Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-19 / 33. szám
melléklet a „Békés" 1900.33-ik számához. már felterjesztette kérvényét két tanyai állami iskola létesítése iránt. A bizottság nem ment bele az alkuba. Miután az egyház által emelendő uj iskola az ötszázon felüli iskolázatlan tanköteleseket be nem fogadhatja, szükséges, hogy az uj állami iskola is létesüljön. A bizottság az uj iskola építésének költségeit Békés község jövő évi költségvetésébe hivatalból fogja beilleszteni s meghagyta az elöljáróságnak, hogy az épilós költségelőirányzatát 60 nap alatt mutassa be. Ez ügy kapcsán megjegyezte a tanfelügyelő, hogy a miniatertől megbízást kapott ugyan, hogy a két békési tanyai állami iskola ügyében indítsa meg a tárgyalásokat, ezt azonban addig nem teheti, mig utiátalányát ki nem egészítik, vagy nem pótolják, mert nemcsak hogy kimerült az átalány, de már jócskán rá íb fizetett, ép úgy, mint tavaly. A bizottság felterjesztést küld a kultuszministerhez, hogy a tanfelügyelő úti, átalányát vagy emelje fel, vagy pótolja a tulkiadást. Csaba község óvodáinak költségvetését nem hagyta jóvá a bizottság, mert a képviselőtestület Galli Gizella hiványát megszándékozván változtatni, kihagyta az óvonó korpótlékát a költségvetésből. A tanfelügyelő és Varságh Béla felszólalása után azzal küldte vissza a költségvetést a bizottság, hogy jelentso a főszolgabíró: vájjon az a képviselőtestületi határozat sz iskolaszéknek és az óvónőnek kézbesítve lett-e s nem e felebbeztek ellene? A szeghalmi gazdasági ismétlőiskolára 1000 korona kamatnélküli kölcsönt kért a község a minisztertől, miután azonban a kérés czéltalan, fel sem terjesztették. Tudomásul vette a bizottság, hogy buosai ta nitóvá Császár Károly, csabai tanítónővé Vandlik Etel lett megválasztva. Haviár Lajos kir. főmérnöknek a közutak állapotára vonatkozó jelentését tudomásul vették. A gőzhengerezés felülvizsgálására Haviár Dánielt és Jantsovits Emilt küldte ki a bizottság. A vármegye és gróf Wenckheim Géza között felmerült vitás utügyet bírói útra terelte a bizottság. A szeghalmi járás törzskönyvezésének hitelesítéséről felvett jegyzőkönyvek a ministerhez felterjesztetnek. Tudomásul vette a bizottság a kereskedelemügyi minister leiratát az interurbán telefon ügyében, melyet már több ízben ismertettünk: tudomásul vette az alispán előterjesztését az ntadókötelezett- ség lerovása tárgyábau. Székács József szent-tornyai lakos tűztávlatának leszállítása iránt felterjesztést küld a ministerhez. Az 1901 — 2. évi közúti költség- vetést előbb kinyomtatják s csak azután tárgyalják a jövő havi ülésen. Végül még Jancsovits Péter árvaszéki elnök a vármegyei, a gyulai és a csabai árvaszékek működéséről számolt be s Tóth Ferencz kir. alügyész a törvényszéki börtön állapotáról tett jelentést. Kevéssel tizenkét óra után véget ért az ülés. Egy kis „helyreigazítás.1* ('Oláh György nekrológjához.) A „Békés“ ez évi 32-1 k számában, érdeme szerint méltatva van Oláh György, kinek buzgó tevékenységétől méltán várhattunk volna még so kát s bizonyára az e tekintetben hozzá csatolt remény nem vált volna délibábbá, ha az isteni kegyelem „napjaihoz napokat .told“ még, ha oly korán porba nem dönti őt, az erős tölgyet, az enyészet szele . . ... Fájdalom ! 0 és neve immár csak a történelemé, mely tudományág lelkének édes tápláléka volt mindaddig, mig munkabíró ereje meg nem tört, életfáklyája még lobbot nem vetett .... De épen azért nem mulaszthatom el a hivatolt közleményre vonatkozólag, egy kis „helyreigazitás«-t tenni, mert nézetem szerint egypár tévedés fordult elő abban, már pedig egy történetirónak nekrológja a lehető leghívebb kell hogy legyen, hogy igy forrás lehessen azok számára, kik netalán teljes életrajzát megírni s eként emlékét megörökitni szándékoznak. Ugyanis a reá vonatkozó eme szavak : „Az akkori szokás szerint theologiát és jogot is hallgatott“ (Debreczenben Oláh György) teljesen tévesek. Mert „akkor“ a theologusok hallgattak Debreczenben némely jogi tantárgyat (a jogászokkal ogyüttesen), de a jogászok nem hallgattak theologiát csak egyedül és kizárólag a „magyar protestáns egyháztörténelem részleteit.« Továbbá midőn arról van szó, hogy „mint robustus, atbleta fiatal ember, tagja volt a debre- czeni hírneves diák tűzoltó-egyletnek s kis botosi tisztséget viselt . . . . “ meg kell jegyeznem, hogy pézetem szerint itt is tévedés forog fenn, mert én együtt tanultam Oláh Györgygyel s igy tudnom kellene arról, ha O „kis botos“ lett volna ott és akkor, már pedig nemcsak hogy erről tudomásom nincs, sőt teljes lehetetlennek tartom ennek valóságát abból kifolyólag, mert midőn Oláh György Debreczenbe ment tanulni, akkor azt hiszem, Varga Károly volt a kis botos, Varga Károly után Nádudvari Lajos, Peti Lőrincz, Dombi Lajos, Vadai Sándor, Bányai Lajos voltak sorrendben „kis bo- tos“-ok s igy nem jutott idő és hely, a mikor Oláh György lehetett volna „kis botos.“ Azonban úgy rémlik előttem, hogy talán „fő vitész“ volt Ő 8 onnan származhatott a tévedés, hogy a „fő- vitész“-nek is volt egy kis bot jelvénye, a fővi- tészi bot. Ámde a két bot („kis bot“ és „vitész“ bot között nagyságban és súlyban nagy volt a kiilömbség, a kis botos és fővitész rang között meg még nagyobb! Ezekben megtéve a szükségesnek vélt „helyreigazítás“^, azt. sem hagyhatom felvilágosító megjegyzés nélkül, midőn a temetésről! közleményben az mondatik: „A tulajdonképeni egyházi gyász- szertartás a ref. templomban volt.“ Ugyanis „tulajdonképeni“ egyházi gyászszertartás az mind, a mi háznál, templomban, temetőben; énekben, imádságban, halotti beszédben áll és megy végbe, kántor, vagy pap, vagy mindkettő közreműködésével! Hogy pedig ez állításomhoz semmi kétely ne férhessen, ime ide jegyzem liturgieánk erre vonatkozó eme szavait: (A kér. egyház eleitől fogva). „Tisztességes temetésnek nevezte azt, mely vagy csak énekszóval, vagy ének- és könyörgéssel, vagy még ezen felül predikáczióval, vagy oráczióval történik és pedig a háznál, vagy a templomban, vagy a temetőben.“ Ebből kifolyólag, midőn a halottas háznál Oláh György temetése alkalmával énekeltünk, imádkoztunk : e fényünk feltétlenül „ tulajdonképeni egyházi gyászszertartás“ volt s maradt volna még akkor is, ha azután a templomban s temetőben nem folytattuk volna is a „tulajdonképeni egyházi gyászszertartás“-t! Dombi Lajos. T a n ü g y. Iskolai értesítők. VII. — A szarvasi polgári leányiskola. — Talán nincs is község az országban, melynek társadalma oly régóta s oly nagy áldozatok árán tartana fenn egy intézetet, mint Szarvas. A szarvasi nőegylet a maga erejéből már több évtized előtt állított fel egy polgári leányiskolát s ámbár az intézet hatalmasan fejlődik, mind népesebb lesz, sem az állam, sem a község részéről semmi segítségben nem részesül. Valóban mostoha állapot. Az iskola az elmúlt tanévvel fennállásának harmineznyolezadik évét töltötte be a nélkül, hogy annak biztosítása és fejlesztése érdekében az illetékes tényezők, a község és az állam részéről valami intézkedés történt volna, pedig az iskola fenállását jelző évek nagy számából is következtethető, mekkora az az áldozat, melyet a község lakosságának egy kis része: a társulat, az iskola fenntartásával annyi év óta a nőnevelés és nemzeti ügy érdekében hoz. A nevezett tényezőknek már csak ezen áldozatok méltánylásából is kellene az iskola fenntartási gondjait a társulati tagok vállairól levenniük s az iskolát mielőbb oly helyzetbe juttatniok, hogy az a község s az állam érdekeit a kivánalmaknak, a közszükségnek megfelelőleg szolgálhassa. Meg kellene azt az illető tényezőknek annál is inkább tenniök, mert tudva levő, hogy az amúgy is igénybe vett társadalom ma már magában a kor igényeinek megfelelő iskolát fenntartani nem képes. A lefolyt iskolai évben beíratott összesen 111 növendék. A fölvételre jelentkezettek száma azonban jóval nagyobb volt. Sajnos, hogy az iskola a közönség érdeklődéséből iránta támasztott igényeknek, a közszükségnek nem képes már teljesen megfelelni, mert a jelentkező növendékeket — a termek Bzük volta miatt — nem vehették fel mind s a később jelentkezőket kénytelenek voltak visszautasítani. A polgári leányiskolát fenntartó testület áll: az alapítókból, kik egyszer s mindenkorra legalább 50 frtot fizetnek be; továbbá a rendes évi tagokból, kik az intézetbe járó leánygyermekeik után a megállapított tandijat fizetik; végre a pártoló tagokból, kik évenként legalább 5 frtnyi összeggel, két évi kötelezettséggel járulnak az intézet fenntartásához. Ezeken kivül vannak az adakozók, a kik az intézet iránti érdeklődésüknek minden további kötelezettség nélkül tetszés szerinti összeggel adnak kifejezést. Az iskolába járó növendékek után fizetendő tandij osztályok szerint 30—50—70—80 koronában van megállapítva. A közoktatásügyi kormány ez évben ezer korona szubvencziót engedélyezett. Ezenkívül megadta a község évi kétezer koronás segélyét, a nőegylet pedig a rendes tagdijak mellett, még kétszáz korona állandó segítséget szavazott meg. (Gyula város közönsége valóban példát vehetne, hogyan lehet, ha nagy áldozatok árán is, egy a közönségnek igényeinek megfelelő intézetet fenntartani.) A tanítást a tiz tagból álló tantestület vezeti és pedig, iniké.it az értesitőből kitűnik, nagyon szép eredménynyel. Az összes növendékek közül egyetlenegy sem bukott meg. A leányiskola kebelében önképzőkör is állott fenn, mely az iskolai ünnepé-l lyek rendezésén kivül más téren is hathatósan működött a leányok szellemi művelésén. Az önképző kör rendelkezésére szépen fölszerelt ifjúsági könyvtár áll. A tanítás az állami tauterv nyomán történik. A jelenlegi igazgató Margócsy Gyula. A gyulai polgári községi iskolaszék folyó hó l2 én tartotta utolsó ülését az 1899—1900. tanévben. Ez alkalommal végleges elintézést nyertek a múló iskolai év még folyó ügyei. Abafi, János igazgató jelentésében beszámolt a befolyt tandijakról s a növendékek általános áramlatáról. Konstatálva lön, hogy az iskolát látogató tanulók száma évről-évre növekedik. Ennek természetes következménye, hogy most még élénk- bben érezhető az iskola épületének ínséges állapota. Valóban nyomorúságos helyzet az, midőn az első osztályba 60—70 növendék jelentkezik, az iskolánák pedi mindössze négy tanterme van s ezek közül is csak egy nevezhető annak, modern értelemben. De a hetven tanulónak bele kell férnie rgy osztályba. Ez első sorban is törvényellenes állapot, mert egy tanterembe nem szabad ennyi gyermeket beosztani. Másodsorban pedig ellenkezik a hygienikus és paedagogiai rendszabályokkal. Az ilyen túlzsúfolt osztályterem ártalmas a tanulók egészségére, de meg a kellő tanulmányi eredmény sem érhető el ily magas létszám mellett, mert lehetetlen ennyi növendéket egy osztály keretében egységesen vezetni. S csodá latosképen egy szó sem hangzott el a gyűlésen arról, hogy vagy építsen a város egy megfelelő modern épületet, vagy legalább a meglevőt bővítse ki. — Pedig ez a város kötelessége s az a vétkes indo- lentia, amelylyel a város az iskolák ügyét általában elhanyagolja, utóvégre is arra fog vezetői, hogy a mit nem akar megtenni jószántából, meg kell majd tennie felsőbb parancsra kényszerűségből. Hogyan remélheti a város joggal a gymnasium ügyének kedvező eldöntését a kormány részéről, midőn az illetékes tényezők kénytelenek azt látni, hogy még a meglevő iskolákkal is ily mostohán bánik? Tandij czimén befolyt összesen 1882 korona; a szegény tanulóknak elengedett iskola pénz 590 korona 80 fillért tett ki. Ez a körülmény nagyon megszívlelendő dolog, mert a gyulai szülők kedvezőtlen anyagi képességét igazolja s ezt tekintetbe kell venni a felállítandó gymnasium ily czimen várható bevételének összeállításánál. Ugyanez az ülés állapította meg a polgári iskola jövő évi költségvetését — 9945 korona 95 fillér bevétellel szemben 14671 korona 35 fillér kiadás áll s igy a 4725 korona 40 fíllérnyi hiány államsegély utján pótolandó. Kedvezőbbek a községi óvodák pénzügyi viszonyai, amennyiben ezeknél 6075 korona 90 fillér jövedelem, 5834 korona ki- dás vau, s igy még 241 korona 90 fillér felesleg mutatkozik. A tanyai iskolák költségvetésében 4850 korona bevétellel szemben 6200 korona kiadás szerepel 8 igy itt is 1350 korona fedezetlen hiány van, melynek pótlására a város szintén államsegélyt kénytelen igénybe venni. Ezeken kivül még több személyi természetű és hivatalos folyó ügy nyert elintézést. Figyelői H i p e k. A király születésnapja. Tegnap töltötte be hetvenedik életévét a mi jó királyunk. Es ő, akit nemcsak éveinek száma, de a legsúlyosabb csapások özöne is öregbített, Isten áldó kegyelméből friss erőben, testi és lelki épségben érte meg életének e nevezetes napját. A monarchikus érzületéről mindenkor hires magyar nemzet, amely a legnagyobb hazafias tisztelettel és alattvalói hódolattal környezi a legalkotmányosabb nagy királyt, országszerte ünnepet ült tegnap, hálát zengve az ég Urának, hogy erőben megtartotta eddig a kitűnő uralkodót és imádkozva, hogy még sokáig tartsa meg őt hazánk örömére és boldogitására. A nemzeti ünnep alkalmából, midőn a városban nemzeti színű czimeres zászlók hirdették az örömnapot, Gyulán a róm. kath. nagytemplomban délelőtt kilencz órakor fényes nagymise volt, melyet Groh Ferencz prépost plébános mondott négy lelkész segédletével. Az istentiszteleten nagyszámú ünneplő közönség vett részt. Ott voltak az összes hatóságok képviselői, a vármegye tiszti kara dr. Lukács György főispán és dr. Fábry Sándor kir. tanácsos, alispán vezetésével, kik mindketten fényes diszmagyart öltöttek, a Gyulán levő honvédtisztek Fürdők nyug. ezredes vezetése alatt, a kir. törvényszék, pénzügyigazgatóság, a város és a mérnöki hivatalok tisztviselői. - - A mise alatt Takácsy Lajos kántor szép egyházi és alkalmi énekeket énekelt. O felsége születésnapja alkalmából a gyulai izraelita imaházban — a hívők élénk részvétele mellett,— szintén ünnepi istentisztelet tartatott, melynek folyamán Papír Ármin főkántor mondott egy emelkedett hangú, szép magyar imát, 0 felségére az isteni gondviselés áldását kérve. A jelenvolt közönség áhítattal és mély megilletődéssel hallgatta a könyörgést és mindenkinek kebeléből forró fohászok szálltak a Mindenhatóhoz, hogy szeretett ősz királyunk egészségét és életét még bosszú időkre megtartsa. Délben a Komló szálloda éttermében a honvéd tisztikar díszes lakomát rendezett az ünnep alkalmából, a mikor Fürdők István nyug. ezredes a következő szép pohárköszöntőt mondotta: „Uraim! Ma kettős ünnepet ülünk, ugyanis ma ünnepeltük ő cs. és ap. kir. Felsége legfőbb hadurunk születése napját s egyidejűleg életkora 70-ík évének betöltését. A honvédtisztikar minden egyes tagja úgy is, mint a véderőnk egy-egy lánczszemo, úgy is mint magyar honpolgár, mindenkor törhetlen hűséggel és változhatlan szeretettel van eltelve O császár és apóst. kir. Felsége legfőbb hadúrunk személye iránt, s nem mulaszt el semmi alkalmat, a midőn érzelmeinek ez irányban kifejezést adhat. A hűség, ragaszkodás és szeretet, — mely nem csupán az alattvalói kötelességeknek buzgó teljesítésében, de szivünk s egész bensőnk odaadó érzetében birják kiapadhat lan forrásukat, arra ösztönöznek, hogy legkegyelmesebb urunk s királyunk születésének 70-ik évfordulója alkalmával hálatelt szívvel s azon forró óhajtással forduljunk az egek Urához : tartsa meg az Isten 0 Felségét legkegyelmesebb urunk királyunk és legfőbb hadurunkat még hosszú évek során át erőben, egészségben, tartsa és éltesse a haza javára. Éljen a király !“ Háromszoros éljenzés felelt a lelkes szavakra és az egész lakoma alatt tartotta lelkes hangulat. A vármegye — a királyhoz. A törvényhatósági bizottság hétfői rendkívüli közgyűlése a vármegye főispánjának indítványára kimondotta, hogy király ő felségét hetvenedik születésnapja alkalmából hódoló feliratban üdvözli és addig is mig a felirat a kormány utján rendeltetési helyére érkezik e hó 18-án közvetlenül O Felségéhez üdvözlő táviratot meneszt. E táviratot tegnap tényleg el is küldötte a vármegye alispánja a következő szöveggel: O császári és apostoli királyi Felségének Ischl. Születésének 70-ik évfordulóján Békésvármegye közönsége változhatatlan hűséggel és rendíthetetlen szeretettel buzgón fohászkodik az egek Urához Felséged életéért és boldogságáért s a legmélyebb alattvalói hódolattal kéri Szerencsek ivánatainak legkegyelmesebb elfogadását. A törvényhatóság megbízásából : Dr. Fábry, kir. tanácsos, alispán. Szent István király napja. A kereszténység és [a magyar királyság 9U0 éves jubileumának Esztergomban megkezdett ünnepsége folytatását fogja képezni a Budavárában tartandó ünnepség szent, István napján. A szent Jobbot a Nagyboldogasszony templomába kisérő körmenetet a herczegprimás fogja vezetni. Jelen lesz azon a király ő Felsége képviseletében, József királyi herczeg, a kormány, a püspöki kar. Gyulán is megünnepelik e nemzeti ünnepet. Augusztus 19-én, ma este a 8 órai haran- gozás után fél óráig fognak a kath. templomokban szólani az összes harangok. Az ünnep napján pedig fényes isteni tisztelet lesz a nagy templomban, utána szent beszéd. E nagy napon, melyen nemzeti létünk és önállóságunk megalapítójának nemzeti ünnepét üljük, mutassuk meg hálánkat a nagy király iránt az által is, hogy házainkat nemzeti lobogókkal ékesítsük fel. A kereszténység és a magyar királyság megalapításának 900 éves jubileumának napján, Nagyboldogasszony ünnepét, mely Esztergomban, Szent István koronázásának helyén oly fényes ünnepségek között tartatott meg, városunkban is a róm. kath. nagytemplomban fényes isteni tisztelet volt, melyen Gróh Ferencz prépoBt-plébános pontifikáit fényes segédlettel. Mise után szószékre lépett a prépost és hazafias szent-beszédben méltatta e nap [jelentőségét és hálás kegyelettel emlékezett meg a magyarok Nagyasszonyának hathatós pártfogásáról, kinek szent István halála előtt Magyarországot és a magyar nemzetet felajánlotta. Oláh György emlékezete. Lapunk múlt heti számában közöltük Lendvay Sándornak, az aradi 1848/9 ki szabadságharczi ereklyomuzeum igazgatójának lapunk szerkesztőjéhez intéz- tt levelét, amelyben bold. Oláh György emlékének valamelyes alakban leendő szemlélhető megörökítésére 10 koronát ajánlott fel. — Ugyané czélra vettünk 20 koronát Weisz Mór gyulai lakostól is. A kegyeletes eszmét a vármegye közművelődési egyesülete magáévá tette és minden más agitáczió, különösen aláírási ív kibocsátása nélkül lapunk utján felhívja bold. Oláh György barátait, jó embereit — akiknek pedig száma igen nagy — hogy amennyiben hasonlólag gondolkoznak és Oláh György emlékét — talán legczél- szerübben a muzeum számára festendő arczképpel — megörökíteni óhajtják, szíveskedjenek ily czélra szánt adományaikat lapunk szerkesztőségéhez beküldeni. — E czélra különben dr. Lukács György főispán és dr. Berkes Sándor kórházi igazgatótól folytatólag 10 — 10 koronát kaptunk és lapunk szerkesztősége is 10 koronát jegyez. A vármegyei tiszti főügyészi állás teendőinek ellátását szeptember hó 1-én kezdi meg dr Zöldy Géza, a kit a hétfői közgyűlésen dr. Lukács György főispán helyettes tiszti főügyészszé kinevezett. Áz állás végleges betöltése a törvényhatósági bizottság októberi rendes . közgyűlésén választás utján fog megtörténni. Az általánosan, megyeszerte tapasztalható megelégedésből, a melylyel dr. Zöldy Gézának helyettes főügyésszé történt kinevezését fogadták, biztosra vehető, hogy a szerencsés választást a vármegye közgyűlése is akczeptálni fogja és szavazataival megerősíti az állásra pályázó dr. Zöldyt, a ki mint Gyula város tiszti ügyésze, komoly munkálkodással tett bizonyságot az állásra való rátermettségéről. Zöldy Gézán kivül -• mint halljuk — dr. Pándy István fiatal csabai ügyvéd íb pályázik a főügyészi állásra. Szabadságról. Dr. Fábry Sándor alispán pénteken este egy hónapi távoliét után hazaérkezett Koritnyiczáról és átvette hivatalának vezetését. Az első gyulai kötött- és szövött iparáru-gvár alapító bizottságának pénteken délután tartott értekezletén az alapítók a kibocsátott aláírási tervezetben is jelzett és maguknak fenntartott jognál fogva az első igazgatóságot megválasztották. Az igazgatóság tagjai lettek: Braun Mór, Czinczár Adolf, Dut- kay Béla, Deutsch Jakab, Reisner Zsigmond, Scherer Benedek és Weisz Mór. Az igazgatóság ezután megalakult és Weisz Mórt választotta egyhangúlag vezérigazgatónak, továbbá dr. Berényi Ármin ügyvédet a társulat ügyészének és Morvái Istvánt jegyzőnek. A választás megejtése után az igazgatóság a vezér- igazgató és jegyző által elkészített alapszabály-tervezetet vette beható tárgyalás alá és ennek megtörténte után megállapította a hétfőn, augusztus hó 20-án délelőtt 10 órakor megtartandó alakuló közgyűlés tárgysorozatát, mely közgyűlés meghívója lapunk mai számában közöltetik, a részvényeseknek pedig posta utján raegküldetett. A mint halljuk az igazgatóság az alakuló közgyűlés után nyomban
