Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-18 / 38. szám

Egy eszme 1 Szép, magasztos eszme! A szi- vettépö kínban, a gyötrő fájdalomban fogant meg ez az eszme, hogy szobrot állítsanak neki: a Szentnek, az Aldottnak. Szobrot állítunk neki. Hófehér, tiszta már­ványból. Hogy jelképezze a hét tőrrel átvert szívd Anyának minden fájdalmát! Hogy jelké­pezze szent Erzsébetünk iránt való minden sze- retetünket, minden rajongásunkat! Ez a szobor oltára lesz a nemzet imádatá­nak I Imádkozni fogunk oda járni és könybe- boruló szemünk szivárványos glóriát fog látni szent Erzsébet feje körül. A nemzet lelkének fájdalmas szeretete ih­lesse meg a mestert, aki majd szent Erzsébet vonásait vési köbe. A nemzet szeretete reszkes­sen szivében és a nemzet fájdalma égjen, lük­tessen agyában, mikor majd alkot. Hogy alko­tása méltó legyen ö Hozzá: szent Erzsébethez., A fájdalomban fogant eszméit vésse köbe! És a Lélek repülvén a csillag sugáros vég­telenben, látja fájdalmas gyászát az ő nemzetének. És meg fogja hallani a mi sóhajtásunkat, a mi imáinkat: Szent Erzsébet, mennyei patronánk, kegyelmedbe ajánljuk magunkat. . . Megyei közgyűlés. A vármegye őszi rendes közgyűlésének határidejét megállapította és kitűzte már a vármegye főispánja. — A közgyűlés október hó 10-ik napján veszi kezdetét és előre láthatólag második napra is ki fog terjedni. Az állandó választ­mány már e hó 21 én szerdán tartja első ülését, melyen a jövő évi költségvetést fogja tárgyalni. Az állandó választmánynak a költségvetésre vonatkozó határozati javaslata a közgyűlési meghívóban fog a tárgysorozattal együtt közzététetni. Kinevezés. A pénzügyminiszter Schaffer György gyulai pénzügyi fogalmazót és földadónyiIvántartási biztost Szegedre kataszteri helyszinelési becslőbiz- tossá nevezte ki. A pénzügyigazgatóság, mely bu- csulakomát rendezett tiszteletére, a távozó Scháffer- ben egyik munkás szorgalmas tagját, helyi társa­dalmunk pedig széles körökben rokonszenves alak­ját fogja nélkülözni. Előléptetés. Az igaz8ágügyminiszfer Balogh János gyulai törvényszéki igazgatót a IX. fizetési osztály 3-ik fokozatába léptette elő. A gyula—seprős—barakonyi h. é. vasútnál újonnan kívánt községi módosítások felvételéhez engedményesek szerdán fognak hozzá, hogy még a jövő hó folyamán megtarthassák a közigazgatási bejárást és ennek alapján az engedélyezési tárgya­lást. Ez ideig engedélyesek 450—460,000 forint hozzájárulást, szereztek be, a hiányzó összeg meg­nyerésére is alapos kilátás van, mert még négy érintett község és Aradmegye nem szavazott, remény van rá, hogy már a tavasz beálltával hozzáfognak engedményesek az építéshez. A bejárás alkalmával dr. Bene Ödön ügyvéd és ICörnyei Lajos mérnök mint engedélyes társak bemutatják az érdekeltség egyenes felhívására készült további vonal vezetés tervezetét, mely — mint halljuk — a nagyvárad— vaskói h. é. vasutat egy alkalmas helyen keresztezvén, be megy a hegyekbe. E folytatás által vasutunk első rangú forgalmat nyer, Gyula város kereskedelme pedig hatalmas lendületet. A fővárosi telefon összeköttetés létesítése iránt indított múlt üléséből mozgalmat a közigaz­gatási bizottság, felírván a kereskedelemügyi minis- terhez, hogy a békéemegyei telefonhálózatnak a fővárossal leendő összekapcsolása iránt a kellő lé­péseket megtevőn, az esetleges tárgyalásokat vezesse. A kereskedelemügyi minister válasza nem kedvező, ugyanis a minister a megyei hálózatnak az interur- ban hálózatba való bevonását nem tartja keresz- tülvihetőnek, mert ez a kapcsolt vonalnak a hasz- nálhatlanságig való túlterhelésével járna. Egyes városok területére szorítkozó városi telefouhálóza- tok bekapcsolása a ministernek is szándékában áll de egyes nagyobb vidékek központjait képező váró sok csak úgy lennének a fővárossal öszekapcsolha- tók, ha a megyei telefonhálózat területükön városi hálózattá alakíttatnék. Kettős körösi halászati társulat czimmel meg­alakult a vármegyében a második halászati társulat is. Folyó hó 13-án tartották a halászati jog tulaj­donosok a vármegyeházán alakuló közgyűlésüket, melyen jelen voltak a hatóság részéről dr. Fábry Sándor alispán elnök és Berthóty István jegyző, Körös-Tarcsa község részéről Ladányi János bíró és Petneházy Ferencz jegyző; Mezőberény község részéről Szekeres András biró és Mucsy Mihály jegyző; Békés község részéről Szél István községi mérnök és dr. Török Gábor községi ügyész, Doboz község képviseletében Aszalay Gyula, Gyulaváros képviseletében dr. Zöldy Géza tiszti ügyész, Gyula­vári község részéről Bán Károly jegyző, gróf Wencheim Frigyes képviseletében Emperl Ernő, gróf Wenckheim Géza megbízottja Hoffmann Mihály ügyvéd, az alsó fehér-körösi, ármentesitő társulat részéről Csausz Lajos igazgató s végül Répássy Miklós kir. kultúrmérnök, mint az országos halá­szati felügyelőség kiküldötte. A jelenlevők egyhan­gúlag kimondották a társulat megalakítását, a mely a Fehér- és Kettős-ICörös folyónak Gyulavári köz­ség keleti határától a Sebes-Körössel való egvesü léséig terjedő vizszakaszra terjed ki. Nyomban megállapították az alapszabályokat és az üzemter­vet, melyeket jóváhagyás végett a földmivelésügyi miniszterhez felterjesztenek. A társulat elnökévé Emperl Ernőt, alelnök-igazgatójává pedig Szél Ist­vánt egyhangúlag megválasztották. Az alispán az ülést berekesztő szavaiban sikereket kivánt a tár­sulat működéséhez, hogy a vármegye halászata fellendülvén, újból oly fontos gazdasági ágat képez­zen, mint a régebbi időkben. A községi jegyzők magánmunkálkodása tárgyá­ban alkotott régi szabályrendeletet a vármegye közgyűlése legutóbb sok tekintetben módosította csak a legszükségesebb esetekben engedvén meg a jegyzőknek a magán munkálatok végzését. Ezt a szabályrendeletet most a belügyminiszter jóváhagy­ván, az legközelebb hatályba is lép Jegyzői szigorlat lesz a vármegye őszi ren­des közgyűlésével kapcsolatosan. Az Írásbeli szigor­lat megtartására október I3-át a szóbeli vizsgálatra pedig 14-ikét tűzte ki a vármegye alispánja. Már eddig hatan jelentkeztek a vármegyéből a szigorlatra. Halálozás. A vármegyei hivatalnoki karnak egy régi tagja hunyt el e hó 13-án Dászkál Endre személyében, ki 22 éven keresztül állott Békés­vármegye szolgálatában. A temetésen, mely a ki terjedt rokonság és nagyszámú ismerősök nagy rósz véte mellett e hó 14-én folyt le, mepjelentek a vármegyei tisztikar több tagja, az elhunyt pálya­társai, kik díszes koszorúkat helyeztek a ravatalra. A gyászháznál Biberea Péter gör. kel. lelkész oláh és magyar nyelven mondott búcsúztatót. A sírnál pedig Gyöngyössy Dezső búcsúzott el kartársai nevében a megboldogulttól. — A család a követ­kező gyászjelentést ad:a ki: Alulírottak saját ma­guk, nagyszámú rokonság és jóbarátok nevében is mélyen .megszomorodott szívvel tudatják, hogy jó testvérük, rokonuk és barátjuk Dászkál Endre vár­megyei' közigazgatási hivatalnok (olyó hó 13-án reggeli 6 órakor életének 45. évében hosszas és súlyos szenvedés után az Urban elhunyt. A meg boldogultnak földi maradványai folyó hó 14-én d. u. l/24 órakor a gör. kel. egyház szertartása sze­rint a kisrománvárosi sirkertben a családi sírbolt­ban örök nyugalomra tétetnek. Ozv. Rácz Z-’ófia, Dászkál Mari, Dászkál Szilárd nejével, BandicB Irén, Dászkál Lenka férjével, Sztaril Gábor, Dász­kál György uejével, Rozália, Kelemen mint test vérek, Rácz Aranka, és Hortenzia, Sztaril Katalin, Gizella, Dászkál Mária. Áldás és béke hamvaira 1 Zárlat feloldás. Csaknem egy hónapja már, hogy Békés község határát a lóállományban fellépett takonykor járvány miatt zárlat alá helyezték, meg­tiltván a határon keresztül lovakkal való közleke­dést. A község kérelmére a földmivelésügyi minis­ter elrendelte a fertőzés gyanújában álló lovaknak malleinnel való beoltását, a mit kedvező eredmény­nyel foganatosítottak e hó 12-én Tóth József álla­mi főállatorvos és Heks Miksa megyei állatorvos, minek folytán dr. Fábry Sándor alispán azonnal intézkedett, hogy a község határa a szoros zárlat alól feloldasssék. Most már a közlekedés mesr van engedve, csupán a lovak eladása és közös itatok használata van további intézkedésig eltiltva. A‘ csabai torna-egylet tíz éves fennállását jubi­láns torna-, athletikai és kerékpárverscnynyel ün­nepelte meg. A versenyen néhány fővárosi sport­egyleten kívül a vidék is (Pécs, Arad, H. M. Vásár­hely stb.) képviselve volt. A részletes eredmények a következők : Reggel 6 ó. I. Országúti kerékpár verseny (60) km. 1. Krempels József (MAC.) 2 ó- 4 p. 43 mp. Novák lajos (H. M.-Vásárhely) egy kerékpárhosszal, 3. Kiss György (OKSz.) D. u. 3 ó. 1. Kerékpárverseny (2000 m.) 1. Krempels József (MAC.) 2. ifj. Novák Lajos (H. M. V.) 3. Kiss György (OKSz.) II. Szertornázás (nyújtó, korlát- és lovon.) I. Donner Kornél (B. Cs. TE.) 2. Kohn Armin (Pécsi TE.) III. 100 yardos síkfutás. 1. Halcsiner Gyula (MTK.) 2. Struusz Gyula (Ó-Budai TE.) 3. Goby Dezső (H M. V.) IV. Kerékpárver­seny 500 m. 1. ifj. Novák Lajos, 2. Krempels Jó­zsef (MAC) 3. Bánhegyi Béla. V. Rúdugrás magasba. 1. Sasse Károly (MAC.) és Kornay Árpád (OTE.) holt versenyben, 2 85 m.-t ugorva, 2. Bangó Sámuel (HMV.) VI. Súly dobás távolba. 1. Réthy Pál (MAC.) 2. Gaál Dániel, 3. Strausz Gyula (OTE.) VII. Távolugrás. 1. Strausz Gyula (OTE.) 5.78 m., 2. Sasse Károly (MAC.) 5.67 m., 3. Vasvári Andor (ASE.) 5.35 m. Vili. Kerókpárvérseny. 10.000 m. l. Krempels József (MAC), 2. Kiss György, 3. ifj. Novák Lajos. A vezető dijat is Krempels nyerte meg. IX. Diszkoszvetés. 1. Pokomándy Gábor (HMV.) 29-36 m., 2. Réthy Pál (MAC.) 29 m. 3. Gaál Dá­niel (HMV.) 25'80 m., X. 1 angol mértföldes sík­futás. (1609 m) 1. Malcsiner Gyula (MTK) 4 p. 57B/,0 mp., 2. Újvári Cseh Ödön (MUE.) 4. 59 mp. a többi kiállt. XI. Súlyemelés. 1. Odry Zoltán, ki a 32 kgros súlyt 21 szer tolta ki, 2. Horváth 1st ván (BTC.) 20 tolással. XII. Handicap-sikfutás. 1. Weimess László (MAC.) 18 m. 2 Sasse Károly 10 m. (MAC.), 3. Vasvári Sándor (8z. Sp. E.) 17 m. előnnyel. A verseny után tervezet (ünnepélyességek az országos gyász miatt elmarndttak. Öt hete múlt már. hogy egy csepp eső sem volt a vármegye területén ; ezen időszak alatt né­hány szeles hűvös napot leszámítva roppant forró- ság, moly szintén hozzájárult, hogy a növényzet teljesen eltikkadt. A példátlan hőség és aszály te­temesen devalválta a még augusztus közepén leg­szebb reményekre jogosított tengeri termést, mely kitűnő helyett középnek, még pedig legtöbb helyen gyenge középnek bizonyult. Ami évek hosszú sora óta nem történt, a tengeri szedést már szeptember első felében megkezdették és kisebb gazdák be is fejezték. A korai tengeri törés azonban nem jár az­zal az előnynyel, hogy az őszi vetést korábban lehet megkezdeni, miután a szárazság akadályozza, leg­több helyen pedig lehetetleníti is a szántást. A szőlő termést — amennyiben a fillokszéra s pero­nospora borzalmas pusztításai után egyátaláu szó is lehet termésről — a nagy szárazság is segített megdézsmálni, úgy hogy a szüret alig lesz az idén; a legtöbb szőlős gazda ugyanis kosarakban hord­hatja haza idei egész termését, mely mennyiségileg véve a tavalyi ugyancsak silány termésnek alig ötödrészére becsülhető. A növényzet és mezőgazda­ság káraitól eltekintve a másfél havi szárazság va­lóságos portengert idézett elő és az emberi egész­ség szempontjából is fölötte kívánatos volna egy jókora eső, mire azonban a legsulymérő magas állása mellett alig van kilátás, ha csak a mai uj- hold nem okoz fordulatot az abnormis időjárásban. Eljegyzés. Balogh János, a gyulai ref. egyház újonnan választott ifjú tanítója eljegyezte Bagoly Ferencz gyula-várii ev, ref. tanító szeretetre méltó leányát Gitellát. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat folyó hó 26-án délelőtt 10 órakor rendes közgyűlést, ezt megelőzőleg délelőtt 9 órakor igazgató választmányi ülést tart, a következő tárgysorozattal: l. Társulati igazgató jelentése a társulat folyó ügyeiről. 2. Tár­sulati főmérnök jelentése a folyó munkálatokról. 3. Az 1899-ik évi költségelőirányzatnak előterjesz­tése. 4. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur 52797/V. 2. 898. sz. a. kelt, a módosított társulati alapszabályt jóváhagyó rendeletének előterjesztése s a további intézkedések megtétele. 5. Aradvár- megye alispánjának 7471/898. sz. a kelt határozata az aradmegyei társulat belvízrendezésének engedé­lyezése tárgyában. 6 Az aradmegyei társulat bel- vízrendezési költségeihez való hozzájárulás tárgyá­ban egyezkedés megkísérlése czéljából kiküldött bizottság értekezletéről felvett jegyzőkönyv elöter jesztése. 7. Belvízrendezés ügyében társulati fő mérnök előterjesztése. 8. A nagyméltóságu föld­mivelésügyi m. kir. miniszter urnák 73628/V—2. 1897. sz. a. kelt rendelete, a fehér-körösi meder mélyitési munkálatok végrehajtásáról. 9. A nagy- méltóságú földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák 58299/V—2. 1897. sz. a. kelt rendelete az egységes téglaméretek alkalmazásáról. 10. Az aradi m. kir. államépitészeti hivatal átirata a nagy pel i élőviz- csatornai hid javítási költségének befizetése tárgyá­ban. 11. Békésvármegye alispánjának megkeresése az élővizcsatornán levő „Dugó* hid sürgős kijaví­tása iránt. 12. A gyulai m. kir. folyammérnöki hivatalnak értesítése a hivatal vezető személyében beállott változásról. 13. A gyulai m. kir. folyam- mérnöki hivatalnak megkeresése a kotró-gép és sárhajók megóvása czéljából egy csatorna építésé­nek engedélyezése iránt. 14. A gyulai in. kir. folyammérnöki hivatal megkeresése, a szomszédos társulatok telefon vezetékeinek a társulat telefon oszlopain leendő elhelyezésének megengedése tár gyában. 15. A gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal­nak megkeresése kotrótelep dijtalan átengedése iránt. 16. A gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal átirata a fehér-körösi meder mélyitési munkálat megkezdéséről. 17. A nagyméltóságu m. kir. pénz­ügyminiszter ur 46332/898. sz. a. kelt rendeletével a tévesen elszámolt társulati kölcsön járulékot ki­utalványozta. 18. Gróf Wenckheim Ferencz és társai nagybirtokosok kérvénye dr. báró Drechsel Gyula gyulai ügyvéd képviselőjük meghatalmazásá­nak bejelentése tárgyában. 19. Gallacz János kir. és műszaki tanácsos, vizépitészeti felügyelő ur köszönő irata. 20. Erdős István és társai és For- gách Lajos kérvénye hullámtér bérlet átvétele, illetve átadásának jóváhagyása iránt. 21. A tiszai ármentesitő társulatok közös nyugdíjintézetének értesítése a nyugdíjintézet alapszabálya 57. §-ának módositásáról. 22. Békésvármegye alispánjának 11784/898. ilet. sz. a. hozott határozata a hosszú- foki ármentesitő társulat partbiztositási munkálatai­nak engedélyezéséről. 23. A tiszavölgyi társulat központi bizottsága által tartott ülésekről felvett jegyzőkönyvek előterjesztése. 24. Pónztárvizsgálati jegyzőkönyvek előterjesztése. 25. Aradvármegye alispánjának a bugyér kiöntései ellen tervbe vett védtöltés engedélyezése tárgyában 22440/898. sz. a. hozott határozata. 26. A tiszavölgyi társulat folyó évi közgyűlésén a társulat képviseletében megjelenő meghatalmazott megválasztása. 27. A török-becsei ármentesitő társulat megkeresése a betétszerkesztés elrendelésének kérelmezése tárgyában. 28. Időköz­ben érkező tárgyak és netaláni indítványok. A vármegye adománya. A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén a közművelődés és a magyar nyelv terjesztése czéljából alakult szilágy­vármegyei Wesselényi-egyesületnek 25 frt adományt szavazott meg, a mihez most a miniszter is megadta jóváhagyását. Szálldogál a fecske, de vissza már nem száll este fészkére. Akik jobban ráérnek megfigyelni a ter­mészeti tüneményeket, meg aztán azon közben a madarak vándorlását, azok mondják, hogy a fecs­kék szeptember 7-kén mentek el a mi vidékünkről. Csapatokban röpdöstek, összegyülekeztek különböző pontokon, leszállottak az épületekre, megint csapa­tostól repkedtek a levegőben. A mint mondani szok­ták: búcsúznak. Kisasszony napját tartják, hogy ekkor mennek a fecskék. De hát honnan tudják a kis csicsergők, hogy Kisasszony napja van ? Jobb kalendáriumok van az állatoknak, mert jobban megjövendölik az időjárást, mint a száz esztendős kalendáriom. Abból például, hogy a gólyák már előbb elköltöztek, sőt a felső vidékről már hetek­kel ezelőtt délnek vonultak, a falubeli emberek, a kik megfigyelik az ilyeneket, azt jósolják, hogy ok­vetlenül korán hideg fog lenni s tartós, kemény tél következik reánk. Kinevezés. Blaskó Lajos halálával megürese­dett öcsödi postamesteri állásra a kereskedelmi mi­niszter a szent-andrási posta kezelőnőjét Hudák Rózát nevezte ki. Halálozás. Mokry Sámuel szegedi mérnök neje. született Kánicz Olga, hosszas szenvedés után meg halt Gerendáson, a hol látogatóban volt férje szülei­nél. A 23 évet élt fiatal nő az orosházi Mikolai- sirboltba helyeztetett — nagy részvét mellett — örök nyugalomra. Öngyilkosság. Jámbor Péter 39 éves, rom. kath. vallásu nős, gyermektelen, gyulai lakos föld- mi vcs, a feletti elkeseredésében, hogy felesége harmadizben azon kijelentéssel hagyta ott, hogy hozzá többé vissza térni nem fog, egy vadászfegy­verrel folyó hó 12-én este fél 6 órakor a tanyáján agyonlőtte magát. Fürdés áldozata lett Katona János endrődi illetőségű 45 éves 3 gyermek atyja a Fehér-Körös mélyítésénél alkalmazott kubikos, múlt hó 28-án délután 1 óra tájon több társával a Körös vizében fürdött, nem ismervén a viz állását, egy örvénybe jutott, hol elmerült s társai már csak hulláját húzták ki onnan. A hulla a helyszínéről a városi hullaházba szállíttatott, honnan a másnap megór- kezott hozzátartozói által eltemettetett. Szörnyű halál. Szarvason Gál Pál vasúti mun­kás tolatás közben vigyázatlanságs folytán két teher kocsi közé került, melyek közül a szó szoros ér­telmében agyonlapitva holtan húzták ki. Özvegye s számos kiskorú gyermeke siratja tragikus halálát. Körös-Tárcsán folyó hó 8 án reggel özv. Weisz Lázáráé istállójában tűz ütött ki, még eddig ismeretlen okból. A tüzet a háziak csakhamar észrevették, a kiabálásra a járó kelők segítségre mentek s igy sikerült a tüzet elnyomni, a mi nagy szerencse, mert a nagy szélben bajos lett volna a sok nádas es deszka fedelű házat a tűz lángjaitól — a nagy szárazság miatt — megmenteni. Öngyilkosság. Koós Imre körös-tarcsai lakos félhalmi tauyájáu Szász Gábor 19 éves béres ka felakasztotta magát egy üres bzío alatt. Gazdája s a szomszédok későn vették észre s az élesztési kísérletek hiába valónak bizonyultak. Az öngyilkost Körös-Tarcsa Községházához szállították:. Tettének oka valószínűleg a dorgálástól való félelem. Előző nap ugyanis fát szállított a tanyára s az előtte haladó kocsinak neki hajtott, úgy hogy az egyik ló veszélyesen megsérült. Az orosházi tornaegylet alapszabályait a bel­ügyminiszter bemutatási záradékkal ellátván az egylet megalakulásához hozzájárult. A.z uj torna­egylet, melynek élén Ambrus Sándor főszolgabiró áll, ennek folytán megkezdheti működését. Névváltoztatás. A belügyminiszter megengedte, hogy Spitz Zsigmond csabai lakos, vezetéknevét „Somos“ ra változtassa át. Ebmart. Szarvason Laczkó Lajos 15 éves pék­inast marta meg Sterbetz Gábor megveszett kutyája folyó hó 5-én; ugyancsak veszett eb marta meg folyó hó 8-án Lestyán Juczi 7 éves leányt is. Komlovszky György kutyája jobb karját marta meg a szerencsétlen kis leánynak, a szerencsétlenül járt gyermekek felszállittattak gyógykezelés végett a budapesti Pasteur-féle intézetbe. Haimay Imre színtársulata folyó hó 10-én nyitotta meg a szarvasi uj diszes színkört. Előadásra került ez alkalomra Várady színházi karmester által irt nyitány és Inczédy László prologja, vala­mint Zrínyi esküje és a Falu rossza egy felvonása. A bérlet fényesen sikerült s a társulatnak igen szép eredményre van kilátása e színi évadban, Orosházán a snison végnapjaiban a színház­ban Juhászné jutalomjátékául a „Nőszabó“ került előadásra. Már délelőtt szárnyra kelt a hir, hogy nagy tüntetés lesz .... Tuboly Klementin mellett. Ez a hir nem egy szinházlátogatót kellemetlenül érintett, mert nem látott rá .okot, hogy miért tün­tessenek Juhászné jutalomjátékán Tuboly mellett. Sokan egyszerű mende-mondának tartották a szár­nyaló hirt. — A színház egészen megtelt. — A darab elején hamarosan megjelent Tuboly s óriási taps fogadta és két nagy virágcsokrot nyújtottak át neki. Később megjelent a jutalmazandó Juhászné is, de neki már nem jutott annyi taps, mint Tuboly- nak, virágcsokor pedig — egy som. — Ez —lát­hatólag — kellemetlenül érintette nemcsak Juhász- nét, — aki igen jó színésznő, — hanem a többi színészeket is. — De ezzel még nem volt vége a tüntetésnek. — Előadás után ismét tüntettek I Daróczi Ilkának, a „Magyar Király“ ban levő la­kása elé vonultak a hecczeket rendezők s macska­zenét adtak Daróczinak s egyik szobájának abla­kait beverték. — Sajnos, hogy ilyesmi megeshet Orosházán, s csak az lehet némikép a vigasztaló, hogy ezen szégyenletes hecczek rendezőit Orosháza művelt társadalma elitéli. Verseny az országúton. Nagy Sándor öcsödi lakos amint a napokban tanyájáról hazafelé hajtott útközben utolérte egy másik kocsi, amelyen négyen ültek. Ezek őt megelőzni akarták a hajtásban és versenyre keltek. Az eredmény az lett, hogy ama­zok kocsija összeakadt a Nagy Sándoréval. —Erre a kocsin lövők leugráltak, Nagy Sándort szidal­mazni kezdték s azzal fenyegették, hogy ha nem ad nekik rögtön 50 frtot — agyonütik. Nagy Sán­dor sokalta a versenydijat, könyörgőre fogta a dol­got s addig alkudott, mig a győztesek egy frttal is beérték. Nagy Sándor panaszt tett ellenük, a vizs­gálat ez ügyben meglett indítva. Esküvő. Spitz Zsigmond csabai ifjú keroskedő foljó hó 11-én esküdött örök hűséget Plesch M. csabai kereskedő kedves leányának Adélnek. A közegészségügy állása augusztus hó folya­mán kedvező az előző havi állapotnál pedig sok­kal jobb volt. Uralkodó kór gyanánt mint általá­ban a nyári hónapokban, az emésztő szervek beteg­sége szerepelt. A fertőző betegségek közül a hiva­talos adatok szerint előfordultak a roncsoló torok- lob 18 betegülés 7 halálozással, a vörheny 84 betegülés 19 halálozással, a kanyaró 30 betegülés­sel 3 halálozással, a báráuyhimlő 3 betegüléssel,; hasi hagymázban beteg lett 25, meghalt 2 egyén, vérhasban megbetegedett 22. meghalt 2 egyén s végül a szamárhurut 15 betegüléssel fordult elő. Nemcsak a betegülések száma kevesbedett tehát, de a halálozás százaléka is kisebb lett a múlthoz viszonyítva. Orosházán a községi menház felépítése végett az elöljáróságnál folyó hó 12 - én volt az árlejtési versenytárgyalás. Hét ajánlattevő közül Jávor esik Györgyét fogadták el, aki 11035 írtért vállalja el a menház felépítését. Pénzlopá80k. Krizsán János hmvásárhelyi illetőségű egyén kárára f. hó 2-ára virradóra a vá­sártéren alvó állapotában zsebeinek kivágása után 224 frt — kétségtelenül vásári tolvaj által — el- lopatott. — Az ismeretlen tettes nyomoztatik. Kiss Ferencz gyulai lakos 1811/18 sorszámú házától, múlt hónap 27-én a délutáni órákban az udvaron volt záratlan almáriumjából 65 írtja eltűnt. A gyanú károsnak feleségére és a nála lakó Bányai Terézre van, kik ellen a feljelentés megtéietett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom