Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-06-29 / 26. szám
26-ik szám Gyula, 1902- junius 29-én XXXIV. évfolyam Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, kova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. __________________ f f * r 1 Templomtér, Dobay Ferenoz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. 1 3 1 u s Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fill. • Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ Jk L______rj\ Hirdetések Társadalmi és közgazdászati hetilap. szabott áron fogadtatna^ el Gyulán, a kiadóhivatalban. Egyes szám ára 20 fill. I ____Ä Megjelenik minden vasárnap. Hyilt-tér sora 20 üli. L_ _J Főszerkesztő': Dr. Bodoky Zoltán. Felelős szerkesztő Kótan Dávid. A nők és az ipari munka. Hivatalos jelentésben olvassuk, hogy az idén 54 kisasszony jelentkezett érettségi vizsgálatra, ősszel majd megint beszámolnak az újságok arról, hogy hány nagy leány iratkozott be az egyetemre, filizopternek, vagy medikusnak. Bizonyára mindnyájukat komoly szándék viszi előre útjaikon, bizonyára mi volnánk legnagyobb ellenségei annak az embernek, ki az egyéni szabadság joga ellen egyetlen szót merne emelni. Az élet legfőbb java, a miért bele lehet törődni minden földi nyomorúságba, az, hogy a törvény határain belül mindenki az ő egyéni Ízlése szerint rendezheti be életét. Akik elszántan erős lélekkel, előrelátó szemmel indulnak meg pályájukon, azokhoz nincs szavunk. Aki tettének következését előre látta, az nyugodtan viselheti el érte a felelősséget. Ám hány szerencsétlen női teremtést szédít meg a csinosan hangzó frázis, a nagyképü, felkapott, hangzatos jelszó ? Önálló, erős, logikus fő kevés van a férfiak között is, olyan, aki kitudná szabadítani magát a korszellem befolyása alól, talán egyáltalában nincs. Előre kijelentjük, hogy az asszonyi elmét csöppet sem tartjuk kisebbnek vagy alacsonyrendübbnek, mint a férfiét. Az asszonyi agy nem hitványabb, mint a férfié, csak másforma. Ebben a másformaságban nincs sem reá, sem a férfire nézve semmi megalázó, éppen csak azt akartuk mondani, hogy az asszonyi elme karakteréhez tudvalevőleg nem tartozik sem a nagyobb erős önállóság, sem a túlságosan szigorú logika. Hogyan tudnák hát szegények kiválasztani a sok üres — megengedem, hogy jóhiszemű, de mégis hazug — frázis közül az igazságot ? Megnyílt előttük egy hatalmas, óriási prestektiva és ők rohannak előre az utón. Egyikük tudományszomját akarja kielégíteni, ezekhez nincs szavunk. A kultúra édes mindnyájunké, mint a viz, a levegő, a napfény, s akiben igazán ég a vágyakozás utána, azt oda kell ereszteni a patakhoz, hadd oltsa el szomját kedve szerint. S ki tudja, hány termelő, vagy éppen lángelme elől zár- nók el az utat holmi kislelkü és avult kétségekkel ? De különben is ez megint az egyéni T A R C Z A.. Misley Kálmánnak albirói kinevezése alkalmából. Ünnepelt barátom, szeretett bajtársam, Régóta vágyódom, hogy örömed lássam 1 Mi okon tagadjam, szeretlek, becsüllek, A bírói székben szívből üdvözöllek I . ! . — Én a szürketollú, egyszerű poéta, Látod én is tudok lelkesülni néha, | Kipirul az arczom, fellángol a szemem, Köszöntő poharam magasra emelem 1 . . . Megtudjuk becsülni, ki arra rászolgál, Nagy volt a szerencséd, s reá — méltó voltál I Amit befutottál, rövid bár a pálya, De egy ifjú élet tetterős munkája 1 Azért — korainak tekintsék bár mások — Ujjongva fogadjuk előhaladásod, S eljöttünk, hogy — minden irigységtől távol — Örömmel búcsúzzunk a — volt kollegától. A mi birót, jegyzőt eltud választani, Azt az öles árkot át bírtad ugrani, Te a túlparton vagy, mi innen maradunk, Utánad ugrani: fiatalok vagyunk I . . . De azért közöttünk szakadás nem támad, Barátság fonja az összekötő szálat, S ezen a fonálon bátran, nem inogva, Érintkezni fogunk, úgye, kezetfogva? . . Ne félj, nem szakad le I Én már rajta állok, Utánam egyenként bajtársak, barátoki Boldogságtól égve, pohárral kezünkben, Kívánjunk jót neki baráti szívünkben, Hogy — nehéznek lássék bár e földi pálya, Ne legyen tövise, csak nyíló rózsája, Hogy a „vörös talár"-1, azt is megérhesse, Családjával együtt az Isten éltesse! ! . . Székely Sándor. szabadság dolga ! a tudomány után szomjuzó- nak adassék annyi ital, amennyit kíván s amennyit el tud fogyasztani. Ámde itt van a kenyérkereseti kérdés, mert a kisasszonyok nagy részét mégis ez viszi az egyetemre s itt lehetetlen, hogy pár szót ne szóljunk azoknak, kiknek lelkét még nem hódította el a mérges maszlag. A jó Isten a megmondhatója, hogy mennyire nehéz a helyzetünk, mikor még jóakaratunkat is bizonyítgatni kell azok előtt, kiket egy nagy veszélytől szeretnénk megmenteni. Nincs bennünk semmi kicsinyes elfogultság, semmi rosszhiszemű ellenszenv, még csak azt a lelketlen tanácsot sem harsogjuk a szerencsétlen teremtések fülébe, a mit műkedvelő társadalmi tudósoktól oly gyakran hallunk, „menjenek férjhez!“ Nem beszélve arról aj már sokszor emlegetett egyéni szabadságról, hogy mindenki úgy rendezi be életét, ahogy neki tetszik, hogy még a vén leányságra is joga van a nőnek — ha épen úgy akarja — azt hisszük minden ép eszü ember tudja, hogy a leányok pártában való maradása töbnyire nem is szándékos, hanem inkább kényszerű dolog. A házassághoz mindenesetre és múlhatatlanul férj szükséges. A férj jelöltek pedig tudvalevőleg nincsenek fölös számmal. A konyhába sem utasíthatjuk a kisasz- szonyokat, először, mert megint nincs reá jogunk, másodszor mert szerfölött sok konyhában nincs mit főzni. Ha csak egyetlen egy nő nem találná meg a helyét a mai társadalmi berendezésben, annak az egynek már joga volna protestálni, küzdeni és boldogulását más utón keresni. Ám ugye jól tudjuk, hogy nem igy áll a dolog? Hogy a női proletárok száma egyre nő. Látjuk, hogy a leány egy bizonyos koron túl mint válik terhére szüleinek, családjának, önönmagának, mint szenved, mint vergődik, mert nincs nyomorúságosabb, szégyenteljesebb érzés, mint a fölöslegesség érzése. Csodáljuk e hát, ha az értelmesebb, okosabb önérzetesebb lányfajta biztosítani akarja életét és önálló életczélt keres? Nem, ez a világ legtermészetesebb törekvése. Csak az ut melyen járnak, nehezen visz czólhoz. És évről- évre nehezebben. A kik tudományszeretetből, művelődésből mennek az egyetemre, azoknak szerencsés utat, szép sikereket, sok örömöt Első szerelmem története. — Irta: Gerö M. Hlóp. — ki váriunk, de a kik kenyérkereseti czélból iratkoztak be, azokhoz lenne egy pár szavunk. Mielőtt leczkekönyvüket megváltanák, gondoljanak egy kicsit a mai állapotokra, hányják-vessék meg a dolgot, nem hallomások és üres szavak, hanem szemlélődés és körülnézés után. Gondoljanak a sok férfi-kollegára, a ki állás, foglalkozás nélkül ténfereg, gondoljanak a sok női proletárra, a kik velük együtt hiába várják az égi mannát. E szerencsétlen ország, mely folyton kivándorlásról kesereg és bent élő gyermekeit sem bírja eltartani, egy darabig nem igen lesz abban a helyzetben, hogy akár a férfi, akár a női proletárjaiért tehessen valamit. Gondoljanak a meddő várakozásban eltöltött évekre, egyre jobban összesorvadó lelkűkre, keserűségtől megmérgezett szivükre és — aztán váltsák meg a leczkekönyvüket, mert a mi egyetlen, de előadni nem akart javaslatunkra: — az ipari munkára, úgyis általános elkeseredett tiltakozás következnék, amin éppenséggel nem lehet csodálkozni ebben az arisztokratikus, mindenféle kézimunkát annyira lenéző szerencsétlen hazánkban. A gyula—barakonyi vasút az Alföldi Első Gazdasági Vasút közgyűlésében. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút Részvény- társaság vasárnap tartotta meg Aradon hetedik rendes közgyűlését, melyen Békésvármegyét és különösen annak székhelyét, Gyula városát közelről érdeklő jelentőségteljes határozatokat hoztak. A közgyűlés mindenekelőtt a békéscsaba— vésztői motoros vasút ügyét tárgyalta s e tekintetben Békéscsabára nézve igen kedvezőleg határozott, kimondván ugyanis, hogy a mint a nevezett vasútvonal megnyílik, az A. E. G. V. az üzleti igazgatást Békéscsabára helyezi. A gyula—barakonyi vasút ügyében pedig a kisjenő—barakonyi vasút eszméjének elejtésével az előbbi tervezethez való csatlakozását jelentette ki a közgyűlés. Miután bennünket főként ez utóbbi határozat érdekelhet közelebbről, a közgyűlés ezen részéről a következőkben számolunk be: A békéscsaba—békés—vésztői motoros vasút után került tárgyalásra az alföldi első gazdasági vasút által még 1900-ban kiépitésre tervbe vett kisjenő—barakonyi keskenyvágányu vasút ügye. Dobd el, itt egy másik ... Látod, ez már jobban szelei . . . Pinczér, hozzon még egygyel abból a hosz- szu nyakúból. No fiuk, előbb igyunk, azután elmondom első szerelmem történetét. Hát hol is kezdj 'm? Igen, igen, az elejéről kezdem, ha ugyan van eleje; csak ne türelmetlenkedjetek. Nem lesz olyan érdekes, hogy igy körülfogtok érte. No [(igyunk még egyet, mindjárt fiuk, mert addig nem kezdem, mig bor van a pohárban, igy' ni! .. . Hanem azt kikötőm, hogy senki közbe ne szóljon és te Karcsi, ha első szerelmemért gúnyolódni fogsz, Isten ucscse, elmondom a feleségednek, hogy . . . No, hisz nem szóltam semmit, csak figyelmeztetni akartalak . . Pinczér, hozzon még egy üveggel, nem látja, hogy üres a poharunk; adjon a czigányok- nak is . . . Laczi komám, hát most mit isztok ? ... Bort, no jó, hát hozzon nekik bort, hadd igyanak. Hanem Laczi, most tedd le a vonót . . Tedd le már, ha mondom, mit nyaggatod tovább, ha nem kívánom. Pihenj egy kicsit, nem látod, hogy beszédet akarok tartani ? Húzhatod még eleget reggelig. Eredj oszt’ igyál. Kell szivar is ? Ne, itt van. — Ne mind vedd ki, az apád. . . . Nem szeretlek Laczi, azt hiszed, hogy ettől a kis bortól már bekaptam ? . .. Jól van no, elhiszem, hogy nem magadnak akartad, a czim- balmos se, nagybőgős se szeret mindig bagózni I.. Adj hát nékik is ... Laczi, ne hizelegj, eredj már, eredj, megbocsájtok, szeretlek no, csak ne csinálj olyan keserű pofát, mert még elveszed a jó kedvemet. Itt a tűz, gyújts rá ... Nem ég ? Fiuk, hát nem isztok, micsoda rendez?... Hogy nincs bor? . . . Wirthshaus, pinczér, hol a maga szeme? . . . Mit nekem a többi vendégek, menjenek más kávéházba, most itt mi mulatunk. Ne törődjön mással, aztán punktum! Hozzon még abból az egriből . . . Hányat ? Nem bánom én, hozzon mindjárt hat üveggel, igy mindegyikünkre jut egygyel . . . Hanem te Jóska, te legkevesebbet ittál közülünk, vigyázz a pinczér körmére, hogy üres palaczkokat ne hozzon. Ihol ni, már újra kezditek. Engedjetek legalább lélekzethez jutni. Ti is olyanok vagytok, mint ez a czigány : mindent egyszerre akartok ... No lám, ha tehát reggelig maradunk, addig akár tízszer is elmondhatom első szerelmem történetét. Lajos, mit sugdos neked a czigány ? — Hogy a Rákóczy-indulót fogja játszani?... Gyere csak errébb te czigány I Talán keveselled a mit kaptál, hogy el akarsz bennünket küldeni. Ne itt egy angyalos tizes . . . De megállj, add a felét visz- sza, igy ni . . . Ezt a részét majd csak azután kapod'meg, ha az én nótámat elhúzod ... Micsoda, nem szabad már játszani; hát hány óra van már tulajdonképen ? ! . . Egy óra éjjel, és ez baj ? Hát a szeparé mire való ? Fiuk, menjünk a szepa- réba 1 Ott legalább nem háborgat az a kávéházi publikum .. . Mit mond maga, beviszi az üvegeket? . . . Dehogy viszi ! . . Hát nincs több bora a kávésnak ? . . . No hát, ha van, akkor hozzon a szeparéba frisseket, ezt pedig — söpörje ki . . . Most meg mit bámul, mint borjú az uj kapura? Ha eltört, hát eltört, lesz, a ki Xjapvmls irtai számához fél ív melléklet trau csatolva. A tárgynál hosszabb eszmecsere indult meg, melyben részt vett dr. Fábry Sándor alispán, ki a vasutterv elejtését hozta javallatba. Az alföldi gazdasági érdekek előbbrevitelére alakult ezen részvénytársaságnak nem érdeke, hogy vonalaival össze nem függőleg, meglevő hálózatától távol s jelenlegi érdekkörétől eltérő gazdasági viszonyokkal biró vidéken terjeszkedjék, másrészt a Békésvármegye által tervbe vett gyula—barakonyi keskenyvágányu vasút építésének a konkurrensnek látszó tervezet fenntartásával nem akarhatja a társulat útját állani s ez által azt, hogy a két érdekeltség viszálykodása folytán Aradmegye felső vidéke esetleg évekig ne nyerjen vasutat, előidézni. Fábry Sándor érvelését, melyhez a többi felszólalók is csatlakoztak, a közgyűlés többsége magáévá téve elhatározta, hogy a kisjenő—barakonyi vasút engedélyezése iránt a kereskedelmi minisztériumhoz beadott kérvényét visszavonja. Ami egyébként azt is jelenti, hogy az alföldi első gazdasági vasút részvénytársaság csatlakozik a gyula—barakonyi vasút kiépítésének eszméjéhez, mely eszme megvalósulásának uijából az A. E. G. V. azon határozatával, hogy a kisjenő- barakonyi vasút építéséről letesz, nagy akadály gördült el. Kritikák. Budapest, 1902. junius 25. Tekintetes Szerkesztő url Egy Budapesten időző gyulai ismerősömtől olyan érdekes telephon történeteket hallottam az önök vármegyéjéből, a melyeket véteknek tartanék véka alá rejteni, hadd terjedjenek, adjunk nekik külön czimet: Telephon történetek. Egy nagy alföldi községből már régebben egy ösmert ügyvéd ama már nem ösmeretlen okokból az újvilágba költözött s most nem igen emlegetnék, ha nem lett volna szegénynek telephonja, a melynek révén egy m. kir. posta- igazgatóság örökre feledhetel lenné tette a telephon érdekében tett s még Chinában is méltó feltűnést keltő intézkedéseivel. Ez az ügyvéd ugyanis egyik pénzintézetnek ügyésze volt s mint ilyen, rendelkezett egy távbeszélővel s Amerikába történt elvitor- lázása után az intézet más ügyészt választván, az ügyész folyamodott az illetékes m. kir. posta- igazgatósághoz, hogy a kérdéses távbeszélőt helyezze át az ő lakására s ő fizeti tovább az átmegfizeti. írja föl, amit eltörtem és adjon róla egy ezédulát . . . fiuk gyerünk! Az ám I.aczi, úgy lesz jó, ide ülsz mellém és úgy húzod a fülembe. No no, megállj, előbb igyunk egyet . . . Pinczér, hozzon még egy poharat ... Itt a jegyzék ? . .. No lássuk. Hm, hm 24 boros üveg 9 korona 60 fillér 6 csiszolt pohár 7 ff 20 ff 1 márvány asztdl 4o ff — ff 1 nagy tükör ,200 ff — ff összesen 256 korona 80 fillér Jóska te, hány üveg bort ihattunk mi meg, ha 24 csak a törött üvegek száma ?... Sokkal többet ? No, akkor jól van ... Hát csak hozzon még egy pár üveggel. .. Várjon csak pinczér 1 Gyerekek, nem innánk egy kis snapszot? ... No lám, tudtam, hogy izleni fog . . . Hozzon cognacot is ... Ne kérdezgessen annyit, nem bánom én, ha tiz csillag is lesz rajta három helyett, csak jó legyen . . . Kétfélét hozott? Magyart és fran- cziát? Hagyja itt mind a kettőt, elfogy az is reggelig . . . Szervusztok fiuk, igyunk a magyar* franczia barátságral Laczi igyál!. . . Nem iszol snapszot ? Ki ne mond még egyszer te czigány, mert beléd öntök ebből a pálinkából egy üveggel... No ne félj, nem árt meg . . . Jobb szereted a pezsgőt? No hát akkor iszunk azt.. . Pinczér, hozzál pezsgőt... Megállj, milyen van ? Műm, Törley, Domino sec ? Hát csak magyar gyártmányt hozzál, pártoljuk a honi ipart. No igyál mostan Laczi, oszt’ eljátszod az én nótámat, azután pedig halld meg te is első szerelmem történetét !. .
