Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-05-18 / 20. szám
Tanugy. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi minister Krauaz Sándor orosházi tanyai tanítót a ruttkai állami elemi iskolához tanitóvá nevezte ki. A „Békésvármegyei általános tanitó-egyesület" évi rendes közgyűlését május hó 12-én Szarvason az ág. evang. főgimnázium dísztermében tartotta, melyen jelen volt mintegy 120 tanító. 11-én vasárnap este 6 órakor igazgató óisoíí-| sági ülés tartatott, majd ezután 8 órakor kezdődő b a „Tanítók háza alapja" javára rendezett műkedvelői előadás következett, utána reggelig táncz- vigalom; 12-én reggel fél 9 órakor előértekezlet, 9 órakor pedig a rendes közgyűlés vette kezdetét, melyet Láng Gusztáv elnök nyitott meg. Beszédjében felhívta az egyesület figyelmét a gazdasági téren tapasztalható átalakulások és változások kiegyenlítésén való közremunkálásra, ifjúsági egyesületek alakítására, különösen pedig a vármegye ösz-j szes tanítóit az egyesületbe leendő belépésre — tömörülésre — szólítja fel, mert a tömörülés azl egyesület munkálkodását elősegítené s igy állandóbb alkotásokra képesítené. Ezután üdvözli Benkai Gyula ág. ev. főgimnázium és tanitóképezdei igazgatót a díszterem átengedéséért, ki a megtiszteltetésért köszönetét mondva, a közgyűlés munkálko-j dására kéri az Isten áldását. Uhrin Károly egyesületi főjegyző olvasta feli az egyesület évi működéséről szerkesztett jelenté—I sót, melyből kitűnik, hogy Lakits Vendel és Péterffii Sándornak az egyesület bizalmat szavazott s azl egyesületnek 180 rendes tagja van. Aradmegye királyi tanfelügyelője Varjassy Árpád abbeli indítványa, hogy a tanító állásának elfoglalásakor bizonyos mintaszerinti esküt tegyen, szintén elfogadd tatott. Koncsek Gy. József olvasta fel „A muzeumokl látogatása iránti érdeklődés felkeltése" czimü értekezését, melyből kifolyólag tett 3 rendbeli indítványa elfogadtatott s az értekezés az egyesületi évkönyvébe kinyomatni határoztatott. Petz József „Mi az óvodák czélja" czimü kij dolgozott tételét olvasta fel, mely szintén kinyo matni határoztatott. Donner Lajos indítványára Wlassics Gyulai miniszter és Zsilinszky Mihály államtitkárnak táv-1 irati üdvözlet menesztetett. Ezek után aprólékos ügyek és beadott indit-l ványok intéztettek el, ugyanis: Paulovics Józsefi egyesületi pénztáros a pénztár állásáról tesz jeleni tést, a számadásokat és a jövő évi költségvetésű mutatja be; az alapszabályok módosítására vonatkozó javaslatát Uhrin Károly olvasta fel; Nagyi Lajos jelentést tesz a „Tanítók Háza" szoba alapi jának jelenlegi állásáról s a gyűjtés eredményéről és javaslatba hozza, hogy az alap a pénztárban külön kezelendő, melynek állásáról a pénztáros minden évben külön jelentést tegyen. Donner Lajos és Rezei Sylvius kir. tanfelügyelő az ifjúsági egyesületek alakítását és létesítését javasolják; ismét Donner Lajos egy vármegyei tanítói pénzintézeti nek szövetkezet utján való alakítását javasolja,! mely azzzal a hozzáadással fogadtatott el, hogyj előbb egy bizottság ki fogja dolgozni az erre vonatkozó összes eljárás javaslatait és a jövő évii közgyűlés elé terjeszti. Koncsek Gy. József a hírlapokban, tudományos és tankönyvekben gyakran előforduló magyartalanságok és idegen szók használata ellen ád be javaslatot, mely nagy lelkesedéssel fogadtatott el és az „Országos tanító bizottságihoz is beterjesztetni határoztatott a végből, hogy ez irányban való országos mozgalom indíttassák. Yégre még Rezey Szilviusz királyi tanfelügyelő szólítja fel egyesülésre a szarvasi helyi tanitó-egyesületet, mely után Láng elnök köszönetét fejezi ki az egyesület tagjainak, különösen Benka Gyula és Rezey Sylvius királyi tanfelügyelőnek a szives közreműködésükért s az ülés befejeztetett. A jövő évi közgyűlés helyéül Szeghalom jelöltetett ki. Hírek. Pünkösd. Fekete karácsony, fehér husvét, hideg pünkösd. Mai napon virradna ránk a piros pünkösd napja, a mikor ragyogó tavaszi napnak, viruld virágpompával ékeskedő szép időnek kellene díszíteni az egyház ezen szép ünnepét, de a tartós kedvezőtlen idő folytán elmaradt a vegetáczió, elsava- nyodott a hangulat s a pünkösdünk úgy látszik, hogy épen úgy nem lesz pünkösdi jellegű ünnep, mint a hogyan nem volt a sáros karácsony és a havas husvét ez idén. A Pünkösd a keresztény tanok szerint az Isten harmadik személye, a Szentlélek eljövetelének ünnepe. A világot megváltó Messiás földi működése után a Szentlélek volt, aki tüzes nyelvek alakjában a földre szállva, megtanította hirdetni.az apostoloknak azokat a tanokat, melyeket az Üdvözítő földi szenvedéseiben nekik tanított. S az apostolok megszenteltetvén és erősséget nyervén a Szentlélek ereje által, elindulának szerte a világban hirdetni Isten igéjét, a keresztény vallást 8 szavuk nem volt pusztában elhangzó szó, mert a keresztény vallás a világ minden táján el terjedt. E harmadik nagy misztériumnak ünnepe a Pünkösd, mely harmadik nagy ünnepe az egyháznak s a melyre olvasóinknak boldog ünnepeket kívánunk! Főispánunk működése a szomszédban. Hódmezővásárhely törvényhatóságának folyó hó 15-én tartott folytatólagos közgyűlésén dr. Lukács György főispán indítványára ötven munkáslakásnak hala déktalan felépítését határozták el. Erre a czélra Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter 20000 koronás adományával 30000 korona van együtt Egy-egy lakás 600 koronába kerül, az illetők pedig 10 év alatt 50 koronás részletekben fizetik vissza a városnak a költséget. A közgyűlés ez ügyben teljesített fáradozásáért köszönetét szavazott dr Lukács György főispánnak, ki ezúttal ismét tanu- jelét adta a szocziális bajok orvoslása körüli helyes érzékének. A munkások között a közgyűlés határozata nagy örömet keltett. Tisztviselőválasztás a vármegyén. A dr. Bodoky Zoltán lemondásával megüresedett vármegyei főjegyzői állásra, valamint az ennek betöltésével fokozatosan megüresedő állásokra a vármegye alispánja meghirdette a pályázatot azzal, hogy a pályázati kérvények május hó 24-én délután 5 óráig adandók be a vármegye alispánjánál. A választást, mint már jeleztük, a május 26-án tartandó közgyűlésen ejtik meg. A választásokat illetőleg lapunkban már ismertetett kombinácziók semmiben sem változtak és ez ideig újabb pályázó nem jelentkezett. Ezek szerint a főjegyzői állásra egyedüli jelölt dr. Daitnel Sándor első aljegyző és tiszteletbeli főjegyző, az első aljegyzői állásra Berthóty István, második aljegyző és ennek helyére Kiss László harmadik aljegyző, kik ezek szerint egyhangú választásnak néznek elébe. A közhangulatból ítélve előreláthatólag szintén egyhangúlag fog megválasztatni a III-ad jegyzői állásra dr. Konkoly Tihamér orosházi szolga- biró, aki előzőleg, mint tiszteletbeli aljegyző a központban is hosszabb ideig teljes sikerrel működött. A vele szembeu pályázó dr. Jeszenszky Elek szarvasi és dr. Petneházy László békési közigazgatási gyakornokok és tiszteletbeli szolgabirák ugyanis a dr. Konkoly pályázata folytán inkább a szolgabirói állásra reflektálnak és igy előreláthatólag csak a szolgabirói választás fog szavazás utján megtörténni. A szolgabirói állásra folyik ennélfogva csupán korteskedés a körülbelől egyenlő esélyekkel pályázó két jelölt között. Ennek a korteskedésnek immár nem szokatlan eszköze az a körlevél, amelyet dr. Petneházy érdekében nyolczvan, nagyobbára békési és szeghalmi járásbeli megyebizottsági tag -bocsátott ki, bár tudvalevő, hogy az ilyen körleveleknek a viszonyokkal ismerős bizottsági tagok körében alig van hatása, legfölebb arra jók azok, hogy a pártok tömörüléséről már előre tájékozást adjanak. Fényes esküvő. Folyó hó 11-én díszes esküvő folyt le Budapesten Jézus Szent Szive templomá ban, hol ugyanis dr. Gyarmati Viktor ügyvéd oltárhoz vezette Mauthner Lenkét, Mauthner Ödön cs.l ■kir. udvari magkereskedő leányát. A templom zsúfolásig megtelt a legelőkelőbb közönséggel, földi birtokosok, a jogászvilág, a fővárosi tanács, keres^ kedők nagyszáma képviselőivel, nemkülönben rokonság és jó barátok számos tagjával. Az uj| házaspárt, nemkülönben az oly nagy mérvben közi becsülésben álló örömszülőket minden oldalról melegen üdvözölték. A vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgató^ választmánya folyó hó 14-én dr. Fábry Sándor al-1 ispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyben a| munkaképtelenné vált Kocsis Mihály gyulai járási utbiztos részére 900 korona végkielégítést szavazott meg; tárgyalta a választmánya nyugdíjalap 19011 évi számadásait, a melyeket elfogadván, a törvény^ hatóság közgyűlése elé terjeszt jóváhagyás végett! Kinevezés. Az elhalálozás folytán megüresedett] körÖBladányi postamesteri állásra a nagyváradi posta- és távirda-igazgatóság Pejtsik kiadót nevezte^ ki Margittáról. Kinevezés. A pénzügyminiszter Vitán Lajosi gyulai pénzügyi kataszteri irodatisztet a temesvári kir. pénzügyigazgatósághoz fogalmazónak és földadó nyilvántartási biztosnak nevezte ki. A régóta megérdemelt előléptetéshez őszintén gratulálunk. Telefon összeköttetésünk Aradmegyével. A reg óhajtott arad-békési telefon összekapcsolódásnak semmi számbavehető akadály nem áll többé az ut-| jában. Aradmegye törvényhatósága, mint annak|] idejében megírtuk, a maga részéről megszavazta a i költségekhez való harmadrész hozzájárulását, egy « harmadát pedig az aradi ipar és népbank, melynek I szintén érdekében áll az összeköttetés, vállalta el. < A héten Aradváros közgyűlése és foglalkozott az ügygyei s 600 koronát szavazott meg az arad- 1 békési telefon czéljaira. Ezek utáu még csak az , egész akcziót kezdeményező Békésvármegyének kell ; határozott formában kimondani a költségek reá eső I részének fedezését s azután be lehet folyamodni a , nagyváradi postaigazgatósághoz, hogy az a munká- | latokat kezdesse meg. Miután Békésvármegye köz- j gyűlése e hó 26-án fogja — minden kétséget kizáró- j lag — megszavazni a telefonösszeköttetés költségének I viselését, remélhetőleg rövid időn belül már csilin- ] gelni fog a telefon Arad és Gyula között. Ügyvédi vizsga. Bekker István dr. városunk 1 szülötte, nagyváradi kir. közjegyzőjelölt az ügyvédi 1 vizsgálatot a budapesti bizottság előtt kitűnő sikerrel - letette. A jeles képzettségű ambicziós -fiatal ember < előrehaladása itteni ismerősei és barátai körében nagy örömet kelt. A belső Vásár, silányság szempontjából, teljes 1 harmóniában állott a külső vásár rosszaságával ; ' pedig vasárnap délutánra kiderült az idő s meglehetős személyi forgalom fejlődött ki, mely egészen alkonyatig tartott. De az igy összegyűlt vásári publikum túlnyomó része tisztán bámészkodókból állott, < vevő alig volt közöttük annyi, mint egy közép-1 forgalmú hetipiaczé szokott lenni. Az iparosok és - kereskedők nagy része majdnem azon módon szál j litotta vissza áruit, mint a vásárra kivitte. Hossz ' volt az ilyenkor rendesen élénk nyersbőrvásár is, aminek első sorban a kedvezőtlen idő s a lapunk - múlt heti számában kifogásolt járhatlan ut és ennek ! következtében csaknem megközelithetlen kakastér 1 volt. A mi kevés nyersbőrt hoztak, az is nyomott J árakon s csak részben talált vevőkre. Időjárásunk az egész hét folyamán váltakozóan esős, borongós és folytonosan hűvös volt. Mező- 1 gazdasági szempontból különben nem volt rosznak 1 mondható, sőt az esőt nagy örömmel fogadták gazdáink, mert arra, az előző szárítóan hideg és szeles 1 idő után nagy szükség volt. A búza épugy, mint a tavaszi vetések, ha nem is rohamosan, de szépen i fejlődnek és ez idő szerint a terméskilátások hatá- j rozottan kedvezőek. A hűvös idő kedvezőtlen hatása leginkább a kerti veteményekben észlelhető, ezek fejlődése más hasonidőszakhoz viszonyítva, határozottan visszamaradt. A fagyos szentok. A három kegyeséletü férfiú Pongrácz, Szervácz és Bonifácz bármily Istennek i tetsző életet éltek annak idején, nagy népszerű-1 ségre nem tudtak szert tenni az emberiség előtt, a i minek pedig igazán nem ők az okai. A május hó i elején szokásos hűvös időért őket okolja a gazda, j pedig a májusi fagy akkor is megjönne, ha nem i Pongrácz nap, hanem Miczi, vagy Emerenczia nap i virradna is fel a_ fagyos szenteké helyett. Jól esik i most e három igazságtalanul gyanúsított szentéletü i férfiút honorálni és megdicsérni ez idei névnapjuk- i ért, mert az minden fagy, minden zúzmara, dér és 1 köd nélkül folyt le, csak épen olyan állandó hűvös i idő volt a fagyos szentek alatt, mint az előtt volt I s azóta is van. Szóval nem akar tavasz lenni, az i idő még mindig hűvös s Orbán napját a negyedik fagyos szentet még mindig félve várja a gazda, pedig ennek se szegény Orbán az oka. Garázda logényok. Sándor György gyulai legény régen haragudott egyik rendőrre, a miért az egyszer egy jogtalanul használt fegyvert elkoboztatok tőle. E hó 15-én este több társával, ' névszerint Zs. Kovács István, Kovács Perencz, Bányai Ferenczczel a vasút melletti vendéglőben mulatozván, észrevette, hogy a vasútnál posztoló rendőr az ő régi haragosa. Hogy megbosszantsa, duhajkodni kezdtek és trágár dalokat énekelvén, bosszantani kezdték rendőr személyét. Ez ismételten figyelmeztetvén őket a rendre, bement a városba segítséget hívni a garázdálkodók megfékezésére. Ezek azonban tetőpontján a részegségnek, pusztitási hajlamot éreztek magukban és a vasúthoz közel fekvő Eszenyi al járásbiró lakását kezdték kövekkel hajigálni s egy pár ablakot be is vertek. Innen ordítozva, szitkozódva tovább vonultak s a rendőrkapitány lakóházánál az utczai kerítést döntötték ki. Nagy nehezen sikerült a garázdálkodókat kézrekeriteni, kik most a dutyiban várják méltó büntetésüket. Estély Gróf Wenckheim Frigyesnél. Az utósze zon szokatlan pezsgést, életet hozott a magyar főúri társaságba, amely, sajnos, alig-alig ad életjelt ma gáról. Udvarunk nincsen, nincsen meg tehát az i középpont sem, mely körül az előkelő mágnásvilág csoportosulna. Hogy milyen nagy kárát látja ennek a főváros s az egész magyar társadalom, az most tü nik ki igazán, amikor a vendégként köztünk időző királyi udvar s a karoussel a fővárosba gyűjtötte magyar arisztokiáczia szinét-javát. Estély estélyt ér s fény és vendégszeretetben egymást múlják felül a főúri házigazdák. Kedden a Wenckheim-palotában adott egymásnak találkozót az előkelő magyar világ s a palota ragyogó termeiben ott hullámzott a főuril társaság s élvezte a vendégszerető házigazda, gróf Wenckheim Frigyes sziveslátását. A fényes estélynek kiválóan magyar jellege volt. Féltizenegy órakor érkezett Klotild főherczegasszony leányával, Erzsébeti \Henriette főherczegnővel, továbbá József Ágost fői herczeg nejével, Auguszta főherczegnővel. Kisére-^ tükben’voltak: Szirmay Sarolta és Zichy Elza grófnők valamint Szápáry József gróf és Vécsey Andor bárói A főherczegi családot lent a palota előcsarnokában Wenckheim Frigyes gróf, fiával, József gróffal, fent az emeleten pedig Wenckheim Krisztina grófnő, leányával, Mária grófkisasBzonvnyal fogadta. Azután bevo múltak a fogadóterembe, ahol a többi vendégek már egybe voltak gyűlve. A fényes társaságban ott voltak: Andrássy Tivadar, Géza, Aladár, Sándor grófok nejeikkel, Andrássy Gyula gróf, Apponyi\ Albert gróf és neje, Apponyi Lajos gróf nejével ésl leányaival, özv. báró Aczél Béláné özv. gróf Almásy] Györgybe, Beniczky Ferencz és neje, Batthyányi Lajos gróf nejével és leányával, Gsáky Albin gróf nejével és leányával, Gziráky Antal gróf nejével es leányával, Darányi Ignacz miniszter, Dániel Ernő báró és neje, Desséwffy Antal gróf és neje, LichtenA \stein herczeg és neje, Edelsheim-Gyulai Lipót báró. YEszterházy Mihály gróf és neje, Festetich Tasziló gróf és neje, Károlyi György gróf, Kohl Medárd püspök, Karácsonyi Jenő gróf és neje, Károlyi István [gróf és neje, Károlyi Sándor gróf és neje, Lukácsi László pénzügy miniszter, Pallavicini Ede őrgróf és 1 neje, Plósz Sándor igazságügyi miniszter és neje, I Széli Kálmán miniszterelnök és neje, Szentkereszthy t Béla báró nejével, Szapáry Pál gróf, Széchenyi Gyula I gróf és neje, Schlauch Lőrincz bíboros püspök, Wekerle Sándor és neje, Zichy Jenő gróf, Zichy , Nándor gróf és neje és leánya, Zichy János gróf,r. Khuen-Hédervary Károly gróf, Marquis Cusani Coy- j falonieri olasz konzul és neje, August Riffánet \ franczia konzul, Chiaromonte Bordonaro attasé, j Lobkovitz Rudolf herczeg és neje, az osztrák dele- ( gáczió Budapesten időző összes tagjai, Bolfrass j főbadsegéd, Goluchovszki gróf külügyminiszter, Mon j tecuccoli gróf, Spaun báró tengernagy, Bodmann, | báyó Fr. Chorinszky de Lagniche márki, Mikes, Bethlen grófnő, Hg. Thurn Taxis Miksa Egon,, Taxis Benza hgnő, Gr. Baworowszky Emil, Dlau- j bowesky Langendorf báró, továbbá a magas arisz- j tokráczia tagjai s az írói és művészvilág kitűnőségei. , A főherczegi pár az általános bemutatkozások után j az ezüstteremben foglalt helyet; a tánczot gróf Wenckheim József Erzsébet főherczegnővel kezdte meg csárdással, mely 2 óráig tartott, amikor a tár- 1 saság vacsorához ült. Félnégy órakor asztalbontás volt, amikor a főherczegi család búcsút vett a 1 háziúrtól «és háziasszonytól, a bál a reggeli órákban ért véget. A vármegyei pénztárak és számvevőség álla- mositásával egyesítendő kir. pénzügyigazgatósági számvevőség és kir. adóhivatal elhelyezése ügyében , Baróthy Ede pénzügyministeri osztálytanácsos a hét folyamán Gyulán járt, a hol a vármegye alispánjával és a kir. pénzügyigazgatóval folytatott tárgya- , lásokat az emlitétt hivatalok miként való elhelye- , zésére nézve. A tárgyalások során felmerült egy ' megfelelő pénzügyigazgatósági épület emelésének szüksége, a mely kérdés eldöntéséig a kir. adóhivatal ideiglenesen előreláthatólag a vármegyeházánál nyer elhelyezést. Halálozás. Moreggió Károly polgártársunkat súlyos, fájdalmas csapás érte. Neje Gömöry Anna folyó hó 10-én 43 éves korában, hosszas, súlyos betegség után meghalt. Hétfőn délután temették el nagy részvéttel. Nyugodjék békében. Értesítés- A' vasúti vendéglőben ma és minden vasárnap kedvező időben Badé Pista zenekara játszik. Jó ételek és tisztán kezelt italok a n. é. közönség rendelkezésére állanak. A hűtlen asszony tragédiája. Pintér Mór békési kereskedő a gyulai vásárról vasárnap este váratlanul hazaérkezvén, szörnyű meglepetés érte. Feleségénél Yarga Ferenez parasztlegényt találta légy- i otton. A megcsalt férj első indulatában revolvert fogott feleségére, a mely azonban véletlenül épen nem volt megtöltve golyóra, a szerető pedig ki- ! ugrott az ablakon és elmenekült. A férj még azon éjszaka elkergette az asszonyt hazulról, ki ott hagyván négy kis leányát, sírva távozott szeretőjéhez. A férj 28 forint havi tartási összeget ígért az asszonynak, de többé tudni sem akart felőle. Az asszony el is távozott Békésről szeretőjével együtt Budapestre, ahol úgy látszik, annyira elfogta mind- i kettőjük szivét a bünbánat, hogy közösen elhatá- i rozták, hogy megválnak az élettől. Szerdán este! féltiz tájban Budapesten a Városligetben, a városi nagyvendéglő és az iparosarnok között egy pádon < egy férfi és egy nő holttestére akadtak. A férfi kezében revolver volt, a melyből két golyó hiányzott. A körülmények arra mutattak, hogy a férfi előbb a asszony szájába lőtt, azután pedig önmaga ellen fordította a fegyvert, szintén a szájába tartva a revolver csövét. A rendőrség kiküldöttjei a férfi zsebében egy munkakönyvét találtak, amely Varga Ferencz huszonegy esztendős mezei munkás részére van kiállítva. A munkakönyv szerint Békésről ment a fővárosba a fiatal ember. Egy levelet is találtak a férfi zsebében, a rendőrséghez czimezve, melyben azt írja a nő, Scheiber Sarolta, hogy közös akarattal mennek a halálba s kéri a rendőrséget, hogy temet- tesse el őket együtt. Titokzatos haláleset. Budapesten Lipovszky Róza 47 éves asszonyt, aki Bodnár Ferencz bor- bélylyal élt vadházasságban, a Sajó-utcza 2. szám alatt lévő borbélymühelyben halva találta Bodnár. A rendőrség emberei kimentek a borbélymühelybe, hogy megtartsák & helyszíni szemlét s a rendőrorvos konstatálta, hogy Lipovszky Róza már azelőtt körülbelől három nappal meghalt. A holttestet a borbélymühely egyik, spanyolfallal elzárt részében találták meg egy szalmazsákon. Bodnár Ferencz, aki meglehetős mértékben hülye ember, azt adta elő a rendőrségnél, hogy Lipovszky Róza beteges asszony volt s ezelőtt pár nappal az orvos valami altatószert adott neki. Amikor az altatószerb bevette, elaludt s ő azt hitte, hogy még mindig alszik. Ma délután már neki is feltűnt a hosszú alvás s elküldött egyik barátjáért, aki megnézte az asz- szonyt s ez mondta neki, hogy jelentést kell tenni egy rendőrnek, mert Lipovszky Róza meghalt. Az asszonyon külerőszaknak nincs nyoma s igy a rendőrség is kizártnak tartja, hogy bűntény forogna fenn. A holttestet, amely már erősen oszlásnak indult, úgy hogy az üzletben rettenetes szagot terjesztett, kivitték a boneztani intézetbe, ahol másnap fel is bonczolták. Lipovszky Róza régebben Szarvason lakott, ahol Korik János borbélynak volt a felesége. Ez a Korik János különben híres ember volt annak idejében. Furcsa mondásai révén országos népszerűségre tett szert s maga Jókai is, — ki ekkor az „Üstökös"-t szerkesztette, — állandó alakot csinált belőle lapjában. „A szarvasi borbély szótára“ éveken át közkedvelt- ségü olvasmánya volt az „Üstökösének. Hogy miféle csodabogarak kerültek ki e szótárból, annak felelevenítésére bemutatunk egyet olvasóinknak. A kopasz főt igy irta körül Szarvas szótáras borbélya : „Esz nélkül elkövetett tények tarlója." — Lipovszky Róza, aki nagy olvasottsága mellett, maga is csinos verseket írogatott, nem igen kedvelte ez ártatlan hibáján kívül különben egyszerű és becsületes férjét s csakhamar ott hagyta a fa- képnél. Nem sokára egy ismert fehérmegyoi mágnáscsaládhoz került lársalkodónőnek, ahol egy pár évet töltött. Egy ügynök ismerőse rávette, hogy adja el kis birtokát s nyisson a fővárosban banküzletet. Lipovszky Róza ezt meg is tette s körülbelül harminczezer koronát kapott a birtokáért. A pénzzel azután az Andrássy-uton fényes banküzletet nyitott, amely azonban rövid háromnegyed évi fennállás után megbukott. Lipovszky Róza ekkor nyomorba jutott s azóta egyre sülyedt, mig végre azután vadházasságra lépett Bodnár Ferenczczel. A házbeliek állítása szerint jól éltek együtt, ami szintén a mellett szól, hogy az asszony természetes halállal halt meg. Virágtolvajok. A poéták által oly sokszor s oly sokféle variatióban megéuekelt tavasz nemcsak rügyeket fakaszt és bűbájos pompájú virágokat hoz, hanem mint az a múlt héten történt, —- a virágokat el is pusztítja. Szeghalmon a legszebb kertek közé tartozik Csánki Béla éB Sárréti János ügyvédek virágos kertje. Szépen beültetve virágokkal, tavaszszal valóságos élvezet, ha csak távolról is, gyönyörködni e szinpompában. Ám valami virág- . kedvelő megirigyelhette a tavasz e szép adományát s egy holdvilágtalan éjszaka mindkét kert kerítésén átmászva, a kertben levő legszebb virágtöveket ki, át és elemelte. A nagyérdemű virágkedvelő inkognitóban utazván, valódi nevének társadalmi állásának és pontos tartózkodási helyének kipuha- tolásán a szeghalmi csendőrség fáradozik. Térzenék Szeghalmon. Szeghalomnak az idén ugyancsak kijut a jóból, kezdi már lassankint levetkőzni azt a világtól elszigetelt jelleget, amelyek a sárréti községek legnagyobb részét idáig jellemezték. Ugyanis hetenként kétszer egész nyáron át térzenék lesznek és pedig minden csütörtökön este Szeghalom község sétakertjében, minden szombaton este pedig a kaszinó kertjében. Mindenesetre örvendetes haladás ez ott, ahol idáig a társadalmi élet fellendítése érdekében vajmi kevés történt, különösen ha hozzávesszük még azt is, hogy a társadalmi teapedés felrázása czéljából a tanitói-kar a község közelében levő úgynevezett „Király" erdőben egy nagyobb szabású népünnepély nyélbeütésén fárado- dozik. Nagyon kívánatos volna, ha ezen buzgó törekvésüket kellő anyagi és erkölcsi siker koronázná. Nagy idők tanúja. Egygyel megint kevesebb. Kidőlt ismét egy hős azok sorából, kik végig küz- dötték nemzetünk dicső szabadságharczát. Szabó Benő nyugalmazott református tanító, volt 1848/49- iki honvédtüzér, életének 78-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt Szeghalmon. A megboldo- " gult érdemes férfiú, 38 évig működött a tanítói pályán. Ifjú korában részt vett a szabadságharezban, melyet mint honvédtüzér Vécsey gróf csapatában harczolt végig Temesvárott. Számos dicső ütközet után 1849-ben midőn Bem hadait leverték, egy ágyú üteggel menekült Temesvár alól. Facsétnél elfogatván Gráczba hurczoltatott, hol több hónapi várfogság elszenvedése után, folyton betegeskedése miatt szabadon bocsájtották. Hazajővén a Bach korszakban Csanádmegye szolgálatába állott, a honnan rövid idő m'ulva Szeghalomra választották tanítónak. Hosszas, érdemes munkálkodás után 1893-ban vonult nyugalomba. Halálával, mely méltán keltett mindenfelé őszinte élénk részvétet, a békésmegyei tanítók karának egyik puritán, közbecsült tagja szállt sírba. Temetése kedden délelőtt ment végbe Szeghalmon impozáns részvét megnyilatkozása mellett. A szeghalmi roformátus egyháztanács és a tanítói kar testületileg jelentek meg a végtisztességen s koszorút helyeztek a ravatalra. A halottas házban Técsy József lelkész mondott megható imát, kint a temetőben pedig Turóczy Endre búcsúztatta el a volt kollegát s az egykori szabadsághőst az
