Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-24 / 30. szám
Ezen szakasz után a következő uj szakasz vétetik fel ; ,5. §. A kisvái’os részen fekvő úgy nevezett Kakas tér a nyersbőr vásár helyéül jelöltetik ki. 6. A 6. §., szavai után .kereskedők áruhelyiségei“ beszúrandó, és „mutatványosok sátrai ugyanott a „rendőrség“ szó helyett „tanács kiküldöttjei veendő fel. 7. A 7. § következőleg szövegeztetik : „7. §. Országos és heti vásárok alkalmával minden áru czikk kijelölt áru helyiségén az üzleti iparengedély keltére való tekintettel első sorban a gyulai iparosok és kereskedők lesznek elhelyezen- dők, ezek után a megyebeli többi községek következnek Gyulavárosához való közelségükre figyelemmel. A szomszéd megyebeliek pedig a következő sorrendben helyezendők el: Arad, Bihar, Csanád és Csongrád megyék és ezek után 1 többi bál mely megyebeliek.“ 8. A 8-ik §. I ik pontja következőleg módo sittatik: . „Megjegyeztetik, miszerint heti vásárok alkalmával a kofálkodási czélból való bevásárlás épril 1-től szeptember hó végéig 9 órától kezdve engedtetik csak meg.“ 9. A 11. §. ujb I a következőleg szövegeztetik : 11. § Jelen szabályrendelet rendelkezésének megfelelőleg a városi mérnök állal készített i a városi tanács által jóváhagyott térkép szolgál a vásári árulási helyek elhelyezésére nézve irányadóul, melynek keretén belül leendő intézkedés jogával a városi tanács kiküldöttje rendelkezik. 10. A 13. §. következőleg újból szövegeztetik : 13. §. A szabályrendelet elleni ellenszegülés vagy makacsságból vétők, a rendőrkapitány által I frttól 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Fizetési képtelenség esetébon a kiszabott pénzbüntetés az 1879. évi XL. t. ez 22 §-a hatá- rozmányára való figyelemmel megfelelő elzárásra változtatandó át.“ 11. Végü| a következő uj §. vétetik fel : „14. §. A befolyt pénzbüntetések Gyula városa szépészeti alap pénztára javára, fordítandók.“ Jelen végzés megfelelő további eljárás végett a képviselőtestülethez beterjesz'etik. Kelt Gyulán, 1898. évi julius hó 23-án tartott városi tanács ülésből. Popovics Jusztin. főjegyző A vánnegye rendkívüli közgyűlése. — Julius 19-én — Kevés számú érdeklődő jelenlétében, mindösz- sze háromnegyed óra hosszáig tartott a törvényhatósági bizottság rendkivüli közgyűlése A tisztviselőkkel együtt alig negyven-ötvenen voltak jelen és hallgatták végig a kitűzött tárgyak előadó sát, melyeket gyors egyitiásutánban pergettek le a vármegye pennái. Egyetlen tárgyhoz sem szólt hozzál senki s a közgyűlést, melynek egyhangú hosszúsága, elől máskor csoportosan menekülnek a bizottsági tagok, most szinte általános meglepetésre rekesz- tette be az elnöklő főispán, a közönség pedig, mely az ily rövid gyűlésekhez szokva nincsen, még az ülés berekesztése után is együtt maradt, tárgyalva a körnek ügyeit és beszélgetve magán dolgairól. Jelen voltak: Dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor, dr. Bodoky Zoltán, dr. Daimel Sándor, Berthóty István, Kiss László, dr; Hajnal István, Oláh György t. főügyész, Band- hauer György, Ambrus Sándor, Kiss Gyula, Van- gyel Szilárd, Korossy László, Viskovics Isnácz, Aszalay Gyula, Jancsovics Péter, Hoffmann Béla, Deimel Lajos, Seiler Elek, Sztraka György, Haan Béla, Beliczey Géza, Horváth Károly, Lukács Endre, Stefanovics Péter, Léderer Rudolf, Horváth János Gallacz János, Szabó Emil, Rohoska Mihály, dr. Zöldy János, Haviár Lajos, Hegedűs Lajos, Ladies Oyörgy, Jantsovits Emil, Sárossy Gyula, Popovics czikket is, melyet maga szintén tulerősnek tar-l tott, midőn nyomtatásban olvasta. De a felzúdulások nem szegték kedvét. Ha olvasó körök kitiltották asztalukról lapját, ha itt-ott elégelték egyes számjait; ezzel legkevésbé csappanták meg bátorságát. A lap maga irta meg, hogy néhol „úgy félnek tőle, mint az ördögtől.“ Nem egy, magát bántva érzett képviselő hívta ki párbajra a szerkesztőt, ki a magánéletben nem bántott meg senkit s még kevésbé kötött valakibe ; de a szabad toll védelmére készséggel állott ki s egyszer keresztül is lőtte egy hon-l atya — kalapját. A miért azonban a Márczius Tizenötödikének hatása úgyszólván napról-napra nőtt, az a következetessége volt, hogy a kor legfontosabb ügyét: a laza megmentését nagyon a lelkén hordta s kíméletlen támadásaiból is ki lehetett érezni, hogy a közügy miatti aggodalomból eredtek. Az a személyi sértődésekből származott vád, hogy hizelgett a nép hiúságának és szén- vedélyeinek, teljességgel nem volt igazságos, mert a népet folyvást csak áldozatkészségre s egy szenvedélyre: a fenyegetett haza lelkes sze- retetére buzdította. Bizonyos, hogy sokan gyűlölték e lapot; de sokkal többen voltak, a kik szerették. Közönyös senki sem maradhatott iránta, mindenki olvasta, bár némelyek titkon. Mikor a friss szám megérkezett, kávéházakban, kaszinókban valaki fen- hangon olvasta föl, hogy mindenki egyszerre értesüljön közléseiről. (Folyt, köv.) Szylveszter, Szathmáry Gábor, dr. Berkes Sándor, Dutkay Béla, Hüke Lajos, Sál Sebestyén, | reuder Mór, Grossmann Adolf, Kecskeméti Feroncz, G. Varga András. Dr. Lukacs György főispán kilenez órakor a megjelentek üdvözlése mellett megnyitván az^ ülést előadja, hogy az elmegyógyintezet építési szerződéseitek jóváhagyása tette szükségessé a bizottság egybehivását. Majd megemlékezik a bizottságnak a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt két kiváló tagjáról. Az egyik a vármegye első virilistája idősb báró Wodiane-r Albert, a jótékonyságáról ismert four, kinek jó szivéről sok tolszáritott köny. áldozat- készségéről sok közintézmény létezése tesz tanú bizonyságot. A másik Hegedűs Mihály ügyvéd, a bizottságnak egyaránt jeles képzettségű és fáradha tatlanul munkás tagja, kinek egész élet9 a szakadatlan munkának, önzetlen köztevékenységnek volt szentelve olyannyira, hogy e szakadatlan tevékenység magát a gyenge fizikumát is megtörte és a munkást I korai sirba döntötte. A főispán indítványára a közgyűlés a két kiváló férfiú elhuyta felett érzett fájdalmának jegyzőkönyvében adott kifejezést és az elhunytak özvegyeihez meleghangú részvétiratot intézett. Áttérve a napirendre, először Hegedűs Mihálynak a közigazgatási bizottságban megűresedet- helyét töltötték be titkos szavazás utján. A választ tás során 33 szavazatlap adatott be, melyből 31 Horváth Károlyra és 2 itj. Kollár Jánosra esvén, a közigazgatási bizottság tagjává Horváth Károly orosházi közjegyző választatott meg. Az alföldi első gazdasági vasút igazgatóságába tagokul dr. Fábry Sándort és Beliczey Gézát választotta meg a közgyűlés. A belügyminiszternek leiratát, melylyel nem hagyta jóvá ismételt felirat daczára sem azon közgyűlési határozatot, melyben a László gyermek-otthon czéljaira 1000 irtot szavaztak meg, tudomásul vették. Hasonlókép tudomásul vette a közgyűlés a belügyminiszter azon leiratát is, melyben a községi orvosok nyugdíjintézetének létesítésére vonatkozó szabályrendeletet felülbírálás és jóváhagyás nélkül visszaküldötte, mint megírtuk, azon indokolással, hogy ezen ügy a küszöbön levő közigazgatási reform keretében rendeztetni fog. A vármegye ebadö szabályrendeletébe felvette a közgyűlés, hogy a. katonai czélokra szolgáló ku tyák adómentesek, a szöllővédelmi szabályrendeleten pedig kisebb alaki módositást vezetett keresztül. A vármegyei távbeszélő hálózat kibővítésének ügyét Berthóty aljegyző ismertette, részletesen előadván azon tervezett építkezéseket, a melyek kel a telefon hiányai pótoltatni fognak. Az állandó választmány javaslatát a közgyűlés vita nélkül elfogadta. kimondván, hogy a kereskedelemügyi minisztertől Gyula és Csaba, valamint Mező-Berény és Szarvas között egy uj bronzáramkör kifeszité séf és Békésnek Gyulával való közvetlen öss'e kapcsolá-át maga részéről is kérelmezi és hogy az ezen kibővítéshez tzükséges hozzájárulás fejében 1671 forint készpénzt és 400 darab távirdaoszlopot összesen 2500 forintig rugó költséget a közúti pénztár rendkivüli kiadásai terhére megszavaz. Háromszékvármegyének átiratát, melyben tistft® viselői javadalmának felemelésére indított mozgalmához kérte a vármegye támogatását, tudomásul vették. Az elmegyógyintézet építésére nézve megtartott árlejtésnek lap.inkban már közölt eredményét dr. Bodoky főjegyző terjesztette elő. A közgyűlés az árlejtést és annak alapján a N Szabados József és Keller József vállalkozókkal megkötött szerződéseket jóváhagyta és megválasztotta az építést vezető hizottságot, melynek tagjai lettek az alispán, vagy helyettesének elnöklete alatt dr -Zöldy János fő orvos, dr. Berkes Sándor kórházi igazgató, dr. Pándi Kálmán tb. osztályorvos, Szalczer Sándor kórházi gondnok, Dutkay Béla polgármester, Gallacz János, Szántó Henrik városi mérnök, Oláh György főügyész, Haviár Lajos főmérnök és Arleth, az építés vezetésével megbízott kir. mérnök. A szilágyvármegyei | Wesselényi egyesületnek, a közművelődési alapból 25 frt segélyt szavazott meg a közgyűlés, raig a győri „Pálffy és Schwar- czenberg'í szoborbizottságnak és a bécsi ma^yat egyesületnek anyagi támogatás iránti kérelmét tel jesithetőnek nem találta. A közegészségügyi szabályrendeletnek a tb járási orvosokra vonatkozó rendelkezéseit az újabban állaudó javadalommal ellátott járásorvosokra ruházta át, a szervezési szabályrendeletbe pedig az alkalmazottak közé beiktatta az újonnan rendszeresített járás orvosi, árvaszéki ülnöki és központi hivatalszolgai állásokat. A békés-csanádi h. é. vasút igazgazgatóságának kérelmére megengedte a közgyűlés, kogy a társulat székhelye Gyuláról Budapestre helyeztessék át. JÓváhagyta-ezután a bizottság Szarvas község nek a honvéd hadapród iskolánál tett alapítványára vonatkozó alapító oklevelét, Sámson község vágatási és Öcsöd község rendőrségi szabályrendeletét, Mező- Berény községnek dögtér czéljaira ingatlan vételét kimondó határozatát és Szarvas község azon határozatát, melyben több alkalmazottja részére drágasági pótlékot szavazott meg. Szilágyi János és társai dobozi csizmadiaiparosok kérelmére módosította a közgyűlés a vár- megye azon szabályrendeletét, mely idegen iparosoknak a heti piaczokon való árulhatása tárgyában intézkedik kimondván, hogy Doboz község heti piaczain más községbeli csizmadiáknak iparczikkei két elárusítani nem szabad. Osváth Andor vármegyei nyugalmazott iktatónak eddigi kegydiját ujabbi egy évre folyósították. Néhány számadási ügy elintézése után megtörtént a közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítése, mely után a főispán a/410 órakor a közgyűlést berekesztette. Alispán! jelentés a közigazgatási bizottság julius havi ülésén. Méltóságos Főispán ur! Tekintetes Közigazgatási Bizottság ! Junius havi közállapotokról szóló rendszerinti jelentésemet tisztelettel a következőkben terjesztem elő. J 1, Közbiztonság. A személybiztonság az elmúlt hóban egyáta- lán nem s a vagyonbiztonság is csak jelentéktelen esetekben lett megtámadva, a tettesek — kivéve a Füzes-Gyarmaton történt 2 gyujtogatási esetet, melynek tettesei iránt a nyomozás folyamatban van _ kiderittettek s az illetékes hatóságnak átadattak. Bale set igen sok fordult elő, községenként a következők: Gyulán Kovács Gábor vasúti őr saját vigyázatlansága folytán a vonat által elgázoltatott, Ament Jánosné eleki lakost lovai elragadták, s a kocsiról oly szerencsétlenül ugrott le, hogy súlyos sérüléseket szenvedett, Illovics Margit 7 éves leány a gyufagyár udvarán meggyuludt gyufa forgácsoktól szenvedett súlyos égési sebeket, Toldi Lajos fürdés közben az Elővizcsatornába fulladt. Csabán Gulyás Pál koc is megvadult lovai közzé esett s súlyos sérüléseket szenvedett, Tóth János és Such János szecska vágás közben sértették meg magukat, Gyucha Pál épülő ház tetejéről esett le s súlyosan megsérült, Gyula-Váriban Sipaki Nagy Erzsébet 2 éves gyermek egy dézsa vízbe esett és belefulladt, Palatínus János barsmegyci munkás für dés közben a Körösbe fulladt. Szarvason Braun Mihály és Szcnt-Andráson Osgyán András fürdés közben, Gyomán Balogh Ferencz lófürösztés közben, Endrődön Fagyas Mária fürdés közben fulladtak vizbe. Körös-Tárcsán Ticz Gyula, K.-Ladány- ban Vakarcs Ferencz játszás közben esett és fulladt 1 Körösbe. Füzes Gyarmaton Szűcs József 1 éves, Szeghalmon U. Nagy Ferencz 3 éves gyermek égett össze § végül Orosházán Gulyás Lajos villám ütés következtében szenvedett égési sebeket. öngyilkosság volt és pedig Füzes-Gyarmaton Szilágyi János, Körös Ladánybau Gy. Szathmáry Mihály és Gyurmái Imre, Csabán Telep János felakasztották magukat, Szarvason Antal János a Körösbe 8 végül Mező-Berényben Kovács Dtvánné a kútba ölte magát Tűz volt Endrődön 3, Csabán, Gyulán, Békésen 2—2, Öcsödön, Tót-Komlóson, Orosházán, Csor- váson 1 — 1 és a szeghalmi járásban 4, összesen 17 esetben, mely tüzesetek közül egyet villámcsapás, kettőt gyújtogatás okozott, a többi esetek oka rész ben vigyázatlanság részben pedig kideríthető nem volt. 11. Állategészségügy. Az állategészségügy állása, habár a ragadós állat betegségek csak gyéren és szórványosan mit tatkoztak, tekintettel a folyton terjedő sertés vészre kedvezőnek nem mondható. A sertésvész Békés és Csaba községekben járványosán öt községbon szórványosan lépett fel a felmerült és megszűnt állati betegségek a múlt hóban a következők voltak : Fellépett a takonykor Orosháza és Puszta- Szent-Tornya községekben 1 — 1 udvarban összesen 2 lovon, száj- és körömfájás P.-Szt.-Tornyán 1 ud varban. Sertésorbáncz Mező-Berényben 2 udvarban. Lépfene Körös Tarosa községben I udvarban. Sertésvész Békésen 5, Gyula-Váriban 1, M.-Berényben 2. P.-Szt.-Tornyán 1, Dobozon 1, Körös-Ladányban 1, Bánfalván 1 udvarban és Csabán 4 udvarban. Megszűnt a rühkór Kétegyházán, a hólyagos kiütés Vésztőn és Szarvason. 111. Fötdmivelés, ipar és kereskedelem. . Az elmúlt hó folyamán beálló időjárás a termés kilátásokat megrontotta s habár nem is oly nagy mérvben mint más vármegyékben, de azért köd és jég tetemes károkat okozott, úgy hogy a beérkezett jelentések szerint jó termés csak a gyomai és szeghalmi járásban mutatkozik, mig a gyulai járásban Kétegybáza községben, Gyula város határának egy részében a jég okozott tetemes kárt, az orosházi járásban a jég mintegy 10°/o kárt tett, a csabai járásban köd, rozsda és jég szállította le a termés mennyiséget tetemesen, a szarvasi járásban a gabona megszorult, végül a békési járásban a köd okozott tetemes kárt s újabban a békés-földvári részt verte el a jég, úgy hogy az egész vármegye területén átlag közepes termés várható. A peronospora és phylloxera terjed. Az aratási munkák az egész vármegye területén folyamatban vannak s ezideig egyátalán semmi tekintetben akadály nem forgott fenn a munka teljesítése közben s remélhető, hogy az egész aratási munka rendben fog lefolyni Nagy baj azonban az, hogy a munkások egy része, bízva az őket félrevezető szoczialdemokrata párti vezetőségben, oly magas követelésekkel állott elő, melyek miatt a vármegyebeli birtokosok nem szerződtették 1 idegen munkásokat hozattak, úgy hogy az idegen munkások száma mintegy 3500— 4000-re tehető s ezzel szemben majdnem ily szám ban maradtak munkások aratási szerződés nélkül s miután az ország mintegy 19 vármegyéjében lett a termés az időjárás viszontagságai miatt tönkre téve, nem lehetett még azok részére sem aratóéi munkát találni, a kik belátva eljárásuk helytelenségét most már hajlandók lennének méltányos ár mellett aratási munkát vállalni. Ezen aratás nélkül maradt munkások már a télire szükséges élelmet csakis vizsznbályozási s más közmunkával szerezhetik meg s amennyiben lehetséges, törekedni fogok arra, hogy keresethez jussanak. 1V. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat az elmúlt hónapban megvizsgáltam s rendben találtam. A járási főszolgabirák községeiket beutazták a lényegesebb szabálytalanságokat az ügykezelés terén nem tapasztaltak. Gyulán, 1898. julius 12-én. Alispán helyett: Dr. Bodoky Zoltán, főjegyző. Tsm.TJLg'jr.. A gyulai államilag segélyezett 4 osztályú polgári fiúiskola értesítőjét vettük s nem titkolhatjuk el örömüket egyrészt az értesítőből is kiolvasható jó taneredmény felett, amiről különben már az évzáró vizsgálatok alkalmával is megemlékeztünk ; másrészt önkénytelenül fel kellett sóhajtanunk, hogy miért nem valóságos gymnasium hát már ezen isko Iánk, melyre lényegileg csakugyan inkább ráillenék ez a név, amit a végzett tananyag terjedelmén ki- vül az is igazol, hogy az innen jelességgel kikerülő tanulók a gymnasiumokba átlépve is jelesek maradnak, sőt éppen mostanában több ilyen tanuló a váradi gymnasiumnak első tanulói között volt. Aluszik tán Gyula város polgársága és gymnasiumi bizottsága, hogy még most sem tekint a számokra, melyek igazolják, bogy a f. tanévi 127 tcnulóból 102 az éitelmiségi, iparos és kereskedő osztályba tartozó szülők gyermeke, kiknek a gymnasium foly- tathatása kész kenyeret, megélhetést adna a kezébe, szabad választást biztosítana a sokféle életpálya között | nem kötné annyira szükebb pályakörre, mint a polgári iskola? Átok nehezedik e városra, hogy legjobb fiait, kik e kérdésben előharezosai voltak, elveszté és Isten áldása lenne azon a kézen, mely ez ügyet diadalra segítené, melyet most osakis egy-két tanügybarát propagál oly önzetlenül. Az értesítő az iskola beléletére vonatkozó adatokkal kezdődik ; ezek között leglényegesebb Gyulafi Endre tanár megválása az intézettől és Szvacsek Rezső középiskolai tanárjelölttel való helyettesítése, mely helyettesítés a gymnáziumi irányra való tekintettel történt, a helyettes azonban közbejött akadályok miatt állását be nem tölt- hetvén, az intézet, vezetése tulajdonképen 3 rendes tanár keze alatt maradt, kik annak kitartó munkásságuk fokozásával derekasan meg is felellek. A tanulók szorgalma és viseletű kielégítő volt; ameny- nyiben a beirottak 42°/0 dicséretes, 55®/0 jó viseletű volt; kitartó szorgalmat 5°/„. kettőt 15°/0, változót 65% hanyatlót mintegy 15% tanúsított ; az előmenetelben kitűnő volt 11, jeles 12, jó 17, elégséges 58, elégtelen 14, kimaradt 5 tanuló. Mulasztottak 2784 igazolt tanórát, annak átlaga 1—1 tanulóra 22 óra. Vallás szerint róm. knth. G6, ref. 24, gör. kel. 5, luth. 4. izr. 28. — Az iskola 1851 frt államsegélyt élvezett. Az I. Gyulavárosi takarékpénztár 20 fríot adományozott; az ifjúsági majális jövedelméből 87 frt 85 kr. fordittatott. a Dobay János-fele iskolai alapítványra. Az ifjúsági könyvtár 683 kötetből, az iskolai szertár és gyűjtemény 2086 tárgyból áll. — Az értesítő külső kiállítását illetve, tartozunk annak megjegyzésével, hogy — mint látszik — a Dobay féle nyomda különös nm- biczióját helyezi az értesítők minél csinosabb és finomabb kiállításába, aminek ezen értesítő is egyik valóságos bizonyítéka. Sz—ly. Női kereskedelmi taufolyam nyílik f. évi szeptember hó 1-én a DebreczeniKereskedelmi Akadémián, melyre ez idő szerint csak korlátolt létszámmal (30) vesznek föl hallgatókat. — Beiratásdij 3 frt ; tandíj 50 frt., e a felügyelőbizottság engedélyével előleges havi részletekben is fizethető. Jelentkezéseket augusztus hó 15-ig elfogad, és minden irányban közelebbi tájékoztatást nyújt az igazgatóság. Rudolf gymnasium alapkőletétele A csabai ég. ev. gymnasiumban a jövő tanévvel megnyílik a hatodik osztály s mielőtt a nyolezadik osztályt felállítják, a gymnasium díszes kétemeletes palotájába költözik át; a palota építéséhez már hozzáfogtak, s alapkövét a napokban teszik le. A kormány az építéshez tudvalevőleg 100 ezer foiinttal járul. A gymnasiumot fenntartó ev. egyház, Csaba társadalma és a tanári kar mindent megtesz, hogy az intézetben a tanulók, különösen a vidékiek, mérsékelt és gondos ellátásban részesüljenek. E tanév kezdetével tápintézet is nyílik, hol a szegényebb sorsuak ingyen étkezésben, a vidékiek is orvosi segélyben és ingyen gyógyszerben részesülnek. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1898/99. évre előirt fegyveradó kivetési lajstrom a tek. m. kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. értelmében a városi adóhivatal helyiségében julius hó 24-töl augusztus hó l-éig közszemlére kitéve tartatik. Gyulán, 1898. julius 23-án. Dutkay Béla, 213 1—1 polgármester. Sírok. Képviseleti közgyűlés. A folyó évi junius hó 21-én tartott közgyűlésen az ápolda telkének az építendő elmegyógyintézet czéljaira leendő átbo- csájtása tárgyában hozandó érdemleges határozat idejéül folyó hó 25-ik napja tűzetvén ki, az e napon délelőtt 9 órakor a városháza nagy termében megtartandó rendkivüli közgyűlésen a fentebb emli- tett tárgyon kívül még a következő tárgyak fognak felvétetni: 1. A villamos világítás bevezetésére vonatkozó szerződés előterjesztése, jógi szakosztály és tanács veleménynyel. 2. A gyula—barakonyi vasút czéljaira a város által megszerzendő törzs- részvény tárgyában beadott kérvény a pénzügyi szakosztály és a tanács véleményével. 3. A vásár- tartási szabályrendelet módosítására vonatkozó ja vaslat. 4. A bérkocsi ipar gyakorlására vonatkozó szabályrendelet tárgyában kelt miniszteri rendelet a tanács véleményével. 5. A cselédek nyilvántartására vonatkozó szabályrendeleti tervezet. 6. A házaló kereskedés eltiltására vonatkozó szabályrendeleti tervezet. 7. A lóvonatu vasút további kiépítésére vonatkozó előterjesztés. 8. A kőutak építésére fordított költségek visszafizetési módozatainak megállapítására vonatkozó előterjesztés. 9. Behajthatatlan laktanya tartozások leirása iránti előterjesztés 10. Községi takarék magtár létesítésére vonatkozó előterjesztés. 11. Mezőgazdasági termények, termékek és czikkek ellenőrzésére vonatkozó előterjesztés. 12. Barát Pálnéra kivetett 25 frt 47 kr. fogyasztási adó törlésére vonatkozó előterjesztés. 13. Nagy András és társainak utcza nyitás iránti kérvénye a szakosztály és a tanács véleményével 14. A városi tanács jelentése a dijnokok számának apasztása iránt. 15. az árvatár vizsgálatára vonatkozó jelentés. 16. A városi pénztárak váratlan vizsgálatáról felvett jegyzőkönyv. 17. Junius havi közegészségi állapotról szóló jelentés. Az igazságügyminiszter még a múlt evben elrendelte, hogy Sámson község egész területén a telekkönyvi helyesbítési eljárás megindittassék. Sál János orosházi járásbiró a folyó évben tehetett a rendeletnek eleget. Május és julius hónapokban egyik hivatalnokával állandóan a helyszínén tartózkodott és megfeszített munkássággal igyekezett azon, hogy a tényleges birtokosok nyilatkozatait jegyzőkönyvbe vehesse. A nagy körültekintést igénylő munkálat a helyszínén már véget ért, most azon dolgoznak, hogy^ a tulajdonosok az újonnan nyitandó telekjegyzőkönyvekben feltüntettessék.
