Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-05-18 / 20. szám
Melléklet a „Békés" 1902.20-ik számához. A közigazgatási bizottság illése. — MájuB 12. — Hétfőn tartotta a vármegye közigazgatási bizottsága május havi rendes közgyűlését, melynek több érdekes tárgya volt. Az ülést dr. Lukács György főispán délelőtt 9 órakor nyitotta meg. Jelen voltak : dr. Fábry Sándor alispán, dr. Deimel Sándor tb főjegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, dr. Z'óldy János vármegyei tiszti főorvos, Csák György kir. pénzügyigazgató, Haviar Lajos kir. főmérnök, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, előadók, dr. Hajnal István, Haviár Dániel gróf Almásy Dénes, Ladies György, Keller Imre, dr. Zsilinszky Endre, dr. László Elek, Rosenthal Ignácz, bizottsági tagok és dr. Zöldy Géza vármegyei tiszti főügyész. Első tárgya volt az ülésnek az alispáni jelentése' április hóról, mely a következő. Méltóságos Főispán úr ! Tekintetes közigazgatási bizottság ! A folyó évi április havára vonatkozó rendszerinti jelentésemet tisztelettel a következőkben terjesztem elő: I. Közbiztónság. A közbiztonság állapota árprilis hó folyamán nem volt kedvező. A személybiztonság Dobozon zavartatott meg. Tobai Ferencz 32 éves dobozi süket-néma április hó 25-én estefelé a kezeihez kerített éles konyhakéssel atyját id. Tobai Sándort és testvér bátyját ifj. Tobai Sándort s ezeken kivűl a zajra elősiető Jónási Józsefet többször megszurta. Id. Tobai Sándor lakásán gyógykezeltetik sérülése súlyos, de nem életveszélyes, ifj. Tobai Sándor, kinek hátán és hasán van egy egy szúrás és Jónási József, kinek máját érte a szúrás azonnal beszállították a vármegyei közkórházba, hol azóta ápoltatnak, felgyógyulásuk még mindig bizonytalan. A vérengző süket-néma borzalmas tettének elkövetése után megszökött, azonban kézrekerittetvén, a gyulai kir. ügyészséghez bebisértetett. A bűnügyi eljárás ellene folyamatban van. Ezen kivül Mezőberényben,, Békéscsabán és Vésztőn támadtatott meg a személybiztonság súlyosabban és pedig Mezőberényben Schupkégel Márton a tőle különválva élő feleségét apósa Feldmüller György lakásán forgópisztolylyal 3 lövéssel lelőtte. A nő rövid szenvedés után meghalt. A gyilkos megszökött, de a rendőrség elfogta. Ugyanott Kriszt Ádám vejére Herter Andrásra orozva rálőtt, azonban a golyó Herter András vatá- zott télikabátjában fennakadt. Eriszt Ádám a tett elkövetése után öngyilkossági bisérletet követett el s mint súlyosan sérült a vármegyei közkórházban ápoltatik. Békéscsabán Szabó Bóza köröstarcsai illetőségű cselédnő újszülött gyermekét megölte. ‘ Vésztőn Pénzes Imre, Bottyán Zsigmondné szül. Lévai Zsuzsánna vésztői lakost forgópisztolylgal agyonlőtte s aztán öngyilkossági kísérletet követett el. — Mind a négy esetben a tettesek ellen a bűnvádi eljárás foganatba tétetett. A vagyonbiztonságot mintegy 30 apróbb lopási eseten kivül Szeghalmon egy sikkasztás és Orosházán egy betörés zavarta meg, ahol Molnár György és Kovács Lajos orosházi lakosok több szőlő tulajdonos pajtáit feltörték s azokból kerti eszközöket elloptak. Öngyilkosság volt összesen 12 és pedig Gyulán 2, Szarvason 3, Békésen, Orosházán, Vésztőn, Kö- rösladányban, Csorváson, Dobozon és. Pusztaföldváron 1—1 esetben.' Baleset előfordult 8 esetben és pedig Gyulán, Kiss Mihály asztalos mesternél Gyulai István segédet körfűrész fogaiba akadt fadarab halántékon sújtotta úgy, hogy a következő nap reggelén meghalt. Szarvason 2 haláleset történt baleset következtében. Szeghalmon, Krösladányban, Békéssámsonban 1—1 halálos végű baleset volt, ezen kivül Füzesgyarmaton és Békéscsabán 1—1 esetben történt súlyos sérülés baleset alkalmával. Tűz 9 esetben fordult elő és pedig Békéscsabán, Szeghalmon, Körösladányban, Békésen, Kö- röstarcsán, Endrődön, Orosházán, Tótkomlóson, Öcsödön, mely utóbbi a káros zavaros beszédjéből és az oltás folyama alttt tanúsított sajátságos viselkedéséből azon gyanút támasztotta, hogy a tűz gyújtogatásból eredt. Az eset bejelentetett a büntető bíróságnak. — A tűzkár által okozott károk biztosítás következtében megtérültek. II. Közgazdaság. A tavaszi munkálatok véget értek. Az őszi vetés legtöbb helyen szép, a tavaszi vetésekben azonban április hó 23-án és 24-én éjjel bekövetkezett fagyok igen sok kárt okoztak, a szőlőkben és gyümölcsökben csaknem mindent tönkre tettek. Békéscsabán a békésmegyei gazdasági egyesület kezdeményezése folytán április hó 24-én volt az első luxus lóvásár, a mely tekintve, hogy a gazdasági egyesület későn folyamodhatott a földmivelés- ügyi miniszterhez a luxus lóvásárral együtt tartandó katonai lóvásár engedélyezéséért, tekintve, hogy az első ily vásárt a vevőközönség nem keresi fel, nagymérvbeni eladás tekintetében nem sikerült kellőleg, a felhajtás azonban nagyon szép volt. A gazdasági egyesületnek ez a dicséretes kezdeményezése jövőre, ha a luxus lóvásárok katonai lóvásárokkal fognak egybeköttetni, bizonyára nagyobb eredményeket fog elérni és a vármegye lótenyésztésének fejlesztéséhez nem kis mértékben fog hozzájárulni. A mezei munkások helyzete nem kielégítő, a mennyiben a kuköriczakapálásig teljesen munka nélkül vannak. Az ipar és kereskedelem terén megemlítendő, hogy Békéscsabán a kőmives és ácssegédek áprill hó 29-én minden folyamatban levő építkezésnél a munkát egyszerre abban hagyták, miután nem voltak megelégedve a munkaadókkal, sikerült azonban a béketárgyalások vezetőinek a munkaadók és munkások között a békésséget helyreállítani s igy a sztrájk pár nap múlva megszűnt. III. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a pénztárvizsgáló bizottság április hóban is megvizsgáltak és rendben levőknek találta. A járási főszolgabirák és Gyulaváros polgár- mestere felügyeletük alatt levő hivatalok és községek ügykezelését és pénztárakat szintén megvizsgálták és rendben levőknek találták, kivéve Köröstar- csát, ahol Fejes János községi Írnok és helyettes anyakönyvvezető követett el lényegesebb szabálytalanságot, mely miatt a vizsgálat be van adva, — állásáról lemondott. — Továbbá Szarvason Bakai Sándor szarvasi jegyző ellen az elöljárója iránti köteles tisztelet megsértése és hivatali órák mulasztása miatt járási főszolgabíró a fegyelmi eljárást megindította. A márczius hónapban megkezdett sorozás áprilisban az egész vármegye területén befejeztetett. Sor alá állott összesen 5568 hadköteles Az ujoncz- jutalék javára besoroztak 1716-ot és pedig a beosztás fenntartásával 1700-at, a honvédséghez 16-ot. A póttartalékba soroztatott mint kevésbbé alkalmas 131, egyébb czimen pedig 49, visszahelyeztetett 2412, fegyverképtelen volt 715 s ezekkel különböző okokkal be nem sorozottak száma kitesz 33O0-at. — A fősorozástól távol maradt 372. Teljesen ismeretlen hadköteles volt 162. Besoroztak összesen az egész vármegyéből 14 egy éves önkéntest. A kerületi anyakönyvi felügyelő április hó 29-én megtekintette a gyulai állami anyakönyvi hivatalt, továbbá megvizsgálta a vármegyei levéltárban elhelyezett anyakönyvi másodpéldányok kezelését s mindkét helyen meg volt elégedve a tapasztalt renddel, úgyszintén vizsgálat tárgyává tette a gyulai járás anyakönyvi ügykezelését s elismerését fejezte ki az anyakönyvi ügyek pontos ellátása felett*. Békéscsabán az országos gazdasági munkás és cselédsegélypénztár helyi bizottságát a járási főszolgabíró ápril hó 28-án megalakította s a bizottság törvényes működését megkezdte. Szarvason a mentőszolgálatban az első oktatás az egész járás területén megtörtént s44 mentő nyert képesítést s minden község elláttatott az előirt felszereléssel. A jelentést a bizottság tudomásul vette. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban, de önálló indítvány alakjában Haviár Dániel az alábbiakra nézve tett előterjesztést. Arról a kérdésről akar szólani, kezdé, hogy milyen eljárást kell követni akkor, ha valaki hirtelen meghal. A mostani eljárás az, hogy ilyen esetben a főszolgabíró átteszi az ügyet a járásbírósághoz s ez elrendeli az esetleges bonczolást, vagy megadja az eltemetési engedélyt. Szerinte itt téves gya-. korlat áll fenn, melynek okát a hetvenes, nyolczva- nas években kiadott belügy- és igazságügyminiszteri jrendeletek téves értelmezésében keresi. E rendelet ilyen halál esetén a főszolgabíróhoz utasítja a hullaszemlét és bonczolást. A perrendtartás pedig azt mondja, hogy csak akkor kell a bíróságot megkeresni, ha gyanuok forog fenn, hogy az illető nem természetes halálai múlt ki. Mostani gyakorlat szerint pedig rendesen átteszik a bírósághoz az ügyet; a bíró esetleg nem meri elrendelni a bonczolást, felsőbb hatósága pedig elrendeli s igy sokszor ex- humáczió következik be. Maguk az orvosok is jobban szeretik, ha bíróság rendeli el a bonczolást, mert ez esetben dijat kapnak, míg a rendőri bonezo- lásnál nem. Felszólalása oda csúcsosodik: tegyen a bizottság felterjesztést a miniszterhez, hogy az orvosrendőri bonczolásokat is díjazzák. Fábry alispán helyesnek tartja a felterjesztést. A felszólaló által hivatkozott bel- és igazságügyminiszteri rendeletet tényleg úgy magyarázzák, hogy az eltemetési engedély megadása a járásbíróság hatáskörébe tartozik. E kérdés már sok vitára adott okot. Maga is tapasztalta e téren az anomáliát. Hajnal István bizottsági tag az orvosok érdekében beszél, akik semmiesetre sem okai, hogy nincs rendőri bonczolás. Haviár kijelenti, hogy nem sérti az orvosokat. Lukács főispán szerint kettős a kérés. Egyik része a rendelet magyarázására vonatkozik, hogy miképen helyes az éztelmezése; a másik kérés pedig az, hogy a községi orvosok a rendőri bonczolásokért díjazásban részesüljenek. A bizottság az indítványt ez alakjában elfogadta. Ezután dr. Bodoky Zoltán Gyulaváros országgyűlési képviselőjének a vármegyei főjegyzői állásáról való lemondását tartalmazó levele felolvastatván a közigazgatási bizottság első sorban is hálás elismerésének adott kifejezést ama kiváló, ügybuzgó, sikeres működésért, melyet dr. Bodoky Zoltán mint a vármegye főjegyzője, — a közigazgatási bizottságban kifejtett, sajnálattal vette tudomásul ezen jeles tagjának távozását, s reméli, hogy a bizottság tagjai közé, mint törvényhatósági választott tag nem sokára vissza fog kerülni. A pénztárvizsgálatokról szóló alispáni jelentés, mely szerint minden rendben van a pénztárnál és özv. Tisza Kálmánné levele, melyben megköszöni a bizottság részvétét, miután tudomásul vétettek. Sztankó György kivételes nősülési ügyében a bizottság a felet pótlásra utasította. Helmeczy Lajos és társai füzesgyarmáti lakosoknak a füzesgyarmati elöljáróság két tagja ellen közvetlenül a belügyminiszterhez beadott feljelentését a vizsgálat megtartása s jelentéstétel végett kiadta a vármegye alispánjának. Bakó Jakab gyulai anyakönyvvezető helyettesnek betegsége folytán a kért három havi szabadságidőt megadta, felterjesztést intézvén a m. kir. belügyminiszterhez, hogy ezen időre Veik Istvánt helyettesítette külön napi díjjal. Előterjesztetett a vármegyei erdészeti albizottság jelentése az erdők 1901. évi állapotáról, mely- szerint a vármegye területén 9443 kát. hold erdő van. A jelentés tudomásul vétetett. A pótadóügyek tárgyalása során a bizottság Újkígyós község behajthatlanná vált 64 és fél kézi napszám útadó tartozást ismeretlen helyre való távozás folytán behajthatlanság czimén törölte, Doboz község képviselőtestületének az 1903. évi közmunka tartozás felerészének kényszermegváltása tárgyában hozott határozatát jóváhagyta. A főorvosi előadmányok első tárgyát képezte a főorvos rendszerinti havi jelentése. A jelentés szerint, melyet a bizottság tudomásul vett, a közegészségügy állapota kedvezőtlen volt, a múlt havihoz viszonyítva azonban jobb, mert a fertőzőbetegségekben megbetegedett 636 beteg közül a halálozási százalék 5-el kevesebb volt. Uralkodó betegség volt a légzőszervek hurutos bántalmai, tüdővész és tüdő- gyuladás. Diphteriában megbetegedett 10 gyermek, elhalt egy, vőrhenyben 74, elhalt 27, kanyaróban 1109 betegedett meg s 25 halt el, hasihagymázban 5, elhalt 2, szamárhurutban 5, elhalt 1, bárányhimlőben 3, fültőmirigyben 12. A kanyaró járvány Gyulán, Békésen, Mezőberényben és Tótkomlóson lépett fel, azonban szelíd lefolyású volt, a halálozás 2 százalék. A vörheny járványos jellege megszűnt. Orvos rendőri vizsgálat 223 esetben történt s 5 esetben halálozás folytán. Orvos törvényszéki vizsgálat 14 könnyű testisértés s 4 súlyos testisértésnél fordult elő. Trachomás beteg gyógykezeltetett összesen 212. A védhimlőoltás az egész vármegyében elrendeltetett. A 7 éven aluli gyermekek gyógykezeltetésének elmulasztása miatt 40 kihágási eljárás indíttatott meg, melyek közül 16 végződött felmentéssel. Ezután a tiszti főorvos által előterjesztettek a három hónapon túl való kórházi ápolás múlt havi engedélyezések, melyek május 1-töl már az alispán hatáskörébe utaltattak. Továbbá tárgyalta a bizottság a vármegyei közkórház és békéscsabai kórházi jövő évi költség- vetéseket, az előbbit 1 korona 70 fillér, az utóbbit 1 korona 55 fillér napi ápolási dij mellett elfogadta. A pénzügyigazgató jelentése szerint múlt havi adóbefizetés 8067 koronával kedvezőbb, mint az előző év ugyanezen havában. Több adóhivatali pénztárt váratlan vizsgálat alá vettek ; mindenütt rend volt. A harmadosztályú kereseti adót kivető bizottságok megkezdték működésüket s e hónapban kivetik az általános jövedelmi pótadót is. A tanfelügyelői előadmányok közül nagyobb figyelmet keltett a Mezőberényben létesítendő gazdasági ismétlő iskola ügye. A közoktatásügyi miniszter létesiti az iskolát, ha a község eleget tesz a követelményeknek. A miniszteri leiratot kiadják Mező- berény elöljáróságának. Horváth János csorvási községi ismétlő iskolai tanító ellen, ki a dijat felvette, de az oktatást nem teljesiti, elrendelték a fegyelmi eljárást mulasztás czimén. A tiszti főügyész kisebb jelentőségű cselédügyi és felebbezési előadmányai után, az árvaszéki elnök jelentéseit hallgatta meg a bizottság. Az államépitészeti hivatal előadmányai közül vitára adott alkalmat az orosházi járás főszolgabirá- jának jelentése a Trautmansdorf-féle birtokon létesítendő uj mezei dülő-ut ügyében, mely a csabai birtokkezelő tanácsot, mint eladót igen érdekli. Haviár Lajos részletesen ismertette az ügyet a bizottság tagjai előtt. Az uj mezei dülőutra szükség van, mert a birtokosok nem tudnak parczelláik- hoz jutni. Az ut létesítésének költségei pedig a csabai birtokkezelő tanácsot terhelik, mint eladót. A költségek a kisajátításból állanak majd elő. Az ut létesítésére a birtokkezelő tanács kötelezendő. Dr. Zsilinszky Endre más oldalról fogja fel a kérdést és más szempontokból ismerteti az ügyet nagy részletességgel. Elmondja, hogy a birtokkezelő tanács azzal a feltétellel adta el a birtokot egyeseknek, hogy az egész területen középen keresztül menő dülőutat nem tartja fenn, hanem e helyett utat nyit a birtok két szélén. Vörös József az ut egy részét, mely birtokán ment volna keresztül, el is zárta. S hogy a birtok egyik szélén létesült csak a dülőut s a középső utat, nem zárták el, annak nem a birtokkezelő tanács az oka. Midőn az illető tulaj- ponosok a középső ut mellett építkezni kezdtek, a tanács értesítette őket, hogy ne építkezzenek, mert az az ut nem lesz fenntartva. Most ott tanyák vannak s természetes, hogy a dülőutat ott kellene vezetni, melynek egy részét Veres József elzárta. így kisajátítási eljárás lenne szükséges. Szerinte a csabai birtokkezelő tanács nem hibás és igy nem is terhelhető. Dr. László Elek szintén hosszan beszél. Kijelenti : biztos tudomása van arról, hogy a vevők szerződésében nincsen meg az, hogy a középső utat bezárják. Most már az ut szélén tizennyolez épület van s nem lenne helyes és méltányos dolog, hogy ott ut ne létesittessék. Az államépitészeti hivatal előterjesztését pártolja. A bizottság az előbbiek ismételt hozzászólásai után az előadói javaslatot fogadta el. Érdekesebb tárgya volt még az ülésnek az aradmegyei kereskedelmi és iparkamara értesítése a távbeszélő hálózatnak Aradmegyével való összeköttetése tárgyában. A kamara a hozzájárulási költségekből a reá eső részt kész fedezni, most már csak még Békésvármegye törvényhatósági bizottságának kell határozni a hozzájárulási költségek viselése tekintetében, s a törvényhatósági határozat jóváhagyása után a nagyváradi posta- és távirdaigazgató- ság az összeköttetés létesítéséhez azonnal hozzáfog. A bizottság ülése még délelőtt véget ért. Meghívó. Az »Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizsza- bályozó és vizhasznositó társulat« 1902. évi május hó 21-én délelőtt 10 órakor saját házában, Gyulán rendes közgyűlést, ezt megelőzőleg délelőtt 9 órakor igazgató-választmányi ülést tart, melyre az érdekeltség, illetve választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Igazgató-főmérnök jelentése atársulatügyeiről. 2. Társulati szakaszmérnök által a szolgálati eskü letétele az igazgató-választmány előtt. 3. Társulati elnök, alelnök, igazgató-választmány és a számvizsgáló küldöttségnek a közgyűlés által három évre, a fegyelmi bizottságnak az igazgatóválasztmány által 1 évre való megválasztása. 4. Belvizlevezető csatornákhoz kisajátított területekről szóló kisajátítási szerződések jóváhagyás alá terjesztése. 5. A gyulavárii uradalmi csatornák átvétele, illetve megváltási tárgyában kiküldött bizottság előterjesztése. 6. A nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. minister urnák 86895/V.—2. 1901. sz. a. kelt magas leirata, melylyel az 1902. évi társulati költségvetést jóváhagyja. 7. Ugyanannak 67403/V.—2. 1901. sz. a. kelt rendelete, melylyel mégerösiti Békésvármegye alispánjának a társulat belvízrendezés i terveire vonatkozólag hozott határozatát. 8. Ugyanannak 34877/V.—4. 1901. sz. a. kelt magas leirata, melyben értesíti a társulatot, hogy az öntözés lehetővé tétele czéljából kért 80,000 korona államsegélyben nem részesíti. 9. Ugyanannak 94042/V.—2. 1901. sz. a. kelt magas rendelete, melyben 1901. évtől kezdve a társulat 4.000,000 koronás kölcsönének annuitása fejében 180691 korona 68 fillér évi kivetés megállapítását tudomásul veszi. 10. A nagyméltóságu m. kir. pénzügyminister urnák 82879—1901. sz. a. kelt magas rendelete, melyben megengedi, hogy a társulat az államtói nyert 600.000 korona előleg kölcsönt 1903. január 1-én fizethesse vissza. Kapcsolatosan előterjesztetik a nagyméltóságu m. kir. minister urnák vonatkozó magas leirata. 11. A nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. minister urnák 86896/V—4. 1901. szám alatt kelt magas leirata, melyben értesíti a társulatot, hogy az öntözési tervek elkészítésére a IX. kér. kultúrmérnöki kivatalt utasította. 12. Ugyanannak az ártérfejlesztési művelet, osztályozás és kivetési kulcs közszemlére kitétele és ezekről az érdekeltek értesítése tárgyában 3480/1902. sz. a, kelt körrendeleté. 13. Ugyanannak 100791/V—1. 1901. sz. a kelt körrendeleté, melynek kapcsán megküldi az 1902. évben végrehajtandó országos kataszteri felmérések előirányzatát. 14. Ugyanannak 6679/V—1902. sz. a. kelt magas rendelete, árvédekezéshez,|esetleg szükséges állami szakközegek kérelmezése tárgyában. 15. Ugyanannak 11720. eln./190l. sz. a. kelt kelt körrendeleté az árvédelemhez nyújtandó katonai segédletek igénybevétele tárgyában. 16. Ugyanannak az árvédekezési előintézkedések tárgyában 7854ÍV—2, 1902. sz. a. kelt magas körrendeleté. 17. Ugyanannak 96060/V—1. 1901. sz. a. kelt magas körrendeleté, melyben felhívja a társulatot, hogy a géggyárak tevékenységi körébe tartozó esetleges munkálatait lehetőleg soron kivül foganatosíttassa. 18. A nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. minister urnák 60801/V—1901. sz. a. kelt magas leirata, melyben felhívja a társulatot, hogy a békés- csaba—békés—vésztői keskeny nyomtávú h. é. vasút közigazgatási bejáráson magát képviseltesse. 19. A nagyméltóségu kereskedelemügyi m. kir. minister urnák 23688/10. sz. a. kelt magas rendelete, a békéscsaba—békési állami közút jobb oldali árkának belvízcsatorna levezetésére leendő átengedése tárgyában. 20. A Tiszavölgyi társulat központi bizottságának 70/1902. sz. a. kelt megkeresése, melyben felkéri a társulatot Vásárhelyi Pál emlékének emelendő szobor költségeihez való hozzájárulásra. 21. Békésvármegye alispánjának 24069/1901. ikt. sz. a. kelt határozata, a gyula—kigyósi törvény- hatósági ut baloldali árkának belvízcsatorna levezetésére leendő átengedése tárgyában. 22. Ugyanannak 18207/1901., 18950/1901., 20330/1901., 24051/1901, 6447/1902. és 2187/1902. sz. a. különböző vizi müvek engedélyezésére vonatkozó határozatai. 23. Aradvármegye alispánjának 30001/1901. sz. a. kelt határozata, a hányos—gyulavarsándi belvízcsatorna módosított vonatozással szándékolt kiépítése tárgyában. 24. Gróf Almásy Dénes nagybirtokos uradalmi felügyelőségének kérvénye, melyben az uradalmi telefon-vezetéknek a társulati telefon-vezeték oszlopaira való felerősithetését engedélyezni kéri. 25. Szarvasy Arzén, mint néhai Gallacz János árvái gyámjának levele, melyben megköszöni a társulat nagybirtokos érdekeltsége által az árváknak nyújtott segélyösszeget. 26. A Tiszavölgyi társulat központi bizottságának a múlt év október hó 1-én, november hó 5-én, deczember hó 3-án és folyó év február hó 4-én tartott üléseiről felvett jegyzőkönyvek, valamint a múlt év deczember 15-én tartott évi közgyűlésről felvett jegyzőkönyv előterjesztése. 27. A társulatnál való képviseltetéssel megbízó levelek előterjesztése. 28. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek előterjesztése és a társulati pénztáros jelentése a társulati pénztár állapotáról. 29. Időközben érkezett tárgyak és netaláni indítványok. Gyulán, 1902. évi május hó 5-én. Ladies György, társulati elnök. 1821/1902. Hivatalos hirdetés. Gyulavárosában az 1902. évre előirt hadmentességi dij kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében május 20-tól május 28-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel, már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1902. május 16-án. Popovics Jusztin, 178 1—1 főjegyző, h. polgármester. 1794—1902. szám. Hivatalos hirdetés. Gyulavárosában az 1902. évre előirt vármegyei közúti adó kivetési lajstrom a vármegyei számvevőség által megvizsgáltatván, az 1890. évi I. t.-cz. 23. §-a 10-ik bekezdéséhez képest a városi adóhivatal helyiségében május hó 5-től 20-ig terjedő 15 napra közszemlére kitéve tartatik és az bárki által is megtekinthető, s netaláni észrevételek legkésőbb május hó 20-ig ugyanott nyújtandók be. A kitett határ időn túl beadott felszólamlás érdemben való megvizsgálása nélkül vissza fog utasittatni. Gyulán, 1902. május hó 5-én. Popovics Jusztin, 179 I—1 főjegyző, h. polgármester.
