Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-14 / 28. szám
II. Földmivelés, ipar, kereskedelem. Az aratási munkálatok mindönütt kezdotüket vették. Az aratási kilátások a kalászosoknál, olyan helyeken, a hol esőzés inkább járt, közepesnek mondható, a hol azonban szárazság volt, de másrészt a hol a rozsda és szorulás fellépett, a termés a közepesen alul marad. Ezt igazolják a helylyel- közzel megkisérlett próba-cséplések. Az aratáson kívül a tengeri feltöltés, a széna kaszálás és behordása, gazdasági munkálatok voltak folyamatban. Az elmúlt hóban a gazdák és munkások között súrlódások, egyenetlenségek nem fordultak elő, munkás kivezetés egy pár esetben történj. Különben a munkások helyzete elég kielégítő, átlagos napszám: férfiaknak 2 korona, nőknek: 1 korona 40 fillér. Ily körülmények között a legalaposabb a remény arra, hogy az aratási munkálatok, az egész vármegyében teljes rendben, minden zavai nélkül fognak lefolyni. A munkások legnagyobb része elszerződött, s alig egy pár ember van, a ki részint saját hibája folytán, részint munkahiány, vagy betegsége^ miatt nem szerződhetett el. így például Endrődön 50, Pusztaföldváron szintén 50, Csorváson 70 olyan munkás van, a ki szerződéshez nem jutott, illetőleg a ki hajlandó idegenben is munkát vállalni. Ezekre a csorvási munkásokra nézve azonban megjegyzem, hogy ők eddig szerződést nem kerestek, hanem saját állításuk szerint várták, hogy majd valaki felfogadja őket; a munka nélküli állapotuk tehát, arra való tekintettel, hogy a községbeli munka hiány eloszlatására állandóan mintegy 250 pár ide gén arató munkás alkalmaztatik, — saját hibájuknak tekintendő. Egyébként szerződés nélkül maradt még Orosházán körülbelől 100, Köröstarcsán 12, Gyomán mintegy 40, Szarvason 100, Gádoroson 125, Békésen mintegy 120—150. Ezek azonban .idegenben is hajlandók lévén aratási munkát vállalni, — remélhetőleg még min- dég elhelyezhetők lesznek a munkás közvetítők közbenjárásával. Ipar és kereskedelem lendületet nem mutat. III. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam | rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket a múlt hóban is beutazták, s azok ügy és pénzkezelését ellenőrizték. Szükségesnek tartom e helyen megemlékezni a szeghalmi tagosítás régóta vajúdó ügyéről, mely ezelőtt egy pár hónappal már-már elégedetlenséget kezdett előidézni. A tagosítás ügyében most már az a szerencsés fordulat állott be, hogy a hitelesítés megtörtént, s igy teljes joggal remélhető, hogy a netáni, avagy képzelt jogsérelmek miatti zúgolódások rövid idő alatt elmúlnak, s a gazdák igye-r kezni fognak a tagosítás gazdasági nagy hasznát maguk javára felhasználni. Szarvason az igazságügyi kormány egy uj járásbirósági épület felállítását határozta el s jóllehet az e czélra kiránt telek az elöljáróság által már régen átadatott, még nem tudni mi okbél; az építkezés a mai napig sem kezdetett meg, pedig felettébb kívánatos volna, hogy a mostani pénz- szük évszakban mód nyujtatnék az iparosságnak is némi keresetre. A jelentést, valamint a törvényhatósági m. kir. állatorvosnak az állategészségügy állására vonatkozó jelentését, mely szerint betegségek csak szórványosan fordultak elő, a bizottság tudomásul vette. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a junius havi közegészségügyi viszonyok kielégítők, sőt az előző hónaphoz viszonyítva jobbak is voltak, amennyiben a fertőző betegségekben történt megbetegedések csekély számú emelkedése mellett az mint egykor éltesebb neje tekinthetett rája, a deli ifjúra. Hányszor gondolta végig saját élettörté netét. Hányszor bánhatta meg tettét, hogy nem szivét, hanem eszét kérdezte. És ha az ifjú, . viruló Lenke is igy fog gondolkodni, ha nejévé válna .. . Neje is elmondotta neki, hogy ő is mint fiatal lány került az öreg férjhez; csak a vagyon csábja hozta őt is e házba. És most. . . most Berkes még folytatta e boszÓTkánytánczot ? 0 is ifjú leányt vegyen nőül ? .'. . Nagy küzdelmet vittak Józsefnél az ész és a szerelem. Ne csodáljuk szegény szivét, hisz eddig nem szeretett, most ébredt csak tudatára annak, hogy mi a szerelem. A lány is mintha vonzódnék hozzá; hát oly lehetetlen volna az hogy viszont szerettessék ?. . . így töltött el Berkes heteket és hóhapokat, nem tudván ha tározatra jutni, Egy szép nyári éjjen ismét, mint annyiszor, az egymást kergető gondolatok nem hagyták aludni. Fölkelt ágyából és kisétált a kertbe és itt — mintha neszt hallott volna. Oda lopódzott a lugashoz. Ismét jött a nesz. A hangokból fölismerte Lenkét és — ifjú gazdatisztjét. . . .Szegény József! Öt évvel ez eset után ismét betekintünk az ősi kúriára. Víg, csengő hangok hallhatók Lenke szép viruló asszony leit, felesége a gazdatisztnek. Két gyönyörű szőke gyermek teszi hangossá a házat. Szegény Berkes József I Visszavonult saját bánatával. Ha már ő nem lehetett boldog, bol- doggá tett másokat. Legalább az az egy öröme maradt, hogy késő napjaiban az egykor hőn szeretett nő gyermekeit ringathatja ölében . . . Békési József. ezekben való halálozások aránya 7°/0-kaI kisebb lett. Leginkább a légző és emésztő szervek hurutos bántalmai fordultak elő, mig leggyakoribb halálok a tüdővész és bólhurut volt. A fertőző betegségek közül előfordult a difteria 10 esetben 3 halálozással a vörheny 40 betegedéssel, 12 halálozással, a kanyaró 16 betegedés és 2 halálozással, a bárányhimlő 14 esetben, a hasi hagymáz 6 esetben 1 halálozással, a szamárhurut 28 és a járványos fültő- mirigy gyuladás 3 betegedéssel. Uralkodó járvány tehát most is a vörheny volt de ez is csökkenőben. A szabályszerű óvó intézkedések foganatosíttattak, az egészségügyi vizsgálatok megtartattak. Orvosrendőri vizsgálatot foganatosítottak élőn 405, hullán 12 esetben, orvostörvényszékit 19 könnyű és négy súlyos testi sértés esetében. Gyógykezelés alatt állott 203 trachomás és 18 trachoma gyanús egyén. A jelentést a bizottság tudomásul vette. Somossy Zsigmond helyettes pénzügyigazgató jelentése szerint junius hó végéig befizettetett egyenes állami adóban 1.648,198 kor. 20 fill., hadmentességi díjban 5.883 kor. 31 fill. Előbbiben 40.632 koronával, utóbbiban 430 koronával volt kedvezőbb a befizetés, mint az elmúlt év hasonló szakában. Elemi károk Öcsödről, Gyomáról, Vésztőről és Újkígyósról jelentettek be, a törvényszerű becslést elrendelte. Haviár Lajos kir. főmérnök az utak állapotáról számol be. A posta ellen nem merült fel panasz, de annál több a vasutjáratok és a távbe szélő ellen. A bizottság a menetrend megváltoztatása érdekében újra felír a kereskedelemügyi miniszterhez. Újra figyelmébe ajánlja azokat a kívánságokat, melyeket előbbi feliratában kifejtett, különösen pedig a vésztó—hollódi vonalon a kötegyáni csat lakozást sürgeti. E mellett kéri, hogy a nagyvárad—szegedi vonalon, ha már gyorsvonatot nem ad, legalább úgy segítsen a közlekedésen, hogy a déli órákban a hosszas csabai várakozásokat rövidítse meg. A Várad felől jövő vonat 88 perczig, a Szeged felől meg pláne 104 perczig várakozik Csabán, a legforróbb déli órákban, a mikor közegészségügyi szempontból is szükséges a várakozás megrövidítése. A Máv. aradi üzletvezetösege a vasúti állomások előtti járdák kijavítása és kivilágítása ügyében azt felelte a bizottság, hogy már intézkedéseket tett a panaszok orvoslása iránt. A törvényhatósági távbeszélő ellen felmerült panaszok orvoslására a nagyváradi postaigazgatóság az áramkörök szaporítását tartja az egyedüli orvosságnak. Be is nyújtott egy tervet a bizottsághoz, mely szerint a kapcsolás és beszólás lényegesen megkönnyebbül, ha kiépitik a következő három uj bronz áramkört: 1. Orosháza—Nagyszénás—Kondoros—Mezőberény. 2. Szeghalom—Körös- ladány—Köröstarcsa—Mezőberény—Békéscsaba. 3. Csaba—Gyula. Az uj vezetékek a vármegye hozzájárulása fejében 7178 koronával terhelnék meg az útalapot. A kir. főmérnök azt javasolta, hogy az uj áramkörök létesítése egyelőre hagyassák függőben legalább addig, mig az állam kiépíti a nagyvárad— szegedi interurbán telefont. Fábry Sándor alispán az önálló int^zke&st, sürgeti. íla nagy költséggel létesítettük a telefont, ki is kell elégíteni a közönséget. Különösen jogosult a szarvasi, orosházi és szeghalmi járás panasza, amiken segítem fognak az uj áramkörök. írjon át a bizottság a törvényhatósághoz, hogy szavazza meg a 7178 kor. hozzájárulást. Geiszt Gyula. A telefonnal sok a baj és fél, hogy alaposan most se lesz segítve. Direkt összeköttetést szeretne a községek között létesíteni, igy tökéletes volna a távbeszélő. Haviár Lajos főmérnök kifejti, hogy külön vezetékeket kellene építeni a közvetlen kapcsolás elérhetésére, ez pedig lehetetlen. Fábry Sándor alispán abban látja az anomáliák legfőbb okát, hogy járások szerint vannak a központok, de ezen lehet segíteni parallel hálózatokkal. A közvetlen kapcsolás rengeteg pénzbe kerülne. Hajnal István dr. szeretné, ha a Geiszt által indítványozott megoldás legalább tanulmány tárgyává tétetnék. Rosenthal Ignácz szerint nem a rendszerben hanem legtöbb esetben a személyzetben van a hiba, ezt is figyelembe kell venni. De ezen segíteni lehet, ha panaszt emelnek. A bizottság végül elfogadta az alispán javaslatát, vagyis kérni fogja a törvényhatóságtól az uj áramkörök létesítését. A közvetlen kapcsolásra nézve pedig tájékozást kér a postaigazgatóságtól. Rezei Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a vizsgák az egész megyében e jóredménnyel folytak le. A miniszter a csabai állami leányiskolát hat osztályúvá fejlesztette ki s kinevezte az uj tanítókat. Rohay János békéscsabai r. kath. tanító nyug- dijaztatott, Tóth Mihály köröstarcsai ref. tanító korpótlék czimén államsegélyben részesült. Gyulavári községet utasították, hogy az állami iskola terveit és költségvetését 9 nap alatt mutassa be. Füzesgyarmat pedig az ovoda terveit köteles bemutatni. A mezőberényi ev. ref. hitközség kér vényét államsegély iránt pártolólag terjesztették fel. özv. Novák Ferenczné és özv. Gorove szül. Novák Gizella csabai birtokosok felebbezését a r. kath. iskola-adó ellen, elutasították. k tanfelügyelő beterjesztette Dapsy Gizella óvónő megválasztásának jegyzőkönyvét s az ellene beadott felebbezést. Javasolja, hogy hagyják jóvá a választást, mert az a községi szabályrendelet értelmében folyt le. Bodoky Zoltán főjegyző azt kívánja, hogy előbb szereztessék be az alapitó-levél, melyben benne van, hogy a öimay rokonoknak feltétlenül előjoguk van! Rezey Szilviusz vitatja, hogy az alapitó levél a választás után lett jóváhagyva, tehát az előbbi szabályrendelet az irányadó. Hajnal Istán dr. a választást helyben hagyan- dónak véli, mert érvényes szabályrendelet alapján történt. f* Bodoky Zoltán : Az alapitó-levél két év előtt lett alkotva és azt Szeghalom község elfogadta. A végrendelkező akaratát mindenek felett respektálni kell. r Zsilinszky Endre dr. és Keller Imre szerint a végrendelet a kötelező, nem egy helytelen szabályzat, mely ellenkezik a végrendelkező akaratává! Ladies. György azt indítványozta, hogy döntés előtt kérjék be az alapító-levelet. Miután kéznél volt az alapitó-levél, rögtön felolvasták. Lukács György főispán vetett véget a bosz- szas vitának. Megvilágította a kérdés minden oldalát, e szerint van végrendelet, van alapitó-oklevél és van egy kezelési szabályrendelet, csak hogy az az utóbbi a kérdés jogi természetének megitélére nem lehet irányadó. A végrendelet és az alapító levél kizár minden mást, a mig rokon van. Ekzel szemben egy rossz és téves községi kezelési Szabályrendelet nem lehet irányadó. De még a szabályrendelet értelmében is rokonoké az előny, a kérdés tehát igy is tisztázva van. Rezey Szilviusz fentá'rtja javaslatát, hogy a választás jóváhagyassék. A bizottság nagy többsége magáévá tette a főispán állásponját s a választást megsemmisítvén : uj választást rendelt e! Kimondta egyúttal, hogy a mig képesített Simay rokonok pályáznak, más nem választható. K. Molnár Imre körösladányi lakost a földjén levő közkút következtében szenvedett károk iránti felebbezésével peres útra utasították. Gallovics Erzsébetnek a békési elöljáróság elleni panaszos ügyében beadott felebbezését, valamint Petritz Zoltánnak felesége cselédkönyvének kiadása elleni felebbezését elutasították. Hosszabb vita volt az Ella gyermekmenhely igazgatóságának felebbezése felett A polgármester ugyanis egy gyermeket elhagyottnak nyilvánítván, a menhelybe utalt határozatilag kimondván, hogy a gyermek az anyánál helyezendő e! Az igazgatóság felebbezésében azt vitatta, hogy a hozzáu alt gyermekek elhelyezése az ő jogkörébe tartozik. Többek hozzászólása után a bizottság helyt adott a felebbe- zésnek. Jantsovits Péter árvaszéki elnök az árvaszékek, LÍ8zi Viktor kir. ügyész a fogházak állapotá ró! referált és ezzel az ülés véget ért. Állami szemle a kórházban. A néhány óv alatt nagygyá fejlődött kórháznak előkelő látogatói voltak a múlt vasárnapon. Gulner Gyula belügyi államtitkár, dr. Chyzer Kornél min. tanácsos és dr. Raisz Gedeon osztálytanácsos érkeztek meg f. hó 7-én szombaton városunkba, hogy a főváros kórházait kivéve, az ország legné pesebb és legnagyobb kórházát megszemléljék. Az érkezők fogadására megjelentek a perro- non dr. Lukács György főispán, dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán várm. főjegyző, Dutkay Béla polgármester, dr. Zöldy János várm. főorvos, dr. Berkes Sándor kórházi igazgató, dr. Varga Lajos rendőrkapitány stb. A vendégeket dr. Lukács György főispán meleg szavakkal üdvözölte, örömét fejezvén ki a felett, hogy ily illustris társaság jelent meg körünkben, s kívánván, hogy oly jól találják itt magúkat,* mint aminő őszinte örömmel itt fogadtatnak, Gulner államtitkár pár köszönő szava után a megjelentek bemutatása következett. A társaság a vasúttól egyenesen a kórház gazdasági telepére hajtatott ki, melyet behatóan megszemlélvén, s a látottak felett elismerésüket fejezvén ki, elvileg elhatározták, hogy a telep kibővítése esetén alkalmasnak látszik elmebetegek colonialÍ8 foglalkoztatására. Másnap reggel fél 9-kor a kórházat szemlélték meg az előkelő vendégek, kikhez csatlakoztak dr. Lukács György főispán és dr. Fábry Sándor alispán is. Megtekintették a kórház összes termeit, konyháit, raktárait, a a tapasztalt rend és tisztaság felett teljes megelégedésüket fejezték ki. Különösen tetszettek a tágas, szellős, világos kórszobák, az osztályok fehér bútorzata, a tágas és hatalmas konyha, s az elmebeteg osztály aránylagos csendje, hol az úgynevezett fektetési rendszer (a nyugtalan betegek ágyban tartása) teljesen bevált. A szemle után tanácskozásra ült össze az illustris társaság, megbeszélendők, hogy a nyugodt elmebetegek miként foglalkoztassanak a jövőben. Azon terv, hogy a betegek családi ápolásba adas sanak ki a városi lakossághoz, mint teljesen időszerűtlen, egyelőre levétetett a napirendről, mert erre a viszonyok semmiképen sincsenek megérve, s az értekezlet többsége, még arra sem látja elérkezettnek az időt, hogy ezen ápolási rendszert bárcsak kisérletképen is megpróbálja. Ellenben határozatba ment, hogy a kórházi bizottság foglalkozzék behatóan a kérdés olyan megoldásával, hogy a munkás elmebetegek a kórház saját telepein foglalkozhassanak mezei munkával, kertészettel, (konyha és gyümölcskert) méhészettel, elsősorban pedig tehenészetet állítson fel az intézet saját gazdasági telepein, mely a mellett, bogy bő elfoglaltságot nyújt a betegeknek, a tejtermelés utján jelentékeny hasznot is biztosit a kórháznak. A tanácskozás befejezte után, teljes megelégedésüknek adván kifejezést, az előkelő vendégek a kórházból távozva az „Ella“ gyermekmenhelyet, majd az árvabázat látogatták meg, mindenütt kellemesen lévén meglepetve a látottak és tapasztaltak által. A vendégek több helybeli notabvlitás társaságában szombaton este a vármegye alispánjának, vasárnap délben a főispánnak voltak szívesen látott vendégei, — s a délutáni gyors vonattal vissza utaztak a fővárosba w n ü g yFelhívás. Békésvárraegye főispánjának, mint a gyulai főgimnáziumi bizottság elnökének folyó évi julius hó 6-án 776. sz. a. kelt becses átirata alapján van szerencsénk tisztelettel tudatni, miszerint a gyulai róni. kath. főgimnázium szervezése ügyében egy miniszteri kiküldött fog a tárgyalások befejezése czéljából legközelebb Gyulára érkezni, ki nek előre jelzett feladata leend a gimnáziumi ösz- szes alapítványok és adományok végleges számbavétele és rendezése. Miután Gyulaváros polgárai közül számosán voltak oly kegyesek annak idején, a gyulai főgimnázium alapítványra különböző ösz- szeget jegyezni, s ezzel a főgimnázium felállítását elősegíteni, a jelzett főispáni leirat alapján, mely szerint „kívánatos az összeg mielőbbi befizetése, hogy a tárgyalások szilárd alapon áljának", tisztelettel felkérjük az aláírók összeségét, hogy a gimnázium czéljaira kegyesen felajánlott és aláirt összeget a gyulai róm. kath. plébániai hivatalnál — lehetőleg egészben — rövid idő alatt befizetni szíveskedjék. Gyulán, 1901. évi julius hó 10-én. Székely Lajos, hitközségi jegyző, Gróh Ferencz, gyulai prápost, róm. kath. plébános, hitközségi elnök. Államsegély. A kereskedelemügyi miniszter a gyomai iparostanoDCz iskola részére a folyó tanévre 400 kor. segélyt utalványozott. Negyven évig tanító. A tanítói rögös de magasztos pályán negyven éven keresztül való ered- ménydus működését ünnepelte meg Körösladány községe Szabó István rektornak. Ez alkalomból az ünnepelt rektor tanító tiszteletére Neuschvender vendéglőjében 80 teritékü szép bankett folyt le, melyen Körösladány társadalmának szine-java részt vett. HírekA vármegye törvényhatósági bizottsága, mint már jeleztük, f. hó 20-án d. e. 10 órakor ismét rendkívüli közgyűlést tart, a melynek összehívását az orosházi földvásárlás ügye tette szükségessé. Az állandó választmány a közgyűlést megelőzőleg szombaton reggel 9 órakor tárgyalja a napirendre kitűzött ügyeket, a melyek a következők: 1. Belügyminis- teri rendelet a gyámsági és. gondnoksági ügyekről szóló vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában. 2. Hevesvármegye körirata a katonai előfogatok kiállításának és az egyénenkénti beszállásolásnak módosítása tárgyában. 3. Alispáni előterjesztés a fegyelmi bírságpénzek hovaforditásáról szóló vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában. 4. Orosháza község határozata a pusztaszenttornyai Schossberger-féle birtok megvétele tárgyában. 5. Dr. Szalay József orosházi járási szolgabirónak állásáról való lemondása. 6. Csorvás község szabályrendelete a marhalevelek kezeléséről. 7. Kondoros község kérelme a péntári ellenőri állás szervezése alól valói felmentés iránt. 8. Bikádi Antal felebbezése Gádoros községnek fizetés felmentést megtagadó határozata ellen. 9. Nagy János felebbezése Köröstarcsa községnek halászati bér leengedés ügyében hozott határozata ellen. 10. Füzesgyarmat községnek határozata a puszta-bucsai zsellér-telkek telekkönyveinek rendezése ügyében. 11. Gyulavári község határozatai állami iskola telek vétele ügyében s az ezek ellen beadott felebbezések. 12. Péteri József járási írnok szabadságidő iiánti kérvénye. 13. Szélpál István pusztabucsai rendőr felebbezése Füzesgyarmat községnek fizetése felemelését megtagadó határozata ellen. 14. Füzesgyarmat község határozata Juhász István puszta-bucsai albiró tiszteletdija ügyében. 15. Paulovitz Béla árvaszéki kiadó kérvénye újabb 3 havi szabadságidő iránt. 16. Szarvas község iskolai-telek adománya az ág. ev. egyház részére. 17. Szarvas község iskolai-telek adománya a róm. kath. egyház részére. Károly kir. herczeg Dobozon. Magas és egyszersmind érdekes vendége lesz vármegyénknek és közelebbről Doboz községnek a hét folyamán, Károly kir. herczeg, Ottó kir. herczegnek 14 éves fia érkezik f. hó 16 án este Dobozra, hol gróf Wenckheim Dénesnek lesz vendége. Az ifjú királyi herczeg kedden délután a 6 órai vonattal érkezik kíséretével Békéscsabára, honnan kocsival nyomban Dobozra hajtat. Szerdán a grófi uradalom 400 munkása részére a kir. herczeg jelenlétében nagy aratási ünnepet rendez. A magas vendég csütörtök reggelig marad Dobozon, a mikor Békéscsabán keresztül Debreczenbe mazik. Károly Ferenoz József kir herczeg Ottónak, jelenlegi tróuörökösünk test- véröcscsének legidősebb fia és igy miután Ferencz Ferdinand kir. herczeg morganalikua házasságot kötött, tudvalevőleg utána atyja és illetve ő az osztrák császári és magyar királyi trónusok Váró-, mányosai. Nagy jelentősége van tehát az ifjú királyi herczeg ezen kőrútjának, a melyben először lesz alkalma megismerni a magyar népet, majdan hü alatt valóit. Reméljük, hogy ezen ut kellemes benyomásokat fog hagyni a szép tehetséggel megáldott kir. herczeg szivében és hasznos tapasztalatai majdnem üdvös irányítói lesznek uralkodói ténykedésének. Az aratást a kisbirtokosok egészben, nagy és középbirtokokon pedig túlnyomó részben befejezték. Kisebb gazdák már nyomtattak is, helyenkint pedig a cséplés is megkezdődött. Az eredményt illetőleg sajnosán értesülünk, hogy a termés túlnyomó helyen mögötte marad az aratás folyamán felmerült várakozásoknak és az átlag közép helyett csak gyengekqzépnek minősül. Végleges eredményt azonban még mindig nem lehet irni. Ami az időjárást illeti, az eléggé kedvező. A hét folyamán ugyan csaknem mindennapon volt eső, de nagy részben az éjjeli órákban, minél fogva az aratási munka
