Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-05 / 23. szám

gyaiul kitűzött nagyfontosságu előterjesztések tár­gyalására. A cseléd és tnunkáslakások ügyének egészség- ügyi szempontból való rendezése tárgyában dr. Zöldi/ János indítványára, valamint dr. Hajnal, dr. Keleti és az elnök hozzászólása után kimondotta a közgyűlés, hogy a járási orvosoktól beszedendő adatok alapján szabályrendelet tervezetet dolgoztat ki, melyben a munkaadók megfelelő cseléd és mun­káslakok építésére köteleztetnek és azt a törvény- hatóságnak elfogadásra ajánlja. Az előkészítő bizott­ságba dr. Hajnal István elnöklete alatt dr. Zöldy, dr. Kun, dr. Bodoky, Haviár Lajos, Beliczey Ist­ván, Oláh György, dr. Wallfisch Perencz, Zlinszky István és Ursziny Dezső választattak be. A kumzsolás megszüntetése czéljából dr. Zöldy János indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy az összegyűjtött adatok alapján a törvényhatóság­nak az országgyűléshez egy felirat intézését java­solja, azon czélból, hogy a közegészségügyi és büntető törvény novelláris módosításával a kuruzs- lók legszigorúbb megbüntetése mondassák ki. A tüdővész megyénkben való gyors terjedésé­nek meggátlása tárgyában elhatároztak, hogy dr. Hajnal Albertet, ki a tüdővészszel irodalmilag is sokat és figyelemre méltóan foglalkozott, felkérik, mikép a tüdővész elleni védekezésről népies nyel­ven rövid értekezést Írjon, a melyet az egylet 100,000 példányban ki fog nyomatni és a megye községeiben lehetőleg minden házban szétosztani. Végül dr. Fábry Sándor alispán a közgyűlésen jelen volt békési gazdákhoz intézett szavaival hang­súlyozza, hogy mily fontos a jó ivóvíz a közegész­ségügyre és mennyire óhajtandó, hogy a békési artézi kút többször meghiúsult fúrása kipróbált szakemberre bizassék, indítványozza továbbá, hogy az egyesület egy egészségügyi kis kátét adjon ki és 100,000 példányban osszon szét, hogy a nép az egészsége szempontjából kívánatos teendőkről teljesen tájékozva legyen. Indítványa elfogadtatván, a káté megírásával dr. Wallfisch Ferencz bízatott meg. Annak kimondása után, hogy a legközelebbi ülés Orosházán fog megtartatni, a közgyűlés vé­get ért. Este a vendégek és békésiek, számra nézve mintegy 50-en kedélyes társasvacsorára gyűltek össze, melyen több pohárköszöntő hangzott el. Elsőnek dr. Hajnal István az egyesületre és ven dégekre, dr. Fábry Sándor Békés községre és lakosaira, dr. Bodoky Zoltán a község tevékeny! vezérférfiára dr. Hajnal Istvánra, dr. Zöldy János kartársai jólétére, Mezey Lajos az alispánra, dr. Wallfisch Ferencz a doktorok „fővajdájára“ Zöldy Jánosra, Keleti Ignácz a vendégszerető békésiekre! ürítettek poharat. A társaság vidám bangulatbaa az éjjeli órákig együtt maradt, a mikor is a ven­dégek kocsikra ülve hazautaztak. D 2398.—1898 Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1898. évre előirt nyilvá­nos számadásra kötelezett vállalatok és egyletek s az ezek által fizetett jutalékok után járó III oszt. kereseti- és az ezen adónemek után kivetett ált. jöv. pótadó lajstrom, az 1883. évi XLIY. t. ez. 16. §-a alapján, a városi adóhivatal helyiségében junius hó 5-től 13-ig közszemlére kitéve tartatik. Gyulán, 1898. junius hó 3. Dutkay Béla, 174 I—1 polgármester. hogy a snobok Snobopolist csináltak az ország • szivéből. Ez a Snobopolis a maga léha, felületes és minden morális erősséget és szilárdságot nélkü­löző szokásaival és társadalmával magához vonz­za mindazokat, kiket ez a '.égkör izgat és bol­doggá tesz. Mert ilyen is van. Nem egy; de mi majdnem valamennyien ilyenek vágyunk. Egy a sok közül Szob Gáborné. Tipusa a snoboknak. Egyetlen vágya és boldoüsága, hogy a mágnás körök befogadják, hogy leányát gróf­nak vagy bárónak adja feleségül. Elhagyja kis birtokát s felhozza farsangolni Ilonkát. A leg­jobb alkalom a snobolásra. Naphosszant szalad­gál,' csakhogy meghívásokat kapjon estélyekre. Itt kinevetik, ott megvetik, a harmadik helyen szóba sem állanak vele. Mindezzel nem törődik Szob mama, vagy mint az elménczek rögtön el­nevezték, Sznob mama. 0 csak azt akarja, hogy Ilonka leánya grófi társaságban forogjon. A szegény kis leány remeg, mint az áldozatra szánt kisérléti nyulacska. Nem kábítja el a fény, pom­pa. Vágyakozik egy sötét zugocskába s onnét fájó, sajgó szívvel nézi, hogy mi minden történik körülötte. Látja, hogy az anyja gúny tárgya; érzi, hogy nem fogadják be sehol sem. Az asszonyok, leányok nem közlekednek velük, a férfiak viselkedése pedig oly sértő és bántó. Nem beszélnek, tesznek semmi rosszat vagy illetlent, de a tekintetük, a viselkedési módjuk elárulja, azt a piszkot, szennyet, mely a gondolataikhoz tapad. így nem viselkedtek a maguk fajtája leányokkal. Ilonka örül, mikor ebből a poshadt levegőből haza kerül. Egy ki­csit megkapta öt is a nyavalya. Kicsinyesnek, szokatlannak találja a szűk kis vidéki környe­zetet; de csakhamar ott is iszonyodva tapasz­talja azt, hogy a ragály már ide is elterjedt. A Hírek. A pünkösti három napos ünnep, — a különféle népkörök által rendezett tánczvigalinakat leszá­mítva, — legkisebb társadalmi mozgalom nélkül vonult el fölöttünk. Az ünnepi hangulatot megza­varta különben az idő is, amelyet csak azért nem mondhatunk kedvezőtlennek, mert a hetekre ter­jedő szárazság után áz esőre igen nagy szükség volt; az igaz, hogy bőségesen is kijutott bolóle mind-a-három napon. A csabai ünnepélyeket, neve zetesen a vasárnapra tervezett nagyszabású népün­nepélyt és a hétfői lóversenyt is elmosta az eső, úgy hogy egyiket sem lehetett megtartani. Sürüu voltak azonban látogatva a templomok és az ünnep ájtalossági jellegét az idő sem tudta csorbítani. A közigazgatási bizottság junius havi rendes ülését folyó ho 13-án fogja tartani. Átcsatolt határrész. Már régebben folyik Geiszt Gáspár nagybirtokos azou kérelmének tár­gyalása, hogy a tulajdonát képező Kis-Csákó (Gás- pártelek) puszta Orosháza községtől Kondoros köz­ség határába csatoltassék át. A vármegye alispánja és a közigazgatási bizottság egybehangzó határoza­tokkal kimondották a kérelem teljesítését, mert Gáspártelek Kondorostól csupán 6 kilométernyire, mig Orosházától 18 kilométernyire fekszik, ez utóbbitól Csorvás és Szent-Tornya határai által el van választva, mig Kondoros határával mesgyésen összefügg, továbbá mert a pusztán lakó 73 család' mind kondorosi és igy nekik is terhes, de köz igazgatási szempontból is hátrányos a pusztának Orosházához való tartozása. Orosháza község feleb bezése folytán a belügyminiszter elé kerülvén az ügy, a felebbezés elutasításával az 1022 kát. hold 804 □ öl területű birtok átcsatolását ő is jóvá- hagyia kimondván, hogy az átcsatolás a községi önállását vesztett Puszta-Szent-Tornya felosztásá-l val egyidejűleg lesz foganatosítandó. Az Orosházai közvetlen közelében fekvő ezen község határának' legnagyobb része ugyanis természetszerűleg Oros­házához lesz csatolandó ,s igy Orosháza a most! elvesztett területért Puszta-Szent-Tornya határából lesz kárpótolva. A munkásigazolványok haszna. A mezei- ésl szőllőmunkások eddig, ha legalább tizen együtt utaztak, a III. kocsiosztályban féláru menetdijked- vezményben részesültek, ha munkás voltukat igazoló, községi bizonyítványt mutattak fel a vasúti pénz-J tárnál. A jövőben ily községi bizonyítványt a mun­kásoknak nem kell beszerezniük, mert a földraive- lésügyi miniszter megkeresésére a kereskedelem­ügyi miniszter elrendelte, hogy a folyó évi juniiis hó 15-től kézivé, legalább tiz együtt utazó mun­kás részére egyszerűen munkásigazolványaik fel­mutatása alapján, minden egyéb községi bizonyít­vány követelésének teljes mellőzésével, féláru vas-í úti jegyek szolgáltassanak ki. Miuthogy a munka­adók és a mezőgazdasági munkások közötti ' jog­viszonyok szabályozásáról szóló törvény értelmében munkásigazolványnyal külömben is mindén mézéi-! és szőlőmunkásnak bírnia kéil, minthogy továbbá a munkásoknak a vasúti menetdijkedvezményhez jövőben a díjtalanul egyszer s mindenkorra, kivett munkásigazolványokon felül, esetenként semmiféle! más községi bizonyítványt váltaniok nem kell : a fenti intézkedés a mezőgazdasági munkásokat két­ségkívül sok esetben nem csekély fáradságtól, után­járástól és költségtől fogja megkímélni. Községjegyzői szigorlat volt a vármegyén má­jus hó 31 én és junius hó 1-én és pedig első na­pon a szigorlat Írásbeli, második napon szóbeli része tartatott meg, mely utóbbi két bizottság előtt dr. Fabry Sándor alispán és dr. Bodoky Zoltán főjegyző elnöklete alatt folyt le. A vizsgára jelent kezett hét szigorló közül öten tettek le sikerrel a szomszéd kis birtokosné gyászruhában vizitelt náluk, mert a litvániai herczegért udvari gyászt rendeltek el; a szegény varrónő nem dajkálja a saját gyermekét, mert nem illik, hogy egy var­rónő gyerekkocsit toljon az utczán. .Sn.ibok, snobok mindenütt és mindenhol. Ennek a végzetes betegségnek romboló ha­tását mutatja be Szikra regényében. Nyugodc és ésszerű az előadása, csodálatosan éles és hig­gadt a megfigyelése. Nem túloz és nem szenve délyes. Nem exponálja magát az alakokért, ha­nem magukra hagyja- őket, hogy tegyenek - vegyenek, a mi természetüknek megfelel. És ebben a közvetlenségben rejlik ama nagy mű­vészet, melyen a regény irya van. Különösén bámulatos az egyes alakok jellemzése. Csak legy-két megjegyzés s n i régi, mindennapi isme­rőseinkre bukkanunk. Itt van Sárváry Oszkár a ki minden embert ösmer, mindenkinek a dol­gát tudja. Indiszkrét, mint egy bába és kiván­csi, mint egy borbély, ezért mindenki kedveli. Nincs az a ház, a hol örömmel ne látnák, ki­vált ha nélküle — tizenhármán ültek volna áz asztalhoz. Nem sokkal különb nála Tarnóy Ádám, I ki csak huszonnégy éves s a szerelmi kaland jairól is már kettős könyvvitelt vezet, hogy melyik pikáns kalandocskával mennyi haszon vagy kár háramolhatik reája. A Gércey kom- tesszel Addig kaczérkodott mindenkivel, míg hoppon marad. Most egy fiatal gyerek nyakába varrja magát. Hogy lesz-e ennek a könyvnek hatása? Okulni fognak-e tanulságaiból? Nem hiszem. Mindnyájan azt hiszszük, hogy ez a könyv nem nekünk szól, mert mi nem vagyunk snobófc. Pedig valamennyien snobok vagyunk. Nevetsé­ges, beteg snobok. -i.' szigorlatot és pedig jeles eredménnyel: Jeszenszky Frigyes és Marcsck György szarvasi lakosok ; egy­szerűen képesítettek. Xlitrovich György p.-szt.-tor- nyai, Bvday Péter endrődi és Saja Imre keczeli, községi alkalmazottak. A körös-tarcsai távirda állomás újból való berendezése iránt folyamodott Körös-Tarcsa község, mely állomás a távbeszélő hálózat létesítésekor be- szüntettetett. Á nagyváradi posta és távirda igaz­gatóság azonban arra való hivatkozással, hogy a feladott és érkező táviratok Mezőberényből illetve addig a telefon továbbíthatók, és a kicsiny távirat­forgalom nem teszi indokolttá és kifizetővé egy távirda állomás felállítását és fontartását, a kére­lem teljesítését megtagadta. Jótékonyság. Gróf Wenckheim Géza nagybir­tokos, a csorvási birtokáról ' eszközölt szállítások után szedett kövezet vámokból részére visszatéri tett 122 frt 29 krt a vármegyei tiszti nyugdíj­alap tőkéjének gyarapítására átengedte. Gőzhajók a Körösön. Megírtuk annak idejéii, hogy a magyar folyam és tengerhajózási részvény- társaság egy sikerült próbahajózás alapján a Körös folyón a gőzösökkel való áruszállítást akarja életbe léptetni. Az előzetes tárgyalások vezetésével meg bízott Kenessey Kálmán vasúti és hajózási főfelü­gyelő a kedvező vízállás folytán a Körös kun-szent- márton-gyomai szakaszának bizottsági bejárását folyó hó 11-ére tűzte ki, a mikor a bizottság reggel • ij%8 órakor fog egy kis gőzössel Kun-Szent-Mártonból elindulni és Gyomára a délutáni órákban érkezik meg. A bejáráson vármegyénket dr. Fábry Sándor alispán és az államépitészeti hivatal kiküldötte fogják képviselni. A gabona-ügynökök visszaéléseinek meggátlása czéljából a földmivelésügyi miniszter egy rendele tét bocsátott ki, melyben utalva arra, hogy némely vidéken a gabona-ügynökök és üzérkedők a kisgaz­dákat lakásukon felkeresik s azok járatlanságát fel hásználva terményeik olcsó áron való eladásara rábeszélik, a vételár egy részét előlegként kifizet­ve, ezen összegre valamint a szállítandó termény értékéig az eladóvai váltót vagy általuk nem értett okiratot állíttatnak ki, s igy a tapasztalatlan és megszorult kisgazdát érzékeny károsodásnak teszik ki, felhívja a vidéki gazdasági egyleteket és körö­ket, hogy a gazdaközönséget ily előfordulható visz szaélésekre és fogásokra valamint, arra is tanítsak ki, hogy az ily vételügylet az uz6orakölcsön elpn: lástolására szolgál, ha tehát ily módon ügynökök által rászedettek, uzsoráskodás miatt azok ellen tegyenek a bíróságnál feljelentést. Figyelmezteti to­vábbá a leirat az egyleteket arra is, hogy a köz- igazgatási bizottság javaslatára az igazságügyi mi­niszter az uzsoravetségnek hivatalból való üldözé­sét elrendelheti, miért is ha azt tapasztalják, hogy vidékükön az ily visszaélések gyakoriak, ez irány­ban a közigazgatási bizottságnál a kezdeményező lépést tegyék meg: Most a mikor a múlt esztendő rósz'^gazdasági lér.edraénye miatt kisgazdáit)le mim denütt pénz-szükségben vannak; és- a szükség által kényszerítve és a kínált előlegre rászorül-vá künyi nyen felülnek ily rászedésnek, nagyon időszerűnek tartjuk e gondoskodást és mi is felhívjuk az elő-j adott dolgokra gazdaközönségünk figyelmét. Képviseleti közgyűlés volt folyó hó 2 dikán,' amelynek tárgya az építés alatt álló kir. törvény- széki épület és fogház vészére még szükséges telkek megvétele tárgyában érdemleges határozat hozatala lett volna, de miután képviselők — egyéb] tárgy hiányában — igen kis számban jöttek Össze, eme érdemleges határozat hozatala újabb közgyű­lésre halasztatott. Az önkéntes tűzoltó egylet május hó 31-én délután a városháza nagytermében nagyszámmal egybegyült tagjai ’ élénk érdeklődése mellett tar­totta évi rendes közgyűlését. Az egylet készpénz vagyona 476 frt, 81 ki-., tagjainak száma 114 (múlt évben volt 91) tehát a tag szaporulat egy év alatt 13. Oláh György elnök lelkesítő beszéde után a tisztikart választották meg közfelkiáltással a kö­vetkezőleg: Elnök: Oláh György, alelnök Sál Jó­zsef, parancsnok Szállá Lajos, alparancsnok Krizsánl András, jegyző Feliér Kálmán, jegyzői helyettes A'o- lozsi Péter, pénztárnok Múlt Rezső, szertárnok Remele József, ügyész dr. Ladies László, orvosok dr. Kovács Károly és dr. Bárdos Arthur. Osztály- parancsnok a fecskendő osztályhoz Tóth Márton és Somogyi János, a mászó osztályhoz Putzlcó József és Tóth János. Választmányi tagok: Gallacz János, Kohlmann Ferencz, Erkel János, Csausz Lajos, Bayer Márton, Cs. Demkó József, Junászka Sámuel, Szabados István, Diósi Béla, Junászka Mihály, Varga Károly és Bakó György. Számvizsgáló bizottság: Becker Ferencz, Dobay Ferencz és Junászka Gyula. A békés megyei gazdasági egylet pünkösd ün­nep másodnapján délelőtt tartotta Csabán évi ren, des közgyűlését nemcsak szokatlan, hanem eddig páratlannak mondható nagy érdeklődés mellett. A közgyűlésen résztvett mintegy kétszáz egyleti tag, közöttük- a csabai tagok csaknem teljes számban. A nagy érdeklődés okát az elnöki állás betöltése képezte s a közgyűlés előtt alig egy órával még a legnagyobb bizonytalanság volt, hogy váljon sike­rülni fog-e a felmerült kontroversiókat kiegyenlí­teni, de úgy a volt elnök Beliczey István, mint különösen a szintén elnöknek jelölt, de a kandi- dácziót el nem fogadó dr. Lukács György főispán tapintatos és szerencsés közbelépése, a különben már meglehetősen élessé fajult ellentéteket az utolsó pillanatban elsimította i dr. Lukács György főispán lendületes ajánlata után Geiszt, Gyula valósággal viharos ovácziók között választatott tneg elnöknek, aki az iránta nyilvánuló bizalmat megköszönvén, megválasztását elfogadta s elnöki programmbeszéd- jében kizárólag a füldmivelés szakkérdéseit, neveze­tesen az állattenyésztés, kereskedelmi növények termesztésének fejlesztését, stb. jelölte meg olya­noknak, amelyek működésében irányítani fogják. Igazgató-elnöknek dr. Zsilinszky Endrét választot­ták meg, ugyancsak dr. Lukács György főispán ajánlatára s szintén egyhangúlag. — A közgyűlés Geiszt Gyula alelnök indítványa folytán, az egylet körül negyedszázadot meghaladó időn hervadhatlan érdemeket szerzett volt elnökét, Beliczey Istvánt lelkesedéssel tiszteletbeli elnökének, továbbá Reck Géza indítványára dr. Lukács György főispánt, végül dr. Fábry Sándor indítványára Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert és gr. Dessewff'y Aurélt, az országos magyar gazdasági egyesület elnökét tiszteletbeli tagoknak választotta meg, mindeniket élénk éljenzésekkel. Az elnöki jelentést, amely az egyletnek lapunkban is időszakonként vázolt múlt évi terjedelmes jelentését tartalmazta, úgyszintén a számvizsgálók által megvizsgált pénztárosi jelen­tést vita nélkül tudomásul vették. Végül a köz­gyűlés elhatározta, hogy a délutáni lóversenyt nem tartja meg, egyrés^rAl a kodvezőtlen idő miatt, másrészről pedig azon okból sem, miután a futa­mokra kevesen, az urlovarversenyre pedig csupán egy urlovas jelentkezett. Hogy a lóverseny az idénről egészen elmarad, vagy pedig későbbi alkal­mas időben megtartat k-e ? aziránt az e czélból fel­hatalmazott igazgató választmány fog intézkedni. A közgyűlés II órakor ért véget. Lemondás. Dr. Simon Pál tótkomlósi községi orvos eme állásáról lemondott. Uj templom. Schlauch Lőrincz nagyváradi bí­boros püspök áldozatkészsége végre lehetővé tette, hogy ií csorvási katholikusok új templomukat fel­építhessék. Az építkezéshez még az év folyamán hozzákezdenek. Győztes diákok. A múlt vasárnap lefolyt kerü­leti tornaversenyen Aradon, megyénkből csak a szarvasi főgymnasiumi disztornászok vettek részt. Érmet nyertek a következők: mint „győztesek győz­tese“ Weisz Mór sulydobásból aranyérmet, Pe- nyaska Mihály VI. o. t. távugrásból aranyérmet ; Brebovszky Elemér VI. o. t. rudmászásból bronz­érmet, ugyancsak Weisz Mór VIII. o. t. futásból bronzérmet, Wolfmann Nándor VIII. o. t. függesz­kedésből ezüstérmet és végre llrivnák János VIII. o. I távugrásból oklevelet. A gymn. is kapott azon­kívül 2 oklevelet, nevezetesen a katonai rendgya­korlatokból egyet és a bakugrásból egyet. A ver­sennyel annyiban nincsennek megelégedve a szarvasi disztornászok, a mennyiben egy futójuk, a ki jó második volt, nem. kapott semmit, a függeszkedő- jük pedig, a ki az elsők közt volt első, nem ka­pott aranyat. De önmagukkal a szarvasiak megvan­nak elégedve, velők Oláh Miklós tornatanár is, mert jó hirnevök csorbátlanul megmaradt. A feher-kereszt-egylet által rendezendő nép­mulatság folyó hó 19-én lesz és kedv.ező idő eseté­ben- páratlan: sikerűnek Ígérkezik. Az ünnepély prog­ramiig a még nincs ugyan végleg megállapítva, de annyit elárulhatunk, hogy a tombolán kívül lesz­nek sátrak, amelyekben bájos hölgyek virágot, ezu- korkát és egyéb apróságokat fognak elárusítani ; az ünnepély látványosság részéről pedig a körünk­ben levő kitűnő színtársulat fog gondoskodni, ami bizonyára el len állhat lan vonzerőt fog társadalmunk minden rétegére gyakorolni. A népünnepély részle­tes műsorát még e hét folyamán kibocsátandó fal­ragaszok fogják tartalmazni Azt már, megírtuk, hogy az egyesület pénzügyministeri engedélylyel sorsjáté­kot rendez. A sorsjegyek pünkösdkor lettek ki- bocsájtva, s azok elárus;tásán a hölgybizottság fára­dozik és pedig oly kedvező eredménnyel, hogy már eddig mintegy 6000 drb elkelt, úgy, hogy már alig kaphatók sorsjegyek. A nyereménytárgyak az egye­sület tagjai által adományoztalak össze. Már ed- dig egynéhány száz nyeremény tárgy gyűlt be, köz­tük igen értékes és csinos tárgyak. Többek közt a pénzügyminister dr. Lukács László leánya Lukács Jolán küldött egy saját festésű igen csinos aquarel képet. Azonkívül igen csinos és értékes tárgyakat ajándékoztak gróf Károlyi Tiborné, gróf Almásy Dénesné, gróf Cziráky Jánosné és mások is. A i nyeremény tárgyal; gróf Almásy Dénesné őrizete alatt vannak, a húzás napján azonban a népkertben közszemlére lesznek kitéve. A húzás hatósági ellen­őrzés mellett fog történni Az ünnepély rendezés élén gróf Almásy Dénesné áll, a ki nem kiméi sem időt, sem fáradságot a humánus czélu moz­galom erkölcsi s anyagi sikerének biztosítására, eme feladatában buzgó munkatársai dr. Lukács György főispán, továbbá a hölgybizottság tagjai: Berkes Sándorné, Beliczey Istváoné, Berényi Ár­minná, Dutkay Béláné, Czinczár Adolfné, gróf Cziráky Jánosné, Fábry bándorné, Keller Imréné, Liszy Viktorné, Léderer Lajosné, Posa Károlyné, Sál Józsefné, Steinecker Gáborné, Schriffevt Józsefné, Schröder Kornélnó és Zöldy Jánosné, akik mellett férfi rendezőkként Kóhn Dávid,’ dr. Ijadics László és b. Drechsel Gyula működnek közre. Uj takarékpénztár a megyében. Borsothy Géza, Korniss Gyula, Papp Lajos, Gyáni András, Polgár Béla, Perényi István, Bácsi Dani, Erős István, Fejér László Füzesgyarmaton egy ottani részvénytársulati hitelintézetre részvény aláírásokra hívják fel a közönséget. A társaság alaptőkéjét 50,000 frt, ban meg­állapítva tervezik, mely 2000 darab 25 frtos névre zóló részvény kibocsátásával biztosittatik, hogy az a kevésbé vagyonos nép által is megszerezhető le­gyen. A kibocsátott aláírási ivek aláírásának záros határideje 1898. junius 30-ik napja. A csabai földmives iskolában a hét folyamán tartattak meg az évzáró vizsgálatok. A földműve­lésügyi ministérium kiküldöttje Keller Gyula volt. A vizsgálatokon a vármegyei gazdasági egylet kép­viseletében Beliczey István, Zsilinszky Endre dr. és Beliczey Géza is megjelentek. A tanárok élükön Kállay igazgatóval meg lehetnek elégedve a szép sikerrel. A vizsga tárgyai: a földművelés, állattan, földmértan, selyem hernyó tenyésztés és kertészet voltak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom