó. Feltételek megtudhatók a házban lakó tulajdonos Morvái Istvánnál. 806 1—6 @@@®@®@@®®@@ Értesítés! Bátorkodom városunk lakosságát tisz­telettel értesíteni, hogy a „New-Jork“ a legrégibb és legnagyobb nem­zetközi életbiztosító társaság föiigynökségét átvettem s amidőn kérem szives bizalmukat, tudatom, hogy bárkinek bárminemű felvilágosítással kész­séggel állok szolgálatára. Kiváltó tisztelettel: sós 2—2 Lövy Sándor, Gyulán, Novák-utcza 1388. szám. @@©@@@@00000 Kiadú fOid. Gyulán, a Fehér-Körösön túl egy járandó bérbe adé. Értekezhetni a tulajdonos Bandhauer Györgynél. 8_3

Next

/
Oldalképek
Tartalom