Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-15 / 28. szám

miatt a növény már legtöbb helyen beteg. A kötött aratási szerződések be nem tartása miatt eddig elé sem a munkaadók, sem a munkások részéről panasz nem tétetett s remélhető, hogy az aratások rendben fognak lefolyni. Az ipar és kereskedelem terén semmi emli- tésre méltó mozzanat nem merült fel. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban meg­vizsgáltam és rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták és azok ügy és pénzkezelését ellenőrizték. A kereskedelemügyi minister leiratát, melyben B.-Csaba községnek a kanálisi szőlőkre község­fejlesztés ozéljaira kisajátitási jogot engedélyez, tudomásul vették. Fodor Lajos orosházi lakos műfogásznak az alispán határozata ellen beadott felebbezését hiva­talból visszautasították. Nyitrai Jenőnek az izr. hitközségi adó törlése iránti kérelme felett hozott alispáui határozatot a bizottság helybenhagyta. Bánfalva község határozatának megváltozta­tásával Kopornyik Józsefnek a községben való te­lepítést engedélyezték. Több egyén kórházi gyógydijának behajtása iránt intézkedett a bizottság, másoknak a gyógy- dij elengedése iránt a bel ügy min is terhez feliratot intézett. Az árvaszék elnöke a községi gyámpénztárak vizsgálata alkalmával egy számvevő kiküldését kérte a fószámvevőtől. Az alispán, kihez a főszámvevő intézkedés végett fordult, nem engedélyezte szám­vevő kiutazását, a miben az elnök hatáskör össze­ütközést látva, a kérdés elbírálása végett a bizott­sághoz fordult. Az alispán a beadványra tett nyi­latkozatában kifejti, hogy a vármegye határozata értelmében az ambuláns számvevőnek kell az el­nöki vizsgálatoknál közreműködni, az pedig azon időben mással volt elfoglalva s igy nem adhatott számvevőt. Dr. Fábry Sándor, Jantsovits Péter és Jantsovits Emil hozzászólása után kimondotta a bi­zottság, hogy nem lát hatáskör túllépést fenforogni, de felhívta az árvaszék elnökét, hogy úti programm- ját alkalmaz ködhatás végett mindig előre közölje az ambuláns számvevővel. KőmüveB Antal fogházbüntetésre Ítélt oros­házi községi Írnok ügyében a jogerős ítéletet át­kérik a debreczeni törvényszéktől. Tóth Lajos csabai lakositási ügyét pótlás vé­gett kiadták a főszolgabírónak Rosenberg Lörincz felebbezése folytán az alis­pánnak cselédügyben hozott határozatát megváltoz­tatták és a főszolgabíró határozatát hagyták helyben. Bujanovics János szőlőcsősz hátralékos bére ügyében hozott határozatokat megsemmisítették és a polgármestert első fokú határozat hozatalára uta­sították. Békés község erdőjének letárolását kérte a föld- mi velésügyi minisztertől, ki azon válaszszal küldte le a kérvényt, hogy miután a község által újból beültetni szándékolt terület jóval -kisebb a letarolni kívánt területnél, felhatalmazza a bizottságot, hogy a kérvényt tagadólag intézze el. Haviár Dániel ezen kifejezésben a közigazga­tási bizottság hatáskörének megsértését látja és indítványozza, hogy a bizottság felterjesztésben kér­jen a minisztertől magyarázatot vagy elégtételt. Keller Imre azt hiszi, hogy csupán a fogal­mazásban rejlik a hiba és az indítványt mellőzni kívánja. A főispán figyelmezteti a bizottságot, hogy a kérdésben úgy sem hivatott határozni, ebből ő is azt következteti, hogy fogalmazási tévedésről van szó. Dr. Hajnal István az ügy fontosságát és sür­gősségét hangsúlyozta, mely után elhatározták, hogy a minisztert felkérik a rendelet értelmezésére. val; a midőn a szőnyeg előtt álltak, Bóra ki­vonta kezét az övéből. — így nem mehetek, — mondá, bársony­selyem pongyolájára pillantva. Sötét köpenyt boritok magamra, azonnal itt leszek. És a mellékajtón eltűnt. Mari helyéről nem mozdulva, várta őt, egy lépést sem akarva a terem szorult levegőjében tenni. A szőnyeg­ajtóba fogódzkodva állt, hogy nagy felindulásá­ban el ne essék. De Bóra nem jött. Mély, halotti csend uralkodott az egész lakásban, semmi nesz, semmi hang, mig végre a zárdaszüz nyugtalan lett s azon ajtóhoz sie­tett, melyen nővére eltűnt. Belépve oda, Bórát egy pamlagon ülve találta, hátrahanyatlott fejjel, sáppadt arczczal. keblére szorított kezekkel. — Miért várakoztatsz? — kérdé tőle szi­gorú, szemrehányó hangon. — Nem megyek veled, de itt sem maradok, — viszonzá ez elhaló hangon. Nagyobb útra készülök, mint a te zárdádhoz vezető ösvény. Imádkozzál érettem, hogy kínjaim enyhüljenek. — Mit tettél?—kérdé megdöbbenve Mari, a lábánál heverő üvegcsére mutatva. — Megittam, a mi már rég készen volt nálam erre a czélra. Inkább itt halok meg, mint ama hideg kövön mely már a halál előtt meg- dermesztené tagjaimat. Mari szemeiben könnyek jelentek meg. Perez alatt megbocsátott a szép vezeklőnek s jégkéregbe burkolt szive felolvadt a haldokló nővér mellett. Pár kinos felkiáltás, gyötrelem okozta moz­dulat, fájdalmas hörgés, azután vége volt a haláltusának. Mari karjaiban halt meg. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügy állapota junius hónapban kedvező és az előző hónapokhoz viszonyítva jobb is volt, a inennyiben a fertőző betegségek összes száma 94 volt, tehát 49-el kevesebb, mint júniusban. Leg­inkább a légzőszervek hurutos bántalmai, a váltó­láz és napszurás fordultak elő, mig a leggyakoribb halálok a tüdővész és bélhurut voltak. A fertőző betegségek közül előfordult a diptheria 5 község­ben 7 megbetegedéssel, 1 halálozással, a vörheny 6 községben 22 megbetegedéssel, 5 halálozással, a kanyaró 8 községben 42 megbetegedéssel, 2 halá­lozással, a száraz hurut 3 községben 13 megbete­gedéssel, 3 halálozással, a hasi hagymáz 4 község­ben 4 betegedéssel, 1 halálozással, a bárányhimlő, fültőmirigygyuladás és a vérhas egyes esetekben. Orvosrendőri bonczolást végeztek élőn 31, hullán 10 esetben, orvostörvényszékit 36 könnyű és 4 sú­lyos testisértés esetében. Volt 155 trachomás és 18 trachoma gyanús beteg. A jelentést tudomásul vették. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint junius hóban az adófizetési eredmény az egyenes adóknál 8697 kor. 82 fillérrel, a hadmentességi dijnál 871 kor. 39 fillérrel kedvezőbb volt, mint a múlt évben. Az adókivetés befejeztetett és az adópénztárak kedvező eredménynyel megvizsgáltattak. A bizottság tudo­másul vette a jelentést és több adóügyben beadott felebbezést intézett el. A kir. tanfelügyeld jelenti, hogy junius hónap­ban különböző vizsgálatokon vett részt, melyeken általánosan jó eredményt, a gyulai józsefvárosi kath. leányiskolánál pedig kiválóan szép eredményt tapasz­talt. Örvendetesen emlékezik meg a szarvasi evang. tanitóképezde szép fejlődéséről, ami a (anitótestület és főleg Benka Gyula igazgató dicséretes buzgalmá­nak köszönhető. Bejelenti azután a vm. közműve­lődési bizottság által megjutalmazott tanítók és óvónők neveit. A jelentést tudmásul vették. Antal András tótkomlósi lakos iskolamulasz­tási birságát 63 koronáról 15 koronára leszállították. Több tanítói korpótlék iránti kérvényt pártoló- lag terjesztettek fel a vallás- és közolct. ministerhez. P.-Földvár, Füzes-Gyarmat és Mező-Berény községeket az építendő iskolák terveinek bemutatá­sára utasították. Békés községet felhívta a bizottság, hogy te­kintettel a tankötelesek számára, a szükséges isko­lák felállítása tárgyában hozott határozatot végre­hajtsa. ll.-Tarcsa községnek két állami iskola iránti kérvényét pártolólag terjesztették fet a ministerhez. Uj-Kigyós községet, mint iskolafenntartót a bizottság kötelezte a r. kath. iskola tatarozására. Az árvaszéki elnök és a kir. ügyész előadmá- nyait a bizottság észrevétel nélkül tudomásul vette. Haviár Lajos főmérnök jelenti, hogy junius hóban az állami utakon a kavicsszállitás befejezte­tett és a hengerelés folyamatban van, a megyei i'takon kisebb helyreállítások végeztettek. Tóth Mihály és társai békési lakosok kérelmére egy vasúti útátjáró építését engedélyezték. A gyulai villanytelep részére bádogkémény fel­állítását engedélyező alispáni határozatot helyben­hagyták. A megyei házi telefon és a törvényhatósági távbeszélő összekapcsolásának engedélyezése iránt a belügyi és kereskedelemügyi ministerhez feliratot intéztek. Az államépitészeti hivatalt megbízták, hogy a megyei távbeszélő fejlesztése tekintetében javaslatot tegyen. Csaba község Soprony megállóhelynél egy váróterem építését kérte. A bizottság a személyfor­galom nagyságára nézve informácziót kér az üzlet­vezetőségtől. A mezőberény-endrődi vitás határút kijelölése ügyében a bizottság helyszíni eljárás tartását ren­delte el. Ezzel az összes ügyeket letárgyalván, délben a főispán berekesztette az ülést. T a n ii g y. Tanítók és óvónők jutalmazása. A várm. köz­művelődési bizottság f. hó 4-én ülést tartott, mely­ben a közművelődési alap felhasználásáról szóló szabályrendelet alapján a magyar nyelv sikeres taní­tásáért megállapított jutalmakat a következő taní­tóknak és óvónőknek ítélte oda, éspedig: a 300 ko­ronás I. jutalmat nem adta ki, a 200 koronás II. jutalmat Ridegh János szarvasi, a 150 koronás III. jutalmat Benczúr■ Mihály szarvasi és a 100 koronás IV. jutalmat Marosán Jusztin csabai tanítónak; az óvónők részére megállapított 100 koronás jutalmat GalliGizella csabai és Lászlófi Róza szarvasi óvónők­nek ítélte oda. A jutalmakat a járási főszolgabirák ünnepélyesen fogják átadni a derék tanítóknak és óvónőknek. Tanárválasztás. A csabai ágost. hitv. evang. Rudolf-gimnázium vallástanárává ,a gimnáziumi bi­zottság folyó hó 9-én tartott ülésében Daxer György eddigi helyettes tanárt választotta meg. A még üre­sedésben levő két tanári szék betöltését rövid időre elhalasztotta a bizottság. 2045— 1900. Gyula város rendőrkapitányától. Figyelmeztetés. A szabadban fürdözni szándékozó közön­ség fürdőhelyéül a Menyhárt-hidon felüli terü­letet és a német-hidtól lefelé a német teme­tőig terjedő területet jelölöm ki. 83. §. (kh.) Aki a közönség szemléle­tének kitett helyen szemérmet sértő módon öltözet nélkül fürdik: nyolez napig terjedhető elzárással büntetendő. Gyulán, 1900. év julius hó 7-én. Márkus Mihály^, 196 1—1 h. rendőrkapitány. 2903/1900. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1900. évre előirt fegyveradó-lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében a városi adóhivatal helyiségében folyó évi jUÜUS hó 15 töl julius hó 23-áig közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben is meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecské­jükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1900. julius hó 12. Dutkay Béla, 197 l—l polgármester. Hírek. Főúri nász. Békésmegye arisztokracziájának egyik legszebb virágszála, a szép Cziráky Jeanne grófnő esküvője fényes ünnepséggel ment végbe Ikedden Budapesten. Pejacseoics Albert gróf ekkor esküdött örök hűséget a bájos grófnőnek. Kedden délután 5 órakor volt a polgári kötés csupán a tanuk jelenlétében. Este Csekonics Endre gróf Kecskeméti- utczai palotájában nagy fogadó-estély volt, másnap délelőtt 11 órakor volt az escüvő a „Jézus szent szive“ templomában, mely ez alkalommal telve volt előkelőségekkel, a magyar arisztokráczia színe javá­val A férfiak magyar díszben vagy egyenruhában jelentek meg. A nászmenetet Károlyi István gróf fehér szegfű s ná+znagyi bottal vezette, utána fehér atlasz-ruhában következett a menyasszony, aki Thurn\ Taxis Miksa herczeg és Cziráky László gróf oldalán vonult a templomba. A vőlegényt, aki ulánus had­nagyi egyenruhában volt, Pejacsevich Lili grófnő és Kaas Clemence bárónő kisérték. Tanuk voltak: ifj. \Lónyay Albert huszárezredes és Eszterházy Béla gróf — a vőlegény, Cziráky Béla gróf és Almásy\ Dénes gróf a menyasszony részéről. Az esketést Tomcsányi Lajos jezsuita atya végezte, ki szép be-l szedet intézett az ifjú párhoz. A templomból a ven­dégek a Nemzeti Kaszinóba hajtattak, ahol lakoma volt az uj pár tiszteletére, melyen jelenvoltak: Gróf Pejacsevich János, gróf Cziráky Erzsi, gróf Eszterházy Béla, gróf Trauttenberg Frigyesné, gróf Cziráky Antal, gróf Pallavicini Edéné, gróf Eszterházy László, gróf Csekonics Sándorné, Lukács György főispán, gróf Pejacsevich Jánosné, gróf Czi­ráky J., gróf Csekonics Endróné, gróf Almásy Dénes, gróf Wenckheim Frigyesné, őrgróf Pallavicini Ede, gróf Károlyi Istvánná, Coppy Albert, Inkei Toncsi, gróf Széchenyi Andorné, gróf Károlyi Gyula, gróf Berthold Elise, gróf Attems, gróf Pejacsevich Arthurné, grófLónyay Albert, gróf Almásy Dénesné, gr. Cziráky Béla, gr. Almásy Gy.-nó, id. gr. Lónyay Albert, gróf Cziráky Antalcé, gróf Károlyi István, gróf Almásy Imréné, gróf Csekonics Endre, gróf Lónyay Flóra, gróf Berchtold Richárd, gr. Lónyay Menyhértnél, gróf Széchenyi Andor, gróf Cziráky György, gróf Széchenyi Pál, gróf dzapáry György, gróf Széchenyi Péter, gróf Pallavicini Edita, Benitzky Minka, gróf Cziráky Miklós, gróf Csekonics Sándor, Rohonczy Lőrincz, Horthy Szabolcs, Böhm Miklós titkár, Nogáll László plébános, Mr. Brooke, Janko- vich Gyula, Eitz, gróf Pallavicini Stefánia, gróf Csekonics Imre, gróf Pejacsevich Lili, Benitzky István, báró Kaas Klementin, gróf Csekonics Gyula, gróf Cziráky József, gróf Berchtold Sarolta, gróf Lónyay Margit, báró Trauttwein Frigyes, gróf Almásy Imre. Az első toasztot a násznagy, Károlyi István gróf tartotta tartalmas beszédében, többek közt a következőt mondván: „Kedves fiatal barátom, — szólt a vőlegény­hez — maradj ezentúl is az, aki eddig voltál, bogy nőd ezentúl is ugyanazon embert lássa benned és oldala mellett, akit tulajdonságaiért megszeretett s akiben úgy megbízott, hogy életének egész jöven­dőjét, boldogságának minden reményét a te ke­zeidbe tette le. Maradj férfias, bátor, jószivü és szeresd őt lelked, szived egész erejével, hevével; egyről azon­ban soha meg ne feledkezz: drága hazánkról! Légy jó magyar, azokká neveld fel a kis bimbókat, me­lyek egy napon díszei, örömei, büszkeségei lesznek ama rózsának, melyet te most a Czirákyak család­fájáról leszakitál.“ Beszédét.a következő szavakkal fejezte be: Ne keresd fel este az ég csillagait, de tekints belé a „fekete szem éjszakájába“ s a rád ragyogó legszebb két csillag megmondja, hogy miattuk van szerelem a világon. Boldogságtokra, ritka szép sze­relmetek örökkévalóságára ürítem poharam 1“ A társaság igen vidám hangulatban töltötte a délutánt Berkes Béla muzsikája mellett s az ifjú párt elhalmozta szerencsekivánatokkal, — az esti órákban oszlott szét. Az ifjú pár nászutra Tátra- Lomniczra ment. Egyleti alapszabályok. A belügyminister a szarvasi önkéntes tűzoltó egylet és a gyulai polgári kör mó lositott alapszabályait jóváhagyta. Névváltoztatás. A belügyminister megengedte, hogy kk. Konkoly Antal lakos vezetéknevét Kovács-ra változtassa át. Központi választmányi ülés. Gyulaváros köz­ponti választmánya f. hó 11-én, csütörtökön d. u. 3 órakor Dutkay Béla' polgármester elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal dr. Varga Lajos gyulai lakos megyei tb. aljegyzőt felebbezése foly­tán a választók névjegyzékébe felvett, mig Fekete József gyulai lakost felebbezésével — miután kellő adóalappal nem bir — elutasította. Az ülésen részt vettek: Dutkay Béla elnök, Jantsovits Emil, Kukla Ferencz, Menyhárt Gáspár, ifj. Endrész András, Styr György és dr. Zöldy Géza központi választmányi jegyző. A gyulai vár és kastély a napokban a már évtized óta benne lakó Almásy Dénes gróf tulajdo­nába ment át. Édes anyja özv. gr. Almásy Kálmánná Wenckheim Mária grófnőtől vásárolta meg, aki bol­dogult édes atyja néhai Wenckheim József gróftól felerészben örökölte, másik felerészét pedig pár évvel ezelőtt testvére Wenckheim Gyula gróftól vette meg. Az eredetileg b. Harukker által épített, egy század óta pedig a Wenckheim grófi család törzs fészkét képező gyulai kastély és a hozzá tartozó történelmi Vég Gyulavár most már tehát nem a Wenchheim, hanem Almásy birtok. Az uj tulajdonos — mint értesülünk — a jövő óv folyamán a kastélyt kibővíti s gyökeresen restauráltatja. A gyulai kötött és szövött iparáru gyár iránt oly nagy az érdeklődés, hogy annak végleges meg­alakulása már a közel jövőben megfog történhetni. A részvényjegyzések serényen folynak és ma má.', daczára annak, hogy az ivek csak egy hét óta vannak forgalomban és a jegyzésre még 15 nap van hátra, a részvények háromnegyed része már el van helyezve. Ezen eredmény különben nem is csodálható, a midőn látjuk, hogy polgáraink legelő­kelőbbjei mennyire pártolják az ipar terén nyilvá­nuló törekvéseket és mennyire igyekeznek kifeje­zést, adni annak, milyen üdvösnek találják váro­sunkra nézve azt, ha ilynemű ipartelepek létesül­hetnek, melyek a szegényebb néposztályok kereseti és megélhetési viszonyaira megbecsülhetlen befolyással vannak. Hogy az alapítók által tekintetbe vett munkásnö foglalkoztatás mennyire szükséges, leg­jobban bizonyítja, hogy már eddig is körülbelül 40 nő jelentkezett előjegyzésre, kivétel nélkül miud olyanok, kik önálló kenyérkeresettel nem bírnak. A munkásnők előjegyzése még folyamatban van és a Weisz Mór és Társa ozég irodájában e hó végéig eszközöltetik. A községjegyzői nyugdíjintézet igazgató vá­lasztmánya f. hó 12-én dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, a melyen több folyó ügy elintézése után tárgyalás alá vette a nyugdíj- szabályrendelet módosítása tekintetében készitett küldöttségi javaslatot, amely több, eddig a jegy­zőkre hátrányos rendelkezés módosítását czélozza. Beható tanácskozás után elhatározta a választmány, hogy a vármegyei számvevőség véleményét fogja kikérni, hogy a tervezett módosítások a nyugdíj­alap jelenlegi állása és várható jövedelme mellett keresztülvihetők-e. A vélemény alapján a választ­mány már legközelebb véglegesen határoz a sza­bályrendelet módosításának kérdésében, A gyulai kaszinó Jantsovits Emil elnöklete alatt tegnap tartott rendkívüli közgyűlésén a Gyu­láról eltávozó Blaur Gyula pénztárosa helyébe Hoffmann Viktort választotta meg és Blaur Gyulá­nak működéséért jegyzőkönyvileg szavazott köszö­netét. A házvétel ügyében tett elnöki előterjesztés folytán ugyancsak köszönetét szavazott a közgyű­lés gróf Almásy Dénesnek adományáért, mely sze­rint az aláirt 1000 korona házvételi részvényösz- szeget a kaszinó által jelzett czélra adományozta. A házvételre vonatkozólag a közgyűlés megbízta Jantsovits Emil elnököt, hogy a vármegye tulajdo­nát képező régi törvényszéki épület nyugati részé­nek ma tartandó árverése alkalmával a kaszinó nevében saját belátásához képest, tegyen ajánlatot s az épületrészt a kaszinó czéljaira vegye meg. Az árverés eredményével az elnök a ma délután tar­tandó közgyűlésen fog beszámolni. A házvétellel kapcsolatosan kimondotta a közgyűlés, hogy a jö­vőben a kaszinó csakis úgy tart vendéglőst, illetve engedi meg, hogy a kaszinóban vendéglői kiszol­gálás legyen, ha az a kaszinónak semmi néven nevezendő évi kiadásába nem kerül. A vendéglő­helyiségről és felszerelésről is esetleg a mondott feltétel mellett hajlandó gondoskodni. November júliusban. Csaknem az egész héten oly hűvös, borongós, szeles, esős időnk volt. a rek- kenő bőség után, valóságos november, őszies, kel­lemetlen idő. Az időjárás sok panaszra ad ez idén okot s Medárd napja különösen igazolta hírnevét, 40 napig több kevesebb változással volt részünk az esőben. A hét végefelé kissé nyáriasabb színezetet vett fel az idő s az esőzés folytán hátramaradt ara­tási munkálatokat kettőzött buzgalommal folytatják gazdáink. Az aratásra múlt héten kedvezőtlen időnk volt. Az eső csaknem napról-napra kiverte az aratókat a munkából, amely igy természetesen csigalassúsággal haladhatott. Az eső ezenfelül is nagy károkat okozott, egyebei nem is számítva, megfakitotta a buzaszemet s tetemesen megron­totta kvalitását, ami pedig nagyon lényeges hiba, mert a nyomott gabonaárak mellett, a békésme­gyei búzának egyik nem kis előnye a jó minőség, amely búzánkat a külföldön is keresetté teszi. A kedvezőtlen idő következtében csak elvétve nyom­tattak gazdáink, próbacséplésről pedig egyátalán nem vettünk még hirt és igy a termés eredményé­ről még kombinativ adatokat sem lehet megkocz- káztatnunk. Annyi — sajnos — már több mint valószínű, hogy a közvetlen aratás előtti kilátáso­kat, a julius hó első hetében beállott óriási forró­ság — melynek következtében a még meg Dem ért búza tekintélyes része megszorult, — tetemesen devalválta. Roppant károkat okozott a nagy hőség utáni péntek és szombat délutáni vihar is, amely összekuszálta s számos helyen kilométernyi távol­ságra sodorta a kereszteket és vontatókat. Nagy idők tanúja. Városszerte fájdalmas rész­vétet keltő haláleset hire terjedt el vasárnap dél- etőtt. üferbach Józef egykor jómódú üveges iparos, városunk tekintélyes polgára 71 éves korában meg­halt. Életének alkonyán a balsors válogatott csapá­sokkal sújtotta a jobb sorsra érdemes férfiút. Va- gyonilag teljesen tönkrement s felnőtt gyermekeit egymásután ragadta el a halál; ő mindet túlélte, egyetlen egy sum.maradt közülök életben. Két kis unokája, rokonsága s jó barátai szívből fájlalják halálát, amely pedig a megelőző tragikus körülmé­nyek folytán valóságos jótétemény volt reá nézve. A megboldogult mint gyermekifju végigküzdötte a szabadságharezot és vitézsége folytán őrmesteri rangig vitte. Temetése hétfőn délután volt őszinte részvét mellett. — Nyugodjék békében ! A nyári vásárt futóvásárnak is nevezik, mi­nek oka a szorgos aratási munkaidő, ami azonban régi jobb világban egyátalán nem volt akadálya a nagy, sőt jóriási forgalomnak, j mely — igaz — né­hány óra alatt is letudott bonyolódni. Egy egy szombat, vagy vasárnap délelőtt kereskedőink s

Next

/
Oldalképek
Tartalom