Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-30 / 52. szám
I£ I E DlTÉS E KL 975. szám/1900. r Árverési hirdetmény. Alulirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy az aradi kir. törvényszék 1899. évi 11742. sz. végzése következtében dr. Mandl Vilníl08 aradi ügyvéd áltpl képviselt Aradmegyei takarékpénztár javára Bottá Péter, Mészáros Onucz és Alb György két- egyházi lakos ellen 280 korona s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és és 2312 koronára beesült termények és lábas jószágokból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a gyulai kir. járásbiróság 1899. V. 476/4. sz. végzése folytán 280 korona tőkekövetelés, ennek 1899. évi junius hó 24-ik napjától járó 6% kamatai és eddig biróilag már megállapított költségek erejéig alperesek lakásán leendő eszközlésére 1901- évi január hó 5-ik napjának délelőtti 9 Órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Gyulán, 1900. deczember 21. napján. 359 1—1 Tar Gyula, kir. birósági végrehajtó. Tűzifa eladás. Van szerencsém a nagyérdemű közönség b. tudomására hozni, hogy mindennemű tűzifát, u. m.: gyertyán hasábfát 1 vaggon, azaz 100 mmázsát 132 kor. gyertyán dorongfát 1 vaggon, azaz 100 mmázsát . ! j . 120 koronáért a vasúthoz szállítva adok el. I Cser- és bükk hasábfát szintén ja leg- jutányosabb áron szállítok. Bármily minőségű tűzifa kis mennyiségben is kapható. Bővebb felvilágosítást nyerhetni Gyulán, Novák-utcza 1399. szám alatt, ugyszinte a vasútnál levő tűzifa raktáramnál. A nagyérdemű közönség b. pártfogását kérve, maradtam kiváló tisztelettel: 862 1—5 Tóth János, tiizifakereskedó. Hirdetmény a föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő : a) a földbirtoka, a házbér alá eső bázbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 30 százaléka; V) a házosztályadő alá eső bázbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adón'’ és földtehermentesitési járuléknak 40 százaléka; ') végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és ház- I 20 százaléka azon összeg után, mely az illető föld- vagy bázbirtokra állami ds földtehermentesitési járulék czimén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld- ,agy házbirtok adómentes nem lett volna. 13. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. XLVI. t,-cz. szakasza által az a kedvezmény adatott, hogy a) a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző óv végéig le nem rovott tőke-maradók egy évi kamatainak 10 százaléka: feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve j b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos é^ek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik: ha a kölcsön törlesztése nem az óv első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő el bő és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát (1883. XLVI. t.-cz. 16. §.) Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az ez évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző óv végén fenma- radt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1899. évi január hóban 100.000 frtot vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi deczember 15-ig 60,000 frtot visszafizetett, a levonás alapját az 1900. évre az 1899. deczember hó végén fen- maradt 40,000 frtnyi tőke-maradók évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni. Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál; aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik ; bb) s kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891. 41178. P. M. R., 1891. 13.P. K.) Itt megjegyeztetik, hogy ezen az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőke összeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre forditott összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893. 28058. P. M. R. 13. P. KJ A vallomás az adóév január hó l—31-ike közötti időben adandó be a városi adóhivatalnál. E batáridő lejárta után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897. márczius 22-ón kelt és a „Pénzügyi Közlöny*1 10. számában megjelent 21275. számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ba hiteltórdemlóleg igazoltatik, hogy e késedelem elhárithatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben emlitett esetek, mert azok az adózók, akik a kölcsön-kamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés .mellett járadék-kölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pónz- ügyigazgatóságnál kérni. Mindazon adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása czéljából telekkönyvileg be nem kebelezett adósságot vallanak be, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100. szakasza értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el. Kelt Gyulán, 1900. évi deczember hó 20-án. 352 2—2 A városi adóhivatal. Hirdetmény a III. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az adózók kötelesek 1901. évi január hó 20-ig üzletük, vállalatuk vagy egyébb haszonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből, vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fennmarad ; az üzlettulajdonosnak s általában az adó fizetésére kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig családjának és hozzátartozóinak fentartására szolgálnak a jövedelemből, keresményből, le nem vonhatók. A ki több vállalatból, kereset- illetőleg jövedelemforrásból húz jövedelmet köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. Az az adózó, a ki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a III. osztályú kereseti adókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától számított két hó alatt köteles vallomást tenni. A III. osztályú kereseti adó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni, s annak bizonyitásául, hogy az adatokat Baját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári és becsületszava zálogául nevét, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles. E vallomás lentebb kitűzött határidő alatt a városi adóhivatalnál nyújtandók be. Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállalatukat, keresetüket, vagy jövedelem forrásukat az államkincstár megrövidítésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben, vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIY. törvényczikk 100. szakasza értelmében biintettetik Kelt Gyulán, 1900. évi deczember hó 20-án. 361. 2—2 A városi adóhivatal. Hirdetmény a tökekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1901. évi január hó 15-ig a tőkekamat- és járadókadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles. Tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház- és keresetadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelem forrásokból, úgy mint: a) bel- vagy külföldről folyó életjáradekokból, özvegyi ellátásból v. rokonsági évi járadékból; b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapitványi tőkékből; c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező, dologi jogosítványokból; d) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi, s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből; e) az állam vagy f) a törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből húz; végre g) a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó-számla mellett gyümölcsözés végett elhelyezett tőkékből folyó jövedelem. Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a tőkékből folyó jövedelmekre nézve mentetnek fel: a) a fentebb emlitett magyar államkötvények ; b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai; ej nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jel- zálogilag biztosított tőkék kamatai. Az ezen kamatok után járó tőkekamat adót és pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénztár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezőnek rovására vonja le, 8 az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt emlitett tőkékből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani. Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamatjövedelem összegét és pedig: a) a kifizetett kamatok összegét évnegy^denkint, minden év márczius, junius, szeptember és deczember havának utolsó napján ; b) a tőkésített kamatok összegét félévenkint, minden év január és julius havának utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni; jogosítva vannak azonban arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatarthassák. A tőkekamat- és járadókadó az adó évet megelőző évben élvezett kamat- és járadékjövedelem után lóvén kivetendő, az 1900. évi adóztatás alá az 1900. évben élvezett kamat (járadék) jövedelem vallandó be. A tőkekamat és járadékadó az adózó fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki. Mindazon adózók, kik a tőkekamat- és járadókadó alá tartozó jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott, szándékból, az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100. szakasza értelmében bűntetteinek. Kelt Gyulán, 1900. évi deczember hó 20-án. 360. 2—2 A városi adóhivatal. Gyulán, 1800. a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.
