Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-08-10 / 32. szám

Az újvároson:

1233—1345. házszámig Somogyi János és Murvai Ferencz.

1346—1455. házszámig Bordé György és Gulyás JáDOS.

1456—1626. házszámig Arató István és Kávái Gábor.

A nagyoláhvároson:

2627—1772. házszámig Árgyelán György és Fekete Ádám.

1773—1893. házszámig Fábián Imre és Tar András.

1894—2061. házszámig Vaszpil József és Vo- nyiga Illés.

Nagyfenék, Szeregyháza, Törökzugbau Nádházi András és Szilágyi Ferencz, a Biczere és a Sióréten Beleznai András és Makai László, Pejréten Papp György és Gácsi István, Szabadkán Beleznai Antal és Drevenyák Tamás, Kispilen ifj. Sntyák Péter és Szilágyi Péter, Eperjesen Jeney Béla s Bangó János.

Minden gyüjtőpár számozott ivet kap és gyűjtésének eredményét Dutkay Béla polgármesternek, mint a bizottság elnökének adja be. Az adományok nyilvános nyugtázására a »Békés« szerkesztősége kéretik fel.

A polgármester megbizatik, hogy a gyűjtő küldöttségek tagjait még e hóban a bizottsággal tartandó közös ülésre hivja össze, a házankénti gyűjtés lehetőleg szeptember hó első felében volna eszközölhető.

Kossuth Lajos századik évfordulója szeptember 19-ikén, pénteki napra esik.

E nap megünneplésére vonatkozólag a következő megállapodások történtek:

A város közönsége felkéretik, hogy már szeptember 18-án, mint az ünnep előnapján házait nemzeti zászlókkal fellobogózza s este 7-től fél 8 óráig ablakait kivilágítsa.

Pénteken délelőtt isteni tiszteletek, amelyeken Gyula városa társadalmi egyesületei testületileg vesznek részt.

Délutáni 3 órakor Gyula városa képviselőtestülete díszközgyűlést tart a városháza termében, a melyen a városi képviselők ünnepi ruházatban jelennek meg. A díszközgyűlés szónokául dr. Bodoky Zoltán, Gyula városa országgyűlési képviselője kéretett fel.

Díszközgyűlés után népgyülés lesz a Kossuth Lajos-tér Magyar Király előtti részén, (kedvezőtlen idő esetében az Erkel-színkörben.) A képviselőtestület tagjai testületileg vonulnak a népgyülésre, ugyancsak testületileg vonulnak fel zene kísérete mellett a gyulai összes egyesületek is. A népgyülésen az Erkel-dalkör énekli a Hymnuszt és a Szózatot. A népgyülés szónokául dr. Berényi Ármin biz. tag kéretett fel. Kossuth emlékét dicsőítő költemények1 szavalására pedig az akkor Gyulán működő színtársulat egy művésznője s művésze kéretik fel.

Este fél 8 órakor bérletszünetben díszelőadás lesz az Erkél-szinkőrben, amelyen a közönség ünnepi öltözetben jelenik meg. A díszelőadás műsorát Zilahy Gyula színigazgató állapítja meg.

Ez a nagy nap megünneplésének programmja. Reméljük, hogy abban hazaűui lelkesedéssel részt- vesz Gyula városa minden polgára s hogy az ünnep méltó lesz Kossuth Lajoshoz és az annak halhatatlan emlékén kegyelettel csüggö Gyula városához is. *

lehet hogy van, de itt a földön soh’ sem volt. Végül a számla következett a levél végén. Tekintve az öröklendő összeg nagyságára, a megbízatás bonyolult voltára s több csekélységre,

10,000 koronát kér posta fordultával megküldeni, egyébiránt jegyez kiváló tisztelettel stb.

Szakadj meg 1 — szólta el magát a leendő milliomos, ez ugyan elég borsosán számit, pedig voltaképen nem is csinált semmit. No de nem baj, ha meglesz az örökség, szeme közé dobom azt a rongyos 10,000 koronát, legyen vele boldog.

Nyomban irt az amerikai osztrák-magyar konzulátusnak, az ügy miben állásáról kért felvilágosítást, mert hát annak legjobban kell tudni, mi van a milliókkal. Azután Rettegi barátunk is mit várt. Most már tegyünk ide egy csillagot, mintha az egy hónap volna..

*

Eltelt a hónap, megjött az írás, nagy pecsétes levél, amelyben értesittetik Rettegi Zoltán ur, hogy az örökség nagysága bizonytalan, de ha 5 millió dollár volt, úgy az valamely vállalatban van befektetve, amely azóta esetleg másik 5 milliót is jövedelmezhetett. (Jaj de meleg van gyerek, hozz két üveg tokajit.) Az örökösöket nem lehetett kipuhatolni. (Hm), nem pedig azért, mert Amerikában Rettegi nevű milliomos nem volt soha I igy itt meg sem halhatott. Lakott New-Yorkban, Waschington Streeten egy szél hámos, ki magát Fischer Ezsaú, Klein Jerémiás, Rettegi Ferencz és még egy sereg más néven adta ki, de azt a rendőrség elfogta s kiderült, hogy Goldstein Száminak hívják, munkácsi honpolgár. (Pinczér, nem kell a bor, nagyon meleg van, hozzon egy pohár — vizet.)

A vármegye rendkívüli közgyűlése.

A vármegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön, augusztus hó 14-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, a melyre vonatkozó meghívót és tárgysorozatot a vármegye hivatalos lapjának e héten megjelent száma közli. A tárgysorozat, mint alább látható, mindössze tizenkét pontot foglal magában, csak néhány sürgősebb természetű ügy vétetvén fel a közgyűlés napirendjére.

A rendkívüli közgyűlés összehívását a vármegye időközben megüresedett honvéd-hadap'ródiskolai alapítványi helyének betölthetése tette szükségessé. Az alapítványi helyre a meghirdetett pályázatban kitett határidőn belül két pályázó jelentkezett és pedig Dutkay Lajos, Dutkay Istvánnak, a gyulai kerületi betegsegélyző pénztár titkárának négy polgári osztályt végzett fia és Nagy András a nagyváradi honvédhadapródiskolának harmadik évfolyamát végzett, szintén gyulai illetőségű növendéke.

A napirendre kitűzött ügyek közül említést érdemel még a közigazgatási bizottságnak Békéscsaba— Erzsébethelyen egy külön távbeszélő központ létesítésére irányuló javaslata. Az erzsébethelyi lakosok, kiknek távbeszélő központja most a békéscsabai főpostahivatalnál van, nem használhatták ki eléggé a távbeszélőhálózat előnyeit, egyrészről, mert uj állomások felállítása a központtól való távolság miatt igen költséges lett volna, másrészről mert a kapcsolás nem oly előnyös most, mint lenne egy külön központ felállításával. Ezen a hiányon óhajt segíteni a javaslat, mely gyorsan fejlődő távbeszélő intézményünknek kétségtelen előnyére válik. Békés községnek egy gazdasági ismétlő iskola felállítását kimondó határozata mellett Gyoma községnek egy igen fontos ügye várja a törvényhatóság jóváhagyását. E község ugyanis elhatározta, hogy a Salgó-féle földbirtokból ezer holdat megvásárol 340 ezer koronáért főleg azért, mert a községnek legelőre van szüksége. A képviselőtestület a vételt igen előnyösnek mondja és reméli, hogy a birtok jövedelme legnagyobb részében fedezni fogja a vétel költségeit és igy a község a lakosság nagyobb megterheltetése nélkül tekintélyes törzsvagyonhoz jut.

A közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából a szakosztályok szerdán délután, az állandó választmány pedig csütörtökön délelőtt fél 9 órakor tarják üléseiket.

A tárgysorozat a következő :

1. Honvédelmi ministeri rendelet a vármegye egy honvéd-hadapródiskolai helyének betöltése tárgyában.

2. Vármegyei közigazgatási bizottság határozata a békéscsaba—erzsébethelyi távbeszélő központ létesítése ügyében.

3. S. Braun Ádám s társai mezőberényi lakosok felebbezése a kondoros—mezőberényi községi közlekedési ut mezőberényi szakaszának megszüntetése ügyében.

4. Monspart István s Jancsók Endre békéscsabai lakosok felebbezése a békéscsabai főrendőrbiztosi választás ellen.

5. Kántor Sámuel s ifj. Pohl Károly szarvasi lakosok felebbezése a községi számadások elkészítéséért való díjazásukat megtagadó képviselőtestületi határozat ellen.

6. Hegedűs Gyuta gyulavárii másodjegyző választása ellen Bagoly Ferencz gyulavárii lakos által beadott felebbezés.

7. Lehóczkv János s társai tótkomlósi lakosok felebbezése a képviselőtestületnek ama határozata ellen, a melyben Szénfy Gyula községi írnok részére községi fürdő díjtalan használatát engedélyezte.

8. Nagyszénás s Békéssámson községek határozata, a csendőrség elhelyezése tárgyában.

9. Békés község határozata a gazdasági ismétlő iskola létesítése ügyében.

10. Pusztaföldvár község határozata, a jegyzői fizetés megállapítása tárgyában.

11. Gyoma község határozata, a Salgó Józsefné birtokából ezer hold föld megvétele e czélra községi kölcsön felvétele tárgyában s az ez ellen Debreczeni Géza s társai által beadott felebbezés.

12. Gyulai kötött és szövött iparáru gyár kérelme, gyártmányain a vármegye czimerének hasz- nálhatása iránt.

Békés városa s a motoros vasúti terv.

Már régebben áramlat indult meg Békés község polgársága körében, mely a motoros vasúti tervnek Békés—Csaba közötti szakaszának kiépítését megakadályozni törekszik.

Ez az áramlat immáron mondhatni napról- napra növekszik és szenvedélyes hullámokat vet fel. A Csabával való motoros ösz- szeköttetés helyett, illetőleg annak ellensúlyozásául és feleslegessé tétele czéljából a budapest—aradi fővonalnak Békés község mellett váló elvezetését tervbe veszik. Ez azonban csak másodsorba menő óhaj, a fő az, hogy a Csabával váló motoros összeköttetést mindenáron megakadályozzák.

A békési polgárság az alább közölt kérvényben mondja el óhaját és sérelmeit, a melyekre nézve az a megjegyzésünk, hogy a mennyiben a kérvényben felhozottak Békés városa egyetemes hangulatát képviselnék — a mit ez idő szerint még megállapitani nem tudunk, noha nincs kétségünk benne, hogy aligha nem egyetemes közhangulattal állunk szemben — Békés városa közönsége legyen meggyőződve róla, hogy a kérvényhen kifejtett ellenséges hangulattal szemben, a békésiek ellenére, sem a vármegye, sem a kormány nem fogja az áltáluk annyira perhorreskált Csaba— Békés közötti motoros összeköttetést erőszakolni.

A kereskedelmi miniszterhez intézett kérvény a következő :

Nagyméltóságú Miniszter ur !

Kegyelmes Urunk !

Békés község képviselőtestülete 1901. évi november hó 25-én tartott közgyűlésén 373. sz. a. hozott határozatával kimondotta, miszerint az arad- csanádi vasút r. társaság által Vésztő—Békés— Békéscsaba közt létesíteni szándékolt keskenyvágá- nyu motoros vasút felépítéséhez a maga részéről 60 ezer koronával hozzájárul. E határozat ellen még ugyanaz év deczember havában a nagy közönség érdekére való hivatkozással 49-en felebbe- zést terjesztettek be, indokolván ezt először azzal, hogy a vasútépítési szabályzat értelmében egy, már forgalomban levő vasúti vonallal párhuzamos vonalat építeni 3 kilométeren belül nem szabad, már pedig a Békés és Békéscsaba közt üzembe venni szándékolt motoros a M. Á. V. fővonalával teljesen párhuzamos és több pontján 2 kilométer sincs a distánczia; másodszor, hogy a határozat téves informácziók alapján jött létre, a mennyiben úgy a személy, mint a teheráru forgalom díjszabása nem a valóságnak megfelelőleg, hanem a motoros javára Ibtt a közgyűlés előtt feltüntetve ; harmadszor, mert ez a vasúti összeköttetés a 25 ezer lelket számláló tiszta magyar Békés, a nélkül is mostoha viszonyok közt levő iparát és kereskedelmét tenné végképen tönkre az által, hogy a Békés és Békésföldvár közt 1884-ben nagy áldozattal létesített szárnyvonal forgalmát a Budapesttől, mint központtól, távolabb eső Békéscsabára terelné és igy terményeink, valamint fogyasztási czikkeink szállítási dijait megdrágítaná; ez által mi és végiünk együtt az egész Sárrét Bék éscsaba külvárosaivá lennénk, adófizetőivé sülyednénk.

Nagyméltóeágu Miniszterül'! Kegyelmes Urunk! Bármennyire hozzászoktattak is bennünket az utóbbi évtizedek a következményeikben károsnál károsabb községi közgyűlési határozatokhoz, a milyenek vol tak a regále megváltása, dudazsilipek, Bérház építése, Bélmegyer megvétele s több effélék — melyeknek köszönhető, hogy ma a két millió korona értéket képviselő ingatlan községi birtokot 3 millió korona tartozás terheli s községi adóink vetekednek állami adóinkkal; bár mennyire tudjuk és saj nosan érezzük, hogy mi vármegyénk törvényhatóságának — nem tudjuk magyar, vagy ellenzéki voltunk, vagy mi miatt — milyen mostoha gyermekei vagyunk ; bármennyire tudatában vagyunk annak, hogy nem csak a törvényhatóság tényezőinek túlnyomó többsége, hanem maga a képviselőház és a magas kormány is mily előszeretettel, a legmesz- szebb menő áldozatkészséggel viseltetik Békéscsaba fejlődése, anyagi és szellemi jólétének mindenáron való előmozdítása iránt — melynek hálája jeléül kapja az ortzág azt az elszomorító statisztikai adatot, hogy ma több békéscsabai lakos vallja magát tótnak, mint tiz évvel ezelőtt, még sem reméltük, hogy ehhez a Békés község létfeltételét képező, pusztán nyerészkedő vállalathoz, községi képviseletünk és törvényhatóságunk jóváhagyásával hozzájáruljon.

Ezzel az elszomorító ténynyel szemben, a bizalom megnyugtató érzetét kelti bennünk a magas kormány aigaz intézkedése, hogy az engedélyezést a békés—békésföldvári rendes nyomtávolu vasút átvételéhez kötötte; ebben mi a magas kormány elfogulatlan jó indulatát látjuk és hálával vesszük udomásul.

E mellett azonban jogos aggodalommal tölt el bennünket a vállalkozó társulat ama nyilvánossá lett törekvése, hogy ezt a nagy áldozatok árán létesült, havonként 80—100 ezer korona forgalmat produkáló szárnyvonalat forgalmán kívül helyezni vagyis keskenyvágányuvá átalakítani szándékozik, a mely esetben az élő állat, szén, mész, só fa stb. közvetlen szállithatás kedvezményétől meglennénk osztva és oda kényszerítve, hogy terményeinket, Békéscsabán, vagy Mezőberényben adjuk fel, szükségleteinket pedig szintén e két állomás igénybevételével, vagy a létesíteni szándékolt motoros vagy tengelyen való szállítással, teh£t mindkét esetben jóval drágábban elégítsük ki, mint most, a miből természetszerűleg következik egyfelől, hogy a szállítás drágasága miatt a békési, vagy sárréti termelő olcsóbban lenne kénytelen oda adni áruit, másfelől a fogyasztó közönség drágábban jutna a szükségleti czikkeihez, mint eddig, már pedig egy község anyagi jólétére e két tényező döntő befolyással van s minden józanul gondolkodó község oda törekszik, hogy a kereskedelem és ipar közt pontjával, minél közvetlenebb, gyorsabb és olcsóbb összeköttetésbe jusson.

Fájdalom a mi elődeink e tekintetben is, — mint sok más esetben — téves és önző jelszavak hirdetőinek áldozataiul estek, midőn elszalasztották a nekik annak idején felajánlott ama kedvező alkalmat, hogy a fővonalnak nemcsak közvetlen ösz- szeköttetésébe jusson községünk,hanem olyan csomópontjává legyen, a milyen ma Békéscsaba — hol 5 különböző irányú vasút ad egymásnak találkozót

s forgalmával lényegesen hozzájárul a község lakosai jólétének előmozditásához. Az akkori vezetők ama végzeteB tévedésének káros hatását súlyosan érezte az egész nemzedék s még jobban érezzük mi, kik rohamos sülyedését e jobb sorsra érdemes ősi városnak napról-napra fájóbb szívvel tapasztaljuk.

Ez a tapasztalat ad bátorságot nekünk, hódoló tisztelettel alulírottaknak ahhoz, hogy Nagyméltó- ságu Miniszter ur, Kegyelmes Urunkhoz kérő szavunkat nemcsak Békés, hanem a sárréti községek 50—60 ezer, jobbára tiszta magyar lakosságának jövő boldogulása érdekében felemeljük nemcsak a tekintetben, hogy az Alföldi Első Gazdasági Vasúttársaság ezége alatt az arad-csanádi vasút részvénytársaság által Vésztő—Békés és Békéscsabát összekötni szándékoló keskenyvágányu motoros vasúttól az engedélyt megvonni méltóztassék, hanem főleg azért, hogy a jelenleg Mezőberény, Békésföldvár és Békéscsaba közt közlekedő fővonalnak Békés közvetlen érintésével leendő áthelyezése iránt tervezetet és költségelőirányzatot készíttetni kegyesen méltóz- tassék.

Erezzük eme kérésünk nagy jóakaratot igénylő voltát, tudjuk, hogy egy 18 kilométer hosBzu vasut- testnek áthelyezése és körülbelül 5 kilométerrel leendő meghosszabbítása nagy anyagi áldozatokat, illetve tőke befektetést kíván, de másfelől fontolóra vettük azt is, hogy egy 25 ezer lelket számláló város végelzüllése a magas kormány előtt sem lehet közönyös, anyagi tekintetben pedig több olyan kedvező körülmény forog fenn, a mely a terv keresztülvitelét megkönnyíti. Ilyen először, hogy Mezőbe- rénytől Békésig, valamint a békési határtól Békéscsabáig a traasversális ut kiépítése óta használaton kivél helyezett régi országút, minden kisajátítás nélkül állana az uj vasút rendelkezésére s az egész 23 kilométernyi ut részére mintegy 4—5 kilométert kellene mindössze kisajátítani; 2-szor a Mezőberény és Békéscsaba közti 18 kilométer, valamint Békés és Békésföldvár közt 7‘2 kilométer, összesen 25 kilométer vasuttest áthelyezése folytán felszabadítandó igeu értékes földterület eladási ára tetemes összeggel járulna a költségekhez ; 3-szor, a békésföldvári állomás ma tetemes összeget igénylő fenntartási költsége beszüntethető volna s a M. Á. V. kiadási tételeit tekintélyes összeggel apasztaná;

4-szer, az építési munkálatokkal lakostársaink és a környék munkás népe hosszú időre nyerne biztos % foglalkozást, a mi szocziális szempontból figyelmet érdemel.

Ezekhez méltóztassék hozzászámítani azt is, hogy nemcsak mi, — hódoló mély tisztelettel alulírottak, — hanem összes lakostársaink a múlt évtizedek szomorú tapasztalatain okulva meggyőződtünk arról, hogy úgy a mi, mint utódaink létérdeke szellemi és anyagi boldogulása a székesfővárossal mint kereskedelmi központtal való minél közvetlenebb összeköttetésen fordul meg s igy annak elérésére anyagi erőnk tulfeszitése árán is törekedni fogunk és semmi áldozattól vissza nem riadunk.

Ha ez az óhajtásunk teljesedésbe megy, nemcsak községünk jövő fejlődése leend biztosítva, hanem a most szintén igen mostoha közlekedési viszonyok közt levő összes sárréti községeké is, mert ha a fővonal Békésre helyeztetik át a mátra- körözsi vasúttársaság Vésztőtől Békésig ki fogja építeni a rendes vágányu vasutat és igy ezek a községek is közvetlen összeköttetésbe fognak jutni a fővonallal s terményeiknek nem kellene Nagyváradon keresni piaczot.

Mindezek alapján mély tisztelettel esedezünk Nagyméltóeágu Miniszter Ur Kegyelmes Urunk előtt első sorban azért, hogy az „Alföldi Első Gazdasági Vasúttársaságától a Békéscsaba Békés és Vésztő községek összekötése czéljából tervbe vett keskeny- vágányu motoros vasúttól az építési engedélyt megvonni, másodsorban ugyan, de főként pedig azért, hogy a most Mezőberénytől Békésföldvár— Csabának irányított fővonalnak Békés érintésével leendő áthelyezése iránt szakközegei utján tervezetet és költségelőirányzatot kidolgoztatni és igy a létesítés mikénti lehetősége felől bennünket tájékoztatni kegyesen méltóztassék.

I

Hírek.

A vármegye igazolóválasztmánya tegnap délelőtt tartott ülésén egybeállitotta azok névjegyzékét, a kik az 1903. évben, mint legtöbb adót fizetők válnak a törvényhatósági bizottság tagjává. A választmány felvette a névjegyzékbe mindazokat, a kik a számvevőség által egybeállitott névjegyzékből kimaradtak, de utólag jelentkeztek és adójukat igazolták, úgy szintén azoknak, a kik ez iránt jogukat igazolták, adójukat kétszeresen vette számításba. A névsor 1 szám alatt gróf Wenckheim Frigyes 156,742 korona 88 fillér adójával kezdődik kezdődik és 213. szám alatt végződik. Az igy ösz- szeálütött ideiglenes névjegyzék a törvény értelmében 15 napig közszemlére tétetik ki a vármegye házán s az ellen az állandó bíráló választmányhoz felebbezésnek van helye. Az igazolóválasztmány határozata azokkal, a kikre nézve intézkedett, külön is névszerint közöltetni fog.

Tartalékosok bevonulása. A gyulai 2-ik honvéd gyalogezredhez folyó hó 13 án mintegy 4000 tartalékos és póttartalékost hívtak be. — E nagyszámú behivottak próbaként vannak behiva a czél- ból, hogy megállapittassék, hogy vájjon mozgósítás esetén hány perczentje marad el a behívott legénységnek. Az elmaradások czimén bizonyos perczentet vesznek föl a papiroson s már ennyivel többet