Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-17 / 7. szám

Baleset összesen 5 ízben fordult elő és pedig: F.-Gyarmaton Gyáni János 1 éves pH mosószódát evett, meghalt, — ugyanott Papp László megfa­gyott, Gyula-Váriban P. Szabó István kanászt a községi sertéskan a földre teperte és több helyen felhasitotia. Orosházán Adász és társai gőzmalmá­ban a gőzkazán 2 alkalmazottat leforrázott kik is ennek következtében súlyos égési sebeket szen­vedtek. Az előfordult balesetek közül azokban, a me­lyekben vétkes gondatlanság vagy gonosz szándék ismérve látszott fenforogni, a bűnügyi nyomozási eljárás megindittatolt. Öngyilkosság követtetett el: B.-Csabán 1, Mezöberényben I, Öcsödön 1, Füzes-Gyarmaton 2 esetben. Tűz összesen 5 esetben volt, ebből 1 tüzeset volt Kígyóson, 1 Kondoroson, 1 Szarvason, 1 Gyu­lán és I tüzeset Orosházán. A tüzek által okozott károk egy eset kivéte­lével, biztosítva voltak. II. Földmivelés, ipar, kereskedelem. il A vetések állása reményre jogosító, mert az eres és tartós hideg időjárás alatt a vetéseket me leg hótakaró borította, s azokat a kifagyás ellen megóvta. Az év folyamán az elmúlt hó az, a melyben mondhatni mindenféle gazdasági munka szünetel, s igy kivéve egyes napszámos munkákat mint p. o. a trágyahordás, jégberakás, a munkások munkához egyáltalán nem jutottak. A munkások helyzete tehát nagyon mostoha volt, mert keresetük nem volt, vagy legalább a 60 fillér átlagos napszám ne­héz helyzetükön mit sem javított. Az elégületlen- ség jelei azonban nem mutatkoznak. Az ipar és kereskedelem terén említésre méltó nem történt. III. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és azokat rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták s azok ügy és pénzkezelését ellenőrizték. A népszámlálás anyaga a községekben feldől goztatott. Ugyancsak a főjegyző olvasta fel a törvény- hatósági m. kir. állatorvosnak jelentését, mely sze­rint az állategészségügy állapota kedvező volt, a ragadós állati betegségek közül a lépfene, a takony­kor és a sertésvész fordultak elő szórványosan és nagyobb károkat nem okozva. — A járási m. kir. állatorvosok január első felében mindnyájan elfog lalták állásukat és megkezdték működésüket. Mindkét jelentést tudomásul vetfe a bizottság­Az orosházi anyakönyvvezető helyettesek tisz* teletdijának 50 koronáról '200 koronára való elöter- jesztett kérelmét a bizottság nem terjeszti pártoló- lag a belügyminister elé. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügy állapota januárban általában kielégítő volt, az előző hónaphoz viszonyítva pedig változat­lan Leginkább a légző szervek hurutos és gyula- dásos megbetegedései fordultak elő, leggyakoribb halálok pedig a tüdővész volt. Heveny fertőző be­tegség 170 esetben fordult elő 38 halálozással, a miből 10 halálozás difteritis, 21 halálozás vörheny, 6 hasi hagymáz és 1 halálozás gyermekágyi láz következtében történt. Uralkodó járvány a vörheny volt, de ez is csökkenőben van. A trachomas be­tegek száma 33-al szaporodott, amely számból 25 esik az elmegyógyintézetben talált trachomás be­tegekre. A főorvos bemutatta ezután a vármegyei köz kórház 1900■ évi betegforgalmáról szóló kimutatást amely'szerint ápoltak a kórházban 1785 beteget, a kik közül gyógyultan távozott -757, javultan 323, gyógyithatlan volt 88, meghalt 126, a többi további ápolás alatt maradt. Békésvármegyei illetőségű volt 845, a többi idegen Napi átlagos beteglétszám 466. tömegben, a ki veled jött s a ki feleséged egyéb­kor — odahaza. Kissé bosszankodol, — hiszen lehet az ál- arcz alatt, — niég az előkelő segédnek sem esik ez kárára . . . Hogy bájos Pieretted lázas kimerültséggel röpült ki karjaidból a pásztor-óra után újra a tömegbe vegyülsz. S az első kivel találkozol, valami óriási s anskonlotte ki óriási taglejtésekkel járja a szé­dületes piruettet a csuhás baráttal, a kit már egyébként ismersz. S te bosszankodol. . . Otthon nyugodtan szivod a szivarodat. A feleseged a bajos, házias asszonyka szemben ül veled és édesen, bohókásan csicsereg hozzád : ösztökél a következő alkalomra. Te vonakodsz. O erre ásit és apró puha kezecskéivel sze- mecskéit dörzsöli: — Feküdjünk le édes. Müveit férj vagy, megteszed s pár pillanat múlva édes érzésekkel hallgatod feleséged nyu­godt, alvó csendes pihegését. Szegény kis —- — asszonyka — álmodik! Azon közben lázasan kezd forgolódni, keble hevesen zihál, az arcza kigyulad . . . hevesen át ölel, füledbe súg valamit, valami nevet, a mi mindenkié lehet, csak a tied nem. Káromkodásra nyílik ajkad s az ég minden harmatát kivánod a sansconlotte fejére s már föl­kelteni akarod. De nem teszed. A másik oldaladra fordulsz és nyugodt álomba merülsz. Es álmodban te is öleled bájos Pierettedet. Z°ne is van hozzá ! a phrigiai bohócz csörgő sipkájának zörgése . . . A bizottság mindkét jelentést tudomásul vette és felhívta a közkórházi igazgatót, hogy jövőben a kórházi betegápolásra vonatkozó tanulságos adato­kat nyomtatásban is tegye közzé. Debreczeni Sándor volt közkórházi ápoló a bel - ügyministornél panaszt emelt elbocsátása miatt; a bizottsághoz leküldött panaszkérvényt kiadták a kórházi igazgató főorvosnak. Csák György kir. pénzügyigazgató jelentése szerint január hónapban az egyenes állami adónál 23460 koronával kedvezőbb, a hadmnntessógi díj­nál 27 koronával kedvezőtlenebb a befizetés ered­ménye, mint | múlt óv hasonló szakában. Az adó kivetési munkálatok befejeztettek. Tudomásul vették. Bállá Lajos csabai, Tóth János orosházi és Dáni Ferencz bánfalvi lakosok adóügyében beadott felebbezését elutasították, mig Molnár István gyu­lai lakos tőkekamat adóját leírták. Kiss Sándor békési lakos 60 korona vadászati b'rság büntetését 3 napi elzárásra változtatták át. Gróf Wenckheim Frigyesnó az ex-lex idején a mikor a kormánynak az adószedésre felhatalma­zása nem volt — szintén nem fizette ki az első negyedévi adót a február 15-iki terminusig, hanem csak később, a mikor aztán az adóhivatal késedelmi kamatot szedett. A grófnő megbízottja nyomban felebbezett az ellen, de mikor Széli Kállmán kor­mányra léptével az országgyűlés felhatalmazása úgy szólt, hogy a törvény visszaható erővel bír az év első napjáig, felebbezését visszavonta. Azóta azonban a legfelsőbb közigazgatási bíróság hozott egy, döntvény erővel bíró határozatot, melylyel egy egészen analog esetlen kimondta, hogy az ex-lex idejében szedett késedelmi kamat vissatéritendö, mert a törvény visszaható erővel bir ugyan, de a mig a törvény meg nem hozatott, nem volt joga a kor­mánynak adót szedni s igy késedelmi kamatot sem. Erre a döntvényre támaszkodott a grófnő újabb felebbezése, melyet Csák Gyöigy kir. pénzügyigaz- gató terjesztett elő a bizottságban 3 azt javasolta, hogy mivel Wenckheim Frigyesné az első felebbe- zés visszavonásával már jogszerűnek ismerte el a késedelmi kamat szedését, utasittassék el. Lukács György dr. főispán azonban felolvasta a közigaz­gatási biróság előbb említett határozatát s ennek alapján a bizottság többsége a felebbezéenek helyt adott. Rezei Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy | tantermet látogatott meg s a Csaba-érzsébethelyi állami iskolát megnyitotta. Gyulavári községnek ez idő szerint nem volt felmentés adható az óvoda építés alól; Uj-liigyós nem képes menedékházat építeni, kérvényét felter­jesztik a ministerhez; Füzes-Gyarmat nem képes tanyai iskolát létesíteni, utasították, hdgy kérjen államsegélyt. Gyulán Dvptza Vilmost választották meg far­kasházi tanyai tanítónak, amit a bizottság tudo­másul vett. Zöldy Géza dr. tiszti főügyész egész csomó felebbezést és kérvényt referált. Murvai András panaszára többek hozzászólása után egy szótöbbséggel kötelezték Bálint Ferencz gyulai lakost, hogy a szomszédja telkére nyíló ablakát beépitse. ( ! ?) * Nagy jogi vitát támasztott Pilis J. Gyula do­bozi lakos ügye, vadászati jegy kiadása iránt. A fő­szolgabíró megtagadta a jegy láttamozását, mert az il­lető többször volt büntetve kihágás miatt; a főügyész a főszolgabírói határozat megváltoztatását javasolta, az alispán a helybenhagyását végre többeknek hozzá szólása utána főszolgabírói határozatot hely­benhagyták. Az orosházi ág. ev. egyház Horváth Pál és társai egyházi adóhátralékosok ellen ingatlanra ve­zetendő végrehajtás elrendelését kérte. A határozat- hozatalt egyelőre elhalasztotta a bizottság. Haviár Lajos kir. főmérnök jelenti, hogy az állami mfiutak megfelelő rendben voltak, kivéve azok, melyek a folyó évben hengereltettek. Bánfalva község panaszt tett a telefonkezelés ellen, de a posta-igazgatóság nem találta jogosult nak a panaszt s dorgáló hangon irt vissza. A község a főszolgabíróhoz küldte ezt a választ, az pedig be­terjesztette a bizottsághoz, megemlítvén, hogy a vizsgálat egyoldalú volt s a panasz jogosult, miután a telefon-kezelés „köztudomásúlag mizerábilis". A bizottság elhatározta, bogy megkeresi ez ügyben a posta-igazgatóságot s ha megnyugtató választ nem ad, a mintatértől fog kérni újabb vizsgálatot. A bizottság átír a posta-igazgatósághoz, hogy Kamut puszta posta-kézbesités tekintetében Békés tői csatoltassék vissza Mező-Berényhez. Jancsovics Péter árvaBzéki elnök az árvaszékek működéséről terjesztett be jelentéseket. Liszy Viktor dr. kir. ügyész jelentése szerint a törvényszéki fogházban 69 férfi, 5 nő volt letar­tóztatva. A jelentések tudomásul vétele után az ülés véget ért. A vármegye közgyűlése. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága f évi rendes közgyűlését a vármegye főispánja folyó hó 25-én délelőtt 9 órára tűzte ki. A közgyűlésen a következők kerülnek tárgyalásra: 1. Alispáui jelentés a vármegye állapotáról s a deczemberi közgyűlés óta tett nevezetesebb intéz­kedésekről. 2. A számonkérő szék jkve a tisztikar tevé­kenységéről. 3. A bor ellenőrző bizottság újjáalakulása 1901 —1903. évekre. 4. Belügyminiszteri rendelet a vármegyei al­kalmazottak temetkezési járulékára vonatkozólag sza­bályrendelet alkotása tárgyában. 5. Hevesvármegye körirata a hazai ipar pár­tolása s az önálló vámterület érdekében. 6. Alispáni jelentés a főszolgabirák személyze­tének szaporítása tárgyában adott közgyűlési meg­bízásáról. 6 7. A vármegye alispánjának jelentése a békés- gerlai-ut kiépítésére 200,000 koronás kölcsön felvé­tele ügyében. 8. A várm. alispánjának előterjesztése a N.-Bu- csaról a puszta-ecsegi vasúti állomásig vezető útnak a községi közlekedési utak hálózatába leendő felvé­tele iránt. • 9. A várm. kéményseprési szabályrendelet mó­dosítása ügyében kelt alispáni jelentés s ezzel kap­csolatban Szerető Lajos kérvénye. 10. A körállatorvosi állásokról szóló vármegyei szabályrendelet módosítása. 11. Szeghalom és F.-Gyarmat község határo­zatai a községi állatorvosi állás megszüntetése tár­gyában. ■ 1 cpgj — 12. Főorvosi vélemény Szarvas község kórház építési határozata tárgyában. 13. Az öcsödi második ártézi-kut fúrására vo­natkozó képviselőtestületi határozat ellen Czoll De­meter által beadott felebbezés. 14. Békés község határozata a községi kertész javadalmazása ügyében és Nagy Ferencz kertésznek ezen határozat ellen beadott felebbezése. 15. Balogh Ferencz és társai békési lakosok felebbezése Békés község képviselőtestületének Wal- linger Péter és Tassy Lajos fizetés felemelése tár­gyában hozott határozata ellen. 16. B.-Csaba község képviselőtestületének a községi birtok kezelésre vonatkozó szabályrendelet megszüntetése iránti határozata s ez ellen Beliczey István és több társa által beadott felebbezés. 17. Bernát István | társai felebbezése, Békés­csaba község képviselőtestületének az általuk meg­vásárolt területen átvonuló dülő-út áthelyezése tár­gyában hozott határozata ellen. 18. Vésztő község képviselőtestületének Tóth P. Ferencz községi képviselőre kirótt szébsértési bir­ság elengedése tárgyában hozott határozata ellen beadott felebbezése. 19. Vésztő községnek a nagykorcsma bérlet megszüntetése, a bérleti cautió kiadása, az épület elbontása, anyagának eladása s helyébe állandó piaczi elárusító helyek létesítése tárgyában hozott hatá­rozatai. 20. Békés község határozata a menházi gond­noki állás betöltése tárgyában s ez ellen Fekete János felebbezése. 21. Tót-Komlós községnek módosított szerve­zési szabályrendelete, s a módosításra vonatkozó kép viselő testületi határozat ellen Hanka József által beadott felebbezés. 22. Tóth József és társai körös-ladányi lako­sok felebbezése Körös-Ladány község képviselőtestü­letének Kalandra Jenő községi írnok fizetés átvál­toztatására vonatkozó határozata ellen. 23. Békés község képviselőtestületének a köz­ségi rendőrbiztos fizetés felemelését elutasító hatá­rozata ellen Madarasy László községi rendőrbiztos által beadott felebbezés. 24. Orosháza község határozata utcza kiszéle- sitési ügyben s a határozat ellen Takács Mihály felebbezése. 25. Gy.-Vári község határozata a sitkai-utból 2 ölnek csatornázási czélokra átengedése tárgyában s a határozat ellen Csete György és társai által beadott felebbezés. 26 Mező-Berény község képviselőtestületének 160,000 kor. kölcsön felvétele iránti határozata. 27. Csorvás község képviselőtestületének hatá­rozata az általa megvett Trautmansdorf-féle birtok- rész eladása tárgyában 28. Salzmann és trsa ezég kérvénye, a Csabán létesítendő kenderkikészitö telepre vonatkozó vám- mentesség engedélyezése iránt. 29. F. Gyarmat község kérvénye, az ottani felső állomáshoz vezető út kikövezése iránt. 30. Vésztő község határozata, a községi mé­szárszék bérbeadása tárgyában. 31. Vésztő község határozata, a község tulaj­donát képező orsz. közp. hitelintézeti 1000 koronás részjegynek, a szegénypénztár részére történt aján­dékozása tárgyában. 32. Bánfalva községnek a települési dijakról S2Ó1Ó szabályrendelete. 33. Csorvás község módosított szabályrendelete a vágat ási dijakról 34. Mezőberény község határozata a Berényi- féle telek megvétele ügyében. 35 Mezőberény község határozata uj község­háza építése ügyében. 36. Tót-Komlós község határozata a jegyzők fizetésének rendezése tárgyában. 37. Vésztő község földjének haszonbérleti szerződése. 38. Gyoma község határozata a „Gyoma-End- rődi Hitelszövetkezetbe“ való belépés tárgyában. 39. Körös-Tarcsa község vadász területek ha­szonbér jövedelmének hovaforditására vonatkozó ha­tározata 40. Gyulavári község kérvénye a körgát kiépí­tésére szükséges segélyösszeg iránt. 41 F.-Gyarmat község fizetési szabályrendelete. 42. Sámson község szervezési szabályrendelete. 43. End t őd község határozata a rendőrök szá­mának szaporítása tárgyában. 44. Szarvas község és gróf Bolza Géza közöt kötött adásvételi szerződés. 45. Békés község határozata két állami iskola részére szükséges épület tárgyában. 46 Mező-Berény község határozata a községi esküdtek terhére megállapított tankötelesek helytelen összeírásából származó költségek törlése tárgyában. 47. B.-Csaba község határozata a községi al- orvosi fizetés felemelése tárgyában. 48. B.-Csaba község határozata a gr. Traut- mannsdorf-féle birtok eladása körül közreműködött tisztviselők jutalmazása tárgyában. 49. Endrőd község határozata a községi taka­rítónő fizetésének felemelése tárgyában. 50. Szeghalom község határozata a községi szálloda költségeinek leszámolása tárgyában. 51. Békés község és a hosszufoki Ármentesitő Társulat között kötött egyezség.-52. Békés község marha levelek kezelésére vo­natkozó szabályrendelete. í 53. Csorvás község marhalevelek kezelésére vonatkozó szabályrendelete. 54. Vármegyei pénztárak és alapok számadásai' az 1900. évről. 55. Tót-Komlós község pótköltség előirányzata az 1900. évre. 56. Szent-András község képviselő testületi határozata, pénztári ellenőri állás rendszeresítése tárgyában. 57. Vésztő község képviselő testületi határo­zata a vésztői ev. ref. egyház községi adójának tör • lése tárgyában. 58. Békés község képv. test. határozata, Vad Gergely békési lakosra kivetett malomtaxa törlése tárgyában. 59. F.-Gyarmat község képv. test. határozata a fogyasztási adópénztár megszüntetése tárgyában. 60. Vésztő, Uj-Kigyós és Öcsöd községek kép­viselő test. határozatai az 1900. évi tulkiadásolc jóváhagyása tárgyában. 61. Doboz község ártézi-kut ügye. 62. Behajthatatlanná vált vármegyei községi pótadók, ebadó és községi közmunka törlése tárgyá­ban hozott képviselő testületi határozatok. 63. Községi számadások az 1899. évről. 64. Községi közmunka költségelőirányzat az 1901. évre. 65. Gyámpénztári tartalék alapokból kiutalvá­nyozások. _________ T a n S g y. A gyulai polg. közs. iskolaszék folyó hó 8-án Jantsovits Emil elnöklete alatt ülést tartott, ame­lyen Abafi János igazgató jelentése alapján az if­júsági könyvtár részére beszerzendő müvek jegyzéke jóváhagyatott. A Kisfaludy társaságnak a tanú ólc közt leendő kiosztás végett adományozott 20 pél­dány „Vörösmarty Mihály“ czimü füzetért jegyző- könyvi köszönetét szavaztak. A közs. ismétlő isko­lák zárvizsgái április 21-ikének délutánjára tűzetett ki. A tanyai iskolák közül az eperjesi s györkehe- lyi tanítók betegsége folytán, úgyszintén a farkas- halmi tanyai iskolában a tanító eltávozása folytán szünetel az oktatás; az iskolaszék fedezethiánya miatt a beteg tanitók helyettesítéséről nem gondoa- kodhatik. Uj tanitó. A legközelébb megtartott iskola­széki ülésen Duptza Vilmos választatott meg ta­nyai tanítónak. Hírek. A vármegye közgyűlésére, mely ez évben az első rendes közgyűlés és február 25-éu tartatik meg, a vármegyei hivatalos lap tegnap megjelent számá­ban közölt meghívóval hívja össze az alispán a tör­vényhatósági bizottságot. A hivatalos lap közli a tárgysorozatot is, amely ez alkalommal rövidebb a szokottnál és 65 pontot foglal magában, nagyobbára kisebb jelentőségi községi ügyeket. Fontosabb köz­érdekű ügy csak néhány kerül tárgyalásra, amilyen a főszolgabírói hivatalok személyzete szaporításának kérdése, a gerla-békési út építésére felveendő köl­csön ügye és a vármegyei alkalmazottak temetke­zési járulékára vonatkozó szabályrendelet alkotása. A közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából a szakosztályok február 21-én, az állandó választ­mánya február 22-én tartják üléseiket. A képviselő testület folyó hó 18 án, délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli köz­gyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. A Szak- osziályok megalakítása; 2. Lukács György városi képviselő bejelentése, mely szerint a Il-ik kerü­letben nyert képviselői megbízatását tartja meg. 3. A rendőrség szervezésére vonatkozó vármegyei tör­vényhatósági bizottsági határozat. 4. Ugyancsak a vármegyei törvényhatósági bizottság határozata a nyomtatványuk^ szállítása tárgyában, s Vértesi Arnold nyomdatulajdonosnak ezen határozat ellen beadott felebbezése. 5. Dobay János ezég kérvé­nye a nyomtatványok szállításának részére leendő átadása iránt. 6. A városi községi és árvatéri pén­zeknek az 1901. évben mely pénzintézetekben le- mdő elhelyezése iránt, névszerinti szavazás utján tozandó határozat. 7. Országos gazdasági munkás 's cseled segély pénztárba való belépésre vonat­ozó miniszteri felhívás. 8. A város bel- és külte- ületéuek házszámozására vonatkozó rzabályrende- eii tervezet. 9. Viszt János ápoldai élelmező kér- énye az élelmezési dijak felemelése iránt. 10. Ja- luár havi pénztárvizsgálaii jegyzőkönyv. 11. Január lavi közegészspgi állapotokról szóló jelentés. Farsang utolja. Farsang három utolsó napja , mai nappal veszi kezdetét. A három farsangi lap harmadikén kedden a népszokások egyik ér­tékes maradványa a „tyukverés“ megy végbe. Le­génykorban levő ifjak járják körül az utczákat az úgynevezett „tyukverők,“ akik azonban sokat hagy­tak el az epitetonjukkal járó ténykedésből s ma mikor már mindenki jobban félti a tyúkjait, mert kevesebb van mint a régi jó múltban, békét hagy­nak a tyúkoknak és megelégszenek a rezes banda hangjai mellett való ivással. Van táncz, kurjonga­tóé utcza hosszat. Holnap hétfőn a tűzoltó egylet farsangi körmenete fog nagy szenzácziót kelteni, a- viczinális érdekű fársangi viczczujság árusításával. Este nagy nyiltkörü bál lesz a pavillonban. 8 ezzel elmúlik Carneval herczeg uralma s kezdetét veszi a böjt, a bünbánat és az adósságtörlesztés. Kórházi költségvetés. A vármegyei közkórház folyó évi költségvetését a belügyminiszter jóvá­hagyta, s a napi ápolási dijat a hiányzó szükség­letnek megfelelően a folyó évre 1 kor. 68 fillérben állapította meg. A jóváhagyott költségvetés szerint az elmebetegosztály orvosának fizetése 800 koro­nával feljebb emeltetett, az elmebetegosztályon mű­ködő két segédorvos fizetése pedig 200—200kor.-val‘ Szabolcska Mihály Gyulán Az utolsó kaszinó estély igazán méltó befejezése lesz a sikeres ka- szinóestélyekuek. A kaszinó újonnan választott te­vékeny igazgatója Szabó Emilnek, sikerült meg­nyerni ez estére Szabolcska Mihályt, a nemzet ko­szorús költőjét, ki örömmel Ígérte meg a kaszinó igazgatójának, hogy eljön és ’ szebbnél szebb ver­seiből felolvasást fog tartani. — Ez az irodalmilag is szenzácziót keltő esemény bizonyára fokozottabb érdeklődésre talál a közönség soraiban. — A ki­tűnő magyar poéta papot, kinek gyönyörűen meg­irt közvetlen dalai Petőfi óta el nem ért népsze­rűségre és elismerésre találtak, ezúttal először lesz alkalma megismerni a gyulai közönségnek, melyért elismerés illeti az uj kaszinó igazgatót is, kinek fáradhatlan buzgalma ezt az élvezetes estét szerzi a közönségnek. A vármegyei község jegyző egylet íolyó évi február hó 4-én délután 3 órakor tartja Gyulán a városháza nagytermében választmányi s ezt követő közgyűlését. A meghívó a közgyűlésre már kibo­csáttatott. Megszűnt főrendiházi tag. A hivataloslap nehány nappal ezelőtt közölte, hogy a magyarországgyülés főrendiházának elnöksége közhírré teszi, miként

Next

/
Oldalképek
Tartalom