Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-04-13 / 15. szám

A vármegyei tiszti főügyész előadása mellett a Békéscsaba község V. alkeröletében megtartott községi képviselőválasztást megsemmisítő igazoló választmányi határozatot Büké Lajos felebbezésé- nek elutasításával helybenhagyták. Mogyorósy Stefánia gyulai lakosnak felebbe- zésére őt a kivetett járdaköltség alól felmentették. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok márczius hónapban ked­vezők és az előző hónaphoz viszonyítva jobbak is voltak, mert jóllehet, a fertőző betegségek száma 95-tel emelkedett, de az ezekben történt halálozá­sok százaléka kettővel kevesbedett. Leggyakrabban a légző szervek hurutos és gyuladásos bántalmai fordultak elő, a leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A hevenyfertőző betegségek közül előfordult a diphtheria 18 betegedéssel 6 halálozással, a vör- heny 85 esetben 25 halálozással, a kanyaró 470 esetben 19 halálozással, a hasi hagymáz 6 esetben 3 halálozással, a szamárhurut 1 halállal és a bárányhimlő 3 gyógyulással végződő esetben. Az uralkodó járvány tehát a kanyaró, a mely Békésen Tótkomlóson és Békéssámsonban fordult elő leg- tömegesebben és enyhe lefolyású, a vörheny jár­ványos jellege megszűnt. Az óvintézkedéseket és az egészségügyi ellenőrzést mindenütt foganatosí­tották. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 201, hullán 8 esetben*, orvostörvónyszékit 23 könnyű és 5 súlyos' testisértés esetében. A tracho- más betegek száma 215. Gyógyszórummal beoltot­tak 5 egyént, kik közül 3 gyógyult. A bizottság a jelentést tudomásul vette. A vármegyei közkórházban 8 betegnek három hónapon túl ápolását a bizottság engedélyezte. A lakóházak és iskolák tisztántartására az év I. negyedére vonatkozólag beérkezett jelentéseket, valamint a kórházakra vonatkozó uj belügyminisz­teri szabályrendeletet tudomásul vették. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy márczius hónapban Orosházán, Nagyszénáson, Gyo­mén, Endrődön és Békéscsabán 56 tantermet láto­gatott meg. — Békéscsabán résztvett a vármegyei általános tanitó-egyesület és a tanítói járáskor ülésein, ezenkívül több magánvizsgálaton. Az oros­házi, gyulavárii és pusztaföldvári állami iskolák epitése folyamatban van. Varga Ernő Újkígyóson magániskola felálli tása iránti kérelmét elutasításra irányuló vélemény­nyel terjesztik fel a miniszterhez. Benczúr Istvánné és Moravcsik Józsefné ta nitó özvegyeknek kórpótlékban való részesítés iránti kérvényét, Szruka Anna gádorosi tanítónő államsegély, Varga Károly gyomai tanitó korpótlék iránti ügyét pártolólag felterjesztették. Az ifjúsági egyesületek alakítására vonatkozó miniszteri rendelet folytán az elöljáróságokat ezek támogatására utasították. Haviár Lajos kir. főmérnök jelenti, hogy az állami utakon a kavicsszállitás van folyamatban; az utakon 5000 drb eperfacsemete kiültettetett, a törvényhatósági utakon a tavaszi javítási munká­latok folynak, az orosháza-pusztaföldvári útra a kószál 1 itás folyamatban van. Az utak felülvizsgá­lásához a bizottság Haviár Dánielt és Keller Imrét küldte ki. Zsilinszky Endre javaslatot tesz Békéscsaba — Erzsébethelyen telefonközpont létesítése iránt. Ha­viár Lajos Bucsatelepen létesítene központot. Haviár Dániel, Fábry Sándor és Keller Imre felszólalása után elhatározta a bizottság, hogy az erzsébethelyi központ felállítása és a bucsai központ költségei­nek közlése iránt a postaigazgatóságot megkeresi. mindig elborult, sőt hörögni kezdett ilyenkor gyermeke félelmében. Az orvos is észrevette, de nem tudta megmagyarázni e jelenetet s ismét sürgette a kapitány hazahívását. A boldogtalan asszonyon erőt vett a lelki­ismeret szemrehányása, a miért oly szigorúan bánt el kis fiával. Önmagát okolta most s min­dent elkövetett, hogy a bajt elhárítsa. A kis Edith szomorúan kérdé az ezred- orvost, hogy Sándorkának mikor szabad kijönni a szobából. Anyja most ügyet sem vetett kér- dezgetéseire. Épen orvosságot iparkodtak tölteni a kis fiú szájába, midőn vadul tépte fel valaki az ajtót s odarohant a beteg ágyához. A kis fiú, mintha eszmélt volna a hangra, mosolyogva nyitá fel pillanatra szemeit, de mozdulni már nem bírt. — Mit csináltatok fiammal! — kiáltá két­ségbeesve ekkor a kapitány, ki egész éjjel izga­tottan utazott feldúlt otthona felé. A szegény anya zokogva nézte a gyermeke haldoklásánál gyermekké vált kemény katonát s majd meghasadt szive fájdalmában, mert meg kellett őrizni szive titkát, hogy ez a gyermek nem a kapitány fia. Eszébe jutott 1 perczben minden . . , s mi­dőn megcsókolta ártatlan gyermeke hülő ajkait, szinte hallani vélte : Anyám, ugy-e nem harag­szol, ha majd a kis angyalokkal játszok nem sokára, kik már hívogatnak engemet oda, hol senki sem haragszik reám azért, mert a bún hozott a földre egykoron I Kovács Rezső« A békésföldvári postahivatal felállítását a bi­zottság szükségesnek tartva, ily értelemben értesíti az igazgatóságot. A kereskedelemügyi miniszter Reisz és Por- jes békéscsabai gyártelepének építési ügyét az ipar­törvény értelmében rendelte elbírálni, miért a fő­szolgabírót megfelelően utasították. Gróf Wenckheim Frigyes tarhosi magánvonat- jának létesítése ügyét a kereskedelemügyi minisz­terhez felterjesztették. A formai kérdések felett hosszú vita indult meg Yégh Gábor gyulai lakos építkezési ügyében, melynek végeztével egyhangúlag helybenhagyták az alispánnak az építkezési engedélyt kiadó hatá­rozatát. A határozat végérvényes. Az árvaszéki elnök és a kir. ügyész jelenté­sének előterjesztése és tudomásul vétele után az ülés véget ért. T anügy. Tanítók gyűlése. A békésmegyei tanitó egye­sület szarvasi járásköre a múlt héten tartotta ren­des tavasiz közgyűlését Békésszentandráson. A ta­gok igen szép számmal jelentek meg a gyűlésen, melynek legfőbb tárgya volt a tisztujitás. Elnök lett Bukovinszky Mihály kondorosi községi tanitó, alelnök Haizlor Maris szarvasi községi óvónő, jegyző Privler Pál szarvasi róm. kath. tanitó, pénztáros Mihályfi Emma szarvasi községi óvónő. Távozó tanító. Az orosházi róm. kath, egy­háznak éveken át köztiszteletben álló tanítóját, Kovács Jánost, a nagyváradi róm. kath. egyházköz­ség tanitónak választotta meg s igy a közkedvelt­ségben álló tanitó közelebbről eltávozik Orosházáról. Tót nyelv az iskolákban. Szarvas község három népiskolát tart fenn a tanyákon. Ez iskolák tanítási nyelve eddig magyar volt, tehát a vallásra is termé­szetesen magyar nyelven oktatták a növendékeket. Sokan a szülők közül azonban felszólaltak e — sze­rintük — sérelmes, voltaképen pedig teljesen jogos és igazságos állapot ellen azt kívánva, hogy a vallás- oktatás nyelve tót legyen. Panaszukkal az egyház­hoz és a községi képviselőtestülethez fordultak, de eredményt hosszabb időn keresztül nem tudtak el­érni. A múlt évben hozta Szarvas község képviselő­testülete azt a határozatot, hogy a tanyai népiskolák­ban, melyek a község tulajdonát képezik, a vallás tót nyelven is tanítható. Szarvas községnek a pánszlá­vizmus előtt való ez a meghunyászkodása, akkoriban kinoB feltűnést keltett az egész vármegyében, a kép­viselőtestület többségének magatartását csupán az enyhítette némikép, hogy a vallásnak a magyar mellett tót nyelven való előadását csakis oly feltétel alatt engedték meg, ha a szarvasi evangélikus egyház a tanítók ezen munkáját külön dijazza. Ezzel a ki­kötéssel remélték — furcsa reménység — hogy határozatuknak nem lesz gyakorlati jelentősége, vagyis az egyház nem fogadja el a feltételeket s marad minden a régiben. Az egyház azonban az ellenkező reménység daczára is, elfogadta a község javaslatát s a vallásoktatás tiszteletdiját évi 100—100 koronában állapította meg. Növeli a bonyodalmat, hogy az egyház ezen határozatát egyesek megfeleb- bezték és pedig azon az alapon, hogy a községi tanitó ingyen köteles a vallást tanítani. Tehát a felebbezőknek nem a magyar ügy veresége fáj, ha­nem az, hogy pánszláv vágyaik betöltése pénzbe keiül. Ilyen szégyenletes dolgok történnek manap­ság Szarvason. Hírek. Felmentés és kinevezés. A vármegye főispánja Eleméry Ferencz vármegyei közigazgatási gyakor­nokot és tiszteletbeli aljegyzőt saját kérelmére állá­sától felmentette és Moldoványi János gyulai lakost közigazgatási gyakornokká ideiglenes minőségben kinevezvén, szolgálattételre a vármegyei központba osztotta be. A békésföldvár—békési vasút állami tulaj­donba való átvételét kérte Békés község képviselő­testülete. A kereskedelemügyi miniszter a várme­gyéhez intézett leiratában értesíti a községet, hogy az ajánlat tárgyalásába nem bocsátkozik, mert a vasút országos szempontból alárendelt jelentőségű és mert azon állítás bekövetkezése, hogy a vasút jövedelmezősége állami kezelés mellett emelkednék, nem várható. Nem tesz azonban kifogást,a miniszter az ellen, ha a békésföldváv—békési vasút a békés- csaba—békés—vésztői keskeny nyomtávú vasút ter­vezőinek megvételre, vagy ugyancsak automobil rendszerű üzembe vételre felajánltatik, mert az igy előálló érdekközösség mellett a békés—földvári va­sút forgalmának is emelkedése várható. Kilátásba helyezi a miniszter, hogy a községet ezen törekvé­sében támogatni fogja. A lll-ad osztályú kereseti adónak az 1902—1904. évekre leendő kivetésére alakított és már lapunk­ban közölt kivető bizottságok tárgyalási határnap jait, a gyulai kir. pénzügyigazgatóság az egész me­gyére nézve adóhivatali kerületenként az alábbi sorrendben tűzte ki : a gyulai kir. adóhivatal kerü­letére : Gyulavári ápril 21., Kétegyháza ápril 21., 22., 23., Doboz ápril 23., 24., 25., Gyula ápril 25-től májuB 10-ig. Kincstári előadó Gámán Károly pü. fogalmazó. A békéscsabai kir. adóhivatal kerületére Újkígyós ápril 21., Endrőd ápril 22—28., Gyoma ápril 30-tól május 5-ig, Békéscsaba május 6-tól május 23-ig. Kincstári előadó : Kutassy József pü. s. titkár. A békési kir. adóhivatal kerületére : Kö­röstarcsa ápril 28—30., Mezőberóny május 2—6-ig, Békés május 9—22. Kincstári előadó: Novak Antal pü. szám-ellenőr. Az orosházi kir. adóhivatal kerü­letére : Nagyszénás ápril 21., Sámson ápril 21., Pusztaszenttornya, Szabadszenttornya ápril 22., Csorvás ápril 23—25., Tótkomlós április 26—30., Pusztaföldvár május 2—3., Gádoros május 5., Orosháza május 6—16. Kincstári előadó : So- mossy Zsigmond pü. titkár, pü. igazgató helyettes. A szeghalmi kir. adóhivatal kerületére : Vésztő ápril 21—25, Füzesgyarmat ápril 28—30, Körösladáuy május 2—5, Szeghalom május 7—12. Kincstári elő­adó Lampenfeld Lajos pü. s. titkár. A szarvasi kir. adóhivatal kerületére : Kondoros ápril 21—23, Békésszentandrás és Békéscsabacsüd ápril 25—26. Öcsöd ápril 29, májuB 5, Szarvas május 7—20. Kincstári előadó : Sál István pü. számtiszt. A tár­gyalások Gyulán délelőtt 8 órakor, a többi helye­ken 9 órakor kezdődnek és csak a délelőtt folyamán tartatnak. Az egyes foglalkozási ágak tárgyalási napjaira nézve a város, illetőleg községháza hirde­tési tábláján kifüggesztett kimutatások nyújtanak tájékozást. Iparhatósági megbízottak. Gyulaváros tanácsa és a gyulai járás főszolgabirája mellé rendelt ipar­hatósági megbizottak Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt folyó hó 9-én választattak meg. — Gyulaváros tanácsa mellé : ifj. Sál József, Szállá Lajos, Krizsán András, Somogyi János, Remele József, Licska Ferencz, Dundler Ferencz, Kiss Mihály czipész, Haverda Ferencz, ifj. Névery Albert, Dobay Ferencz, Karácsony Károly, Schwimmer Arnold, Manheimer Arnold, Vértesi Arnold, Dióéi Béla, Zuzmann János, Beck Gusztáv, Féhn István és Gubás János. A gyulai járási főszolgabiróság, mint elsőfokú iparhatóság mellé : Szállá Lajos, Licska Ferencz, Dundler Ferencz, Gróh György, Bakóczi Lajos, Kiss Mihály asztalos, Krizsán András, Piczkó Mátyás, Mayer István és Névery Károly iparosok, Illich Ferencz, Anuló Pál, Lusztig Adolf, Schütz Gusztáv, Balog József, Scheibert Jakab, Kocsis László, Grünbaum Armin, Vitrael Jónás és Weisz Salamon kereskedők. Elnökül mindkét részről Szállá Lajos választatott meg. A vörös-kereszt-egylet gyulai fiókja tegnap délután tartotta meg Lukács György főispán el­nöklete alatt rendes évi közgyűlését, melyen Berthóty István egyleti jegyzőnek a múlt évi egy­leti működésre és Schmidt Iván pénztárnoknak a pénztár állapotára vonatkozó jelentését tudomásul vevén, elhatározta az egylet, hogy 2000 korona megszavazásával a József főherczeg sanatorium- egyesületbe alapitó tagként belép. A vármegyei közkórház forgalma. A Gyulán lévő vármegyei közkórházban a folyó évi első negyedévben ápoltatott összesen 1097 beteg. Ezek közül a múlt évről visszamaradt 558, újonnan fel­vétetett januárban 194, februárban 165, márczius- ban 180, összesen 539. Gyógyultan elbocsáttatott a kórházból 546, meghalt 33 s visszamaradt a kór­házban 33. Az ápolási napok száma kitesz összesen 50721-et. Április II. megünneplése, a róm. kath. nagy­templomban folyó hó 11-én d. e. 10 órakor, az 1848-iki törvények szentesítésének megünneplésére Gróh Ferencz prépost-plébános fényeB segédlettel hálaadó istenitiszteletet tartott, melyen a hatóságok fejei s a tisztikar teljes számmal jelen voltak. Emelte az ünnepély fényét az elemi kath. leány­iskolák növendékeiből alakitott vegyeskar pár gyönyörű éneke. Egyházmegyei közgyűlés. A békés-bánáti ev. református egyházmegye csütörtökön, f. hó 22-én tartja Szegeden ez évi rendes közgyűlését. Az egy­házmegyei gyűlés tárgysorozatában szerepel : a vészWji és tüzesgyarmati pap választás is. Különösen az előbbi számíthat nagyobb érdeklődésre. A vá­lasztáson tudvalevőleg Csák Aladár volt szilágy- peéri lelkész győzött Márk Ferencz dr. okányi lel­készszel szemben s a vesztes párt felebbezésére elrendelt vizsgálat során a választás megsemmisí­tése iránt felhozott vesztegetési tények nem voltak bebizonyitbatók. Valószínű tehát, hogy az egyház­megye közgyűlése jóváhagyja Csák Aladár meg­választatását, aki ezen rehabilitáczió után, hallomás szerint, le Jog köszönni állásáról. E hirt azonban csak fenntartással közöljük. A folyó hó 22 én ösz- szeülő egyházmegyei közgyűlésen fogják még egyéb­ként az egyházmegye uj gondnokát, dr. Hajnal Istvánt tisztébe iktatni. Kinevezés. Vajda Géza volt körösladányi köz­ségi orvost, Borsodvármegye főispánja a miskolczi nyilvános közkórházhoz mint szemorvost, rendelő orvossá nevezte ki. Alkuszok a gyulai vásáron. Még a múlt nyári gyulai vásárkor történt, hogy Weisz Hermann nagyváradi alkusz a város rendőrkapitánya által kibocsátott vásári hirdetmény rendelkezéseinek, mint alkusz nem tett eleget, ugyanis a rendőr- kapitánynál előzetesen nem jelentkezett s magát nem igazolta s midőn a vásár területén a rendőr­biztos erre felszólította, a rendőrséget sértő kifeje­zésekkel illette, nevének és állásának bemondására a feleletet megtagadta, a miért aztán a rendőr- kapitány utasította, hogy hivatalában azonnal .je­lentkezzék, a mi megtörténvén, az említett tények miatt három rendbeli kihágásban mondta ki vét­kesnek. A rendőrkapitánynak ezt a tényét akkor a nagyváradi újságok s a % Mészárosok és Hentesek Lapja“ igen éles hangon pertraktálták, a mi külö­nösen abból a szempontból válhatott a gyulai vásárokra káros hatásúvá, hogy országos vásáraink­nak látogatásától sokakat elriasszon. Most miután ebben az ügyben a m. kir. belügyminiszter, mint legfelsőbb forum is Ítélt, megírhatjuk teljes objek­tivitással, hogy kinek volt igaza. A város rendőr- kapitányának már a vármegye alispánja sem adott a tekintetben igazat, hogy az alkuszokat hirdetmé- nyileg előzetes jelentkezésre és igazolásra kény­szerítheti, mert az alkuszkodás rendes iparűzés és éppen úgy joguk van a vásárokon megjelenni, mint bármely iparosnak, természetesen iparigazolvány- nyal kell birniok, ellenkező esetben iparkihágást követnek el, ezért azonban rendőrhatóságilag külön Bemmi esetre sem büntethetők. S minthogy Weisz Hermanra nézve a nagyváradi rendőrkapitányság távirati megkeresés folytán igazolta, hogy ilyen iparigazolványnyal bir, a nem jelentkezés és iga­zolványának fel nem mutatása miatt terhére rótt kihágás vádja és következményei alól felmentetett. Az alispánnak ezen ítéletét a m. kir. belügyminis- ter is jóváhagyta. A rendőrség sértegetése és ne­vének, állásának elhallgatása miatt harmadfokulag is megbüntettetett s e tekintetben a rendőrkapi­tánynak igazat kellett adni. Ez az epilogja a tavalyi nagy port felvert vásári heczcznek. Megjöttek az önkéntesek. A gyulai 2. honvéd gyalogezredbeli egyévi önkéntesek e hó 1-én ruk­koltak be a budapesti elméleti iskoláztatás után, gyakorlati kiképeztetés végett ezredükhöz, számsze- rint 24-en. Az önkéntesek megérkezése a fiatal em­berek létszámának gyarapodását is jelenti, amire Gyulán bizony elég nagy szükség van. A honvédség köréből. Ő Felsége a király, mint a hivatalos lap csütörtöki száma jelenti, Kozányi Kálmán gyulai 2-ik honvéd gyalogezredbeli őrnagy­nak, a saját kérelmére megejtett felülvizsgálat ered­ménye alapján, mint rokkantnak nyugállományba helyezését elrendelte s ez alkalomból nevezettnek a katonai érdemkeresztet adományozta. Kozányi Kálmán több éven keresztül egyik tehetséges, ked­velt főtisztje volt a gyulai állomásnak és körünkből való végleges távozását tiszti s polgári körökben egyaránt őszintén sajnálják. 0 Felsége léczfalvi Vajda Lajos őrnagynak a munkácsi 11-ik honvéd gyalogezredtől a gyulai 2-ik honvéd gyalogezredhez való áthelyezését elrondelte. Kaszinói mulatság. Folyó hó 5-ikén szombat este volt a gyulai kaszinónak lapunk múlt számá­ban jelzett mulatsága, a mely tekintve a jókedvet és fesztelen hangulatot, igen sikerültnek mondható. A- mulatni vágyó fiatalság, úgy a polgárság, mint katonaság részéről szép számban volt jelen s a höl­gyek közül is ott voltak azok, a kik a kaszinói mulatságokon többnyire részt szoktak venni. A hely­beli honvéd tisztikart és pedig a nős tisztek közül is, többen képviselték. Ez a kaszinói bál egyszers­mind búcsú jellegével bírt, mert mint tudvalevő, még ebben a hónapban kiköltözködik a kaszinó mos­tani helyiségeiből s az újonnan készült s teljes kényelemmel ellátott uj helyiségbe megyen át. A mulatság még a hajnali órákban is tartott s az mu­tatja legjobban az estély sikerét, hogy az asszonyok versenyt tánczoltak a leányokkal s a mi fő, tánezos volt bőven. A négyeseket állandóan 12 pár tán- czolta s a souper-csárdás másfél óráig tartott. Jelen voltak: Asszonyok: dr. Bodoky Zoltánné, Bőhm Miklósné (Kétegyháza), Czobel Károlyné, Gálbory Józsefné, Heinrich Gyuláné, özv. Lindl Ferenczné, Rőthy Emilné. Leányok: Bőhm Mariska (Kétegy­háza), Kövér Malvin, Kövér Marianna, Kövér Ella, Lindl Etel, Lindl Jolán, Bapán Anna, Szekér Sári (Budapest.) Ivlámpa a Maróthy-téren. A Maróthy-tér kör­nyékén lakók, mintegy I5-en, kérvényt intéztek a tanácshoz egy ivlámpa felállítása iránt az oláh templom előtti tér mellett a három utcza kereszte­zés! pontjára, amely kérelmüket a közóhajon kívül az ottani sötét környék gyér világítása, a nagy személyforgalom és azzal indokolták, hogy a közel­ben több hivatal nyer elhelyezést, főképen azonban azzal, hogy a gör. kel. templom előtt nincs kellő világítás, pedig a gör. kel. rítus szerint sokszor az esteli órákra esik az isteni tisztelet, amikor nagy tolongás van a templom előtti téren. A tanács, úgy látBzik, magáévá tette a kérvény indokait, de fede­zet hiányában a kérvényt a gyulai villamtelep üzem- vezetőségéhez tette át, amely hajlandó saját költségén felállítani a villamos ivlámpát a térségen. így legköze­lebb Jondus-féle ivlámpa sugaraiban gyönyörködhetik a Maróthy-tér sétáló közönsége, ami a békésmegyei villamossági r. t. gyulai villamtelepének érdeméül lesz irható. A vármegyei pénztárak és számvevőségek államosítása ügyében alkotott törvény a pénzügy- ministernek a vármegyéhez intézett leirata szerint, 1903. év január hó 1-én fog életbe lépni. Ez okból a pénzügyminister leiratot intézett a vármegye alis­pánjához, hogy az igy megnagyobbodó pénzügy-, igazgatósági számvevőség és adóhivatal elhelyezése iránt indítson tárgyalásokat, melynél figyelembe veendő, hogy e hivatalok akár a pénzügyigazgató­sággal kapcsolatban, akár a vármegye székházában, de együttesen helyezendők el. Az alispán intézke­dett a számításba vehető helyiségek vázlatrajzának elkészítése iránt, a melyek alapul fognak szolgálni a tárgyalásnak és az ezek során létesítendő meg­állapodásoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom