Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-29 / 39. szám

39-ik szám. Gyula, 1901. szeptember 29-én XXXIII. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . | | 50 „ Egyes szám ára 20 fill. 2 Társadalmi és közgazcLászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IC ó h. a D é* 'V i cL_ r i Kiadóhivatal: ■ Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fill. _______Ä Megy egyUlés előtt. (By.) A törvényhatósági bizottság októ­beri rendes közgyűlésének nagy anyagában igen sok ügyet találunk, a melyek jelentős közérdekkel állanak összefüggésben, vagy a melyek az egyes községek életét tekintve birnak fontossággal. Az alispáni jelentés most is körültekin­tően és részletesen tünteti fel a vármegyei közügyek állapotát és a közlekedési viszo­nyokról szőlő részében örvendetes tényként említi fel, hogy a kereskedelemügyi minisz­ter engedélyt adott arra, hogy a vármegye a III. állami transversalis-ut Orosháza— pusztaföldvári szakaszát már előzetesen ki­építhesse, illstve a majdan az állam által viselendő épitési költségeket előlegezhesse, vagy azokat kamatozó kötvényekkel fedez­hesse. Éhez képest felhatalmazást kér az alispán, hogy az építés mielőbbi keresztül vitelére a lépéseket megtehesse és ezzel egy régi, sokszor elismert, de az uj transversalis ut eszméje miatt késedelmet szenvedett köz- szükség kielégítéséről gondoskodjék. Jelzi az alispán, hogy a mennyiben a transversa­lis-ut építése taláu hosszabb időre kitolat­nék, hasonló módon kívánja az ut többi szakaszainak gyors kiépítését is biztosítani. Egyéb részeiben nem igényel intézkedést a jelentés, csupán a közállapotokról tár fel hü képet és a közérdekű események és intéz­kedések érdekes ismertetését tartalmazza. A házipénztári költségvetést és az arra vonatkozó állandó választmányi javaslatot la­punk múlt számában részletesen ismertet­tük. A költségvetés csak apróbb részeiben tér el a folyó év budgetjétől. Mindjárt az ülés elején választások lesz­nek, — egy kis előgyakorlat a deczemberi nagy restauráczióhoz; a melyre vonatkozó­lag már hallani itt-ott kombinácziókat. A két képviselőjelöltnek, dr. Krcsmarik János szarvasi főszolgabírónak és dr. Szalag József­nek, az orosházi járásba beosztott szolga- bírónak lemondása ad alkalmat a mostani választásokra, a melyekre nézve első sorban a helyettesek, nóvszerint dr. Wieland Sándor TÁ it C Z A . Báró Wenckheim Béla. A képviselöválasztási mozgalmak ország­szerte a mai napon érik el kulminácziójukat és ennek okából alig hisszük, hogy tévedjünk, a midőn prognosztizáljuk, hogy az a keeyejetes szép ünnepély, a mely holnap Kisbéren lefolyik, a fővárosi lapokban igen szerény helyet fog ma­gának lefoglalni. Báró Wenckheim Béla emlékezetét Békés­vármegye közönsége nemcsak hü kegyeletében, hanem a gyulai népkerti csarnok előtti fülkében elhelyezett művészi kivitelű mellszobrávalszem- lélhetöleg is rnegörökitette. Ma, a midőn Dará­nyi Ignácz földtnivelésügyi .minister kegyeletes figyelme Wenckheim Bélát a kisbéri kincstári birtokon is szoborban örökíti meg, Békésvár­megye múlt századának legkiválóbb fia emléke zete újólag aktuálissá válik és kedves hivatá­sunkká teszi, hogy ezen emlékezetnek újra ke­gyelettel adózzunk. Báró Wenckheim Béla i8u. február ii-ón született. Az eleveneszü ifjú tizenhat éves ko­rában már elvégezte a jogot, (akkori időben ez is lehetséges volt) Tizenhetedik évében patva- rista, tizennyolezadikbanjuratus volt, tizenkilencz éves korában pedig ügyvédi oklevéllel birt. 1831-ben Békésvármegye aljegyzőjévé, a követ­kező évben pedig táblabirájává lett. 1833-ban beutazta nyugat Európát és hazajőve Békés­vármegyébe, nagy hévvel karolta felaközügyeket. Békésvármegyében nem volt akkori időben semmi önérzet, semmi független elem. A kor­mányhatalom törvénytelen rendeletéit feltétlen tb. főszolgabiró, dr. Konkoly Tihamér h. szolgabiró és a Wieland megválasztása ese­tén megüresedő szóigabirói állásra Debreczeny Lajos dr. helyettes szolgabiró neveit hallot­tuk emlegetni. Az 1901—1902. évi közúti költségvetést tárgyazó kereskedelemügyi ministeri rende­let a békés-gerlai útszakasz kiépítésének jóvá­hagyását megtagadó részében érdekes, amely részével lapunk már ismételten foglalkozott. A vármegyei alkalmazottak után igé­nyelhető temetkezési járulékról szóló szabály- rendeletben a legutóbbi közgyűlés gondos­kodni akart a család nélkül elhaltak elte­mettetéséről is, azonban a belügyminiszter leirata szerint az erre irányuló intézkedés nem tartozik ezen szabályrendelet keretébe, miért a szabályrendelet megfelelően módo­sítandó. A vármegyei alkalmazottak hivatalos utazásaik alkalmával a napidijakról és utazási költségekről szóló szabályrendelet értelmében podgyászdij-átalányt kaptak, a minek felszá­mítása a számadások felülvizsgálata során sok félreértésre adott alkalmat, de másrészt nem is fedezte mindig a tényleges kiadást. A belügyminister ennélfogva elrendelte a szabályrendeletnek akként való megváltoz­tatását, hogy az utazó tisztviselő — miként az államiak is — minden vasúti be- vagy kiszállásnál hordárdijat számíthasson fel. Az állatorvosi közszolgálat államosításá­val a . törvényhatóság a feleslegessé vált kétegyházi és orosházi körállatorvosi állásokat beszüntette. A belügyminister a határozat­nak az orosházi körállatorvosi állásra vonat­kozó részét nem hagyta jóvá, leirata szerint azért, mert Orosháza község állatforgalmi és állategészségügyi viszonyai mulhatlanul meg­követelik egy helyi szakértő alkalmazását is. A ministeri rendelet nyilvánvalóan téve­désen alapszik, a mennyiben Orosháza köz­ségnek ma is van külön községi állatorvosa és Orosháza a körnek csak székhelye volt és nem is tartozott a kérdéses állatorvosi körzetbe, minél fogva hasztalan töltenék be a körállatorvosi állást, ez Orosháza község­nek előnyére nem szolgálhat. A mi az oros­házi járásban szükséges volna, az egy máso­dik járási m. kir. állatorvos kinevezése, a minek megtörténtét a törvényhatóság már több ízben sürgette is. A békés-vésztői vasat bizottsága, az általa tervezett és Békéscsabától Békésen át Vész­tőig vezetendő keskenyvágányú vasút építé­séhez 140.000 korona hozzájárulást kér a vármegyétől, a mit — hogy kölcsön felvé­telére ne legyen szükség — 10 évi részletben törleszteni terveznek. Magára a vasut-tervre már elmondottuk lapunk véleményét, a kérelem­re nézve most csak annyit jegyzünk meg, hogy tekintettel a kedvező fizetési feltéte­lekre és főleg arra, hogy itt nem értéktelen törzsrészvények ellen, hanem kamatozó rész­vények ellenében kérik a hozzájárulást, a mi az első gazdasági vasút eddigi forgalmát tekintve jövedelmező befektetést fog képez­ni, összes vicinálisaink között ezt ússza meg legjutányosabban Békósvármegye. Az országos közegészségügyi egyesület békésvármegyei fiókja indított mozgalmat 3 óv előtt a cseléd-lakások ügyében, a melyre vonatkozó javaslata a gazdaközönség köré­ben heves ellenzésre talált. A túlzott igé­nyeket támasztó javaslatot a törvényhatóság nem is emelte szabályrendeletté, hanem ebből folyólag felmerült szüksége annak, hogy a vármegyei építkezési szabályrendelet átdolgoz- tassék, abban a külterületen való építkező' pjr- ügye is szabályoztassék és ezen keret e beiktattassanak a mozgalmat meginditc »yesület szükséges és kivihető kívánalma L A törvényhatóság által kiküldött bízott lg érdeklődés között nagy körültekintéssé osszasan tárgyalta a tervezetet, amely mos lár hihetőleg aggodalom nélkül fog elfő adhatni a közgyűlés által. A vármegyei telefon hálózat használható iga a növekvő forgalom mellett még min ig kifogás alá esvén, a közigazgatási bízott íg a nagyváradi posta és távirda igazgató íg javaslatához képest szükségesnek tartja ogy Orosháza és Szeghalom, Gyula és Bé éscsaba, végül Békéscsaba és Mezőberénj özött egy-egy uj bronzáramkör létesittes sók, a mi mintegy 7000 korona költséget igényel. A vármegyeház kibővítésének költségei előbbi közgyűlés határozatához kép ist a régi törvényszék eladási árából és a házi tarta­lékalap által nyújtandó előlegből fedezendők, amely előleg a kormány által 50 évre folyó­sított főispáni lakáspénzből téríttetik vissza. A házi tartalékalap vagyon állaga azonban legnagyobb részben állampapírokban fekszik, amelyeknek eladása nehézkes és esetleg vesz­teségekkel járna, ezért a vármegye alispánja azt javasolja, hogy a szükséges összeg a tar­talékalapba az Endrödi-Vida alapból kölcsön- kép átutaltassák és ezen alapnak fizettessék vissza kamatával együtt a főispáni lakás­pénzből. A belügyminister rendeletéhez képest gondoskodni kell a mentö-szolgálat szervezé­séről, a mi főleg a vármegye nagyobb köz­ségeiben hézagpótló intézmény leend. A vár­megyei tiszti főorvos által kidolgozott sza­bályrendelet tervezet a mentő szolgálat ellá­tását a rendőrségre, tűzoltókra és önkéntes mentőkre óhajtja bízni, a kik a szolgálatra tanfolyamokon oktattatnának be. Az orosházi járási mezőgazdasági bizott­ság a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről szóló szabályrendelet kéri módosítani oly irányban, hogy a községeknek megengedtes­sék, hogy ne csak magyar fajú, hanem nyu­gati fajta bikákat is vásárolhassanak közte­nyésztés czéljából. A'vármegye alispánja előterjesztést tesz" a békési kettős-körösi hídnak vashiddá leendő kiépittetése iránt. Az alispán közlekedési programmjának azon része, mely a törvény- hatóság tulajdonát képező valamennyi hid átépítésére irányul, közeleg a megvalósulás­hoz. Elkészültek a vashidak Gyomán, Körös- ladányban és Köröstarcsán, építés alatt áll a gyulavári hid, elhatározta már a vármegye és csupán formai okok késleltetik a mező- berényi hídnak átépítését és most a hatodik hidra nézve kéri az alispán a vármegye ha­tározatát, — még pedig azért ily soron kí­vül, mert legközelebb életbe lép a vasgyá­raink közölt megkötött kartell és amennyi­en gedelmességgel fogadták a rendek. Azoknak végrehajtása ellen a vármegyén senki sem me­részelt felszólalni. Legszembetűnőbben nyilatko­zott meg e szolgai szellem 1822-ben, a midőn Férencz császár önkényüleg elrendelte, hogy az addigi váltópénzjegyekkel fizetett adó ezentúl ezüstpénzben, azaz harmadfélszer nagyobb ösz- szegben fizetendő; és a midőn e miatt az ország valamennyi vármegyéje felszólalt és a végre­hajtást törvényes alapon megtagadta: a történet­író megörökíti, hogy Békés vármegye rendei nem­csak hogy készséggel hajtották végre a rende­letet, hanem még köszönetét is mondottak érette. Báró Wenckheim Béla érdeme, hogy a hal­latlanul és példátlanul aulikus hangulat Békés­vármegyében megváltozott. A liberalis-pártnak első s döntő győzelme volt 1837-ben, amidőn Novák Antal és báró Wenckheim Béla válasz­tattak meg alispánokká. E pillanattól kezdve Békésvármegye az aulikusokra nézve teljesen elveszett. Károlyi György grófnak i842-iki főispáni gyönyörű installáczióján — a melyhez fogható az egész országban nem volt, sem az előtt, sem azóta — br. Wenckheim Béla volt a bandérium vezetője. Gyulán volt akkor húsz vármegye nem­zetségének színe, java s Wenckheim Béla oly nagy szenzácziót idézett elő szép alakjával, dí­szes öltözetével és azon lelkes beszédével, rr.ely- lyel a békésmegyei hölgyek zászlaját — várme­gyeházunk termének ma is legnagyobb ékessé­gét — átnyujtá az uj főispánnak, hogy éveken keresztül közbeszéd tárgyát képezte. Báró Wenckheim Béla, mint másodalispán a törvényszék elnökségét vitte két esztendőn át nagy tapintattal és törvériyismerettel. 1839-ben nagy lelkesedéssel Békésvárme­Xja.pvin.ls: mai számához fél gye egyik országgyűlési követeve választották meg. Ott is feltűnt rokonszenves egyéniségével és liberális bátor fellépésevei és amidőn az uj büntető és javító törvénykönyv készítése került napirendre, akkor az e czélra kiküldött orszá­gos bizottság tagjai közé báró Wenckheim Bé­lát is megválasztották, oly tehetségek mellé, minők voltak p. u.: Deák Perencz, Pázmándy Dénes, Pulszky Ferencz, Palóczy László, Klau­zál Gábor, Beöthy Ödön slb. Az 1843—4-iki országgyűlésen újonnan fel­küldte őt a vármegye követe gyanánt, de mivel a felső táblánál még mindig a hagyományos au­likus szellem uralkodott, Wenckheim Béla le­mondott a követségről csupán azért, hogy a felső táblánál a gr. Batthyáni Lajos által szer­vezett főrendi ellenzéket támogathassa. A főrendiházban kifejtett működése követ­keztében oly népszerűségre tett szert, hogy a midőn i848-ban az általa oly hévvel és kitartás­sal hirdetett eszmék diadalt ültek és a Batthyá- nyi-Kossuth-féle első felelős ministerium mű­ködni kezdett, ez gróf Károlyi Györgynek Szat- márba való áthelyezése után báró Wenckheim Bélát neveztette ki Békésvármegye főispánjává. A vármegye rendei őszinte sajnálattal búcsúz­tak el hat éven át kedvelt főispánjuktól, de a búcsú fájdalmai mellett nagy vigasztalásukra szolgált az, hogy ismét oly férfiút nyertek a megye élére, kinek fényes múltja a legbiztosabb zálogát képezte a jövőnek. A vármegye büszke volt fiatal főispánjára, ki ugyanazon évben még István főherczeg udvarmesterévé is kineveztetett. A szabadságharcz alatt Wenckheim Béla egy honvédzászlóaljat szervezett a haza védel­mére. ó maga nem vett aktiv részt aszabadság- harezban. de mégis annyira kompromittálva volt, iv- melléklet Trau csatolva. hogy a világosi gyásznap után ő is külföldre menekült. Mikor az emigránsok egy része kegyelem­ben részesült, báró Wenkcheim Béla is ezek sorában tért vissza hazájába. A politikai nyil­vános működés lehetetlen volt, de minden oly összejövetelnél, hol bizalmasan lehetett szólni a közügyekről, báró Wenckheim Béla az abszolút rendszer alatt mindig a főszereplők között volt. ott volt a nemzeti kaszinó tagjai között, mint főmozgató, a lóversenyeken mint főrendező, a vadászatokon mint hires lovas, lövő s falkavezető. Mindenütt élesztett, lelkesített, bátorított. Az elnyomott nemzeti élet ezekben nyert némi ki­fejezést; a közpályáról leszorított férfiak ezek­ben nyertek erejűknek és tehetségöknek meg­felelő foglalkozást. A sport minden nemét különösen felkarolta s e tekintetben páratlan szenvedélyt tanúsított, hajlott korában is versenyre kelt a fiatalokkal edzettség és kitartás dolgában. Ép oly fiatal hévvel száguldott paripáján a rákosi kopók után, mint a mily vakmerőén mászott a király oldala mellett a stájerországi bérezek zergéi után. Ép úgy ismerték őt Angliában, hol a windsori va­dászatokon rókák és szarvasok után számtalan akadályon 6o, sőt 100 angol mértföldet lovagolt egy folytában, mint ahogy ismerték itthon l.a- dányban és a szomszéd megyékben, vagy a Csallóközön, hol szintén kopó-falkák után majd­nem ezerszer lovagolt és több mint 13 ezer va­dat ejtett el. Ha bravúrt akart véghez vinni, akkor sem éhség, sem szomjúság; sem hidegség, sem melegség sem bírtak előtte' jelentőséggel. A syriai sivatagon 4o foknyi melegben napon­ként 12 órát lovagolt gr. A lmásy Györgygyel és gróf Batthiányi Lajossal, a nélkül, hogy a hiá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom