Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-05-25 / 21. szám
21-ik szám. Gyula, 1902. május 25-én. XXXIV. évfolyam. r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési di]: Egész évre ! . 10 kor. — fill. Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . 2 „ 50 „ L. Egyes szám ára 20 fill. Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Or. Itodoky Zoltán. Felelős szerkesztő': Kóhn Dávid. r Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. L Kyilt-tér sora 20 fill. J Szabó János. Derült égből villámcsapásként megren- ditőleg, porig lesujtólag hat mindenkire, aki hallja: Szabó János hódmezővásárhelyi lelkész, a békés-bánáti ev. ref. egyházmegye esperesének halálhíre. Magunkat pedig sokkal inkább elká- bit a lapunk zártakor vett és első hallásra csaknem hihetetlenül hangzó gyászhir, hogy a megdicsőült férfiúhoz, annak nagyságához, hervadhatlan érdemeihez megközelítőleg méltóan írhatnánk meg nekrológját. E gyászos pillanatban csak a sajgó fájdalmat érezzük, az első órában csak zokogni tudunk pótol- hatlanul nagy veszteségünk fölött. Aminek nemes szivét, nagy tudását, mondhatni egész lényét teljesen feláldozta: az egyház szent ügyének istápolása fölötti nagy- fontosságú tanácskozások alatt, a munka közepette orvul sújtotta s fosztotta meg szeretteitől váratlan és hirtelen bekövetkezett 8zivszplhüdés alakjában a kegyetlen halál. Pótolhatatlan súlyos, óriási veszteség bálványozásig szeretett családjára, a hódmezővásárhelyi ev. ref. egyházra, a magyar haza legnépesebb és az ő páratlanul sikeres működése következtében egyúttal legtekintélyesebb békés-bánáti ev. ref. egyházmegyére és egyáltalában a magyar protestantizmusra, melynek Szabó János évtizedeken át egyik apostoli lelkületű s legfényesebb tehetségű vezéralakja, sőt szorosabban vett lel- kÓ8zi minőségében immáron minden tényező részéröl akczéptált vezére volt. Nagy gyász, nagy fájdalom Békésvár- megyóre, melynek évtizedeken át egyik leg- hübb, legjobb fia s büszkesége volt; pár éve hogy elvált körünkből, de annyira összeforrt közéletünkkel, hogy nem akartunk, nem is tudtunk róla lemondani; büszkeséggel, szeretettel vallottuk ma is magunkénak és lelkünk mélyéből sóhajtunk fel: „Multis bonis ille flebilis occidit, nulli flebilior quam mihi!“ Az Isten adjon erőt szeretteinek, hogy az óriási csapást elviselhessék, a megdicsőült igaz embernek pedig adjon a boldog feltámadás reményében csendes pihenést, zavartalan örök álmot, a mely fölött kortársai és ő utánuk emberöltőkön keresztül a hálás utókor kegyelete fog virrasztani. miniszter a rendes árvaszóki vizsgálatok költségeit, a melyeknek megtartását pedig a tör vény és. szabályrendeletek Írják elő. Ez okból az állandó választmány újból feliratot kíván terjeszteni a belügyminiszterhez a feltétlenül szükséges kiadások engedélyezése iránt. Közutaink fejlesztését érdeklőleg több f fontos ügy kerül elintézésre. Ezek között igen jelentékeny a gerla— békési ut kiépítésének f ügye, melyet a törvényhatósági bizottság már { régebben elhatározott és melynek jóváha- j gyására nézve a kereskedelemügyi miniszter-1 rel folytak tárgyalások. A miniszter most már j elvileg hozzájárul az útszakasz kiépítéséhez, csupán apróbb észrevételeken kívül az illető c útszakasznak a törvényhatósági úthálózatba ( való felvételét kifejezetten mondja ki és az t útépítés terveit elkészíttetvén azok felett is 5 határozzon. A tervek és költségvetés elkészül-[ vén az állandó választmány azt javasolja, j hogy az útszakasz a megyei utak hálózatába r felvétessék és a tervek és költségvetés elfogadásával az útnak 123000 korona előirányzott költséggel akként való kiépítése mon- ^ dassék ki, hogy a 18000 koronába kerülő^, földmunkálatok a közúti alap megtakarításai, terhére még a folyó évben elkészíttessenek, ‘ a kőpálya pedig a jövő évben építtessék ki. Többször foglalkoztunk a békés—gerlai ut ' ügyével és most röviden csak annak a várakozásunknak adunk kifejezést, hogy a vár- a megye határozatának végrehajtása elé most , már nem fog több akadály gördittetni és aj végrehajtással az útnak már régebben kiépített vészé—gerlai szakaszára fordított beruhá-' zások is gyümölcsözni fognak az ut folytatóla- a gos kiépítésével a közforgalom emelése tekin- * tétében. a Egy másik ut kiépítése tekintetében is ^ határozni lesz hivatott a közgyűlés. A vár- . megye alispánja ugyanis javaslatot tesz oly , irányban, hogy a törvényhatóság építse ki, a köröstarcsa—körösladányi utat ugyanoly i feltételek és módozatok mellett, mint jelen- ‘u leg az Orosháza—pusztaföldvári kiépítése folyamatban van. A köröstarcsa -- körösladá- 1 nyi ut ugyanis beleesik a harmadik alföldi ^ tranzversalis útba, a mely ut egészéber előreláthatólag csak néhány óv múlva kerü ^ kiépítésre ; a nagy ut kérdéses szakaszának g‘ kiépítését a törvényhatósági bizottság ismételi határozataiban sürgős szükségnek ismerte el j®' az alispán tehát érre a tényre, valamintl arra a körülményre tekintettel, hogy a jel-r zett nagyforgalmu útvonal a legrosszabb al- p talajú utak közé tartozik, kívánatosnak tartja £ az útnak már most való kiépítését, hogy a ® Sárrét községeinek a vármegye központjával >■ kiépített úttal való összeköttetése mielőbb11 létesittessék. Az alispán javaslata szerint a>! vármegye a kereskedelemügyi minister hozzá- " járulásával kiépítené az utat már a jövő óv- l: ben, a költségeket készpénzzel, esetleg kama- tozó kötvénynyel fedezné és az építési költ- e ség az állam által a vármegyének megtérít- ' tefnék, illetve a vármegyének a transversalis r úthoz való és később megállapítandó hozzá-:e járulásába betudatnék. Az útszakasz 9’3 Km. B hosszú kőpályával építendő ki és 157.697 a. korona előirányzott költségbe kerül. Egy-a idejüleg javaslatot tesz az alispán, hogy a füzesgyarmati felső állomáshoz vezető T34 km. * hosszú útszakasz 20285 korona költséggel hasonló módozatok és feltételek mellett szintén a jövő évben építtessék ki, miután ez r] jz útszakasz is beleesik a transversalis útba jjj ás ennek sürgős kiépítését a füzesgyarmati felső állomáshoz vezető nagy forgalom teszi £ szükségessé. 8 A tárgyalás alá kerülő miniszteri leira- íi tok között van Láng Lajos kereskedelem- is ügyi miniszternek leirata, a melyben kine- lé rezesét tudatja a törvényhatósággal, amely- a lyel kapcsolatosan az állandó választmány éi íz uj miniszternek üdvözlését javasolja. A :s vármegye volt főispánja Beliczey István arcz- >t képének megfestésére vonatkozó törvény- ö: hatósági határozatot a belügyminiszter nem hagyta jóvá, mert a fedezetül kijelölt házi pénztár csak közigazgatási kiadások fedezésére fordítható, miért is az állandó választmány azt javasolja, hogy az arczkép megfestésének költségei a házi tartalékalapból fedeztessenek. Az orosházi „Ferencz József“ iparos ta- noncz otthonra vonatkozó miniszteri rendelettel kapcsolatban az állandó választmány azt javasolja, hogy a gyámpénztári tartalékalapok terhére egy évi 400 korona díjjal megállapított alapítványt tegyen a vármegye. A vármegyebeli csendőrség deczentralizá- cziója ügyében véleményt kérő belügyminiszteri rendeletre a járási főszolgabirák véleményének meghallgatása után az állandóválasztmány Endrőd, Doboz, Nagyszénás, Köröstarcsa és Bókéssámson községekben javasolja uj csendőrőrsök felállításának elrendelését. A törvényhatóságok és közöttük Bókós- rármegye is ismételten sürgették a borital- ídó leszállítását, illetve eltörlését, az e tárgyban kelt feliratra értesíti a pénzügyminiszter a vármegye közönségét, hogy a borital- ádó leszállítását, vagy eltörlését czélzó javaslatot nem terjeszt a törvényhozás elé, főleg, inert ez által az államháztartás egyensúlya jnegzavartatnék és mert a boritaladó mérve jem olyan, hogy ez a bortermelés és fogyasztás tekintetében kedvezőtlen befolyást gyakorolna. A törvényhatóságok átiratai közül az állandó választmány hasonló szellemű felirattal támogatni javasolja Hévesvármegyének a képviselőházhoz intézett kérelmét a Rákóczy, Thököii, Bercsényi meggyalázását tartalmazó törvények törlése, Kossuth Lajos érdemeinek törvénybe iktatása és szobrának mielőbbi felállítása, úgyszintén az 1848—49-iki honvédek érdemeinek törvénybe iktatása ügyében, — továbbá Ungvármegyének a közadók behajlására vonatkozó törvények indokolását kérő . íolyamodványát, mely szerint mezőgazdák j dien a foglalás és árverés adótartozás miatt jsak aratás után foganatosíttassák, végül igyanezen vármegyének az iskolába járó ;ankötelesek után a tanítói nyugdíjalapra izedett 30 fillér szedésének beszüntetése tárgyában kelt feliratát. ( Az arad- és békésvármegyei távbeszélő- i íálózatok között létesítendő összeköttetés | jgyében a vármegye közigazgatási bizottsága Megkereste a közgyűlést a szükséges hozzá- j árulás megszavazása iránt. A Békésvárme- < fyére eső hozzájárulás az építendő vonal j tosszához képest 1600 koronában és 60 db. i •szlop árában állapíttatott meg, a mely f mzzájárulást az állandó választmány a közúti i lap terhére javasolja megszavazni, a mely lapból a telefon költségei eddig is fedez- < ettek. ( Még két lényeges tárgya lesz a közgyü- 4 üsnek : a gyulai pénzügyigazgatóság elhelye- e ősének kérdése és ar vármegye által régen , srvezett leány-árvaház létesítésének ügye, a [ íely két tárgygyal lapunk más helyén fog- c ilkozunk. 5 t 8 Két uj középület terve Gyulán. t Pénzügyi palota. — Leányárvabáz. t Múlt > számunkban röviden megemlékeztünk 8 rról, hogy a péüzügyminiszterium kiküldötte Baráti0 de osztálytanácsos személyesen tárgyalt Gyulán 8 vármegyei pénztárak és számvevőség államositá- jj íval személyzetében megnövekedő kir. adóhivatal 1 i pénzügyi számvevőség elhelyezése ügyében. A 8 xgyalásról felvett jegyzőkönyv megfelelő javaslat 1 séretében a törvényhatósági bizottság közgyűlése 6 é kerül és ennek folytán a közgyűlésnek lesz altima, hogy az emlitett ügyben, valamint az egész r ínzügyigazgatóságnak kapcsolatosan felvetett együt- * s és megfelelő elhelyezése kérdésé ben határoza- r t hozzon. A kiküldött miniszteri o sztálytanácsos 0 izbenjöttével a vármegye alispánja által megtarMegyegyiilés előtt. ii. A holnapi közgyűlés közérdekű tárgyai közül múlt számunkban a terjedelmes alispáni jelentést ismertetvén, most foglalkozunk a közgyűlés többi tárgyaival, melyek a vár- megye közügyéit érintik. Természetesen legnagyobb érdeklődést fog kelteni a tisztviselőválasztás, a melynek során dr. Bodóky Zoltán vármegyei főjegyző lemondása és a várható előléptetések következtében előreláthatólag öt tisztviselői állás kerül betöltésre, de az öt választás közül csak a 8zolgabiró választás kimenetele látszik kétségesnek. A választásra vonatkozó kom- binácziókkal már ismételten foglalkozott lapunk. A vármegyei házi pénztár 1902. évi költségvetése még mostanáig sem volt végleg rendbehozható, mert a kormány az állami javadalom emelését nem engedélyezte oly mérvben, hogy a házi pénztár összes kötelességeinek megfelelhessen; igy törölte a tott tárgyalások során ugyanis konstatáltatott, hogy a kir. adóhivatal és pénzügyi számvevőség az egyesítés után a jelenlegi helyiségeikben épen nem, a vármegyeházánál pedig csak részben és csak ideiglenesen helyezhetők el, a mennyiben a vármegyének eddig bérházban, vagy szűkén elhelyezett több tisztviselője részére a helyiségekre szüksége lesz. Megállapították a tárgyaló főtisztviselök egy alkalommal azt is, hogy a közhivatali érdekek megkövetelik, hogy a pénzügyi szakhivatalok együttesen és lehetőleg a vármegyeház közelében helyeztessenek el. A jelenlegi pénzügyigazgatóság erre már távoli fekvésénél fogva, de egyébként is teljesen alkalmatlan, alkalmas bérbáz Gyulán e czélra nem kapható, arra, hogy akár a város, akár a vármegye sajátjából pénzügyi palotát építhessen, különböző okokból számítani nem lehet úgy, tehát a pénzügyi hivatalok együttes és alkalmas elhelyezésére csakis abban az egy esetben lehet számítani, ha az állam épít megfelelő épületet. A vármegye érdekeit képviselő alispán kezdeményezésére ezeket a tényeket jegyzőkönyvbe vették és miután a pénzügyministerium kiküldötte abbeli reményét fejezte, ki, hogy a pénzügy minis ter a parancsoló szükség folytán hajlandó lesz megfelelő épület emelésére, puhatolózás folyt a tekintetben, hol volna a pénzügyigazgatóság épülete legczél- szerübben felépíthető. Dr. Fábry Sándor kifejezést adott azon nézetének, hogy a vármegye a jelenlegi főjegyzői lakot e czélra ingyen átengedi, ha a főjegyzőnek a természetben való lakás ellenértékűi 800 korona lakáspénzzel a vármegye állami dotá- cziója felemeltetik. Ehhez a telekhez a megejtett tájékozódás szerint méltányos árban megveheti az állam a szomszédos Destek-féle telket és a két telken legfölebb 70—80000 korona költséggel az összes pénzügyi hivatalok elhelyezésére alkalmas díszes épületet lehet emelni, vagyis e számítás szerint az elhelyezés az államnak nem kerülne többe, mint ha az összes hivatalait bérelt helyiségben helyezné el. A tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet az alispán a holnapi közgyűlés elé terjesztvén, az állandó választmány azt a javaslatot teszi ez ügyben, hogy a törvényhatósági bizottság maga is állapítsa meg a pénzügyi hivatalok elhelyezése tekintetében fennálló nehézségeket és feliratban kérje fel a pénzügyministert pénzügyigazgatósági épület építtetésére, felajánlván e czélra a jelzett módozat mellett a jelenlegi főjegyzői lakás telkét. * Ugyancsak a holnapi közgyűlésen kerül tárgyalásra dr. Fábry Sándor alispánnak az állandó választmány pénteki ülésén bejelentett és a választmány által elfogadásra ajánlott indítványa, hogy a vármegye a régebben tervezett leányárvaház ez áljaira a gyámpénztári tartalékalapokból megszavazott és 100.000 koronát meghaladó alapját ajánlja fel az államnak oly czélból, hogy annak alapul vétele mellett és saját hozzájárulásával Gyuláu egy 7 éven felüli leánygyermekek befogadását és nevelését czélzó intézetet állítson fel. Ismeretes dolog ugyanis, hogy a vármegye s egyes önálló- gyámpénztárral biró községek gyámpénztári tartalékalapjuk egy részét jóváhagyott határozattal átengedték és a vármegye elvben ki is mondotta egy árvaháznak Gyulán való létesítését, a mely váróé a legnagyobb összeget szavazta meg e czélra. A gyulai gyermekmenhely államosítása és a Békéscsabán tervezett menh^p létesítése ügyében a héten a belügyminisztériumban folytatott tárgyalás során szóba került a vármegyének ez a határozata és az értekezletet vezető államtitkár a vármegyei alap átengedése esetére kilátásba helyezte a leány- árvaháznak létesítését az állam részéről, mely ezt a módozatot a hét éven felüli gyermekek gondo zása tárgyában alkotott törvény végrehajtásának tekinti. A vármegye mindenesetre hozzá fog járulni ahoz, hogy régi terve további áldozathozatal nélkül megvalósittassék és a leányárvaház létesítésével egy szép, humánus intézettel fog gazdagodni vármegyénk és annak székhelye. Úgy az árvaháznak, mint a pénzügyi palotának létesítése iránt megindított tárgyalások további folyamatát állandó figyelemmel fogjak kisérni és reméljük, hogy már legközelebb a sikerült megoldásról adunk hirt olvasóinknak. Xjapvinls mai számáho: fél iv melléklet van csatolva.
