Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-06-29 / 26. szám

helyezéstől kezdve a dijjakat s az áthelyezés költségeit.

Hja, de az ügyész ur elfelejtette, hogy a postaigazgatóság tagjai még szellemileg Chiná- ban élnek s kapta a nagy Írást, hogy kérelmét csak az esetben teljesítik, ha a régi ügyésztől írásbeli nyilatkozatot mutat be, hogy az az áthelyezésbe beleegyezik.

Erre az uj ügyész szép beadványban kifejtette, hogy ö ezt a feltételt a legjobb akarat mellett sem teljesítheti, mert a kérdéses előd szökésben van s még a postai szabályok kedvéért sem hajlandó tartózkodási helyét elárulni, miután nem a távbeszélő, hanem egyébb okok miatt fordított hátat az ó-világnak; nincs ugyan kizárva, hogy hasonló eljárás mellett, mint a minőt a tek. igazgatóság gyakorol, jövőben a telephon is egyik kivándorlási okként fog szerepelni.

Csodálatos s igazán nem tudni, mi okból, de a postaigazgatóság belátta, hogy szökésben lévő embertől távbeszélő áthelyezésére alig lehet engedélyt kieszközölni, de hogy a ezopf mégis épségben maradjon, most már lejebb szállította a kívánalmakat s csak azt követelte, hogy a hozzátartozóktól szereztessék be az engedély.

Szegény ügyésznek mit volt tenni az ország különbözó részeiben tartózkodó hozzátartozóktól beszerezte az engedélyt s az igy felszerelt kérvényt ujonan beadta s most már nyugodtan várta, hogy mikor helyezik át a távbeszélőt.

Na azt ugyan várhatta.

Ismét jött a pecsétes levél, hogy az eltávozott ügyész hátralékba maradt ám telephon előfizetési díjjal s ezért már az igazgatóság be is perelte, addig tehát szó sincs a telephon áthelyezésről, mig az uj ügyész a megszökött ügyész hátralékát és a perköltséget ki nem fizeti.

Persze erre már kijött a türelemből az ügyvéd is s valamit üzent az igazgatóságnak, hogy most már mit csináljon a telephonjával s igy sikerült elérni a XX. században egy modern intézmény igazgatóságának az ő czopfjával, hogy egy előfizetővel kevesebb lett, a hátralékot sem fizette ki senki, a perköltség is nyakán maradt s az elárvult telephon várja, hogy mikor jön haza szökött gazdája, hogy a hátralékot és perköltséget kifizesse, mert addig le nem szerelik s ott ásitoz az üres szobában s hallgatja az utczán dudolókat:

A vígan folyó Sebes-Körös mentén Lakik egy föpostás nagy hetykén,

És egy nagy czipf, czepf, ezopf Yan a feje tetején.

Mát.

A vármegye bevezettette 60000 korona saját költségén a távbeszélőt az egész megye területére s a vármegyeházára s a vármegye- házán különböző udvar okban és emeletben több szoba lévén, az alispán úgy gondolkozott, hogy időkimélés és kényelem szempontjából okosabb, ha minden szobába telephont csináltat, a mely a vármegyeházán lévő központtal van összekötve s mindenki a maga szobájából beszél, mintha a központban egy hajdút tart, a ki szaladgáljon azért, akit hivnak a telephonhoz s az sétáljon a 26-ik szobából a beszélgetés kedvéért.

S az idea pompásan bevált, mindenki meg volt elégedve s ment a dolog egész addig, mig azt a fentebb ösmertetett főpostás meg nem tudta, aki aztán úgy elmélkedett, hogy az még sem járja, hogy az alispán az asztala mellől telephonáJjon s ne a 26-ik szobába sétáljon minNe olyan gyorsan húzd T-aczikám, igy ni nézd:

Csak — egy — kis — lány — van — a — világon Az — is — az — én — ked — vés — ga — lám — bőm.

Úgy, úgy, most jó, de még egy kicsit lassabban . .. még igy sem jó. Ide figyelj, még egyszer elénekelem neked:

Csak — egy — kis — láány — van — aa — vi — láá — góóón

Ez az, most eltrafáltad Laczikám, igy húzd tovább ... Még egyszer ... Ki mondta néked, hogy mást húzzál .,. Még egyszer, ha mondom. Közelebb, jobban a fülembe... Jóska, Karcsi igyatok; igyunk fiuk, soh’se halunk meg 1...

Ne félts engem Lajos, nem rugók én be. Ismerem a természetem. Jó kedvem van, annyi az egész. Meg aztán tudod te, hogy:

Nem iszom én senki kontójára,

Szeret engem egy barna kis lányka.

Fiuk, hát nem isztok, hisz’ elalszunk . . . Pinczér, küldd be azt a kaszirfrajlát, hadd hozzon egy kis vigságot közzénk. Mulassatok vele gyerekek, nekem nem kőll, mert nekem csak egy kis lány van a világon . . . Lassabban Laczikám, lassabban, húzd meg azt a vonót, ne siess véle, tarts ki a végén : vi — láá — góóón ...

Mondom már mondom, csak egy pohárral, előbb hagy iszom. Rövid a históriája ennek az én első szerelmemnek. Azonnal mondom, de engedjétek meg, hogy kifújjam magam egy kissé ... Fülledt nagyon a levegő ebben a szeparéban. Nyissátok ki az ablakot, mert megfulladunk itt . .. Az ám, nézzétek már világosság van oda- künn. Sebaj, legalább látunk hazamenni és a mi fő, nem kell kapupénzt fizetni . ..

den csengetésre, hova lesz akkor a magy. klr. tekintély s rögtön jött a parancsolat, hogy a külön telephonokat le kell szedni, mert az szabályellenes. Persze a szabályt, azt nem lehet megváltoztatni, akármilyen bolond is, mert akkor rövidülne a ezopf.

Volt azután levélírás kiló számra, de a főpostás szigorúan ragaszkodik a szabályokhoz, inkább hasznavehetetlen legyen a telep, csak a szabályok megtartassanak s végre az ügy a kereskedelemügyi miniszterhez került.

Ott már azután modernebbül fogták fel a dolgot s azt mondták, hogy a főpostásnak igaza van, a szabályok tiltják ezt a külön telephont, de ha a vármegye a saját költségén felépitett telephonért az eddig állomásonként fizetett 90 korona dijjon felül fizet még minden szobában lévő telephonért évenként külön 24—24 koronát, akkor a telephonos istennyila üssön bele a szabályokba s maradjon meg a telephon úgy, ahogy van.

Nem lehetetlen, hogy az a hátsó gondolat játszott közre, hogy . az alispán majd megijed a fizetéstől s akkor mentve lesz a ezopf, de az alispán csökönyös volt s kimondta a szokatlan szózatot: fizetek.

Ez már nagy baj gondolkozott a föpostás, de még nincs vége a dolognak s akkor azt eszelte ki, hogy most már hát nem felel meg a szabályoknak a megye által kiépített s hat éve jól megfelelő telephon, azt le kell szerelni s majd ö csinál újat, ha rosszabbat is.

Az alispán most már kérésre fogta a dolgot, neki jó az a telephon a mi van, a postának sincs vele semmi baja, hagyják hát békébe, inkább megfizeti az uj telephpnnak árát is, ha csak pénz kell, de ne bántsák az ő régi telephonját.

De a föpostás hajthatlan maradt, a régit le kell szedni s az újat felrakni és pedig nem az íróasztalon, hanem a falon.

Ebbe azután az alispán nem akart beleegyezni, ö az Íróasztalra követeli a telephont, úgy amint a régi volt.

Most már a postaigazgatóság fogta könyörgésre a dolgot s szivrehatóan kérte az alispánt, — látva milyen erőszakos ember s mindent kivisz, — hogy legalább azt a konczesz- sziót tegye meg, hogy álljon fel az Íróasztaltól, mikor telephonálni akar, mert az ő szabályaik szerint az valami rettenetes, hogy az alispán az íróasztalnál ülve telephonál; mi lesz akkor az ő czopfjukkal ?

Végre is mindkét fél kérlelhetlen lévén, ez az ügy is a kereskedelmi miniszterhez került, a honnét lejött a modernebb felfogású rendelet hogy ha már fizet, az alispán akkor hadd tele- phonáljon ülve.

Ez a története annak, hogy most az alispán és főjegyző asztalán díszes telephonkészülék ötlik a szembe, amit külön postaigazgatósági rendeletre a szerelők nehéz könnyeket ejtve, szereltek fel s amint halljuk, azóta a postaigazgató urnák nyughatatlan álmai vannak, mi lesz vele, ha minduntalan egy-egy darabot levágnak a ezopf jából?

Vigasztalódjék ; a Bécsben székelő chinai nagykövetség tudomására hozták az esetet s az a külügyminiszter utján rögtön megtette a lépéseket, hogy ezen nagy férfiút engedjék át Chi- nának, mert ott most akarnak modern posta- távirda- és távbeszélöintézményt berendezni.

Enye kisasszony, még csak éppen az kellett, hogy a nyakamba dőljön, úgyis elég melegem van. Töltse meg inkább a poharakat, fiuk, hogy az Isten minket meg ne áldjon . . .

Czigány, hát te mit csinálsz, miért nem hu od, tán részeg vagy ? Micsoda, hogy én vagyok berúgva, én, no ide nézz, mily egyenesen járok .. . Ho hó, ez nem számit, megakadtam egy szivarvégbe, azért estem el. De most told ide azt a fekete szemed, látod ? . . Igyunk fiuk 1 Lássuk, ki tud többet inni ? . . Jóska, te is haragítasz, te mered azt mondani, hogy részegebb vagyok, mint tel Jóska, ne beszélj ilyet, hisz te már inni sem tudsz ... Jó, áll a fogadás. Lássuk, ki a legény a csárdában, ki iszik meg előbb egy üveg pezsgőt ? . . . Látod, ugye én vagyok a győztes, néked még jó két pohárra való van . . .

Igaz a Guszti, te mégis nagy bölcs vagy. De hát miért is nem szóltál már előbb, hogy mondjam el első szerelmem történetét. Most már aligha tudom ezt megtenni, mert bizony már.én is kezdem érezni, hogy egy kicsit ittam. No de azért még egygyel-kettővel megiszunk. Pinczér, az áldódat, üres a poharunk, tölts és te is igyál . . . Szervusz ! . .

Gyerekek, mintha egy kissé szédülne a fejem .. . Ácsi te czigány. Mit huzol itt a fülembe, nem ismered az én nótámat ?

Cs a-ak egy kis 1-á-á-ny van a vi-i-i-lá-go-on,

Az is az én ke-e-d-r-ees galamb-o-o-om,

A-------jó Issstenn de nagyon szeret,

Hogy t-é-ged-e-t-------nekem t-e-e-re-m-te-tt 1

Ta

nügy.

Iskolai értesítés. A gyulai polgári fiúiskola évzáróvizsgálata, illetve záróünnepélye folyó hó 30-án délelőtt 8 és délután 3 órakor kezdődik. E vizsgálatra a t. szülőket és tanügybarátokat tisztelettel meghívja: az igazgatóság.

Érettségi vizsgálatok. A megyebeli főgymna- siumokban, a békéscsabai Rudolf gymnasiumban, a szarvasiban és a békésiben a héten fejezték be az érettségi vizsgálatokat. Mindezen tanintézetnél a napokban folytak le az utolsó szóbeli érettségi vizsgák, melyeknek eredményeit a következőkben ismertetjük : a békéscsabai főgimnázium érettségi vizsgái, mely ennél az intézetnél az idén volt a második, 28 tanuló jelentkezett. Három ifjú kivételével, kiket a bizottság két hónapra visszavetett, valamennyien sikerrel kiállották a vizsgát. Jelesen érett 4 ifjú, jól érett 7, egyszerűen érett 14. A szóbeli vizsgálatokon kormányképviselőként dr. Rombanek Emil, brassói főreáliskolai igazgató és h. tankerületi főigazgató. az egyház részéről pedig Linder Károly ev. lelkész, jelent meg. A szarvasi főgimnáziumban Markusovszky Sámuel pozsonyi lyczeumi igazgató, mint kormányképviselő és Veres József esperes, országgyűlési képviselő, egyházi kiküldött jelenlétében 41 ifjút bocsájtottak a szóbeli vizsgákra. Jelesen érett 5, jól érett 13, egyszerűen érett 19 ifjú. Kettőt egy évre, kettőt pedig két hónapra visszavetettek. A békési főgimnázium érettségi vizsgáira, mely az első volt, jelentkeztek a legkevesebben. Mint kormányképviselő dr. Székely György, mint az egyház képviselője pedig Doni Imre a tiszántúli ev. ref. egyházak középiskolai felügyelője vett részt a vizsgálatokon. Jelesen érett lett 2 ifjú, jól érett 1, egyszerűen érett 5. Hármat visszavetettek, egyet egész esztendőre, kettőt két hónapra.

Tanfolyamok. A földmivelésügyi ministerium a szünidőben tartandó gazdasági tanfolyamokra Békésvármegye tanítói közül a következőket vette fel: Dolga István kétegyházi, Kálló Gyula és Ri- degh János szarvasi, Fürtt János orosházi Simó János mezőberényi, Szentkereszty Tivadar geren- dási, Sylvester Lajos dobozmegyeri, Derdák György sámsoni és Nagy Elek öcsödi tanítókat, a vallás és közoktatásügyi miniszter pedig a Modorban tartandó kézügyességi tanfolyamra Hollós Béla orosházi áll. polg. isk. tanítót és a kolozsvári továbbképző tanfolyamra id. Such János és Prisztavok Endre békéscsabai állami iskolai tanítókat vette fel.

Hirek.

Előfizetési felhívás a „Békés" 1902-ik év második évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési [díja félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czim alatt küldendő be.

A vármegye közigazgatási bizottsága julius hó 14-én fogja rendes havi ülését megtartani.

Egyházmegyei közgyűlés. Boldogult emlékezetű Szabó János esperes elhalálozása folytán a békésbánáti ev. ref. egyházmegye jövő hó 3-án rendkívüli közgyűlést tart, a melyen az esperesi szék végleges betöltése iránt is intézkedik. Dombi Lajos helyettes esperes, gyulai ev. ref. lelkész a gyűlés összehívása tárgyában a következő körlevelet bocsátotta ki : Nagytiszteletü Presbyterium 1 A nagy Istennek változhatlan végzete váratlanul elszólitva körünkből szeretve tisztelt esperesünket, nagytiszteletü Szabó János urat, nekem jutott azon szomorú kötelesség, hogy egyházmegyei gondnok, nagyságos dr. Hajnal István úrral egyetértőleg, folyó évi julius hó 3-ik napjának (csütörtök) reggeli 8 órájára, hódmezővásárhelyi egyházunkba, az egyházmegyei rendkívüli közgyűlést egybehívjam. A közgyűlés megkezdődte előtt az uj templomban, reggeli 8 órakor tartandó istenitiszteleten vesznek részt testületileg a közgyűlés tagjai, egybegyülekezvén előzőleg az ev. ref. egyháztanácsi teremben. Istenitisztelet után a megjelölt templomban az esperes helyettes imával, az egyházmegyei gondnok beszéddel nyitva meg a közgyűlést, bejelentetik nagytiszteletü Szabó János esperes ur halála. Ezután méltóságos gróf Ráday Gedeon gondnok ur és nagytiszteletü Szabó János esperes ur elévülhetlen érdemeit méltató „Emlékbeszédu-ek tartatnak Fekete Gyula nagy- kikindai lelkész és Futó Zoltán egyházmegyei főjegyző urak által, jeléül egyházmegyénk örök hálájának, melyet elhunyt jeleseink iránt érzünk sziveinkben. Yégül intézkedik a közgyűlés az esperesi szék végleges betöltése iránt. Teljes tisztelettel kérem a lelkész, tisztviselő urakat, a tanító, képviselő s presbyteri megbízott urakat a jelzett időben és helyen tartandó közgyűlésen teljes számban megjelenni, hogy ezzel is kifejezésre jusson lelkünk méltó gyásza s áldott emlékezetű nagyjaink iránti hálánk, tiszteletünk és szeretetünk. Gyula, 1902. évi junius hó 12-én. Kiváló tisztelettel Dombi Lajos, esperes helyettes.

A fehér-kereszt egyesület közgyűlése, a nőegylet közgyűlése következtében ma délután nem — mint a meghívókban jelezve van — 4 órakor, hanem jél öt órakor fogja kezdetét venni.

Az országos orvos-szövetség békésvármegyei fiók-szövetsége junius hó 30-án délután 4 órakor Gyulán, a vármegyeház kis tanácstermében évi rendes közgyűlését tartja meg, melyre a fiók-szövetség tagjait tisztelettel meghívják dr. Zöldy János elnök

és dr. Kun Pál jegyző. Tárgysorozat: Elnöki megnyitó. 2. Pénztárnoki jelentés és a pénztár-vizsgálóbizottság működéséről szóló jelentés. 3. Könyvtárnoki jelentés. 4. Indítványok. A közgyűlést megelőzőleg a választmány 3 órakor tartja ülését fegyelmi ügyben.

Gyula— barakonyi vasút. Bókésvármegye vas- utügyi bizottsága folyó hó 27-én tartott ülésében dr. Fábry Sándor alispán elnök bejelentette, hogy az első alföldi gazdasági vasút igazgatósága a kisjenő—barakonyi vasút előmunkálati engedélye iránt beadott kérvényének a visszavonását határozta el. A gyula—barakonyi vasút előmunkálati engedélyét tehát most már Békésvármegye biztosan meg fogja kapni. A vasúti bizottság azonban, hogy az eredményt még inkább biztosítsa, felkérte dr. Bodoky Zoltán országgyűlési képviselőt arra, hogy járjon közre az előmunkálati engedély sürgős kinyerése érdekében. Amint az engedély meglesz, nyomban munkálatba fog vétetni a vasút terve és költségvetése, amely alapon az érdekeltségek hozzájárulásra fognak felkéretni. — Legelső sorban Gyulaváros képviselőtestülete lesz hivatva nyilatkozni, hogy mennyivel járul hozzá a vasút költségeihez.

Kórházi bizottsági Ülés. A vármegyei közkórház bizottsága a héten tartotta rendszeres havi ülését, amelyen az igazgató havi jelentése, a tehenészet kérdése s egyéb folyó ügyek intéztettek el. A kórház tejszükségletére nézve a kórházi alapszabályok értelmében a bizottság akként határozott, hogy a legközelebb lejáró szerződés megújítása végett nyilvános árlejtés hirdetésével bízta meg a kórházi igazgatót s a beérkező ajánlatok alapján fog határozni az újabb szerződés megkötése iránt.

A képviselőtestület folyó hó 26-án Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tartotta meg ez évi második rendes közgyűlését. Első tárgya Pomucz Péter és kiskorú gyermekeivel kötött adásvételi szerződés 89 szavazattal 1 ellenében jóváhagyatott. A rendőrség szolgálati szabályzatára vonatkozó szabályrendeleti tervezet véleményezés végett a tanácsnak visszaadatott azzal, hogy mielőtt azt a képviselőtestület érdemileg tárgyalná, a jogi szakosztály véleményét kérje ki. A községi köztemető vételére nézve tárgyalásul julius hó 28-ik napja tűzetett ki. A rendőrkapitány fizetésemelése tárgyában hozott törvényhatósági bizottsági határozat meg- felebbeztetik. A gyulai tejszövetkezetnek kérvénye, melyben az Anfang épületet 1200 koronáról évi 600 koronáért kéri részére bérbeadni, heves és izgatott vitát keltett. Ugyanis a városi tanács a kérelem teljesítését függőben kívánta tartani addig, mig a szövetkezet telepengedélyezési eljárása eldől. A szövetkezet tagjai azonban a tanács javaslatával szemben érdemleges határozatot kívántak a közgyűlés részéről és igy megindult a meglehetős heves vita, s megtörtént ez alkalommal az, hogy az ellen- zékeskedő városatyákat híveik cserben hagyták, mert a szövetkezet ellenes városatyák 13-an névszerinti szavazást kértek s azt elnöklő polgármester el is rendelte; a szavazatok összeszámolása után azonban kitűnt, hogy az ellenzéket hivei közül 4-en elhagyták, mert a szövetkezet kérelme mellett leszavaztak 83-an és ellene 9-en, tehát kevesebben 4-el, mint a szavazást kérő ivet aláírók. A belvásártér ügyének a Kossuth Lajos-térre vonatkozó kihelyezése iránti előterjesztés a napirendről egyhangúlag levétetett és ezzel a kísérlet, mely a belvárosi heti piaczot ki akarná vinni, remélhetőleg egyszer s mindenkorra megbukott. — Az uj házszámozásra vonatkozó szabályrendeleti tervezettel szemben, mely szerint a házszámozás utczánként páros és páratlan számokkal foganatosíttatott volna, tekintettel, hogy előre kiszámíthatatlan zavarokat okozna, kimondotta a közgyűlés, hogy az uj házszámozást a múlt évben elfogadott szabályrendelet alapján tizedenként kívánja foganatosítani és a törvényhatósági bizottságnál a szabályrendeletnek ily értelemben való jóváhagyását kéri. — A negyedik gyógytár felállítás iránti kérelmeket, miután az uj gyógytár a jelenlegi gyógytárak fennállását veszélyeztetné, a közegészségügyi bizottság és tanács javaslatának elfogadása mellett elutasítani véleményezte. — Heilinger Károly birtoknyilvántartó felebbezésévei melyben az adóösszeirások alkalmával részére napi- dij megállapítását kérte, elutasittatott, illetve a városi tanácsnak ez ügyben hozott elsőfokú határozata jóváhagyatott. — Lelik István és társai haszonbérvisszautalványozás iránti kérelmükkel szintén elutasittattak. — Kovács Lajos és társai városi képviselők indítványára, Gyulán Kossuth Lajos szobra felállítása iránt, a tanács javaslatának elfogadásával a következő határozat hozatott r A hazafias indítvány egyhangú elfogadása mellett ezennel ha- tározatilag kimondatik, hogy Kossuth Lajosnak, a nemzet édes apjának Gyulaváros közönsége a hála és kegyelet jeléül közadakozás utján szobrot emel. Hogy pedig hazánk halhatatlan legnagyobb fiának szobra városunkban leendő felállítása kellőképen biztosittassék, Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt dr. Bodoky Zoltán, Domby Lajos, dr. Beré- nyi Ármin, Kovács Lajos, Sohmidt Gyula, Névery Albert, Kóhn Dávid, Yégh Gábor, Gulyás János, Zielbauer Alajos, Jantsovits Emil, Mannheimer Arnold, K. Schriffert József, Diósi Béla, dr. Berkes Sándor, Yaszpil József, Schmidt József, Bordó György, Ravai Gábor, Tar András, Fábián Imre és Fekete Ádám városi képviselőkből