Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-04-20 / 16. szám

szattal is hivatásosan foglalkozik s e két mesterség adja meg neki a mindennapi kenyeret. — Miután azonban a kenyérszerzésnek ezen módja a bün­tetőtörvénykönyvbe ütközik, a csendőrök zár alá helyezték Högye uramat feleségestül együtt, mert a hűséges oldalborda mindenütt segédkezet nyújtott urának. A szarvasi sorozás eredménye. A múlt héten voltak a sorozások Szarvason. Előállott összesen a szarvasi járásból 930 az állítási lajstromokba fel­vett állitásköteles. Ezek közül besoroztatok az ujonczjutalék javára 258, mint egyéves önkéntes 5, póttartalékba osztatott be 24, visszahelyeztetett 440, fegyverképtelennek találtatott 111, távol ma­radt a fősorozástól 77, s teljesen ismeretlen volt 13. Most folyik a sorozás Orosházán s folyó hó 23-án ér véget. Az orosházai tanonczotthon. Az aradi keres­kedelmi- és iparkamara szerdán tartott teljes ülé­sében, melyen Kristyóry János elnökölt, az Oros­házán létesítendő I. Ferencz József tanonczotthon részére 3 évre, évi 400 koronás alapítványt sza­vazott meg és kimondotta, hogy alapítványok téte­lére buzdítani fogja a békésváimegyei társadalmi közületeket. Furfangos tolvaj. Csák György kir. tanácsos pénzügy igazgató lakásán e hó 11 én délelőtt egy ismeretlen, urasan öltözött fiatal ember jelent meg és egy nem létező nevű számtiszt után tudakozó­dott. Az ismeretlen felvilágosítást nem kapván tá­vozott, este 6 órakor azonban - a délelőtti szemle után — belopódzkodott a pénzügyigazgatóság ka púján és behatolván észrevétlenül az ebédlőig az ott záratlanul levő 50 frt értékű ezüst czukortartót ellopván távozott, A kapunál azonban találkozott a pénzügyigazgató szobaleányával, kinek feltűnt, hogy az ismeretlen már másodszor jár ma a ház­nál. Utána nézvén a dolognak kiderült a lopás, a mikor azonban az ismeretlen tettes már rég eltűnt a láthatárról. A rendőrséghez jelentés tétetvén, a rendőrkapitány egy gyulai ügynököt hallgatott ki, aki a cseléd állítása szerint, teljesen hasonló azzal az úri emberrel, akit este a kapunál távozni látott, a meggyanúsított azonban minden kétséget kizáró­lag igazolni tudta alibijét. A reudőrség nyomoz tovább. Szerencsétlenség az építkezésnél. Csabán hét­főn délután a Zöldfa vendéglőnél folyó építkezések­nél csaknem végzetessé vált katasztrófa történt. Négy méter magas építési állvány ugyanis a ráhal­mozott építőanyagok és emberek súlya alatt össze- roskadt és maga alá temette Zsibrita Mária és Marik Julis napszámos leányokat. Mindkettő súlyosan megsérült fején, kezén és mellén. Az állványon levő kőművesek közül egy pár úgy menekült meg a veszedelemtől, hogy a falba kapaszkodott, .Szpevár György és Koczka Mátyás azonban szintén leestek s előbbi lábán, utóbbi fején sérült meg. A hatósági vizsgálat megállapította, hogy az állváuy korhadt és gyönge volt s a hibás építőmesterek Molnár és Lipták csabai vállalkozók ellen a büntető eljárást meginditották. Tudni jó. A tapasztalat mutatja, hogy csakis Nádor Mórnál lehet legolcsóbban vásárolni. Min­denki meggyőződhet róla, hogy raktáron vannak a legjobb minőségű férfi-, női- és gyermekczipők, továbbá a legfinomabb fehérnemüek, nagy választék divatos kalapokban és nyakkendőkben. Egyedüli elárusitás Krüger szalmakalapokban. Öngyilkos inas. Kovács Lajos 18 éves kovács inas, — Kovács Albert, körösladányi kovácsmester nevelő fia, hétfőn reggel egy, 7 m.-meteres forgó- pisztolylyal nevelőatyja műhelyében szivén lőtte magát és azonnal meghalt. Vasárnap éjszaka két társával, Illés József és Fazekas Károly szabósegé­dekkel korcsmáról korcsmára járt mulatni, hétfőn reggel pedig még atyja szénért is küldte s amidőn a szenet hazahozta, bezárkózott a kovácsmühelybe s ott mellbe lőtte magát. Állítólag egy — a ház­ban lakó — nőbe volt szerelmes, aki nem viszo­nozta a 18 éves gyerek szerelmét s efeletti elke­seredésében lett öngyilkos. 24 évi CSUZ és köszvény betegségből lett ki- gyógyitva Holler Lujza úrnő, O-Budán, Mező-utcza 43., aki a következő bálanyilatkozatot küldte Mül­lek Albert urnák : 24 évig szenvedtem csuz és kösz- vény bajban, mi ellen senki és Bemmi nem használt mig végre az ön áldásos villanykeresztét megkísé­reltem, mely készülék engem 3 heti használat után kigyógyitott. Fogadja ezért legforróbb köszönetemet találmányát pedig mindenkinek örömmel ajánlom. Müller Albert ur az R. B. 8696. sz. villanydelejes keresztnek feltalálója, lakik Budapest, V. Vadász- utcza 42/H.o. Goldberger Ignácz gyulai templomtéri divatáru üzletében a legszebb nap- és esernyők, valamint nyakkendők, ruhadiszek és selymek, csipkék, 8zallagok, keztyük, s minden e szakba vágó czikkek kaphatók. A tisztelt olvasó közönség figyelmét fel­hívjuk üzletére. 143 1—4 I. rangú belföldi minden biztosítási ágaza­tot művelő biztositó társaság Gyulán főügynököt keres magas jutalékok és általány mellett. Ajánlatok kéretnek „Főügynökség“ jelige alatt a kiadóhiva­talba. 135 2—2 Foulard-selyem 60 krajczártól 3 frt 65 krig méterenként, blousok és ruhák­nak való „Henneberg selyem,“ fekete, fehér és más színekben 60 krajczártól 14 frt 65 krig méterenként. Mindenkinek bérmentve és vámolva, házhoz szállítva. Minták pósta- fordulattal. Schweitzba kettős póstaportó. — G. Henneberg selyemgyára, (cs. kir. udvari szállító) Zürich. 10 12—30 Gyulai élet. — Búgó kamatlábak, ügyvédszaporodás, séta és járkálás, Szentgyörgynapi költözés, ismeretlen tettesek hete, aradi telefon, Koczka czirkuaz — A kamatláb azon láb, a melynek még a ballettánczosnök lábainál is nagyobb hatalma van az emberek felett s amint ezt a lábat fel­emelik, vagy leengedik, a szerint változik sok mosolygó ábrázat savanyúvá és sok savanyu ábrázat mosolygóvá. A kamatlábnak ezt a nagy jelentőségét ismerve nem tarthatom kicsinylendő- nek ama consiliumot (úgy lehet nevezni ez össze- jövetelt^ mint az orvosokét, mert itt is a mások bőrére tanácskoztak) melyet a gyulai pénzinté­zetek tartottak a minap s a melyen testületileg elhatározták, hogy ezután leengedik a kamat­lábat és csak 4%-ot fizetnek 50/0 helyett a bete­vőknek. Szegény szerencsétlen betevők emiatt természetesen kétségbe estek és féltették a be­tevő falatjaikat, az adósok azonban bizonyos kár­örömmel tekintettek a betevők kínjaira, — de hajh ! a „consilium* az adósoknak is keserű fa­latot hozott. Mert az ő kamatlábaik továbbra is felemeltek, rúgásra készen tartatnak és mily könnyen rúgnak ezután az adósokon. Úgy kell nekik, mért adósok! A . gyulai pénzintézetek ugyanis elhatározták, hogy ezután ama bizonyos mindnyájunk által ismert kis czédulácskákra nem nyomtatják rá, hogy „a ki nem töltött váltók kitöltését és telepítési jogát,a takarékpénztár magának fenntartja',“ hanem egyszerűen kitöltik a váltókat. A váltók kitöltése pedig azt jelenti, hogy: „adós fizess, különben óvatolnak.“ Egyik gyulai pénzintézet vezérigazgatója ugyan azt mondja, hogy mindez csak a rend kedvéért van, de én azt hiszem, hogy a legtöbb adós nem ren­detlenségből nem fizet, hanem egyszerűen azért, mert nincs. Ez ellen a nincs ellen kellene már valamit kitalálni a gyulai pénzintézeteknek s akkor volna igazán eredményes a „consilium.“ Bizonyára ezekre a kedvező hírekre élén­kült meg az ügyvédi piacz a törvényszéki palota tájékán, ahol most ügyvédekben óriási kínálat mutatkozik. Maholnap nyolez ügyvéd dicséri az Erdélyi utón a napot és Írja az expensnótát úgy, hogy egy vicczes közadós — (az adósokban több a humor, mint a hitelezőkben, innen látszik, hogy jobb adósnak lenni) kérvényt akar beadni a tanács­hoz az Erdély útnak „Nyúzó utczára“ való el­nevezése iránt. — Magától értetődik, hogy az eddigi „korzóvá“ fejlődni készülő Erdélyi ut is sülyedni fog eme jelentőségéből, mert ki az ör­dög szeret olyan helyen sétálni, ahol lépten- nyomon eszébe juttatják az embernek az adóssá­gát. Az ügyvéd pedig nem más, mint a hitele­zőnek — mint olyannak — sűrített kivonata, a ki egy személyben képviselheti három, négy, sőt több hitelezőinket is s igy az Erdély - ut nem lesz kellemes sétahely sok gyulai honpolgárnak. Ezek valószínűleg a Szentistván utczát választ­ják sétának, ahol azonban az elmegyógyintézet kelt szomorú sejtelmeket az adósban. — Egy­szóval az adós ne sétáljon, mert „sétálni“ csak annak szabad, akinek legalább száz forint heverő pénze van a bugyelárisában, a többi ember csak »őgyeleghet.« Lesznek azonban a héten még az adósok­nál is kevésbbé irigyelhető földi halandók Gyulán, Azok, akik Szent-György napkor költözködnek. Ez is egyike ama földi kínoknak, melyek arra késztetik a szegény zsellért, hogy irigykedve gondoljon a boldog háztulajdonosokra, kik nyu­godt pipázással tekintik az utczán mozgó butor- csimborasszókat, melyeknek szerencsétlen gaz­dája „se kint, se bent“ sötét kétségbeeséssel morfondíroz azon hamleti kérdések felett, hogy: „hol fogok ón ma aludni ?“ „lesz-e poloska, vagy nem ?“ S azért legyünk humánusak és mély részvétünk kisérje szenvedő polgártársaink földi kínjait. A hét azonban mindezeken kívül az „isme­retlen tettesek“ nagy hete is volt. Gyulán is, Csabán is kedélyes módon szerzett magának keresetet egy „barátságos idegen“, a kinek amethodusát érdemes közhírré tenni. Ez a jó ur először is ártatlan képpel megy be lopni min­denfelé. Bemegy minden házba s ha talál vala­kit, úgy keres egy nem létező urat s ha ezt, természetesen nem találja, akkor odább áll. Ha azonban „üres házra“ talál, akkor „működik“ s működése eredményének legkevésbé a gazda örül. Ez egy újabb változata az értéktávolitás- nak, elegánsabb és kényelmesebb a betörésnél. Ajánljuk a rendőrség figyelmébe. A héten az aradi telefonkérdés is a dűlőre jutás stádiumába jutott s ha Arad város nem „srauezigoskodik“) úgy nemsokára csilingel a telefon Békés és Arad közt, ami tekintettel arra, hogy Arad vármegyének északnyugati fele (Elek, Pél, Varsánd, Zerina) inkább ide gravitál, mint Aradra, ránk nézve is nagy fontosságú kérdés. Főképen azonban az aradiak járn'ak vele jól, mert fejlettebb kereskedelmük van, mint nekünk, s a telefonösszeköttetés esetleg korrigálhat va­lamit azon, a mit a „vigécz-törvény“ elrontott Ennek azonban nem örülnének a békésmegyei kereskedők, de mérlegelve előnyöket és hátrá­nyokat, úgy Arad mint Békésmegye csak nyer­hetnek az összeköttetéssel. A Koczka-féle világhírű vasezírkusz, mely­ben dühös oroszlánok közt fog egy gyulai bor­bély megborotválni egy állatszeliditőt, minden­nemű elsőrangú kérdéseket háttérbe fog szorí­tani a héten. A feltűnő plakátok már megjelen­tek az utczasarkokon s igy a „Tarki képek“ szerzője szerint „a Koczka el van vetve“. Ezt a rossz viczczet azonban bocsássák meg az ol­vasók neki is, nekem is. — re. Közgazdaság. A békésvármegyei Gazdasági-Egylet álta rendezett luxus-lóvásár szabályzata. HIRDETÉSEK. FBAXKLm-féle MAGYAR REMEKÍRÓK Arany János Arany László Bajza József Czuczor Gergely Garay János Kemény Zsigmond Szigligeti Ede Tompa Mihály Vajda János Vörösmarty Mihály munkái-----------­A) A vásár czélja­1. Czélja ezen vásárnak, hogy a magyar te­nyésztő közvétlen összeköttetésbe hozassák a vevők­kel, hogy a lóvásárló közönség, különösen a kül­földi, itt az Alföld központjában személyesen és közvetlen tapasztalat utján ismerkedjék meg a ma­gyar lóval és az igényeinek legmegfelelőbb tenyé­szetekkel, végül pedig, hogy alkalom adassák azon lójellegek vásárlására, melyek úgy a bel-, mint kül­földi forgalomban a legjobb keresletnek örvendenek és a melyek fejlesztése a hazai lótenyésztés érde­kében legindokoltabb. B) A vásár helye és ideje. 2. A vásár mindenkor Békéscsabán a lóvásár­téren fog megtartatni, még pedig minden év április 24-én és tart reggel 8 órától este 5-ig, azonban a felvezetés 6 órakor kezdődik. C) Bejelentés és felvétel 3. Az előre való bejelentés az eladók érdeké­ben kívánatos azért, hogy a messzebb vidékről ho­zott lovak részére a vásár intézősége idejekorán gondoskodhasson istáló- és takarmányszükségletről, továbbá hogy a katalógus előre kiállítható legyen. '4. A bejelentés előre mindenkor a békésvár­megyei Gazdasági-Egylet titkári hivatalánál szóval vagy írásban eszközlendő, a vásár napján pedig a vásártéren erre kirendelt közegnél az e czélra fel­állított sátorban minden felvezető részéről, aki lovát előre be nem jelentette kötelező és aki a nyilván­tartás ily módon való eszközlését elmulasztja, a vá­sár területéről kitiltható. 5. A vásártér egyik felén helyeztetnek el a luxusló fogalmának megfelelő külemü, jól betanított és kocsiba fogott hámos lovak, a másik felére veze- tendők a 3 évet már betöltött, de be nem fogott és az úgynevezett nyers lovak, holis a csődörök ezek­től még elkülönített helyre állíttatnak fel. 6. Szép akczióju, erős testalkatú, kifejlett egész­séges lovat hozhat a vásárra bárki is, sőt kívánatos, hogy az egybesereglett vevők mentül nagyobb vá­lasztékból födözhessék szükségleteiket. 7. Jogában áll a vásárt rendező bizottságnak a meg nem felelő lovat a vásártérről kitiltani. D) Állatorvosi vizsgálat. 8. Hogy az állategészségügy ellenőrzésére hi­vatott szakközegek kellőképpen teljesíthessék köte­lességüket, a vásárra felhajtott lovat csakis egy irányban, még pedig a Gyulára vezető utón szabad a vásártérre vinni, és mig az állatorvosok a lovat meg nem vizsgálták, a korlát közzé bevinni tilos. 9. A luxus lóvásárra érkező minden ló járlat- levelét a kirendelt-állatorvosok megvizsgálják. Járlat nélkül vagy szabálytalan járlattal (szabálytalan pedig minden olyan lólevél, a mely nincs a bejelentő ne­vére mint tulajdonosra kiállítva, továbbá a mely 10 napnál régebben lett megújítva és végül ha nincs Békéscsabára irányítva) felhozott lovak a vásártérre egyáltalán nem bocsáthatók. E) Eladás és vétel. 9. Miután a vásár egyik főczélja a vevőket az eladóval közvetlen összeköttetésbe hozni, kívánatos, hogy a közvetítők igénybevétele lehetőleg mellőz- tessék, azonban tekintettel az idegen vevőknek esetleg a magyar nyelvben való járatlanságára, a közvetítők még sem mellőzhetők egészen, de csak olyan egyének szolgálatai vétetnek igénybe, a kik­nek iparigazolványuk van és a kiket a rendező bi­zottság erre a czélra bebocsát. A kik erőszakosko­dásaikkal vagy hívatlan közbeszólásaikkal a felek közt létrejövő vásárt rontják, a vásár területéről kitiltatnak. 10. Minden egyes eladó köteles az általa el­adott lovat a vásárirodának bejelenteni, köteles az eladott ló árát pontosan bevallani s az eladott ösz- szegből 400 koronáig 1 koronát a Gazdasági-Egylet költségei fedezésére lefizetni, 400 koronán felül, 2 koronát fizet az eladó. 11. A Gazdasági-Egylet alkalmaz a vásáriro­dában 1 napidijast a nyilvántartás vezetésére, alkal­maz továbbá kellő számú lófelvezetőt a lovak fel­vezetésére, gondoskodik a város által rendelkezésére bocsátott közegekkel a rend fentartásáról, mindezen összes kiadásai az eladott lovak ára után befizetett összegből térülnek vissza. Az esetleg fennmaradó összeg az egylet bevételét képezendi. ' Az 5 tagból álló vásár-rendező-bizottságot a békésvármegyei Gazdasági-Egylet igazgató-választ mánya időről-időre választja. Békésmegyei Gazdasági-Egylet: Pfeiffer István, Dr. Zsilinszky Endre, egyleti titkár. igazgató-elnök. Heti piacz. Gyula, április hó 18-án. A budapesti árutőzsdén a hét folyamán volt ugyan eredményként némi ingadozás, de az árakba változás nincs. Heti piaczunkon élénk felhozatal mellett el­adatott 50 kilogrammonként koronába .­búza ........................8'20—8'50-ig takarm. árpa . . . 5 20—5‘30-ig zab .............................6-30—6'40-ig ku koricza .... 540—5'50-ig 1MT csakis “H a FRANKUN-feie MAGYAR REMEKÍRÓK gyűjteményében jelennek meg. Senki más ez idő szerint ki nem adhatja, mert kizárólagos kiadó joguk a Franklin-Társulaté. Az 55 kötetes gyűjtemény ára 220 korona. Az öt kötetből álló első'sorozat megjelent. Tartalma: Arany János munkái I. Sajtó alá rendezi Riedl Frigyes. Vörösmarty munkái I. Sajtó alá rendezi Gyulai Pál. Tompa Mihály munkái I. Sajtó alá rendezi Lévay József. Garay János munkái. Sajtó alá rendezi Ferenczi Zoltán. Csiky Gergely színmüvei. Sajtó alá rendezi Vadnai Károly. E gyűjteményt kiegészíti: Shakspere összes színmüvei 6 kötetben kiadja a Kisfaludy-Társaság, melyet kötve 30 korona helyett 20 korona kedvezményes áron kapnak a Franklin-féle Magyar Remekírók megrendelői. Havi részletfizetésre beszerezhetők. a megrendelésnél, hogy a kinált gyűjteményben a fönt felsorolt írók bennfoglaltatnak-e ? I 1—3 Ingyen és bérmentve kap mindenki egy kézi könyvet, miáltal mindenki azon helyzetbe jut, hogy Essen- . cziámmal hideg nton a legjobb és kis mennyiségben is finom likőrt és rumot magának előállíthat. 104 3—5 »mo« WaUerich A. Algf' Budapest, VII., Dohány-utcza 5. Kitüntetve 8 éremmel és hiteles okmányokkal. Az állat-praeparatumok teljesen molpentesek.----- Budapest 1900. Állami érem. ----­Álla tok minden fajainak kitömésére vállalkozik Katona Mihály nyilv. állatpraeparáló és tanszerkészitő intézete Budapest, József-körut 13. szám. Emlősök és madarak természetimen a leg­újabb módszerrel (modellirozással) készíttetnek: szebben, jobban, olcsóbban, mint bármely hasonló intézetben. Az állatok kitömése nagyság szerint kerül: Emlősök s Egér nagyságú.....................................—.80— 1 frt Menyét » 2 » Nyest » 5 » Róka » 9 » Vaddisznófej ....... 15—20 » Szarvasfej.................................. 35—40 » Ma darak: Pinty nagyságú................................—.80— 1 » Ga lamb » 2 » Erdei bagoly .".................................... 3 » Nagy suhuly (Uhu)............................. 6 » Sa s (nagy)............................ . . . 12 » Ke selyű . . '............................. 12 » Siketfajdkakasdürgő helyzetben ágon faldiszül 10 » Nyír » I I erdő részlet utánzó álv.........................................................7 » Si ketfajd fej és farok faragott tablettán . . 5 » Nyír » » » » » . . 4 » Az intézetben készülnek mindenfelé vadászati tropheák, kisebb, nagyobb biológiai csoportok, függő vadak, emlős fejek, művészileg faragott tablettákon, mint szobadíszek, madarak, mint faldiszek, emlős­bőrök tepicheknek természethűen utánzóit fejekkel. Oz, szarvas, agancsok mondirozása tablettákra, levetett agancsok koponyautánzatokra helyezése és minden egyéb praeparatori munkák művészi és gon­dos kivitele jutányosán számittatik. Az intézet kitömési czélra frissen lőtt ritkább állatokat minden időben vásárol: sas­fajokat, fajdkakasokat, uhu és túzokot. Medvét és medve-bocsot, hiuzt, vadmacskát, vidrát, farkast. — E fajok élve is szállíthatók, a legmagasabb árakkal lesznek fizetve. 144 i_iq

Next

/
Oldalképek
Tartalom